Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-10 / 159. szám

1926 junius 10. BÁCSMEGYEI NAPLÓ Kisebbségi Élet Maradjunk józanok címmel feltűnést keltő cikket közöl Erdély vezető ma­gyar lapja, a kolozsvári Keleti Újság. »A bukaresti lapok — irja — most telve vannak olyan magyarnyelvű idézetek kel, melyeket- nem reprodukálunk, rész­­ben mert nem lehet ellenőrizni, hogy tényleg eimondták-e őket, részben mert vines miért dicsekedni velük. A nemzeti párt külön lapot adott ki, melynek élén ezek a magyar idézetek szerepelnek ök­­lömnyi betűkkel és rendkívül alkalmasak arra, hogy a románság provokációnak tekintse őket. Eleve tudni lehetett, hogy a parlamentárizmus sokkal fiatalabb ná­lunk, semhogy el lehessen képzelni olyan választást, amelynek sima lefo­lyását az ellenzék is elismerje s amely­nek eredményét minden oldalon az or­szág szabadakarat nyilvánításaként res­pektálják. S amilyen okosan és meg­fontoltan tartózkodott a magyarság túl­nyomó része attól, hogy tulköze! akar­jon ülni a tűzhöz, annyira hibáztak azok, akiknek fejébe szállott a dicsőség s a pillanatnyi lehetőség kihasználásával okot, vagy ürügyet adtak az ellenzék­nek az általánosító támadásokra. A kér­désnek azonban nem ez a legfontosabb oldala. A népkisebbségeknek tudniok kell, hogy ők, mint etnikai pártok, nem juthatnak a »kormányon vagyunk« hely­zetébe. A népkisebbségek lehetnek lo jális szövetségesei, jóindulatú támogatói valamely román pártnak, kormányon vagy ellenzékben, de sohasem adhatják magukat oda egyetlen román pártnak sem és nem vállalhatják' azt a szerepet, hogy Prügelknabe legyenek a váltakozó kormányok számára. Aki azt hiszi, hogy most már elérkezett az aratás ideje, hogy a népkisebbségi szavazatok ellené­ben a kormány »visszaállíthatja a ma­gyarság régi helyzetét«, az alaposan té­ved és még nagyobb baj, hogy másokat is megtéveszt. Minden józan népkisebb­ségi politikusnak tudnia kell egyet: hasz­talan adná meg valamely kormány pél­dául a gyulafehérvári határozatokban megígért kisebbségi jog teljességét, ha egyszer hiányzik az az atmoszféra, amely ezeknek a jogoknak az alkalma­zását a gyakorlati életben lehetővé te­szi. Hiszen Gyulafehérvár is törvény, a kisebbségi egyezmény is törvény és a gyakorlatbaji hol vagyunk attól a hely­­zetiől, amelyet ezek a szentesített tör­vények körülírnak? Mert a román köz­vélemény atmoszférája még korántsem olyan, hogy tartani tudná magát vele szemben egy kormány, amely ezeknek a tételes törvényeknek minden betűjét meg akarná valósítani a reális élet­ben«. 3. oldal napilapot bizonytalan időre betiltotta és e ténnyel harmincnál több ujságirót, va­lamint . számos kiadóhivatali tisztviselőt és nyomdai munkást tett kenyértelénué. Az Erdélyi és Bánsági Népkisebbségi Új­ság írószer vezet kikapcsolva a kérdésből minden politikai vonatkozást, szüksé­gesnek érzi a betiltás ellen szavát fel­emelni és nyomatékosan rámutatni ar­ra, hogy ez az eljárás élesen beleütközik az egyetemes sajtószabadság elvébe. Ezt az álláspontját határozottan leszö­gezve a budapesti, wieni és szlovén­­szkói testvéregyesületek példáját követ­ve a legmelegebb kartársi együttérzésé­ről biztosítja a Világ munkanélkülivé és kenyérféléimé vált dolgozótársait, alkal­mazottait és munkatársait«. Harc a Népszövetség Tanácsának mandátumáért Brazília és Spanyolország hajthatatlan Londonból jelentik: A Reuter-ügy nökség genfi jelentése szerint a Népszövetségi Tanács összeté­teléről tárgyaló bizottság junius 28-ikára kitűzött ülését elhalasz­tották. A Népszövetség rendes szeptemberi ülése előtt ebben az ügyben rendkívüli ülésszakra fogják ösz­­szehivni a Népszövetségi Taná­csot, mely végérvényesen megállapítja a tanács összetételét. A kérdést azért kellett későbbre halasztani, mert , Brazília és Spanyolország állás­pontját még nem sikerült össze­egyeztetni a nagyhatalmak állás­pontjával. Chamberlain, hir szerint, a tanács kibővítéséről még ebben a hónapban személyesen tárgyalni fog Brianddal Párisban. Teljes kudarccal végződött az angol bányászok egyezkedési kísérlete A bányamunkások nem engednek Londonból jelentik: A bányatulaj­donosok és bányamunkások vezetői­nek egyezkedési tárgyalásai kudarc­cal végződött. A bányamunkások semmi áron sem hajlarafók a munkaidő fel­emelésébe és a bérleszállitásba belemenni. Smith, a bányászszövetség elnöke és Cook a tárgyalások során olyan ag­resszíven léptek föl, hogy a bánya­tulajdonosok majdnem elhagyták a tanácskozó termet. Cóok súlyos szavakkal megbé­lyegezte a tulajdonosok eljárá­sát és kijelentette, hogy a bányá­szok nem fognak engedni. A tanácskozások azzal végződtek, hogy a bányászszövetség szavazást rendel el a bánjászok között, hogy hajlandók-e bele­menni a bérleszállitásba és a munkaidő felemelésébe. Ha a szavazás bármelyik kérdésre igennel válaszol. Smith és Cook a tárgyalásokat újból felveszik a műn kaadókkal, hogy a megegyezés sür­gősen létrehozható legyen. A nemzetgyűlés ratifikálta az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződést Krajacs kereskedelmi miniszter expozét mondott a külkereske­delmi forgalomról — A rappalói szerződés irta elő’ a kereske­delmi konvenciók megkötését — Éles ellenzéki felszólalások Olaszország és a szerződés ellen Az olaszországi szlávok sérelmei a parlament előtt Beogradból jelentik: A A korpánál adóhivatalban az elmúlt napokban egy szomorú kisebbségi ma­gyar sorstragédia játszódott le. A köz­ség egyik jobb napokat látott polgára volt az áldozat, akit beidéztek az adó­hivatalhoz. A magyar adófizető, amikor közölték vele, hogy még 50.000 korona adót kell fizetnie, elvágódott a padlón és azonnal meghalt. Szivszélhüdés ölte meg. A szerencsétlen embernek minden vagyonát elvitték már a fináncok adóba és már gyerekeit sem tudta iskoláztat­ni, mert koldusbotra jutott. A csehszlo­vákiai adórendszer a kisebbségekkel szemben mindenüt egyforma kímélet­lenséggel intézkedik. Egész Szlovenszkó lakossága nagy elkeseredéssel látja, hogy az antiszociális adózás miatt nap­­ról-napra szegényedik a nép. * Az erdélyi kisebbség! újságírók szin­dikátusa legutóbbi ülésén határozatot hozott, melyben tiltakozik a budapesti Világ betiltása ellen. A határozat szö­vege ez: »Az Erdélyi és Bánsági Il'épki­­sebbségi Ujságrószervezet mély meg­döbbenéssel és őszinte sajnálattá! fo­gadta azt a híradást, hógy. a magyar belügyminiszter a Világ cimü budapesti nemzetgyűlés kereskedelmi szerdai ülésén az olasz szerződést tárgyalták. Az ülést délelőtt tiz órakor nyitotta meg Tritkovics Márkó elnök. Az ülést nagy érdeklődés előzte meg. A kor­mány tagjai és a képviselők nagy számmal jelentek meg az ülésen. A kar­zatok is tele voltak és a diplomaták pá­holyában több külföldi követ ült. Krajacs dr. kereskedelmi miniszter hosszú expozéban ismertette a szerző­dés jelentőségét. — Ez az első modern szerződés — mondotta a miniszter — amelyet a há­ború után kötöttünk. Szükséges volt a szerződés megkötésé a két szomszéd ország között a hosszú közös határ és a közlekedési szemponiok miatt is. Olaszországgal a tengeren és a száraz­földön kitűnő összeköttetésünk van. — A szerződés megkötése Olaszor­szágnak is érdeke, mert Olaszország a háború után úgy kifejlesztette iparát, hogy sikerrel konkurrálhaí a többi nyu­gati állammal $ a földrajzi és. politikai szemponiok a Balkán felé utalják. Ad­riai forgalmunk egyre növekszik. 1923- ban Jugoszlávia kivitelének harminchá­rom százaléka az Adrián bonyolódott !e és hatvannégy százaléka Kczrp-Európa felé irányult. 1925-ben az adriai kivitel negyvenöt százalékra emelkedett. Kíilö-1 nősen Olaszország felé mutat emelke­dést a kivitel. — A kereskedelmi szerződés megkö­tésének közvetlen oka a rappalói szer­ződés volt. a rappalói szerződésben ugyanis köteleztük magunkat, hogy gazda­sági viszonyunkat Olaszországgal rendezzük. — A szerződés a legtöbb kedvezmény elvén alapul és tarifális konvenciókkal is bővült. Az olasz hajóknak megengedi a szerződés a hajózást a belföldi vize­ken, a Bojanan, Krkán, Zrmanyán és a Neretván. — Kivitelünk Olaszország felé állan­dóan emelkedik. 1925-ben az összes ki­vitel 25.8 százaléka irányult Olaszor­szág felé és első helyen állott az olasz importban. Főleg nyersanyagot, szenet, fát és feldolgozatlan húst szállítunk Olaszországba. — Jugoszláviát a szerződés megkö­tésében a gazdasági érdekeken ki­viij első sorban a béke és a bizton­ság iránti vágy vezette. (Zajos ellentmondásoli az ellenzéken.) — Ez a szerződés normális. (Tiltako­zás.) Már az Ausztriával kötött szerző­dés tárgyalásakor hangsúlyoztam azt a kívánságunkat, hogy bebizonyítsuk, bog'' Jugoszlávia a legfőbb és legszilár­dabb oszlopa a gazdasági konszoli­dációjának. Kéri a parlamentet, hogy a szerződést szavazza meg. Az ellenzék első szónoka, Smodelj Fe­renc szlovén néppárti kifogásolta, hogy; a parlament nem érdeklődik eléggé a szerződés iránit. 1924-ig titokban tartot­ták a szerződést, mert féltek az ellen­zék jogos kritikájától. A szerződés az érdekeit gazdasági körök közreműködé­sének mellőzésével készült. A kormány azt állítja, hogy a kereskedelmi és ipai­­kamarákat meghívták a szerződés meg­szövegezéséhez, ez azonban nem történt meg. Olaszország imperialista poljtlkát folytat, amelyet el kel! itéini. Tritkovics házelnök figyelmezteti a szónokot, hogy né térjen el a tárgytól. — A szerződésben biztosított recinro-. eitás az országra nézve káros, csak Olaszország gazdasági éleiét fejleszti, a mienket viszont halálra ítéli. Elmondotta ezután a szónok, hogy a határmenti forgalomra vonatkozó egyezményt az újságok egyöntetűen élesen támadták. A hajózási szerződés valóban hasznos, de az 1922. évi szerző­dés, amely továbbra is érvényben ma-, rád, rendkívül káros. —• Nálunk a külpolitika — mondotta Smodelj — minden tekintetben titkos. Nem is tudom miért vagyunk mi itt. (Taps az ellenzéken.) Olaszországban megszüntették a szláv elemi és középiskolákat. A szfá­­vokat a iasiszta szervezetekbe kény­szerítik. Pártja nevében kijelentette, hogy a javaslat ellen szavaz. Jovanovics Jóvá» olvasta fel ezután a földmives párt és a németek, együttes deklarációját, amely megállapítja, hogy a szerződés a parlament részvétele nél­kül készült, az ország érdekeinek árt, ezért ellene szavaznak. Jovanovics Pera többségi előadó véd­te a javaslatot, majd Grizogono a Pri­­bicsevics-klub nyilatkozatát olvasta föl.' A Pribicsevics-párt a javaslat ellen sza­vaz és Szükségesnek tartja, hogy az olaszokkal kötött egyéb szerződéseket is terjesszék a parlament elé. Az elnök ezután elrendelte a szava­zást, amelynek eredményeképp a nemzetgyűlés 150 szavazattal 29 ellenében általánosságban és részle­teiben elfogadta az Olaszországgal kötött kereskedelmi szerződést. Ezután Szubotics alelnök bejelentette,' hogy Nincstcs külügyminiszter beter­jesztette az olaszokkal kötött úgyneve­zett beogradi konvenciókat. A nemzetgyűlés ülése ezzel véget ért. A legközelebbi ülés a csütörtöki pravo­szláv ünnep miatt pénteken lesz. Napi­renden Setyerov Szlávkó és társainak interpellációja lesz. Eltűnt egy bécsi könyvkiadó Búcsúlevelében bejelentette, hogy ön­gyilkos lesz, mert erkölcstelen bű­nökkel vádolták meg Bécsböl jelentik: A lakásáról tegnap eltűnt Erdtpracht Dávid, a Renaissance könyvkiadó-cég tulajdonosa és azóta nyoma veszett. Erdtpracht a rendőrségnek eltűnése előtt levelet küldött, melyben bejelenti, hogy az ellene folyó hajszát nem tudja elviselni és ezért a halálba menekül. A könyvkiadó elieii egy bécsi délutáni lap azt a vádat emelte, hogy természet­ellenes bűnöket követett el és számta­lan kiskorú gyermeket megrántott. A cikk megjelenése után Erdtpracht azon­nal jelentkezett a rendőrségen-, ahol jegyzőkönyvet vettek fel és megindítot­ták a nyomozást, mely azonban a könyvkiadó ellen semmi terhelő adatot nem produkált. Valószínűnek tartják, hogy Erdtpracht nem csupán a szégyen, hanem üzleti bajok miatt határozta e! magát a vég­zetes lépésre.

Next

/
Thumbnails
Contents