Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-01 / 119. szám

19n6 május 1. NOTESZ 0B» Női Descartes. A férjem gondolkodik — tehát vagyok. *­Hipnózis, akaratátvitel. Nem érteni az egész rejtelmes hűhót a dolog körül. Hát nein veszik észre, hogy az akarat, vagy gondolat közvetlen átvitele egyik egyénről másikra régbb, alacionyreu­­dübb stádiuma a fejlődésnek, mint a beszéd? A rovarok igy érintkeznek (Fahre!) rádiószerüen — de az ember? Csodálkozva néztem a világhírű hip­notizőrt: elaltatta a médiumot, aztán rettentő hókusz-pókusszal rávette, hogy hozzon egy pohár vizet! Nem egysze­rűbb lett volna elaltatás nélkül azt mon­dani neki: »legyen' szives, hozzon egy pohár vizet, szomjas vagyok.« Shakespeare tudott magyarul. Egyik darabjának a cinre: »Winter’s Tale.« Magvarul ejtve »Winter iz tél«, vagyis mindjárt lefordította a - magyar közön­ség számára. * Pech. Olyan pechern van, hogyha mil­liárdos páíyadijat tűznének ki a leg­pechesebb ember számára a világon — azt se én nyerném meg. # Lelkiismeretes humorista. Humorban nem ismer tréfát Férfi és nő. Hogy érthetnék meg egy­mást? Hisz mindkettő mást akar —• a férfi nőt — a nő férfit. ftt a béke. Törökország hadat üzent Görögországnak. * Tudomány és költészet. Egyik avval foglalkozik, amit még nem ismer — a másik avval, amit már ismer. # Eszmék alkonyán. Csak a lélek ha­landó — a test halhatatlan. * Nem megy. Persze jó volna, ha szár­nyad volna — de ha már egvszer nin­csen. semmire se mész vele. ha kétszáz méter magasságban elereszted magad. Inkább maradj a földön. * Élet és halál. Mindkettő rossz — egy­más miatt És csak a két rossz közt választhatunk — de akkor miért nevez­zük rossznak? Van valami ió, amikor viszonyítjuk? egy harmadik állapot? * Isten kell, hogy legyen valaki, aki az embert embernél Jobban megérti. * Kisfiam. Egy héttel ezelőtt »felvilágo­sította« a feleségem értelmes, tudomá­nyos tárgyilagossággal Reggel kaján kárörömmel Jött be. »Mle.., anyuka... (becsaptál!... Nem igaz, hogy a kis gyermek anyuka szive alatt nő be­csaptál — tudom már — gólya hozzál * Kjdtura pdzeáa. — Halálraítélt mi az .utolsó kívánsága? — A börtönben megtanultam a nyol­cadik osztály anyagát. Szeretnék le­érettségizni * Hogy lámák? Mások igy — X. Y. Magam igy: én. Világ folyása. Szükségből erény — fölöslegből bűn. Jócag. Nem vagvoik hajtandó Tá, mig a komiszak malmára hajtom a vizet. Csak ott vagyok gyöngéd, ahol tudják, hogy nem vagyok gyönge. Kritikusok, esztéták! Ne tévesszétek össze az egyszerűséget a banalitással! Óriási különbség van a kettő közt, egyik közönséges, a másik csak elcsépelt — egyik eredeti, a másik egy elmúlt kul­­turkorszak hagyománya. »A szemed olyan, mint a csillag« ez egyszerű, »a szem a lélek tükre« ez banális. * Analízis. Valóban a múlt század tudo­mánya sikeresen szétszedte az embert. Jöhetne már valaki, alti megint össze-Szerénység. De milyen fiatal ön! — Hát kérem — ebben a korban az embernek egyebe se marad titár, mint az a kis fiatalsága! * Erre senki se gondol mtuwasdz. — Hányt éves? i BACSMEGYEf NAPLÓ 5. — Huszonnégy. — Fiatalabbnak gondoltam. Igazán? Milyen kedves ön! Szóval fiatalabbnak látszom. — Ja, nem a külseje miatt — attól öregebb is lehetne. Az értelmi fejlettsé­gére való teltintettel gondoltam fiata­labbnak. *■ f Örök forgás, ki emlék azt mondja: aludj! A pillanat azt mondja: ébredj! * Tragédiánk. Nem azt akarjuk, amit gondolunk — nem azt gondoljuk, amit mondunk — nem azt mondjuk, amit. teszünk. Végeredményben mégis azt tesszük, amit akarunk. *• Nők, Egyféle etika mégis érdekli őket — a kozmetika. * A moralista resiiméje. Egész éle­tem abban az erőfeszítésben telt el, hogy a kutyát nyávogni és a macskát ugatni- tanítsam. ^ Meggondolandó. Senkinek nem !c8í<* lessége, hogy szeressen — de senkiadi nincs joga hozzá, hogy gyűlöljön. * Irodalom. Nem mondhatom el senkt« nek — elmondom hát mindenkinek. Borzalmas vasúti katasztrófa Spanyolországban A szerencsétlenségnek öt halottja és húsz súlyos sehesiilije van Madridiból jelentik: Borzalmas vasúti katasztrófa történt pénteken Bevras és Monte Mayor között. A plasencla-madridi gyorsvonat a nyílt pályán kisiklott és lezu­hant a töltésről. A gyorsvonat négy kocsija teljesen összetört, a bent ülők közül öten szörnyethaltak és húszán sulyosaii megsebesültek. A szerencsétlenséget az idézte elő, hogy az esőzések alámosták a pá­lyát és a sinek meglazultak. A ha­tóságok széleskörű vizsgálatot indí­tottak. Küszöbön az angol bányászsztrájk A titkostanács felhatalmazta Brídw’n miniszterelnököt a rendkívül intézkedések megtételére —- Általános szimpátiasztrájkra késiül Londonból jelentik: Baldwin mi­niszterelnök csütörtök épszaka teljes tizennégy óra hosszat tárgyalt fel­váltva a bányatulajdonosok képvi­selőivel és a bányamunkások megbi­­zoítaival, majd a bányász-szakszer­vezet kiküldötteivel és mikor éjfél után két órakor már le akart fe­küdni, újabb értesítést kapott, amely a dolgoknak rosszra fordulását je­lentette, úgyhogy ismét magához kérette a tárgyaló feleket. A tanácskozás után a miniszterel­nök rövid nyilatkozatot tett a sajtó képviselői előtt Csak annyit mon­dott. hogy minden reménysége megvan a békére és szentül hiszi, hogy május elsején nem fog kitörni a szénsztrájk. Távolról sem ilyen optimista Tho­mas munkásvezér, aki azt mondta a hírlapi póknak, hogy a sztrájk valószínűsége ezer az egyhez, mert a bányászok szövetsége sem­mi szín alatt nem fogadja el a bá­nyatulajdonosok legutolsó javasla­tát, hogy visszaállítsák az Í923. évi bérminimumot az egész országra ki­terjedőié?. ha a bányászok napi bét óra helyett 8 órát dolgoznak. az angol munkásság Ez volt az az üzenet, amelyet éj­­féluíán hét órakor adtak tudtára Baldwinnak, mikor éppen pihenőre akart térni s ennek következtében a miniszterelnök feláldozta éjszakai nyugalmát. Már világos reggel volt és még minidig tanácskozott a bányatu­lajdonosok megbizottaival Közben a dolgok ismét rosszra fordultak, a szakszervezet hallani sem akart a «bányavállalatok aján­latáról s Baldwin újból hivatta a munkások képviselőit, aki végül az­zal távozott, hogy pénteken, a dél­előtti órákban megadják a választ a miniszterelnöknek. Éjjel érkezett londoni jelentés sze­rint a bányatulajdonosok és bánya­munkások közt folytatott tár­gyalások pénteken holtpontra jutottak. A kormány délután miniszterta­nácsot tartott, amelyen elhatároz­ták, hogy a királyt Londonba hívják, hogv a titkos tanács ülésén elnököl­jön. A rendkívüli intézkedésekre szóló felhatalmazást ugyanis csak a titkos tanács adhatja meg. Baldwin a dél­után folyamán külön-külön tárgyalt a munkások és a munkaadók meg­bizottaival. A késő délutáni órákban a király elnöklete alatt Összeült a titkos tanács, amely a kor­mánynak felhatalmazást adott a rendkívüli intézkedések megté­telére. A rendkívüli intézkedések a rend fenntartására és a szükségmunkák elvégzésére terjednek ki. Baldwin a titkos tanács ülése után tárgyalt -a szakszervezetek vezetői­vel, akik kijelentették, hogy a munkások hajlandók a tárgya­lások folytatására, ha a munka­adók eltekintenek a munkáski­zárásoktól. Nem zárkóznak el a bányamunkások a munka foly­tatásától sem egy Ideiglenes béregyezmény alapján. A szakszervezetek vezetői figyel­meztették a miniszterelnököt, hogy ha a munkaadók a kizárás esz­közével élnek, a többi szakszer­vezet is szimpátiasztráikot ren­dez. A kormányhoz közelálló körökben remélik, hogv a bányászszírájkoi az utolsó pillanatban sikerülni fog elhá rftani. Okoiicsányi gyakran felkereste Leirer Amáliát Leirer Lőrinc súlyosan terhelő vallomása — Izgalmas jelenelek a pénteki tárgyaláson •— Elhangzó'tak a perbeszédek Hétfőn hirdetik ki az Hé*etet Budapestről jelentik: A Leirer-ügy pénteki" tárgyalásán történt meg Leirer Lőrinc, Leirer Amália apjának a kihall­gatása. Vallomása újabb terhelő adato­kat szolgáltatott Okoiicsányi ellen, aki előbb nevetve figyelte Leirer Lőrinc val­lomását, később azonban elvesztette .hi­degvérét és gorombán utasította vissza a vádakat. A tárgyalás megnyitása után előbb Okoiicsányi sikkasztási ügyét vet­ték elő. Azt akarta tisztázni a bíróság, hogy Okoiicsányi valóban kölcsönpénzt kapott a MEFHOSz-tól, amelyen, mint ismeretes, külföldre szöktette Pödört, vagy sikkasztás révén jutott az összeg­hez. Több tanú kihallgatása után meg­állapították, hogy a pénzt Oláh Béla, a MEFHOSz elnöke utalta ki Okoiicsányi számára. Leirer Lőrinc kihallgatása A biróság ezután leirer Lőrincet szó­lította elő. j Az elnök: Mikor beszélt utoljára a leányával? Leirer Lőrinc: 1924 december 22-ikén. Akkor fent voltam nála látogatóban. Szegény lányom még ott akart tartani engem. De én beteg voltam, fájt a ve­sém, hát hazamentem és az ágyba fe­küdtem. Úgy negyedhat óra tájban bú­csúztam e! tőle. Az elnök további kérdéseire elmondot­ta Leirer. hogy Amália ékszereit mind ismerte. Ismerte a rendkívül értékes pla­tina karkötőörát, a nagyértékü • brilliáns gyűrűt is. ismerto a bőröndöt, amelyben az elrablott ezüstöket elhurcolták, is­merte az egész lakást. Nagy rendetlenség a lakás­­ban a bűntény után — Azt mondja a jegyzőkönyv — foly­tatja Leirer — hogy a gyilkosság elkö­vetése után a lakásban a legnagyobb rand volt. Hát ez óriási tévedés. A sza­lonban és a hálószobában a legnagyobb rendetlenség volt. A balfüggöny letépve. A szőnyeg összegyűrve. A fotelek ösz­­szetolva. A zongorateritő a földre ,ránt­­va. Az asztalon, amikor beléptünk az aitón — két likőrös poharat találtunk. Ezek azt tanúsítják, iiogy a lányom elő­zőleg tikőrözöit valakivel. Az elnök: Leirer Amália testi erejét ismerte? Leirer: Hogyne. Roppant erős, izmos nő; volt. Eltekintve' szépségétől, magas, erős, hogy itgymondjam proporcionális szépség volt. Egy bejelentés van a rend­őrségen, hogy Pödörnek Amália lányom nyitotta ki az ajtót és ebben a pillanat­ban Pödör az ajtó közé tette a iábát, a lányomat torkon ragadta és a száját be­fogta. Hát kérem, ez ki van zárva. Ez nem fejel meg a valóságnak. Mert az a nő. az 'a. szegény gyermek félt. Én, mint apja, Kerstens Teodor, mint szemerénye azt parancsoltuk neki, hogy: senkit H

Next

/
Thumbnails
Contents