Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-30 / 149. szám

1926 május 30. BACSMEGYEI NAPLÓ NAPRÓL NAPRA ® a • Az öngyilkos beugrott a vízbe, aztán meggondolta magú A paiicsi tó még el se kezdte a nyári szezont, de már megvan az első nyári szenzációja: egy szerelmi öngyilkosság. Nem a tó volt szerelmes és nem is a tóba szerettek bele, a tó csupán az élet­ből kivezető ut szerepét játszotta, akár a veronai, vagy a kénes gyufa, amit a kis cseléd fogyaszt el májusi bubánatá­­bari. R. Ilonka egy szuboticai üricsaládnái volt alkalmazva, mint nevelönő. A csi­nos, fiatal leány nemrégen megösmer­­kedett egy joghallgatóval, aki csakha­mar állandó lovagjául csapott fel és mindenüvé elkísérte a szép nevelőnőt. A parkbeli sétáknál angyali türelemmel viselte el a rajkók szekatúráit és órák­­liosszat várt a randevúkon, ha a »nacs­­csága« nem engedte ki az uccára a Sze­relmes leányzót. Eszményi párocska voltak, ezt minden rosszmájúság nélkül le kell konstatálni. Ám kolléganői, akik irigyelték Ilonkától a jóképű jogászt, nem igy gondoltak és rövidesen megindult a pletyka-oífenziva a boldog pályatársnő ellen. — Viszonya van! — suttogták a háta mögött halkan, de úgy, hogy az érdekelt fél is meghallja. Már az egész névelőnői kórus tudta, hogy Ilonka és á jogász tiltott gyümöl­csöt élveznek, csak a szerelmesp'ár nem tudott még a dologról semmit, tekintve, hogy az ügyben ők voltak az érdekelt felek s aránylag a legártatlanabbak. Ez mindig igy szokott lenni. Szegény kis­lányt nagyon elkeserítették ezek a men­­de-mondák és bánatában arra az elhatá­rozásra jutott, hogy az ö tragikus gor­­diüsi csomója számára nincs más meg­oldás, csak a halál. Szombaton délután három dinárt kért az asszonyától, érzelmes búcsút vett a kisgyermekektől és felült a paiicsi vil­lamosra. A tóparton egy magános csol­­nak szomorkodott. A nevelönő beleült és beevezett a tó közepére. Ugyánekkor egy halász, a csónak tulajdonosa, fellár­mázta a partot az ellopott csónakja után és egy segély csónakon a csónak, illetve a leányzó nyomába iramodott. Ilonka épp akkor mondta el, utolsó mi­­atyánkját és belevetette magút a vízbe. A viz hideg volt. A nevelönő segítségért kiáltozott és a halász, aki épp jókor ért a közelébe, kimentette a fuldokló öngyil­kosjelöltet. Csuromvizesen, bőrigázva indult haza­felé és már újabb öngyilkossági terveket forgatott a fejében, ha arra gondolt, mivel fogja megmagyarázni ezt a sok vizet, amikor hirtelen megeredt az eső. Pár perc alatt olyan zápor keletkezett, hogy az összes járókelők bőrig áztak és mire a vihar elállt, egyáltalán nem lehetett különbséget tenni a kirándulók és az öngyilkos nevelönő zilált, víztől csepegő öltözete között. Az öngyilkossági kísérletről igy csak a közeli ösmerősök értesültek a legna­gyobb titokban és a szomszédasszo­nyok eskü alatt Ígérték meg, hogy nem mondják el senkinek a dolgot. Magától értetődik tehát, hogy estére már az egész városban beszéltek az esetről. A szerelmes jogász kétségbeesésében ki­jelentette, hogy ha Szive Csillaga ön­gyilkos merészel lenni, ö is megöli ma­­gát. Így most kölcsönösen biztosítva van az életük, mert a hölgyike a jogászt félti, a jogász a hölgyikét félti, tehát nem kell attól tartani, hogy bármelyik is sajátkezüleg vet yéget az életének. Bátran felveheti őket tagjai sorába akármelyik temetkezési társulat. Ezek nem fognak egyhamar meghalni. Mizéria és útlevél ök ikertestvérek. Egy burokban szü­lettek. A mizéria az tpindg megvan, az útlevél ritkábban. Nemrégen még adó­bizonylat kellett az útlevélhez, most, amikor mi szuboticaiak megszabadul­tunk az adóbizonylattól, nincs útlevél­­könyvecske. A szuboticai utlevélhivatal két hét óta sürgeti az állatni nyomdát a piros könyvecskékért, de csak kétszáz darab érkezett, amelyet szinte órák alatt kapkodtak el a szuboticaiak. Nincs az az érdekes regény, amelynek ilyen nagy­­keletje lenne, mint ennek a piros könyv­nek, amelyhez olyan nehezen lehet hoz­zájutni. A szuboticai utlevélhivatalban a ‘ legelőzékenyebben és . a leggyorsabban [ intéznek :el minden kérést, de csodát ők j Budapestről jelentik: Szombat délben megjelent a parlament épületében Rá­kosi Jenő, Márkus Miksa és Lenkey Gusztáv, akik felkeresték Vass József miniszterelnök-helyettest. Rákosiék a Világ betiltásának megszüntetése érde­kében interveniáltak és a küldöttség ne­vében Rákosi Jenő kérte a helyettes minhizterelnököt, hogy azonnal helyez­zék hatályon kivül a betiltó' végzést. A megjelentek. legnagyobb meglepetésére Vass József kijelentette, hogy a minisz­terelnöktől csak a küldöttség fogadására kapott felhatalmazást és Bethlen magá­nak tartotta fenn a döntést arról, hogy a lap megjelenését engedélyezze. Rákosi Jenő ekkor utalt arra,, hogy a Londonból jelentik : A portugál ka­tonai forradalomról csak szórványo­san érkeznek hírek Lisszabonból. A legtöbb jelentés szűkszavú hivatalos távirat, amelyekből nem lehet tiszta képet alkotni. Valószínűnek látszik, hogy a két zendülő hadtést nem a köztársasági államforma ellen lázadt föl, hanem csak a kormány távozá­sát követeli. Casecades tábornak, a zendülők vezére táviratilag felszólí­totta a köztársasági elnököt, hogy a kormányt bocsássa el és a pártokon felül álló politikusokból alakítson ka binetet. A köztársasági elrők tanács­kozásra hivia össze a miniszterelnö­köt és a parlament elnökét. A külügyminisztérium a külföldi vény szerint nyári szünet csak a felsőbb bíróságoknál tartható és igy a törvény­székeknél egész nyáron át — bár.erő­sen megfogyatkozott bírói létszámmal — kellene az igazságszolgáltatásnak mű­ködni. Noviszadi jelentés szerint Dr. Belaj­­dzsics Vládiinir törvényszéki elnök, te­kintettel arra, hogy a noviszadi kerületi törvényszéknél ezidőszerint három bí­rói állás nincs betöltve, egy biró beteg­szabadságon van, a tavalyi rendszer helyett, amikor á bíróság tagjai julius elsejétől szeptember 22-ig, két hathetes turnusban voltak szabadságon és igy tulajdonkénen három teljes hónapig volt részleges nyári szünet, ezidén azt a megoldást ’ választottá, amelyet az ügy­védi kar is kérelmezett, hogy ü törvény­szék csak hat hétig tart részleges nyári szünetet, amely alatt egy szüneti tanács intézi az összes sürgős ügyeket. Eszerint julius elsején dr. Petkovics Todor, Glumac Bogdán, Maries Brani­­szláv és Párvány Károly bírák kivéte­lével, maga, a törvényszéki elnök és az j összes' bírák szabadságra mennek, j ahonnan augusztus 12-én térnek vissza. sem tehetnek, nincs könyvecske, tessék várni az utazással! Ilyenkor látszik meg, hogy mennyi könyvbarát van Szu­­boticán... Amíg ezek a piros könyvek­re- várnak, talán vásárolhatnának más könyveket. Én fekete könyvet ajánlok. Például a Fekete Majális-t. (-.) k ét-három heti késedeimeskedés, ameny­­nyi - idő eltelik Bethlennek Geníőbl való hazaérkezéséig, a vállalatra és a Viiúg alkalmazottaira . katasztrofális hatású le­het. Vass József erre megígérte, hogy táviratilag közölni fogja Bethlennel a küldöttség által felsorakoztatott ér-, veket. Rákosiék még a parlament épületében táviratot adtak fel Bethlen miniszterei-. nőknek és a táviratban a sulyorj követ­kezményekre való hivatkozással azon­nali intézkedést kértek. Bethlen miniszterelnök ténykedése az ellenzék között nagy izgatottságot kel­tett és a miniszterelnök magatartását élesen elitélik. közöl, amely, szerint a kormány erős kézzei rendet teremt és minden esz­közt felhasznál a lázadás letörésére. Bragába nagy fegyveres erő indult a zendülők ellen és a kormánycsápaío­­kat repülőgépek és egyéb műszaki erők támogatják. A legutóbbi hírek szerint a lázadás csak Bragiban általános. Kerülő utón érkezett jelentés ezzel szemben azt közli, hogy a felkelés Lisszabonra is kiterjed és a kormány a fővárosban számos letartóztatás! eszközölt. A felkelők Lisszabon körül elvágták a telefonvezetéket és igy a kormány nem adhat ki rendeleteket a vidéki hatóságoknak. Azalatt a Noviszadon maradt négy bí­róból büntető és polgári tanács alakul. A büntetőtanács az összes soron levő büntető ügyeket fogja intézni és igy a büntetőügyekben nem lesz megszakí­tás, inig a polgári tanács, csak a legsür­gősebb, polgári pereket, váltóóvásokat, fizetési meghagyásokat és végrehajtási ügyeket fogja intézni. Dr. Petkovics Todor törvényszéki. bi­ró fogja dr. Belajdzsics Vladimír tör­vényszéki elnököt, Glumac Bogdán biró Skrebljin Ivan vizsgálóbírót helyettesí­teni. Dr. Novák Tomiszláv, akit a napok­ban neveztek ki Noviszadra törvényszé­ki bírónak, a büntetőtanácsban nyer be­osztást és a Gornirac-tanácsban fog Obradovics Dusánnal szavazóbiróként működni. Dr. Peirovics törvényszéki bírót a beográdi kerületi törvényszék­hez helyezték át és Farkas Ferenc tör­vényszéki biró Be!acrkvár% kérte az át­helyezését. Információnk szerint a bi­­róvizsgát tett Jekics Nikola törvényszé­ki jegyzőt a legközelebbi napokban bí­rói minőségben a noviszadi törvény­székhez nevezik ki és a közeli napok­ban el is foglalja hivatalát, •• Otven család az uccán Kilakoltatták a becskereki nyomor­tanyát Becskerekről jelentik: A becskereki rendőrség szombaton megkezdte azok­nak a bolgár menekülteknek, orosz emi­gránsoknak kilakoltatását, akik a vár­megye Hajduk-Veljkova-uccai házában laknak. A kétemeletes épületet, amelyet a vármegye meg a háború előtt kezdett építtetni, annak idején nem fejezték be teljesen: hiányzik róla tető, nincs ben­ne lépcső, az ablakoknak is hire-hamva. A nagy lakásnycmoruság miatt ebbe a: félig kész épületbe évek folyamán a ha­tóság engedélye nélkül körülbelül ötven család költözött be, nagyrészt bolgár és; orosz menekültek, akik valahogy lakha­tóvá tették a csupasz épületet. Az eme­leten lakók létrákon közlekedtek, az ab-, lakokat deszkával és zsákokkal fedték he és a szobákban kályhákat helyeztek el. A hatóságok kénytelen-kelletlen el­tűrték a nyomorúság invázióját és az ötveu Család általában nyugodtan élt a szükséglakásokban. Az épületet a vármegye időközben a szülészeti klinika céljaira eladta a köz­egészségügyi mini: ztériumnak, később' azonban elhatározta, hogy visszavásá­rolja és az épitkezést befejezi* Mint­hogy a vármegye a közeli napokban meg akarja kezdeni az épület további építését, felkérte a becskereki rendőrsé­get, hogy az emigránsokat Lakoltassa ki. A rendőség szombaton kezdte meg az épület kiürítését.1 Egyelőre nem tudni, a; szerencsétlen emigránsokat hol fogják elhelyezni. Kommunisták után nyomoz a becskereki rendőrség Munkások, akiket letartóztatnak, szabadonbocsátanak, megint le­tartóztatnak, újra szabadonbocsá­­tanak Becskerekről jelentik: Az ügyészség rendeletére nagyszabású kommunista­­mozgalom ügyében nyomoz a becskere­­ki rendőrség. A mozgalomról a hatóságok úgy sze­reztek tudomást, hogy május 19-én el­fogtak egy Beringer József nevű mun­kást, aki útlevél nélkül lépte át a ma­gyar határt. A rendőrségen Beringer azt vallotta, hogy tudomása van bizo­nyos kommunista mozgalomról és ada­tokat is szolgáltatott a kommunista párt 1923. évi működéséről. Vallomása alapján a rendőrség házkutatást tar­tott a becskereki munkásotthonban és számos becsćerek munkásnál, akik kö­zül Rep Józsefet, Bogner Jánost, Bi­schof Nikolát, Makszimovics Franjoí, Mihajlovics Andrást, Grunics Brankót, Hermái Józsefet, Gerö Istvánt, Kormá­nyos Sándort, Gyurics Mihajlót, Lapuk Antalt, Vas Bélát és Miser Lipótot letar­tóztatták és átkisérték az ügyészségre. A áhzkutatások során több könyvet és iratot foglaltak le, ezek közül azonban csupán a Bogner lakásán talált irat kompromittáló. Bogner kihallgatása so­rán azt vallotta, hogy az iratot, mely a kommunista propaganda elveit tartal­mazza, ismeretlen személytől postán kapta anélkül, liog ykérte volna és azt senkinek nem továbbította. A vizsgálóbíró a letartóztatott mun­kásokat Rep, Boguer és Beringer kivé­telével szabadlábra helyezte. Rep, Bog­ner és Beringer szabddlábraheíyezését később a .vádtanács maga rendelte el, megállapítván, hogy semmi komoly adat nem merült föl ellenük.- Az ügyészség csütörtökön uj adatok alapján újból el­rendelte Rep, Makszimovics és Bogner letartóztatását, a vizsgálóbíró azonban szombaton újból szabadlábra helyezte a munkásokat. A szabadlábrahelyezés el­len az ügyész felebbezést leintett be a vádtanácshoz. Nem engedélyezték a Világ megjelenését Bethlen miniszterelnök nem adót! felhatalmazást helyettesének a betiltás visszavonására Portugália hadserege a kormány távozását követeli Hivatalos jelentés szerint a kormány már legyőzte a zendülő katonaságot képviseletek utján hivatalos jelentés1 Nem lesz nyári szünet a noviszadi törvényszéken Egy tanács permanenciában marad A bíróságok szervezetéről szóló tör-

Next

/
Thumbnails
Contents