Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-04 / 121. szám

t' 1926 mäius 4. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. ií • Kisebbségi Élet A dévai Magyar Kas tinó ugye még mindig foglalkoztatja 4^ erdélyi tna- 3Q-.arsásot A Kaszinó működését ;19J9 januárjában mggeszfették id. A tagok nem nyugodtak, bele a felfüggesztésbe. Kulturális, intézmény, Így. gondolták, Bialy sóba politikával nem foglalkozott, útiért ne folytathatná működését? Tel­jes. reménnyel fordultak az akkori pre­fektushoz-, Ekkor érte őket az első nagy csalódás, az első visszautasítás, amely­­bői azután sorozat leit, mig végül az­tán a törvény utóra terelték az ügyet, A vármegye prefektusa kijelentette, hogy a katonaság hatáskörébe tartozik ■3 kérelem eldöntése. lí“2C‘-ban megis­mételték a kérést. Uj alapszabályok kellenek. - Rendben van, készséggel esi­­nálíak uj • alapszabályokat. Négyszer utasították vissza. Az okok ilyenek voj-! tát: Ne legyen dévai Magyar Ka­­szirtö a neve. Ne legyen Casino a né ve. Az nem kaszinó, hanem' irodalmi kör. Végül pedig: — Mért áll az alap­szabályokban, hogy az érajlet a dévai Főtéren van, mikor a Piata Unirem. Azután meg a kérelemben nyelvtani hibák vannak. A dévaiak nem értették,', miért halasztják így, erőszakosai) az ■igen, vagy nem feleletét Később ezt is megértették. A kérvények végül irégis eljutottak a kolozsvári egységesítő, bi­zottsághoz, nont akkora, mikor a bt-. Kűtiságot feloszlatták s az ■' aktákat szerencsésen el lehetett szállitani Bu­karestbe, ahol el -is tűntek. A kaszinó­­azután vezető politikbsokhoz fordult, Averescu miniszterelnök a legfiaíáro-: zatítabban meg gérte, hogy a dévai ka­szinó ügyét dűlőre viszi, sőt jóakarata-’ ró! is biztosította a vezetőséget. A mi-' níszteiélnök azonban lemondott, az: Ügy ismét halasztódott. A dévai niá­­íT'arók most az időközben újból mi­niszterelnökké lett Avafeöéuhoz for­dultak a kaszinó ügyében és' kivánéstalF várják, hogy teljesíteni fogja-e igére­­iéf. * Katus* város tanács* most tartotta rendes közgyűlését, amelyen nagyobb vitára adott alkalmat az iskolaköteles gyermekek nemzetiségük szerinti ösz­­szeirás és az ominózus dotaznikok ügye. Polák Gyula dr. kcrcsztéuyszociaiista polgármcsíariiolyettes .még a múlt év őszén interpelláció alakjában a. tanács elé tericsztetie azt. a sok igazságtalan­ságot, -amiket egyes jiatösági szemé? .ivek a magyar nemzetiségű iskolaköte­les gyermekek összeírása körül. elkö­vettek. Ványai István kérésztényszo­­cialista tanácstag pedig azt a szekatú­rát tette szóvá, amelyet a magyar'- szü­lőknek. a beiratások alkalmával a do­­laAjikökkal okoznák. Polák Gyufa dr. interpellációjában azt indítványozta, hogy' a' gyermekek 'összeírásánál a ma­gyarság Is --képviselete -kapjon. A - kul­­tarbfzottság azt javasolta, hogy a kér­dés elbírálását bízzák az iskolagoiid­­cokságra. A tanácsnak keresztényszo­­dalista tagjai azonban tiltakoztak az ;ejieu, hogy ezt a kérdést az iskola­­göiidpükság intézhesse el,' mert ebben .a bizottságban teljhatalmú diktátor az jj Obdrzalek, aki a magyar szülök ..-érelmére dolgozott.. Ragaszkodtak ahhoz, hogy a gyermekek összeírásá­nál a magyarok képviseletét kapjanak, tnért csak így érhető el. hogy a szlovák gyermekek szlovák iskolába, a magj’ar gyermekek pedig magyar iskolába ke­rüljenek. A tanács ebben a kérdésben uem tudott határozatot hozni és így az 'egész ügyet újból a kulturbizoítsághoz "küldte vissza véleményezés végett. *- -A romániai választásokkal kapcsolat­ban az erdélyi -magyar . lapok tudósí­tásai szerint az erdélyi megyékben a .választási agitáció még nem indult meg különösebb lendülettel. A. pártolt és pedig valamennyi párt. a • jelölések személyi vitáiba ^zavarodtak .bele, szinte példátlan mértékben. Olyan mér­vű minden pártban és; majdnem, min­dén megyében' ez 3 személyi érvénye­sülések körüli vitazavar, hogy paktu­mok borulnak fel- egyik.óráról a másik­ra miatta, listák összeállítása előtt ál­lanak tehetetlenül; Egy pártnak kell a legnagyobb erővel kiemelkednie ebből a listás-rendszerre való átmeneti ne­hézségből származott, általános kava­rodásból: a magyar pártnak. - A ma­gyarság kisebbségi" politikai előretöré­sét nem szabad úgy felfogni, mintha személyeket, egyénekét emelne ki a párt mások fölé. Az egyéni, érték belső ajátság, amit nem tud kisebbíteni va­lakinek-a .nem. .’jelölése.. A párt a ma* gyarság egy tevékenységi, területére járőrt válogatott ki s a parlamenti te­vékenység; kilátásai A a,. mi viszonyaink között' nem nyújt magyarok .számára, egyéni. érvényesülési. alkuimat., Ez.. a parlamentarizmus más pártok kötelé­keiben még alkomat adhat egyes te tetők , anyagi helyzetének a' javítására, vagy letörésére. A magyar párt jelölt leinek csak az utóbbira lehet kilátásuk, ha anyagiasán akar valaki előretörni, mert az áldözathözáta! kötelességét vállalt . munkában, időben, életrend b osztásban .és pénzben. Szomorú lenne, ha a magyar párt keretében is ilyen magyarázatra lenne szükség. Folynak az előkészületek a frankügy főtárgyalására Teleki Pál ellen a franciák nem emelnek vádat .Budapestről jelentik:.' A frank-ügy küszöbölj- álló fő tárgyalására 'való tekintettel Bethlen miniszterelnök hétfőn fogadta Pesthy Pál igazság­­ügyminisztert, aki részletes jelen­tést tett a frankügy- állásáról. . A ■ Teleki Pálra vonatkozóan el­terjedt • hírekkel kapcsolatban illeté­kes helyen megállapítják, hogy az ügyészség végzést hozott, amely szerint Teleki Pál gróf ellen nem Iát. okot az eljárás megindítására. A végzésről a francia nemzeti bank képviselőit is értesítették, akik nem vették át a-vád képviseletét. Így Teleki a íőtárgyaláson nem fog sze­repelni, mint vádlott. . A-. főtárgyalás, .-előkészítésére • a rendőrségről az összes bűnjeleket, amelyeknek stifya három és fél mé­­ténnázsa, átvitték- az ügyészségre. A miniszterelnökkel folytatott tár­gyalás1 előtt Pesthy igazságügymi­niszter szombaton és vasárnap dél­előtt . órák hosszat tanácskozott Thimkó koronaügyész-helyettesSel válamint Sztráchc Gusztáv fő­ügyésszel. ■ Sztráchc az újságíróknak a ta­nácskozás után kijelentette, hogy .a frimíyjgy péntekre kitűzött főtár­gyalásának elhalasztásáról szó sem lehet. A főügyész A aiosztiiinek tart­ja, hogy a fötárgyalás három hét alatt be fog fejeződni, :mert Töreky tanácselnök semmiesetré sem’ fogja megengedni, hogy a vaiiomásők so­rán a tárgytól eitérjéhek. Sztračhe' főügyésznek ezt a kije­lentését úgy értelmezik, hogy a bí­róság a politikai kérdések tárgyalá­sát nem fogja megengedni. Pasics Nikola szenvedélyei: az ásványtan és a geográfia ,Sajnálom, hogy Rada fiam hűtlen lett a művészethez ... — mondja a volt miniszterelnök felesége Pasics N. Uyurgyina, a volt mi­niszterelnök felesége, a Vreme hús­véti. számában érdekes emlékezése­ket közöl magáról, a férjéről és a fiáról. Pasics N'ikóláné ma ötvenhat éves, Oroszországban, az Azovi­­tenger közelében született, apja Dn­­koyics Alekszandar pereskedő volt, aki később olasz főidőn. Firenzében telepedett le családjával. Firenzében ismerte meg Pasics Nikola feleségét, a művészetekért rajongó és titokban költeményeket írogató Dukóyics Gyurgyihát A megismerkedést követő tizedik na­pon már megesküdtek a firenzei orosz templomban.- Nem vetfe rossz néven • mondja Pasicsné a férjéről — hogy miivészetimádó voltam, sőt ez tet­szett is neki. Az ö szenvedélye uz ásványtan volt. A köveket szerette nézegetni, forgatni, lupén vizsgáim, nagyokat gyalogolt., hogy bejárja a ienénumot. Hát még a földrajzot hogyan tudja... Olyan jól ismeri az országot, a helységeket, minden lo­ts ót. — Ennek, láttam később, sok hasz­nát vette a határok megdllapitdsá­­uát. Minden darabka földről tudta, hogy mit ér, tudta, mit lehet áten­gedni és mit kell követelni. Most is, néztem a francia Riviérán is, a hogy telehordja a szobát kövekkel és nagyitóüvesen vizsgálgútja őket. Ez az ö passziója. Oe van neki még egy: térképeket olvasni. Mennyi mindenféle térképünk van. talán agy. .iWMW 0? ftgt&sen. belemerül a mappákba, mintha mind­egyik csupa élet volna. Mindig ilyennek ismertető. — Látja, miivész ö is. a maga módján. Búi ilyen összhangban kez­dődött. a mi együttes életünk, ame­lyet csak a Invafalos táviratok, meg a kormányválságok zavartak örök­ké, Már ü násznton kezdődött. Lon­donba indái tátik és Parisból vissza kellett fordulnunk, meri valami táv­irat érkezett, fieogradból. — Szerbiában a sors viszontagsá­gai között folyj az élét. De az, aki filozofikusán fogta fel az életét, nyu­godtan és békésen viselhetett el min­den csapást, Ilyen volt az év ele­iem is. Visszavonult és családi. S én csak azt sajnálom, hogy Rada fiain nem fejlesztette tovább szép fcstö­­tis szobrásztehetségéi. Egy szép hajlamhoz vált hütélenné... de én hiszem, hogy vissza fog egyszer fér­ni a művészeihez, mégis... Ezeket mondta Pasicsné, a fele­ség és anya, mig férje lázas tanács­kozásokat folytatót egymásután ér­kező politikai barátaival. Készült a legújabb és talán legnagyobb har­cára. * Esik a dinár Hankkörökben nem számítanak további áresésre A dinár kurzusa Zürichben s a kül­földi tőzsdéken néhány hét óta, ha neu» ti iaggodalomkeltő tempóban, de állan­dóan esik. Két hónap alatt- Zürichben 9.25-rő! 9.10-re esett le a dinár .s ez a 1-5 centimes áresés már olyan jelenti kény. ami gondolkodásra: kényszeríti: a gazdasági köröket. A dinár áresését külömbözőképen magyarázzák Mértékadó, helyen azt állítják, hogy a küldöd bizalmatlan fő­leg az adózási viszonyok miatt Jugo­szláviával szemben, sorra visszautasítja a jugoszláv hiteligényléseket s ez okozza a dinár áresését. A dinár lemor­zsolódnának semmiféle logikailag meg­magyarázható oka nincs, az áresés most ép oly meglepetésszerü, mint amilyen volt a múlt évben a dinár hirtelen emelkedése. Megállapítható, hogy abe!fö:di gazda­sági életben semmiféle konsternációt nem okoz a dinár esése. Ban'.íkörökben tudják, hogy a Narodna Bankának meg­felelő idegen valufa készlete vau, min­den va’utaigénylést kielégít, úgy hogy katasztrofális árzuhanástól nem lehet tartani. Egyes pénzintézetek mégis szá­molnak azzal, hegy ha a dinár árfolyama még valamivel esik, a közönségben eset­leg pánik lép,fel'a ezért üzletkörükbe külföldi pitin tára felvették az árfolyam biztosítást is. Azok a kereskedők, akik­nek később lejárd külföldi tartozásaik vannak, biztosítást köthetnek a bankkal p a biztosítási dij lefizetése ellenében nem viselik a dinár eséséből előálló eset­leges veszteséget. Magyar pap a rómán király ebédjén Uy kurzus Erdélyben a magyarokkal szemben Bukarestből jelentik: Makkay Sándor, az újonnan megválasztott erdélyi refor­mátus püspök hivatalos beiktatása szom­baton folyt le fényes ünnepségei: kere­tében a román király cotrocenói palo­tájában. A püspöki autó egy órakor érkezett meg a királyi palotába, ahq! nyomban ezután megjelent Goldis László kultusz­­miniszter is. A román király a !egb«­­rátságosabbau fogadta a püspököt és hosszasan elbeszélgetett vele. Majd kö­vetkezett az csküminta aláírása, melyet előbb a miniszter, majd a püspök s utána a ké*t egybázgonclnok és a buka­resti esperes írtak alá. Ezzel vége volt a szertartásnak. A püspök ezután ro­mán nyelven üdvözölte a királyt, meg­köszönve a megerősítést s biztosítva az uralkodót és trónját az egyház és hívei hűségéről. Majd rámutatott azokra'a körülményekre, amelyekben a magyar­ság és a református egyház él: ás kérte a király támogatását a1 magyar vallá­sosság és a magyar kultúra fejlesztésére. Erre a király a legközvetlenebb me­legséggel válaszolt a püspök savaira. Szavaiból ki lehetett élezni .a magyar­ság báni érzett rakomzennét a meg­ígérte a püspöknek, hogy a nemes ma­gyar népet és annak vallási és szociális törekvéseit támogatni fogja. Maid a király így fejezte be szavait: — Püspök ur, ezúttal én kérem tá­mogatását éí közreműködését, nem csupán az egyházi kérdéseket illetőleg, hanem a szociális rend fenntartásában is,: Ebben a lelkiállapotban kérem Önt, vigye cl híveinek atyai üdvözletemet. Ügy a püspök, mint a jelenlévők meghatva néztek az uralkodóra, kinek őszinte, szeretetteljes szavai mélyen meghatották őket. Ezután megkezdődött a kihallgatás, ahol a király nagyon melegen érdeklő­dött a református egyház ügyei iránt. A kihallgatás után a román király meghívta a református papot, hogy ve­gyen részt vele és cseléd járó? a csa­ládi ebéden • W WWW ww • w ■ ■ » mm miwim » * -*- - - - - - - -I ENGLESKI MAGAZIN I t fiókja Beograd, Vek* KaradFća 18. | ♦ Mártékosrtaly legfinomabb fárfiruhákra j ; fehérnemű mérték után Küibeiegessóg: kési angel otsterak, rag- Iának, eredeti MBorha*y»“,«ieíki|»ny Sportruházati ktltbalsgesfégetr 331p

Next

/
Thumbnails
Contents