Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-04 / 121. szám
2. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ 1926 Tnéjas 4, — Forradalmak és maga a világháború — mondotta többek között Radies — csak arra valók voltak, hogy kinyissák a nép szemét. Nálunk csak most kezdenek rájönni arra, hogy kenyér nélkül nincs ruha és más iparcikk. Az egyszerű paraszt és munkás öntudatra ébredt az egész világon és a kormányok ma már nem csinálhatnak más politikát, mint szociális politikát. Ma már nincs egyéni jólét, harséul csak közjóiét és szociális nyugalom. A nemzetiség nem választhat el embereket; az igazi ellenségei a népnek azok, akikben nincsen szociális érzék. Vannak urak, akiknek mindegy, hogy a paraszt éhezik-e, jóllakik-e. Amikor nálunk árvíz volt, Pasics . azt ajánlotta, hogy a hajléktalanok vágjanak maguknak a földbe odúkat és ott lakjanak. Én azt mondottam neki, hogy még. a törökök alatt sem laktunk föld alatt, hát most, amikor önálló és szabad hazában élünk. Ezek az urak, akik a mi ellenségeink, nemcsak Beogradban vannak, hanem itt Ljubljanában is. Hazafiságról'beszélnek és azt prédikálják, hogy mindenki járjon iskolába, arról azonban nem gondoskodnak, hogy az apának módjában legyen taníttatnia gyerekét. Ott van Oroszország, ahol a legszebb könyveket ingyen osztogatják, ott van Anglia és Franciaország, ahol csak olcsó és jó könyv jut a népnek. Qeniben van egy hivatal, amely, csak a munkásság sorsával törődik. A mi kormányunk még egyetlen nemzetközi konvenciót sem ratiiikált és ezért nemrégiben B^ogradba jött Thomas, a hivatal vezetője, tárgyalt a miniszterekkel, akik mindent . megígértek neki, de még ma sen} tettek semmit, mivel nincs érzékük az ilyen dolgait iránt. Az országban Bő számítással van háromszázezer munkás; —alig cgv-két százaléka az ország lakosságának. Ennek a kis inunkástömeguek nagyon jól kellene élni, olyan jól, mint sehol a világon, ha az illetékes körök törődnének a szociális kérdésekkel. Nálunk megvannak mindazok a feltételek, amelyek a kulturális, anyagi és erkölcsi fejlődésünket biztosítják. Vannak gazdag erdőink, termo vidékeink, bányáink, vannak ., kulturális értékeink. Erkölcsi tekintetben is meglehetősen jól állunk. A szerbeknél már nehezebb az erkölcsi kultúra kiépítése, mert van egy rettenetes mondásuk; Ha csip a teld. hadd csípjen, az én tetiim. Ez nálunk- hónaitoknál nincs; mi nem akarjuk, hogy a magyar, vagy a szerb tetű csípjen, de azt sem akarjuk, hogy a horváí tetű egyen meg bennünket. Radios beszéde után megválasztották a párt vezetőségét, amelynek elnöke Kopan Ivan lett, majd Pucci! Ivan földművelésügyi miniszter szólalt fel, rámutatván arra, hogy az uj párt jelentékeny mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a szlovének hozzájussanak a maguk jogaihoz. A gyűlés végén Radics újból felszólalt és közel egyórás beszédben foglalkozott az ország. szociális viszonyaival. 1926. junius: a Szent-Margitszigeti Szanatórium megnyitása Budapesten! A legmodernebb belgyógyászati és fizikoterápiás gyógyintézet. A - lakószobákban kénes, szénsavas ^gyógyfürdők kösz tény. urna és nói bántaliiiak ellen. Orvosilag vezetett tökéletes diétás konyha mikor-, gyomot-, veee- ée ezivbetegek számára Sóvá nyit 6- és tóx6*kiírák. Röntgen. Laboratórium. Vizgyógyintózet. Strandfürdő. Felvflágositásea! és prospektussal szolgál agy a szanatórium, mini a Szent-Margitszigeti NagyszáUöda tíérdéseiben; as Igasgatősíg, Budapest, HL, Margitsziget, Sürgönyeim: Budapest, Margóiéi.__________údbo Három évre ítélték Okolicsányit A bírói indokolás szerint nem állapítható meg, ki gyilkolta meg Leirer Amáliát Budapestről jelentik: A büntetőtörvényszék hétfőn délelőtt háromnegyedtlzenegykor hirdette ki ítéletét a Leirer-bünpörfcen. A bíróság bűnösnek mondta ki Okolicsányi Ldsziöt orgazdaság bűntettében, Bottá Jó\ zséfét orgazdaság és sikkasztás bűntettében, Sagu'y Ferencet orgazdaság bűntettében, Hetik Józsefet orgazdaság bűntettében és- Rostás Mihályt bűnpártolás vétségében, amit azáltal követtek el, hogy Oko. licsányl László 1924 december 22-ikét követő időben azt a brilliánsokkal kirakott platina karkötöórát és britliánsköves aranygyűrűt, amelyet Pödör Gyula vagyoni haszonszerzése végett előtte elrejtett, megőrizte, megszerezte és megtartotta magának vagyoni haszonszerzés végett, noha tudta, hogy azok Leirer Amália sérelmére elkövetett szándékos emberölés és rablás utján jutottak Pödör birtokába. Ezért a királyi törvényszék Okolicsányi Lászlót három évi fegyhúzra, öt évi hivatalveszfésre és politikai jogainak ugyanennyi időre való elvesztésére Ítélte. Okolicsányi büntetéséből a törvényszék az elszenvedőit letartóztatásból és vizsgálati fogságból egy évet kitöltöttnek nyilvánított, Bolla Józsefet ősszbüntfctésül két évi börtönre, öt évi hivatalvesztésre és politikai jogainak ugyanennyi időre való , elvesztésére ítélte a törvényszék, Saguly Ferencet egy évi börtönre, három évi hivatal és politikai jogvesztésre, Heiik Józsetet kilenc hónapi börtönre, amelyet az eddig elszenvedett letartóztatással és vizsgálati fogsággal teljesen kitöltöttnek vett, a törvényszék végül Rostás Józsefet, mint bűnpártolót 1,500.000 korona pénzbünte: tésre Ítélte el. A nem várt enyhe Ítélet látható őrömet keltett a vádlottak között, csak Saguly Ferenc kapta elő zsebkendőjét és kezdett hangosan zokogni. A bűnjelek legnagyobb részét a bíróság elkobozta, a gyűrűket, brilliánsokat Kerstens Teodornak kiadni rendelte, egyébként Kerstens Teodort esetleges magánjogi igényével polgári perre utasította. Az ítélet indokolása kimondja, hogy nem bizonyos, ki Leirer Amália gyilkosa. Alapos ugyan a gyanú, hogy Okclicsányinak a bűncselekményben több része van, mint amenynyit beismer, de a gyanuokok nem elegendők arra, hogy a biróság a rablógyilkosságban való részességét megállapítsa. Mi okozta a Zadruzsna Banka bukását? A bukott bank fizetni tartozik az elbocsátott igazgatónak A bank és a vezérigazgató pőre Ki és mi okozta a Zadruzsna Banka bukását? — c körül a kérdés körül folyt az az érdekes polgári per, amelyet dr. Kobal Ivan, a noviszadi Zadruzsna Banka volt vezérigazgatója indított a bankja ellen egy évi fizetésének kiutalása ügyében. A Zadruzsna Banka igazgatósága ugyanis 1925 december 10-én ár. Kobal Ivan vezérigazgatót állásától felfüggesz'tette és tiz nappal később minden felmondási és végkielégítési igény nélkül állásából végleg el is bocsdjtotta. A bank ezen elhatározását azzal indokolta meg, hogy dr. Kobal volt a bank összeroppanásának oka, mert a bank ügyeit vétkesén, szakértelem nélkül és kellő gondosság htján vezette, az igazgatóságot tévedésbe ejtette, mert azt állította, hogy az 1924. évi mérleg nyereséggel zárult, holott már akkor az összeomlás réme fenyegetett. Bűnül rótták fel a vezérigazgatónak azt is, hogy a Bico-val kötött tranzakciója döntötte válságba az intézetet, mert ezen az üzleten majdnem kétmillió dinár veszteség érte, ami csak azáltal állt elő, hogy a Bico üzletmenetét nem ellenőrizte kellőképen. Amikor a vezérigazgató felfüggesztésének ■okai nyilvánosságra kerültek, a betevők megrohanták a bankot és követelték a betétjeiket. Erre kitört a válság. Dr. Kobal beperelte a bankot a rendes egyéves felmondási időre járó járandóságaiért. A bank az elbocsájtás indokait hozta fel a járandóságok megtagadásának okául. Dr. Kobal képviselője, dr. Szekuiics Milán ügyvéd utján valótlanoknak minősítette a bank állításait, mért éveken keresztül dicshimnuszoknak beillő magasztaló Írásos elismerésekben részesítették, amelyekben szaktudását, erélyét és szakértelmét nyomatékosan kiemelték. A bank összeomlását az általános gazdasági válság, az elviselhetetlen adóterhek és a lakástörvény rendelkezései következtében szükségessé Máit, éjátkez^s nagy, tettei idézték plő, de a válság elkerülhető lett volna, ha az igazgatóság nem veszít el a fejét, maga nem veri félre a harangokat, nem mozdítja el vezérigazgatóját, ami által fantasztikus kombinációkra adott alkalmat. Az intézetet, ha egy évi moratóriumot kap, lábra lehetett volna állítani. A vezérigazgató szerződése szerint csak fegyelmi utón volt elbocsájtható. Dr. Hadzsi Koszta, a bank képviselője, egész sor bizonyítékot terjesztett elő, amelyek dr. Kobal bűnösségét kívánták igazolni. Dr. Spalatin Dusán, a noviszadi járásbíróság vezetője tárgyalta a pert és a legszélesebbkörti bizonyítást rendelte el és igy többek közt Slepcsevics Zsárkóval, a Szerb Kereskedelmi Bank igazgatójával és Sedmakov Jovannal, üz Agráregyesületek Szövetségének fötisztviselőjével több havi munkát igénylő könyvvizsgálatot tartatott, amely utóbbi során a két szakértő teljesen egyhangú megállapodásra jutott. Egybehangzó véleményük folytán tényleg történtek dr. Kobal részéröl is elnézések és hibák, de ezek nem annyira a vezérigazgató szaktudása és hivatalos működése terhére Írhatók, mert dr. Kobal a bank ipari vállalatainak vezetésével annyira el volt foglalva, hogy egyes ügyek intézését az önálló hatáskörrel felruházott osztályfőnökökre bizta és igy a bank vezetésében munkamegosztás volt. A szakértői vélemény szerint a bank akkor került válságba, amikor a Dicoval a tranzakciót megcsinálták, amelyet azonban dr. Kobal erélyesen ellenzett. Kiderült, hogy a Bico leltára a finanszírozási üzlet létrejöttekor, 1924. évi augusztus hó 27-én, hat és félmillió dinár értékűnek volt feltüntetve és a könyvekbe* 1.2 millió dinár jó követelése szereseit, de amikor 1925 február 6-án a. már válságban levő bank újból felbecsülte az értékeket, a gondos becslés már csak 2264.000 dinár értékűnek találta az árukészletet és a jó künnievőségejc összege is 220.000 dinárra zsugorodott össze. Ezzel szemben a Bica tartozása a bankkal szemben már akkor 6.843.000 dinárt tett ki. Dr. Szekuiics Milán bemutatta a banknak dr. Koballal kötött szerződését is, amely szerint dr. Kobal csak fegyelmi utón lett volna elbocsájtható. Dr. Spalatin DuSan járásbiró csütörtökön meghozott Ítéletében a kereset értelmében marasztalta a bankot, hogy dr. Kobalnak egy évre szóló járandóságát megfizesse. Dr. Hadzsi Kőszta a bank képviseletében megfeiebbezte az ítéletet. Dr. Kobal az elvi per eldöntése után nyugdíjigényének megállapítása és nyereségrészesedésének kiutalása iráni további kereseteket ad be a Zadruzsna Banka ellen. Szubotica a központja a vajdasági Radics-pártnak A szuboticai pártszervezet közgyűlése A horvát parasztpárt szuboticai szervezete vasárnap délután tartotta tisztújító közgyűlését, amelyen á párt tagjai nagy számmal vettek részt. Matkovics Torna elnök bejelentette, hogy a horvát parasztpárt központi bizottsága megbízta a szuboticai szervezetet a vajdasági pártügyek intézésével. A közgyűlés tudomásul vette Sz elnök bejelentését, majd megválasztották az uj tisztikart. Elnöknek egyhangúlag újból Matkovics To-i mát választották meg. Alelnök l«tt Kuluncsics Károly földmives, főtitkár Dolyapiin Sztipán ügyvédjelölt, titkár Mamuzsics Gyuka volt rendőrkapitány, pénztárnok Vojnics Grga. Ezután elhatározták, hogy a' párt vajdasági szervezetét uj alapokra fektetik és intenzivebb munkát fognak kifejteni a szervezkedés érdekében. A közgyűlés délben tizenkét órakot ért véget. Jubilál a legnagyobb beográdi könyvkiadó Kobs Géza ünneplése Beogradbői jelentik: A legelső beogradi könyvkiadó: Kohn Géza, a Knez Mihajló-uccai nagy könyvkereskedés tulajdonosa május 3-án ünnepelte vállalata fennállásának huszonötödik évfordulóját. Kohn Géza Zimonyban született, ahol apja néptanító volt. A könyvkereskedőmesterséget Noviszadon tanulta ki, Pajevics Arsza könyvesboltjában. Ezerkilencszázegyben a fiatal és ambiciózus könyvkereskedő Beogradban nyitotta meg kis üzletét, amely hamarosan nagy fejlődésnek indult. Kohn Géza nemsokára kiadójává lett a beogradi egyetemi tanárok tudományos munkáinak, megindította a Jogtudományi Archívum cimü, ma is megjelenő folyóiratot, majd iskolai tankönyveket is kezdett kiadni, amit addig a közoktatásügyi minisztérium a saját vállalkozásában végzett. Az újabb szerb szépirodalom körül is a mecénás szerepét töltötte be Kohn Géza. Költők, irók müvei mellett a szerb irodalom Gyulai Páljának: Szkerlics jovánnak összes müvei is Kohn kiadásában jelentek meg. A békeévek napjaiban Kohn Géza üzletében bújták a könyveket és lesték a külföldi könyvujdonságokat Pucsu Lázár, a régi Szerbia legnagyobb pénzügy mggi szt ere, Jovanovics Szlobodán. a ma is 'élő jeles közjogász. Profit* Sztoján, valamint a fiatalabb költőgeneráció tagjai. A szerb tudomány és szépirodalom fejlésztőjének negyedszázados munkásságáért a hétfői jubileum alkalmával barátai, tisztelői nagy serege és a közélet számos kiválósága fejezte ki elismerését.
