Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-27 / 146. szám
6. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ Az elsodort falu A zápor esőnek Kamenicán nyolc halottja van — Egy öttagú, család belefult az árba — Kilenc házat teljesen elsodort a viz, húsz ház összedőlt — Az uccákon holttestek, templomfelszerelések, kocsik, állatok, bútorok hevernek Öt millió dinár a kár Noviszaddal szemben, a Duna túlsó partján, a Fruska Gora nyúlványainál, hatalmas park tövében épült a kies Kamenica. A kis falu kedvelt üdülőtelep, a melyet nyári időben sok üdülő és nyaraló keresett fel. A hatalmas parkban fák tömegéből főúri kastély fehérük ki, amely valamikor gróf Karácsonyi Kamiló tulajdona volt. A grófi kastélyból szeretcthíjz, a község legmagasabb pontján épült hatalmas hadapródiskolái épületből csendörlegénységi iskola lett. A községnek magának 2163 lakosa van, de ebben a számban nincsen benn az a több száz noviszadi nyaraló, akik a község közvetlen közelében elhúzódó Reíranchement nevű hegyoldalon lévő villákban töltik el a nyarat. Amerre a szem ellát szőlők, itt terem a hires kamenieai bor, erdőségek, mögött a Fruska Gora magas ormaival, amelyek közül kimagaslik a Venae hegycsúcs. ' Kamenicát, ezt a virágzó szép községei, a bjos fekvésű üdülő és nyaralótelepet temetővé, rommá, pusztává változtatta egyetlen óra rettenetes katasztrófája. Istenitéleti idő Kedden délután pontban hat órakor a még röviddel előbb derűs kék égboltra komor nehéz felhők nehezedtek, amelyekből pár perccel hat után ezen a viidéken még sohasem látott rettenetes felhőszakadás indult meg, amely közel egy óráig tartott és eddig még felbecsüllietelen károkat, pusztítást okozott emberben, jószágban, házakban, termésben. Leírhatatlan az a szivetfacsaró, rettenetes pusztítás, amit a felhőszakadás okozott. Az uccákon szerte lerombolt falak, összeomlott tetőzetek, elsodort gémes és ,kerekes kutak, kocsik, elpusztult jószágok, templomi kegyszerek, oltárképek, gyertyák, oltáríiiggünyök, bútorok, ajtók, ablakok, hordók, kádak, szalmazsákoti, egy elsodort fiiszerüzlet cokorkadobozai, keféi, kerítések, ledöntött villanyoszlopok, elsodort hatalmas nyáriák . . . Kilenc háznak csak a helye maradt. Hogy keletkezett a katasztrófa ? Á Duna partján épült legalacsonyabb része a Beocsin felé vezető országút mellett terül el és ott a házak a lankás hegyoldal legmélyebb részén helyezkednek el. A házsorok közt folyik a külömben is sebesfolyásu, de alacsonyvizü Novoszelszki patak, amely a Venae csúcsáról a házsorok közt ömlik a Dunába. Délután hat órakor eredt meg a záporeső. Szinte percek alatt folyóvá dagadt a Novoszelszki patak, amely medréből kilépve, még mielőtt a meglepetésükből felocsudt emberek menekülésre gondolhattak volna, elárasztotta a Csereviéski, Orasve és a Mrtvi »sokakot«. A hirtelen pillanatok alatt 2 3 méterre megdagadt ár elsöpört mindent, ami útjába került. Házak szemrebbenés alatt összedőltek. Rémes, velőtrázó sok száz ember kétségbeesett haláltusája nyomán felhangzott segélykiáltások reszkettették meg a levegőt . . . Elsodort házak, kerítések, öreg fatörzsek, kisodort bútorok, úszó házetök, hullák rémes látványa tragikusan emlékezetessé tették a kameniciak fekete kead-jét. Segélynyújtásra gondolni sem lehetett, senki sem mert a házából kimozdulni, mert az ár, amely, egész marsotokat beretvált le, elpusztulással fenyegetett mindenkit és mindent. Nyolc halott Jóval hét óra után vonult cl az istenitéleti idő. Félreverték a harangokat, alarmirozták a cscndöriskolát, ahonnan 350 csendőrnövendék perceken belül a katasztrófa színhelyére sietett. A falu apraja-nagyja kirohant a házakból, aszszonyok, férfiak, gyerekek íérdreborulva keresztet vetettek. A ahtóságok egész energiájára volt szükség, hogy a mentési munkálatokat megkezdjék. Ezek sajnos mái elkésetteknek bizonyultak. Az ár elpusztított mindent. Jajveszékelő hozzátartozók térdrerogyva könyörögtek a csendőröknek, mentsék meg a házakba szorult rokonaikat. A cscndőriskola legénysége nadrágravetközve gázolta át a tengerré megnőtt vizet, amelyből egymásután kerültek ki a katasztrófa embcráldozatai. Elsőnek Czvelics Erzsébet, 61 éves öreg asszony holttestét emelte ki a saját fia, elsodort házuktól mintegy száz méternyire egy disznóól vályújánál, a hova a szerencsétlen asszony hulláját az ár sodorta. Rettenetes jajveszékeléssel könyörgött egy tizenkét esztendős kis lány, hogy nem találja szülei házát, amellyel együtt eltűnt az egész öttagú családja is. Ötven csendőr siet a kis lány által jelzett ház irányában, de a ház helye üres volt, mintha ott sohasem lett volna épület. Ott látok holttesteket — kiáltja az egyik csendőr és máris ott terem egész raj csendőr, akik 50—60 lépésnyire egy elsodort háztól három holttestet emeltek ki. A 40—50 centiméter magasságú iszapból kellett a szerencsétleneket kiásni. A kis lány jajveszékelve ismerte fel anyját, a 42 éves Visics Máriát, nővérét, a 15 esztendős Visics Annát, a három éves öccsét, Visics Iliját. A csendőrök hiába keresték Visics Sztipán, a dalmáciai Drnis melletti Kópéméból ideszakadt dobrovoljáccsalád agyagból vert házát s a benne lakókat. Visics Sztipán és Matild holttestét csak szerdán sikerült megtalálni. A villanyvilágítást ki kellett kapcsolni, mert a vihar és záporeső ledöntötte a villanyoszlopokat és attól kellett tartani, hogy a nagyfeszültségű áram további szerencsétlenségeket okoz. És igy koromsötétség borult a községre, szinte stílszerűen a fekete kedd szomorú tragédiájához. A csendőrök fáklya fénye mellett folytatták mentési munkájukat. Este nyolc felé előkerült Iszákov Zorá, egy 24 éves asszony holtteste. A szegény asszony Braics Lázár íöldmivessel élt vadházasságban és egy egy éves kis leánygyermekük volt. Amikor a rémes áradat már az aszszony házának ablakán is behömpölygött, Iszákov Zora kimenekült a házból és amikor már nagy erőfeszítéssel pár lépésnyire gázolt a jóval a dereka fölé emelkedő áradatba, jutott eszébe, hogy egy éves kis Vera leánya a házban maradt. Az anya önfeláldozásával keresztülgázolt az egyre dagadó áron, berontott a lakásba és élve hozta ki kis gyerekét, akit merész hajítással a szomszédok karjaiba dobott. A gyerek élve maradt, de az anyát abban a pillanatban, hogy gyerekét megmentette, elsodorta a viz. A sebes ár besodorta a Duna hullámsirjába. Szerdán reggel tízkor találák egy kőkereszt tövében egy ismeretlen négy éves kis leány hulláját. Eddig senkise kereste, talán akiknek keresniök kellene, már szintén nincsenek az éiők közt. Eddig nyolc holttestet találtak meg, de félő, hogy a halottak száma ennél is nagyobb lesz. A felhőszakadás főleg a község Vojnovo nevű részében okozott nagy pusztítást. Itt laknak Rajt Antal plébános házában a Visnics-család, amelynek csak egyetlen tagja maradt életben, egy fiatal leány. 1926 május 27 Cvetics Erzsébet hatvanegy éves aszszony házába az ablak felől tört be aa ár. A szerencsétlen asszony az ajtóba kapaszkodott, görcsösen fogta a kilincsét, az ár azonban leszakította az ajtót és az asszonnyal együtt elsodorta. Cveticsné holttestét nyolc-tiz házzal távolabb találták meg az ajtón. A halott keze még mindig görcsösen szorította a Kilincset. Kő kövön nem maradt Elsodorta az ár Szávics Dragoszláv házát, félszerét és istállóját, özvegy Jovisics Persza egy telken levő két házát, amelyek helyét egyetlen kőrakás sem jelzi, Dr. Simonovics Milán petrovaradini orvos kamenieai kőházában is nagy pusztítást végzett a viz, amely az istállót és félszert elsodorta. A ház körül a víz tizenöt méter hossza, másfél méter széles árkot ásott. A bcocsini országúiról elsodort kőhid egy része ott ál! a' kamenieai ház előtt. Szedlacsek Antal szőlőtermelő házát, amelyben Grádics Katica füszerüzlete volt, szintén elsodorta a viz, csak néhány agyagtömb maradt helyén. A háztól ötven méternyi körzetben ostornyelek, cukorsüvegek, fűszeráruk hevernek. A kamenieai jegyző lakása tele van vizzel. Mikankó Angyelka és Zsivojnovics • Torna házait a viz alámosta és teljes egészében a Dunába sodorta. Súlyos károkat okozott az ar a görögkeleti templomban, amelynek padozatát másfél méter magasságban borította el a viz. Az áradat elsodorta az oltárt, ledöntötte a keresztet, elvitte a padokat, a gyertyatartókat, oltárteritöket, szentképeket, amelyek az uccákon hevernek szerteszét. A templom bejáratánál egy kerekes küt felső része, szalmazsákok és boros hordók hevernek, mert nagyon sok pincéből kihordta a hordókat a viz. Visityleski Milán gazdálkodó pincéjéből negyvenhat hordó brt vitt el az ár, amely elsodorta Stojscs Boskó házát, Szávics Dragoszláv istállóját, Jovisics Daniló kocsiját és lovát, Rakics Milivoj és Bugarszki Angelina istállóját, Szávics Emil házának a felét és még több mint. húsz ház egyes részeit és sok háztetőt. A hajléktalanokat a cscndőriskolábau helyezték el. Elmosta a vasúti töltést az ár A noviszad—beocsini vasútvonal töltését az ár több mint húsz méter hoszszuságban elámosta és a forgalom Beocsin és Noviszad között szünetel. Hozzávetőleges számítás szerint Kamenicán az anyagi kár öt millió dinár. Bukovácon, Lednicén, Mararékon, Krusedolban és a Fruskagora oldalán levő valamennyi községben nagy pusztítást okozott a felhőszakadás. A vukovári főispán segélyt kér a kormánytól A mentési munkálatokra háromszázötven csendőrt rendeltek ki és Noviszadról szerdán hajnalban több orvost vittek ki Kamenicára, mert sokan megsebesültek és megbetegedtek a lakosság közül, többen pedig a kiállott izgalomtól idegsokkot kaptak. Szerdán délután négy órakor autón Kamenicára érkezett Dimitrije pátriárka, aki a helyszínen megindított gyűjtéshez ezer dinárral járult. Ugyanekkor megérkezett Teodorovics Dragomir vukovári főispán, aki átvette a mentési munkálatok irányítását és összeiratta a károsultakat, továbbá fölbecsültette a kárt. A főispán táviratilag jelentést tett a pusztulásról a kormánynak és gyorssegély kiutalását kérte. Az építésügyi igazgatóság részéről Plitkovics Ilija főmérnök több mérnökkel Kamenicára érkezett és Micvics Milorád irigi főszolgabíróval együtt megvizsgálta az összes lerombolt épületet és hidat és távirati jelentést tett az építésügyi minisztériumnak. . Az áldozatok temetése A Visnics-család tagjait csütörtök délelőtt temetik el a község költségén, a többi ádozat temetése csütörtök délután négy órakor lesz. Abd el Krím megadta magát Szabadon bocsájtotta a hadifoglyokat Fezből jelentik: Abd el Krim szerdán jelentkezett a francia parancsnokságon és megadia magát a franciáknak. Abd el Krim közölte a franciákkal, hogy valamennyi francia és spanyol hadifoglyot szabadon bocsájtotta. A francia parancsnokságról Tazzába vitték Abd el Krímet, ahonnan Franciaországba fogják szállítani. Abd el Krim kapitulációjának hire nagy örömet okozott Franciaországban és a harcoló katonák körében. A mária-gyüdi búcsú — akadályokkal A jugoszláviai bucsusokat nem akarták átengedni a határon csusokat, akiknek nem volt útlevelük, átengedjék. Amikor a bucsusok pénteken délután Herceglakra érkeztek, a határőrség parancsnoka megtiltotta nekik, Szomborból jelentik: A máriagyüdi búcsún ebben az esztendőben is, akár a múlt évben, több mint ötezer főnyi hivő vett részt Jugoszláviából. A legtöbben Szombor környékéről indultak el a napokban. Bácsszentiván, Bajmok és Nemesmilitics .községek lakossága kerekedett fel, hogy jelen legyenek az idei bucsuünnepségeken. Az ötezer főnyi tömeg abban a hitben indult el pénteken hajnalban, hogy a határállomáson, Herceglaknál, minden akadály nélkül átmehetnek. Gyurics adminisztrátor, aki a bucsusok számára határátlépési engedélyt szerzett Beogradban, állítólag elfelejtette az engedélyt bemutatni a szombori főispánnál és igy nem történt intézkedés a határőrség parancsnokánál, hogy a buhogy átmenjenek a határon. A kétségbeesett bucsusok könyörgésre fogták a dolgot, végül is éjfél után sikerült megegyezést létrehozni. Három gazdag szombori bunyevácgazda, Firány Simon, Logo Károly és Partecsics Tamás százezer dinárról szóló kötelezvényt állítottak ki, amely összeggel garanciát vállaltak arra nézve, hogy nincs közöttük csempész, vagy bűncselekményért üldözött egyén. A határőrség parancsnoka ezután még fejenkinti egy dinár vámot rótt ki a bucsusokra, majd szombaton reggel, egy napi késéssel útnak bocsátotta őket,
