Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-18 / 138. szám

1926 tnáiüs 18. BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei Bethkn Ggörny gróf, an erdélyi ma­­gyár párt elnöke Kolozsváron a Párt népgyiilés'én nagy bestédet mondott! ■mfelyben a paktum,, részleteiről is nyi­latkozott. -.A paktum alápján — mon­dotta — rendezettnek' tekinthető azok; E' k a magyar voit tisztviselőknek ügye, afck annak idején erkölcsi okoknál fogva és régi esküjök aló! magukat feloldottaknak még nem tekintve, nem tették le az esküt q. román államra. Dacára annak, hogy az 1220. évben ugyancsak az Avortsct;.kormány fel­szól. tására már eskütételre jelentkeztek és ennek következtében ügyük az állam részéről rendezendő lett volna, ez mai napig sem történt meg. Ök azok, akik $2 első -és legsúlyosabb áldozatot hoz­ták iájukért, méltányos volt- tehát az, hogy pártunk ügyüket elsősorban ka­iróija fel és ezzel bizonyítékát adja alt­iak, hogy a magyarság tudja azt, hegy mivel tartozik nekik. Ezenkívül az egyezmény a következő alapelveket állapítja meg: minden román állampol­gár önmaga jogosult nemzetiségét rriegállap tani, származásúra, vallására és ■ foglalkozására való tekintet nélkül. Kiskorúakra nézve szülőik,; vagy gyám­juk határoz. Minden szülő, vagy gyám szabadon választhatja meg gyermeke számára az iskolát ég minden gyermek abba a nyilvánosággi joggal biró isko­lába vehető fel, melybe a szülő beírat­ni kívánja. Az iskolafenntartó állapítja picg az iskola tannyelvét. Azon ki­sebbségi polgárok, kik iskolát tartanak faun, nem kényszeríthetők arra, hogy állami iskola építéséhez .és fenntartásá­hoz hozzájáruljanak. Ehhez képest, .azon . községek, melyben a lakosság többsége telekezeli iskolát tart fenn, nem kötelezhetők állami iskola '.építé­sére.« ■ , -■♦'iQlWlb'«>»** Az aradi képviselőtestület legutóbbi ülésén szomorú incidens játszódott le, mely igazolja: mennyit ér a választási ígéret. Az ülésen Vostinar szocialista városatya románul- elmondott beszédét, magyarul is tolmácsolni akarta, ami ellen az egyik román tanácstag tilta­kozott. Vostinar erre kitakadi: — Nekem ne adjon . utasításokat. Ha akarok, magyarul is beszélhetek. ' Mihulin Miklós: Ne. beszéljen ma­gyarul! Tud románul... . Vostinar: A tauács megengedte, hogy ■magyarul is lehessen beszélni az ülé­­■ séken. Borneas (agresszíven): De nemi Őrinek! Vostinar: Éppen csak vélem akarnak mindig kivételt tenni?! A vita azzal végződött, hogy dr. Rahn polgármester megvonta a szót a ma­gyarul beszélő Vostinartól. , * A prágai magyarság szombaton ünnepelte Faragó'Ödön magyar színtár­sulatának Prágába érkezését;’. A magyar társulat sorozatos előadásokat fog tar­tani a csehszlovák fővárosban. A. prá­gai magyarság a' magyar színészeket nagy lelkesedésnél fogadta. A magyar újságok- hosszú közleményekben. számol­nák be az eseményről. A Prágai. Ma­gyar Hírláp többek között igy. ir a ma­gyar színészek bevonulásáról:: ■ — Prága kűlturnépe már az első' íz­ben megmutatta, hogy megérti ezt az eseményt. De ma még nem jutottunk ed odáig, hogy a. tavaly kifejezett' - óhajt egészen időszerűtlenné tette volna a megértés, amit a hivatalos köröktől vár­tunk. Az óhaj másodízben is - ott él, az. ajkunkon: a tények : ereiének láss,ók bek az arra illetékesek, hogy az itt virágzó magyar kultúrának olyan joga van az élethez,, az érvényesüléshez és a zavar­talan boldoguláshoz ennek a köztársa­ságnak z"határéi között, mitwfea- soha­sem lett volna gyűlölet, üldözés és em­­fcexí gonokzsás a földön. Az emberi toll* túrának nincsenek határai s aki a kul­túrák fölött zsahdároskcdk, az a maga fejére hoz szégyent Vajha a magyar kultúra második - prágai bevonulása azt eredményezné, hogy a műélvezet és a szórakozás simogató eszközeivel fei-Eondoubó) jelentik: A fővárosban lassanként az általános sztrájk utolsó uyomai is eltűnnek. A munkások a legtöbb helyen meg­egyeztek a munkaadókkal, akik valamennyi sztrájkolót visszavet­tek. A megegyezésben a munkások kö­telesek voltak kijelenteni, hogy az ál­talános sztrájk törvénytelen és a jövő­ben mielőtt sztrájkba lépnének, kötele­sek tá-gyalásokat kezdeni a munka­adókkal. A bányaiparbau a munkaadók nem vonták vissza a kizárásokat és a bányamunka'ok tovább folytatják a bérharcot. A bányászok szakszerve-Budapeströl jelentik: A magyar nem­zetgyűlés mai ülésén a belügyi tárca költségvetésének tárgyalására kerülj: a sor. A tárgyalás során Szabó Imre szociáldemokrata képviselő a szociál­demokrata párt nevébeu deklarációt ol­vasott tel, amely szerint Rakovszky Iván belügyminiszter működésének 'szelleme a parlamentarizmus területét már régeit elhagyta s a szociáldemo­krata párt nincs abban a helyzetben, hogy a belügyminiszter számára a par­lamentarizmus látszatát megadja s en­nélfogva a be'ügyi tárca költségvetésé­nek tárgyalásában nem vesz részt. A deklaráció ielsorclja azokat az oko­kat, amelyek a szocialista pártot a belügyminiszter bojkottálására rábír­ták': A belügyminiszter kedvezményes részvényeket tagadott el, a frankhami­­siidsi bünperben súlyosan kompromit­uiábr.n megírtuk, hogy Petrovics Mi)taj­­lo mérnök, a becskereki vasúti ntühelv iönpke hatóság elleni erőszak és szán­dékos ■ emberölés kísérlete miatt felje­lentést tett Iszuiovcs Markó1 ellen, aki — hivatkozással "arra,-hogy ö a Szrnao akció-csapatának főnöke — bajonettel támadt a mühelyfőnökre és követelte, hogy Kraljev Mladent és több elbocsáj­­tott munkást, akik a Szrnao tagjai, ve­gyen vissza a szolgálatba. A közlemény­re két nyilatkozatot küldtek be. Nyilat­kozott a becskereki >Szrpszka Naclonal­­na Onilodina, Voivoda Brana. és nyilat­kozott Kraljev Mieden is. A Szrnao nyilatkozata a következőket állapítja meg: ■ — A becskereki »Szrnao« vezetősége soha és senkit sem jogosított fel. hogy nevében eljárjon az államvasuti műhely főnőkénél és hozzá ultimátumokat intéz­zen az elbocsátott munkások visszafo­gadása érdekben. ÉDoen ugv senki sem jogosította' fel Iszafovios Markot-, fiOgv az -x'kctona Četa« nevénterro­­rí-rá’ia a műhely. mérnökét, annál is In­kább, mert Iszufovics Markó abban az ülőben. - qmikor. pz tör*ént.' már nem <s vett. tagja az egyesilletnek. A kecske­­-ekf -:Szrnaor h??aífas egyesület, amely nyitná a sokszor zord. és megtnerevüít szemhéjakat, hogy végre megtas-sák az igazi való emberi igazságát és letörülnék a gondok ráncos barázdáit a magyar kultúra munkásainak becsületes homlo­káról zete elhatározta, hogy elfogad műiden pénzsegélyt, elfogadja a szovjetunió szakszerve­­zee! álfa! küldött két és félmillió aranyrubelt is, A kormány közzé, ette, hogy a bányász­sztrájk miatt a kivételes intézkedéseket egyelőre nem vonja vissza. A pénzügy­minisztérium a hétfői napon megkezdte az általános sztrájk költségeinek össze­írását. A Daily Mail szerint az általános sztrájk közel százmillió fontba került a kormánynak. A vasutak pontosak öt és' félmillió fent veszteséget szenvedtek elmaradt munkabérekben. j iáivá van, az ellenzéki sajtóval szem­ben valósággal gyilkos politikát foly­tat. Minisztersége alatt négy nagy la­pot betiltott, 201 sajtóterméktől meg­vonta a postai szállítási jogot, öt lap­nak elkobozta a kolportázs jogát. A sajtó terén ma kevesebb a szabadság, mint a háború, érj a forradalmak alatt volt. Az egyesülési és gyülekezési lo­got önkényesen kezeli, az állampolgár­sági jogot megsemmisítette. A közigaz­gatás nemcsak a nemzetgyűlés egy pártjával, hanem az egész magyar nép­pel szentben ellenséges. A szociáldemo­krata párt ezek alapján nem méltatja arra a belügyminisztert, hogy a tárcája költségvetésének megvitatásában részt­­vegyen. A deklaráció felolvasása után a szo­cialisták kivonultak a teremből. A kor­mány párt pedig tüntetőleg éljenezni kezdte a belügyminisztert. céljait csakis legál's utóit akarja elér­té. A becskereki államvasuti műhely el­bocsátott alkalmazottat érdekében, akik­nek tényleg nagy része tagja a Szrnao­­nak és amely elbocsájtás véleményünk szerint bosszú müve volt, a helybeli Szrnao vezetősége megtette Beogradban az illetékes fórumnál a kellő lépéseket, amelyek eredményre is jognak vezetni. A Szrnao konciliáus nyilatkozatát an­nál készségesebben közöljük, mert hi­szen az eredéit közleménynek már a ci­njében is leszögeztük, hogy afenyege­­tödzés s a bajonetes támadás visszaélés a Szrnao nevével. Kraljev Mladeu terjedelmes nyilatko­zatában közli, hogy nem ambicionálta a ntühelyfőnökké való kinevezést, de ha ambicionálta volna, az tőle. mint fiatal­embertől helyes és jogos lett volna. A nyilatkozó kétségbevonja, hogy f'ilipo­­v'cs mérnököt figyelmeztető szavakkal küldték Becskerekre. —• Arra az állításra, hogy szabályta­lanságot. lopást és csalást követtem e! — mondja Kraljev — az a válaszom, hogv alkalmat íogojraz illető urnák szolgáltatni, hogy a bíróságnál terjessze be bizonyitékait. A továbbiakban megállapítja. Kraljev,. hogy máj hat mérnök főnöke volt és egyik sem tapasztalt szabálytalanságot működésében, sőt mindegyik dicséroleg nyilatkozott felőle. Gasies osztályfőnök már többször tartott vizsgálatot pecske­­re.ken és mindig meggyőződött, hogy a feljelentések alaptalanok. Ez a? oka, hogy Gasies a legutolsó följelentésre nem reagált. A szabadjegyekre vonatko­zólag Kraljev Mladen m ila«kúzatábá>i közli, hogy volt iónokétól. Hlebnikov mérnökföl kapta hivatalos nyugta elle­nében a nyomtatványokat és felhatalma­zásra állította ki azokat a hozzá beosz­tott munkásoknak. A nyilatkozat szerint valótlan, hogy Kraljev nem igazolta a. magyar munkások túlóráját, ami pedig elbocsátását' illeti, az egy hónappal az-, után történt, hogy. Máíics igazgató Becskereken járt, még pedig — Kiafjev szerint — az elbocsájtás jogtalan volt, mert éppen betegszabadságon volt. Erélyesen visszautasítja Kraljev az el­lene beadott feljelentésnek azt. az állítá­sát. mintha o Petrovics mérnök előtt-a Szrnao határozatát hirdette volna ki. Mint művezető kérte, hogy ne bocsássák el azokat, akik öt-hat éve dolgoznak, a vasútnál, sót a vasúti zenekarból elbo­­csájtott hat ember érdekében is interve­niált, holott ezek magyarok és r.émetek és nem tagjai, a Szrnaónák. Kraljev Mladen nyilatkozatát a követ­kezőképpen fejezi be: — Ami Iszufovics Márkot, illeti, csak az a válaszom, hogy az illetőt éppen az én indítványomra függesztették fel az akciona cseta vezetésétől és kizárták az egyesületből több mint egy hónapja a történtek előtt és igy semmi közöm az ö eljárásához, amit különben én magain is elítélek. Nem fele! meg a valóságnak,' hogy én mint munkás léptem be a mű­helybe. mert szakember vagyok és ma­guk Filipovics és Petrovics mérnökök is hozzám jöttek tanulni prahl kusan dol­gozni, mikor’ mint fiatal mérnökök ide lettek kiküldve. Ami a deszkákat illeti, hát ehhez az urak nem értenek; amit a bíróságnál is be fogok bizonyítani. A veiikibecskereki államvasuti műhely és a Szrnao ügye oda került tehát, ahol annak he'.yc vau: a bírósághoz. Elvégre* ■egv államban, ahol a törvények uralma van érvényben, mindenki és minden tár­sadalmi egyesület is. csak a törvény ke­retein belül szerezhet érvényt akaratá­nak. Máriagyüd helyett Militics Szvetozár Ki!sties bácskai községet • búcsújára hellyé akarják megtenni . Peliegriuetti pápai íiuneius szombori látogatása a vajdasági katltoljkussás legelőkelőbb íagjait vonzotta Szpntbor­ba. Minthogy úgy az egyházi, mint a világi előkelőségek Szombprban voltak, a legalkalmasabb időben és helyen ke­rült megbeszélésre a szvéíozár-miletiésí gyógyfürdő építésének terve. Agatics Boldizsár szvetozár-ntjletics! esperes-plébános régi terve, hogy a mi­­lettest kiváló gyógyhatású sóstóit mo­dern fürdőt építtet. Az építkezések már folyamatban is vannak. Közben az a gondolat is felmerült, hogy Szvetozár Mlletics-et országos jellegű biiesujáró hellyé tegyék s kápolnát is építsenek. A térvet Peliegriuetti pápai nuncius a leg­nagyobb érdeklődéssel fogadta s kilátás­ba helyezte annak támogatását. A mileticsi bucsujáróhelyrc azért van szükség, mert a vajdasági hívők évszá­zados tradícióból Máriagyüdrc járnak búcsúra, a hires bucsujáróhely azonban Magyarországon van, ahova a jugoszlá­­viai zarándokok csak nagy nehézségek árán juthatnak el.. Ebben az-évben, mint megirtuk,'.isike­rült dr. Pctrovics Milenkó bácskai főis­pán kezdeményezésére biztosítani, liogy a jugoszláviai zarándokok útlevél nélkül jussanak át a határon. Ehhez azonban a főispán hathatós támogatása s a 'bácskai képviselők érdeklődése volt szükséges a nem bizonyos, hogy az engedélyt .jövete is meg lehet-e szerezni. Emiatt kívánja a papság, hogy 1,3 Szvetozár Mileticsböi nem is léjaet jugo­szláv Lourdes, legalább jugoszláv Má­­rSgj'öä legyen. Százmillió fontba került Angliának az egy hetes általános sztrájk A munkások megegyeztek a munkaadókkal A magyarországi szocialisták bojkottálták a belügyminisztert A magyar nemzetgyűlés üléséről kivonultak a szociáldemokrata képviselőié Zsarolás a Szrnao nevében A becskereki Szrnao megtagadja a közösséget a zsaroló Iszufovics Markával — Kraljev Mladen nyilatkozata A Bácsmcgyel Napló május ll-iki szó-

Next

/
Thumbnails
Contents