Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-14 / 134. szám

19?6 máius 14. BACSME6YEI NAPLÓ Kisebbségi Élet A kraasószörényrnegyei magyar tele• tiesek ügyében elrendelték a revíziót, amelyhez a kolozsvári Ellenzék a kö­vetkező megjegyzéseket iij?i: -Évek óta tartó kínzó bizonytalanság és a lel­keket emésztő nyugtalanság és keserű ség után megnyugtató fordulat kő szötttött be d krassószórenymegyei ma­gyar telepesközségek szomorú életé­ben. Leltet, hogy az uj kormánynak a magyarság, megnyugtatása érdekében szükségesnek látott belátó intézkedése, lehet, hogy a közelgő országos válasz­tásokra tekintettel a magyarság köré­ben a bizalomkeltés megteremtésére irányuló szándék, hozta létre a Comi­­tetul agrár intézkedését, egy azonban bizonyos, hogy az évek óta emésztő bizonytalanságban és kinzó aggodal­mak között élő krassószörénymegyei magyar telepesek leikéről elvette azt a •«yötrelmes lidérc-ny'otnást. A Comité túl agrar f. é. 4638 szánni rendelkezése ugyanis arra utasítja a megyei és já­rási agrárhatóságokat, hogy Bálin Bégamonostor, Bodófátva, Igazfalvu, Nőrincse, Szapáryalva, Valea Lunga és Vásáros szörénymegyei magyar telepes községekbe« a megindított kisajátítási eljárást azonnal szüntessék be. Azokat a területeket, amelyeket a magyar te­lepesgazdáktól már elvettek, de az igényjogosultakként Kiszemeltek között még nem osztottak széjjel, vissza kell adni a magyar telepeseknek addig, amig a Comitetul Agrár a telepesek ügyének revízió alá vétele során vés legesen dönteni fog., 3. oldal. A sslovenstkói magyar nemzeti párt garamvölgyi népgyijlésel közű! kiemel­kedik a vasárnapon Alsószéeséri meg­tartott népgyülés, amelyen Koczot Gyula nemzetgyillési képviselői a-z ak­tuális politikai kérdéseket -fcJteáBlW**** — A kormány mondotta többek kö­zött a szónok kitartóan folytatja a ki­sebbségek elnyomására irányuló politi­káját. Kormánytöbbség n'ttcs, a liiva­­talfiokkormány érzi a kisebbségek el­keseredésének a politikai életre nehe­zedő súlyát, azonban nem keresi az orvoslást. A cseh sovinizmus nem akar­ja észrevenni, hogy irt az ország la­kosságának a fele más nemzetiségű. Az ilyen kormányzat csak átmeneti jel­legű lehet, mert végül is meg kell szün­tetni a sérelmes politikát, amely a nem­zetiségek megfojtására tör. A magyar­ság ellen irányuló földreformmal nem csupán a nagybirtokot teszik tönkre, hanem a zsellért és- gazdasági alkalma­zottat és a cselédet is. A telepesnek nem kell munkás, maga végez el min­dent, a maradékbirtűk tulajdonosa pe­dig nem alkalmaz magyar munkást. A magyar földéhesnek csak a kivándorló bot jut osztályrészül. Az erdé’yi magyar párt elnöki ta­nácsa szózatot intézett a magyarság­hoz, amelyet valamennyi erdélyi ma­gyar lap közölt. A -szózat a következő­­képen hangzik: »Magyar Testvérek! Kisebbségi sorsunk immár hét éves küzdelme uj, minden ediginél neveze­tesebb fordulóhoz jutott A pártvezetö­­ség beható tárgyalások után válasz­tási egyezményt (kartellt) kötött az Averescu miniszter elnöklete alatt álló néppárttal. Ez' az egyezmény, míg egy­felől közművelődésünk, gazdasági éle­tünk és egyéni szabadságunk több ne­vezetes kérdésében biztosítja súlyos sérelmeink orvoslását, illetőleg lehetővé teszi számarányunk é$ jelentőségünk­nek megfelelően joggal igényelt érvé­nyesülésünket a törvényhozó testület­ben. másfelől arra kötelez, hogy a ka­marai képviselői és szenátor! — küszö­bön áló — általános választásokon együtt haladjunk a kormányt támogató néppárttal- illetve a törvénynek meg­felelően, úgynevezett kartell alapján, megyénként- közös listával szavaz­zunk. Magyarok! Hallgassatok minde­nütt pártunk vezetőire és kövessétek az ö utasításaikat, • értsétek meg, hogy nagy dologról van szó. Bizonyságot kei! tennünk a magyarság egységéről ás az ezen nyugvó erkölcsi erőről. Amilyen mértékben, teszitek ezt, abban a mértékben várható sorsotok jobbra­­fordulása, mert az egység, amellyel meg fogtok felelni a felhívásnak, im­ponálni fog minden irányban, bizony­ságot tesz a magyarságnak, mint szö­vetségesnek értekéről és ezzel bizalmat kelt. tekintélyt szerez és a jövőre nö­veli erőnket. Félre tehát a megté­vesztésre szánt hamis jelszavakkal, félre az álprófétákkal- Nem barátotok. de ellenségetek, aki most erőnk legbiz­tosabb alapja, jobb jövünk legbecsesebb biztosítéka: az egység ellen tör. Teljes bizalommal tártuk fel előttetek a hely­zetet, ezzel szemben mi is bizalma* Ké­rünk és várunk. Komoly megfontolással határoztuk el magunkat, a néppárttal kötött választási egyezményre. ' Isten úgy áldjon meg , benneteket, amint cselekedni fogtok. Mi az őszinte test­­téri szeretet melegével szólunk hoz­zátok,de azokkal szemben, akik nem akarják ezt a hangot megérteni és szembehelyezkednek a választási egyezmény parancsolta kötelezettsé­geknek, fájó szívvel, de teljes erővel leszünk kénytelennek érvényt szerezni a központi intézőbizottság egyhangúan hozott azon határozatának, amellyel a választási egyezmény betartását, min­den magyarul szemben, a párthüség és ezáltal a magyar becsület védőpajzsa alá helyezte. Kolozsvár, 1936 május 11. Az országos magyar párt- elnöki ta­nácsa nevében: gróf Bethlen- György elnök, dr. Deák Gyula főtitkár. Egy évi és három hónapi fogházra ítélték Pasics Rádát A beográdi elsőfokú bíróság- becsületsértésben és rágalmazásban mondotta ki bűnödnek a volt ni ni zícrelnök fiát — A bíróság bebizonyitoifnak vette, ho^y Pasics Ráda hat millió Cieh korona kijárási dijat fogadott eí — A főtárgyalás közönsége lelkesen megéljenezte a bíróságot — Sztojadinovics Dragisa jótékonycélra adja a kártérítést Az ítélethirdetés után tüntettek a korrupció ellen Beogradból jelentik: A btogrudi első­fokú bíróság csütörtökön délelőtt hir­dette ki az ítéletet Sztojadinovics Dra­­gisáiiak Pasics Rada ellen jiiditou rá­galmazást pőrében. Az ítélethirdetést rendkívül nagy érdeklődés előzte meg és bár a tárgy?lás megnyitását csak délelőtt tizenegy órára . tűzték ki. már tiz óra előtt a kiváncsiak nagy tömege lepte el a törvényszék folyosóit és vette körül a bíróság épületét. Pontban tizenegy - ászkor nyitották ki főtárgyalási terem ajtaját. Először, az ügyvédeket bocsajtottúk be és bztoja­­djnovics Dragirát. azután az újságírók óerrottak be a terembe, majd a terembiztos az ajtóban három­szor harsányan szólította Pasics Rs­­dát. Természetesei) senki sem jelentkezett: Pasics Rada Abbáziában nyara!. A közönségnek temészeteseit csak egy része fért ej a teremben, de az aj­tókat nyitva hagyták, hogy legalább hangfosz'ányok juthassanak a kintre­­kedtekhez. Negyed tizenkettő előtt néhány perc­cel vonult be a bíróság, élen Petrovics Milutin főtárgvalási elnökkel. Az elnök e'ioglalja helyét és íelszólj-ja Nikolics bírót az i:élet felolvasására. A biró monoton bangor. kezdi ol­vasni az ítélet ténymegállapításait és az indokolást és cfcaik ezu án következett az ítélet rendelkező részelek kihirdetése. ’ Nikolics bíró gyors, felolvasását alig lehetett érteni és halotti csendben íe­­szii'teu figyelt mindenki, amikor a biró a három részre tagolt ítéletet olvasta: 1. Pasics Rada a beogradi Sovosti 1924 Julius 25-iki számában nyilatko­zatot tett közzé, amelyben a következő­ket mondta: >Ke?emügyébe akadt egy haszontalan ember.* Ez a kifejezés kimeríti a becsület­sértés kritériumát. A. cikk további része azt mondja: »Ez az ember Sztojadinovics Dragisa, aki­nek az a célja, hogy engem megzsarol­jon.« Ez a kitétel rágalmazás. Elmondja még tj nyilatkozat, hogy »Sztojadinovics Dragisa olyan szerepet játszik, amelyet a büntető törvénykönyv szigorúan büntet piáid hozzáteszi: - nyil­vános polémiába bocsátkoztam egy emberrel, aki, ebben a kampányban a zsebemre dolgozott.« Az ítélet szerint Pasics Rada ezzel ujbó! meg ágalmazta Sztojrdinovics Dragiuát, mert a bíróság nem látja beigazolnak Pasics KadásaV azt az állítását, bogy Sztojadinovics Dragisa öt meg­akarta zsarolni. Ezzel szemben ilkics Parit és llkic* Gyura vallomása igazolta, hogy Szto­­jadmcvics Dragisa. mint Miiin Mária megbízottja a Miliu asszonynak iáró pénzt követeire Pasics Radátőt. Dr. Tartója Einer eskü alatt vallotta, hogy Pasics Radának megbízása volt, hogy az államtól megszerezze a cseh vagon i észvény társaság pénzét és ptén kétmillió cseh koronát kapott, mint az intervencióért járó provízió első részletét. Bebizonyosodott, hogy Pasiig Rád.; köteles volt ebből Műin asszonynak egymillió cseh koronát fizetni és ezer darab trbövljei részvényt. Pasics Tar­jája utján öt-g-ázezer dinárt és ötszáz darab részvényt adott Milin Máriának és később fizetett még négyszázezer di­nárt. Vucsetics Jurajpak, a Szlavenszka Banka pénztárosának leveléből megál­lapította a bíróság, hogy Pasics Rada mint províziójának második részle'ét hatmillió cseh ko­ronát fölvett és Sztojadinovics Dra­gisa jogosan követelte ebből Miliu asszony részét. 2. A Politika 1926 > december 11-iki számában azt irts- Pasics Rada, hogy Sztojadinovics Dragisa jogtalanul ju­tott áz idegen levél birtokába. Ez és ugyanennek a cikknek későbbi kifejezé­sei kimerítik a becsületsértés és rágal­mazás ténvdüadékdt. 3. Pasics Rada a Politika !92b már­cius 21-én megjelent számában megis­mételte a Novost bap közölt állításait és hozzátette, hogy egy olyan ember kö­zeledett felém, akii a Sávosában ha­szontalan fráternak neveztem-. Ezzel Pasics Rada ismét becsületsértés! köve­tett el, majd újból megrágalmazta Szto­.iadinovtes Dragisát. hogy a zsebe ellen tört. Mkolics biró a felolvasását ezzel be­fejezte. ieláiit Petrovics Milutin elnök és kijelentette, hogy az ítélet első részé­ben körülírt bűncselekmények tekinte­tében a bíróság a régi sajtótörvény alapján Ítélkezett a második és harma­dik vádpontra vonatkozólag pedig az uj törvény rendelkezéseit alkalmazta és ezek alapián a bíróság a következő bi­ldet hozta: tf'eTso cikkben foglalt becsületsér­téséit Pasics Radát egy hónapi, a rágalmazásért kát hónapi, a máso­dik becsületsértésért három hónapi, a rágalmazásért hat hónapi fogház­ra és tizenötezer dinár pénzbírság­ra, a harmadik cikkben foglalt rá­galmazásért három hónapi elzárás­ra. tehát összesen egy évi és há­rom hónapi fogházra ítélte. Kötelezte a bíróság ezen kívül Pa­sics Radát, hogy perköltségekre százezer dinárt fizessen, amelyből ötvenezer dinár Sztojadinovics Dra­gisát illeti. Az ítélet kihirdetése után a közönség megéljenezte a bíróságot, az elnök azonban erélyesen csendet parancsolt Ekkor Sztojadinovics Dragisa kért szót és fölkérte az elnököt, hogy a számára megítélt ötvenezer dinárt juttassa a ha­dirokkantoknak■ és a szegény diákok otthonának. Amikor a bíróság kivonult a teremből, a hallgatóság megéljenezte Sztojad.no­­vies Dragisát majd a folyósón tüntetett a korrupció ellen. Nincsics nem utazik Rómába A külügyminisztérium megcáfo’ta a Politika hirét Beogradból jelentik: A Politika csütörtök reggeli számában irta, hogy Nincsics külügyminiszter a genii konferencia után Parisba, az­tán Rómába utazik, ahol fontos ta­nácskozásokat fog folytatni Briand­­dal, illetőleg Mussolini miniszterel­nökkel. A külügyminisztérium sajtóosztá­lya csütörtök délelőtt kommünikét tett közzé, melyben erélyesen cá­folja a Politika hírét. A cáíolókom­­münlké szószerint igy hangzik: — A Politika csütörtök reggeli számában azt a hirt közölte, hogy újabb tárgyalások indulnak meg az SHS királyság, Olaszország és Franciaország között. Felhatalmaz­tak bennünket annak kijelentésére, hogy a hir nem telel meg a volóság­­nak. Nincsics külügyminiszter, mint a leszerelési konferenciára kiküldött delegáció utazik csupán (jenibe, ha ideje megengedi és (jeniben csak a konferencián fölmerült kérdések ügyében folytat tanácskozásokat. Minden további következtetés üres kombináció, amelynek semmi alapja sincs — hangzik a külügyminiszté­rium nyilatkozata.

Next

/
Thumbnails
Contents