Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)

1926-05-13 / 133. szám

4. oldal BACSNIEGYEI NAPLÓ 19*26. május 13. Á közönség sorából többen ilyeneket kiáltottak: Ez as isad korrupció! Az elnök erélyesen rendreiníette a hallgatóságot és megkezdte Gavrilovics kihallgatásét. Majd Dragovics Milutint és Ross Du­sánt hallgatta ki a bíróság. Ezután Miiin Mária kihallgatása következett. Miiin Mária mindenben megerősítette Sztoja­dinovics Dragisa kijelentéseit. A délelőtti tárgyalás ezzel véget ért és délután a perbe'Zédekre került a sor. .4 perbeszédek Vaszics Dragisa, Sztojadinovics Dra­­sjsa védője és a magánvád epyik kép­viselője mondotta el először 'beszédét. Szerinte Posies Rada komrmmizája az egész országot Maribprl i Gyevgye ija-ig mindenki Pastes Rada korrupciós ü:el­meiről beszél és; Pastes Rada netn átal­­loíta olyan tisztes politikusok nevét is belekeverni üzelmeibe, mint Jovonovics Ljuba. Ezzel azt akarta elérni, hogy ezek a politikusok kénytelenek legyenek öt megvédeni. Dr. Grebenac, ugyancsak Sztojadino­­vlcs képviselője az ügy politikai hát­teréről beszélt. Kijelentette, hogy Jovattovics Uubának emiatt kellett a radikális pártból, ahova egy élet munkája kölötte, kilépni. Az egész ország hálás lehet Sztojadi­­rtQvics Praglsának. rrtert le akarta vágni a korrupció hidrájának a fejét. Pavlovit:s Száva, Pastes Rada kép-, viselője élesen támadta Sztojadnovicsqt és kijelentette, hogy Sztojadinovics, mint Műin Mária teljes hatalmú megbízottja, meg akarta zsarolni Pastes Rád át. Szío­­jadinovics egy napon Mii in Máriával egzyütt megjelent Pasicsná! és megfe­nyegette. hegy ha nem fizeti ki a Sko­­da-ügyben iáró províziót, az ügyet a radikális párt elé viszi. Ezt ílkics Pál, fifties Qyura és Lusin Györgye ügy­véd esküvel vallották. Azonkívül azzal is megfenyegette Sztojadinovics Pasi­­esot, hogy az ügyet egy demokrata.aigy.­­véd kezébe adja. Martináé ügyvéd az ügy politikai hátterével foglalkozott és kijelentette, hogy a bíróság Ítéletétől függ, vájjon tényleg olyan tónúott-c tár­sadalmunk, mint amilyennek Sztojadino­vics Dragisa festi. Olyanokat beszél­tek, mondotta Martináé, Pastes Radá­jEgy kritikus albumából Irta: Baedeker Nincsen hálátlanabb állat mint az ember. Ma jói folynak a dolgai, min­denre gondol csak Istenre nem s ha bajba kerül', nem győz a jó Isten segítsége után óbégatni. Ezeket a jó embereket talán azért nem hall­gatja meg az Örökkévaló, mert tudja (hiszen Mindenttudó!), hogy csak addig hódolnak be Neki1, amig nagyon rászorulnak s ha kint lesz­nek a vízből, megint megfeledkez­nek Róla. Úgy látszik, a jó Isten tekintélye leginkább azon a majo­ritáson nyugszik, amely szeren­csétlennek érzi magát, bajokkal küzd s már csak abban bízik, hogy az imádság majd segit raita. ék Krisztus kétségkívül tizenkilenc évszázad óta a legemeberibb em­ber s így bizonyára a legistenibb Isten. Aki valóban követi őt s az ál­tala hirdetett szellemben él. az — akárminő valásu máskülönben — igazi ember és krisztusi értelemben valódi keresztény. * Sok ember sportot csinál a vallá­sából s aftnak gyakorlatából. Ide­iének nagy részét azzal tölti, hogy a. vallásosságát mutassa, hirdesse, szinte rekíamííozza. Az Isten ezt aligha szereti és semmiesetre se követeli. Bizonyosan helyteleníti, hogy annyi időt szentelnek Neki. A to Isfcn szerényebb, mint az ember ról, hogy komoly embernek a szeme­­szája eláll, amikor hallja. Azt terjesztették róla, hogy a pénz­ügyminisztertől két és félmilliárd dinárt kért, hogy az országot kom­munikálja és ezt azokban a netiéz időkben tették, amikor Pastes Nikola harcban állt a horvát republikánu­sokkal az állam egységéért Kijelentette ezután az ügyvéd, hogy Pasical Rada anyagi helyzete nem olyan, mint amilyennek képzelik. Folyószámla­kivonatot mutatott be, amely szerint Pastes Radának a Szlavenszka Ban­kánál S.l 18.500 dinár tartozása van és nem tudja visszafizetni. •— Ez az ember — mondotta az ügy­véd — az ország gazdasági felépítéséért dolgozik, távoltartja magát a politikától, ipart akar teremteni és folyton támad­ják. Sztojadinovics azt állította, hogy Pastes Rada százezer frankot lopott a ! miniszterelnökségtől. Ezzel szemben be­­j bizonyult, hogy a francia Jelzálog Bank kérte egy frankcsekk becserélését és Pasics Rada ezt meg is tette- Ha Pastes Nikola miniszterelnök pénzt akart volna adni a fiának, adhatott volna egyenesen a rendelkezési alapból és senkinek sem kellett volna elszámolnia. De még erre sem lett volna szükség, mert ha Pa­sics Rada pénzhiányban szenvedne, Beo­­gradban mindenki rendelkezésére álla­na. A Davidovics-kormány idején Pet­ra vies Nasztáz belügyminiszter lefoly­tatta a vizsgálatot ebben az ügyben és ennek során semmiféle terhelő bizonyí­ték nem merült tel. Miiin Mária ügyé­vel kapcsolatban a védő kijelentette, hogy az asszony 1934 október 6-ikán kelt nyugtával elismerte, hogy Pasics Rada őt kifizette, ezután azonban Szto­jadinovics Dragisa mégis feljelentette Pasics Radát. hogy nem akarja az asz­­szonyt kifizetni. A védő kéri a bírósá­got, hogy Pasics Radát mentse fel és Sztojadinovics Dragisát ítélje el. A tár­gyalás este fél nyolc órakor ért véget. A bíróság csütörtökön délelőtt tizenegy órakor fogja kihirdetni az ítéletet. szőr mondotta: mtért jönnek a szerbiai szerbek a Vajdaságba, miért veszik el az itteniek kenyerét, jobb tenne, ha a „ka• ferazsok“ visszamennének Szerbiába, mert nekik itt nincs semmi keresni va­lójuk. A bíróság a tanút megeskette. A törvényszék dr. Tomandl Mihajlo védőbeszéde után felmentette Pre lert a rágalmazás vádja a ól, mert a sértő cikket a panaszos cikke provokálta és mert a vádlott állításait igazolta. Rada­­novics felebbezett az ítélet eilen. Sikkasztó fegyház igazgató Többmilliós sikkasztásért letartóztat­­ták a lepoglavai/egyház igazgatóját és intézőjét Zagrebból jelentik: Az igazságügy­­miniszter rendeletére letartóztatták és a varasdini fogházba kisérték dr. Sábán Józsefet, a lepoglavai állami fegyház igazgatóját és Markovics Nikola inté-Hogij lesz Radanov Mihályból Radanovics Mihajlo ? A panesevói,ultra-hazafi múltja és jelene Jellemző sajtópert tárgyalt a pancse­­vói törvényszéken Mrakovcsics Antal tanácsa. A panaszos Radanovics Mi­it aj.'0 tanító volt, aki sajtó utján elkö­vetett rágalmazásért jelentette fel Prel­­'er László panesevói gabonakereskedőt. Frei er a Sfarodna Sloga című pancse­­vói hetilap 1925 október 3-iki számá­ban nyiit levelet tett közzé, amelyben R idanovicsról azt irta, hogy nem volt mindig olyan nagy szerb, mint most, a magyar uralom alatt tüntető eg magya­rul beszélt és a nevét sem irta Radano­vics Mihaßonak, hanem Radanov Mi­hálynak. Különben ma is csak addig elkes hazafi, amig az anyagi érdekei kívánják, mert egyébként nem valami barátságosan nyilatkozik a szerbekről. A vádlott Preller Lászió elmondta, hogy a múlt év szeptemberben az uccári megszólította Ste/anovics Aleksandar postai telefonszereiét,' akitől magyar nyelven kérdezte, hogy mikor javítja meg az ő te’efon-apparáíusát, Stefano­­vics magvaru! beszélgetett vele s mikor ezt Radanovics meghallotta, gorombán leszidta a telefonkezelőt, hogy mint ál­lami alkalmazott az uccán magyarul mert beszélni. Preller ezt megtudta, levelet irt Radanovicsnak, amelyben felkérte, hogy a jövőben tartózkodjék attól, hogy mások magánügyeibe bele­avatkozzék. Radanovics erre nyílt leve­let tett közzé a Pancseoac című lapban, amelyben Prellert magyaronnakjievezte, aki sajnálja, hogy ma itt nem Magyar­­ország van s felhívta, hogy a legrövi­debb útvonalon, Kikindán át költözzék Magyarországba. A nyi t levél annyira provokáló volt, hogy Preller ex'stenciá­­ját és panesevói tartózkodását féltette, ezért irta meg Radanovics eilen az in­kriminált cikket, amelynek minden áiii-f tását bizonyítani tudja. A törvényszék ei is rendelte a való­diság bizonyítását és kihallgatta Laka­­novics Darinka panesevói tanítónőt, akit Pozserkovácról helyeztek át Pancsevóra. A tanú elmondta, hogy ő Radanovics házában lakik s neki Radanovics több­zőt, akik éveken keresztül több millió dinárral károsították meg az államot. Dr. Sábán József katonatiszt volt, de később letette a jogi vizsgát és kine­vezték a lepoglavai fegyház igazgató­jává. Ezt a fegyházat, amely valamikor ko'ostor volt, a hozzátartozó sokszár holdas birtokkal és erdővel együtt dr. Sábán igazgatta. A teljesen szegényen odaérkezett igazgató rohamosanjgazda­­godni kezdett és költekezőén élt. Az igazgató költekező életmódja feltűnt feletteseinek is, akik vizsgálatot indítot­tak dr. Sábán József ellen. Dr. Kulcs Jócó inspektort bízták meg a vizsgálatiak amely meglepő eredményre vezetett. Kiderült, hogy az igazgató, Markovics Nikola intézővel összejátszva évek óta hamis könyveket vezettek, kivágatták és eladták a fegyház erdejé­nek nagy részét és az így befolyt pén­zen megosztozkodtak. A fegyház kasszá­ját kifosztották és a milliós deficitet hamis iratokkal fedezték. A fegyházban ezer rab dolgozott, akiknek az előirt napi tizenöt dinár he­lyett csak négy dinárt fizettek munká­jukért. Az óriási panama ügyében még folyik a vizsgálat, mert a visszaélések olyan nagy arányúak, hogy hónapok múlva sikerül majd csak tiszta képet nyerni a sikkasztás részleteiről. és nem kívánja, hogy örökké fog­lalkozzanak Vele s még kevésbbé, hogy örökké Vele foglalkozzanak. ék Az Isten mindenesetre a Legjobb, ami csak létezük a világon. Mert Ö a Remény és ö a Vigasztalás. Millió és millió ember mondja ma­gában és ismételve, amikor bajba’ van: majd megsegít a jó Isten! S ez az. ami olyan szerfölött jó Ben­ne. A világ összes bölcseinek a szentenciái, a filozófiának minden fölvLlágositása. mind együtt nem nyújt annyi reményt és vigaszta­lást, mint a hívőknek ama naiv hite és bizó bizakodása, hogy majd megsegiíi őket a jóságos Isten. ék Krisztus inkább volt orvos, mint jogász s inkább volt pap. mint bíró. Az Ö szférája a szeretet volt s nem a jog, inkább a kegyelem, mint az ítélkezés. * * Mily erős lehet a vallásos érzés s mfly szilárd alapon nyugodhat az Isten jóságába és mindenhatóságá­ba vetett hit. ha azt az 1914 óta történt események se ingathatták meg! ék Az is egy neme a vallásosság­nak. mikor valakil azért megy a templomba, hogy ott szép fest­ményekben és szobrokban gyönyör­ködjön. Mikor olasz dómokban vándoroltam s néztem azokat az utazókat, akik rajongó tekintettel csüngtek egy-egy Mária-képen, az a gondolatom támadt, hopy a mű­vészet őszinte szeretető is: hitval­lás s hogy a jó Isten, akinek magá­nak is ió Ízlése van. megbocsájt azoknak, akik az Ö kultuszát a mú­zsákéval egyesitik. Az ördög tulajdonképpen egy el­lenisten. akinek mindig van egy kis pártja, mint ahogy a legkevésbbé népszerű trónpretendens is talál egy elégedetlen csoportot, amely az ügyét magáévá teszi és a tényleges uralkodót nyugtalanítja. ék Sokaknak az istenfélelme és min­den vallásossága abban merül ki, hogy az Isten nevét nagy kezdő­betűvel írják. ék Egy ur a kávéházban: — Hiszek a túlvilágban. Kell, hogy legyen, mert az. ami itt van, nem elég — az üdvösségre. Hogy még se kivánkozok oda. annak a sajátságos természetem az oka. Egyrészt társaslény vagyok s más­részről nehezen ismerkedek. Itt a földön és ebben a kávéházban, már megvan a magam rendes társa­sága, amelynek körében egészen jól érzem mafeam. S engem idegessé tesz, hogy »amott« maid uj kom­pánia után kell néznem, ami rám nézve szerfölött kényelmetlen. Le­het. hogy ott jobbat találnék, egy pár érdekesebb szellemet mint eb­ben * kedélyes kis kávéházban s ha például tudnám, hogy ott Casano­­vával Stendhallal, Heinéval, Pet­­rónius-szal, Rabelais-veL Voltaire­­rel s más ilyen kaliberű »halan­­dók«-ka! találkozom, vágyódnám is oda. De amilyen pech-em van nekem és szerencséjük nekik, ők ta­lán nem ott tartózkodnak, hanem a pokolban. S tegyük föl. hogy odaju­tok, kérdés, rájuk találok-e ott s ha i?en. szóba állanak-e majd velem? Ami biztos, az zicher. ék Hogy tűrheti az Isten, hogy any­­nyit írjanak össze Róla? Bizonyos, hó«TM­nem olvassa ezt a Vele fog­lalatoskodó rengeteg litteraturát. Ha olvasná, már rég leintette volna. ék • ' 1 Istennek nevében már olyan sok rosszat követtek el az emberek, hogy a felelősséget a felelőtlen cse­lekedetekért igazán csak Ö képes elviselni. * A hit a legnyomoruságosabb kö­rülmények közt is nagyobb kincs, mint annak hiánya a legfényesebb viszonyok közt. * Azzal, hogy imádkozik, még nem tett eleget a hivő Isten iránti köte­lességének. * Istennek nem az isteni tulajdon­ságai hatnak ránk. hanem az embe­riek. S az Isten tudott eddigelé a legtöbb hívet szerezni magának, aki 4 legemberibb volt köztük,

Next

/
Thumbnails
Contents