Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-12 / 132. szám
4. oldal bacsmegyei napló 1026. má]ns 12. Aki nem tud fizetni járjon gyalog és ne autózzék Egy Idházasitó egyesület sajtópöre A szuboticai törvényszéken Pavlovit* István törvényszéki elnök tanácsa ma olyan büntető üggyel foglalkozóit, melyben a sokat emlegetett Zstvot ki házasító egyesület panaszosként szere pelt. Az ügy előzménye az, hogy a Bács megyei Napló 1926. év január 21-tki számában -Csőd előtt áll a Zstvot« fö cím és »Húsz százalékos egyezményt ajánlanak a tagoknak. Rakavina báró már temetkezési egyletet igazgat* alcímek alatt hosszabb cikk jelent meg Diöszeghy Tibor, a Bacsmegyei Napló akkori munkatársának tollából. A cikk lényege az volt» bogy- úgy akarják a Zsfvot-ot szanálni, hogy be idézik azokat a tagokat, akik házassá got kötöttek és akik igy személyenként 25.000 dinárt igényelnek az egylettől és rábeszélik őket, hogy mondjanak le kö vetélésükről és érjék be 5000 dinár v kielégítéssel, de még abból is levonnak körülbelül 1000 dinárt tagsági díj és póidij elmén. A cikk közli azután annak az Egyezségi okiratinak szószerinti szöv gét, amelyet azoknak a tagoknál kellel; aláírni, akiket a jogos 25.000 di nárrgl akarnak kielégíteni. A cikk,éle' sen bírálta a > Zsivot« kiliázasitő egylet akkori igazgatójának, báró Rukavina Oszkárnak működését, aki emiatt sajtó utján elkövetett rágalmazásért teljéién test tett a Bacsmegyei Napló ellen. A cikknek következő két kitételét inkriminálta: í-Báró Rukavina Oszkár ur vidámai száguldozik Szubotica uecáin a Zsivot megalapítása után vásárolt hatülése Fiat-autójában és nem törődik az egyesülettel, amely az ő igazgatása alatt ment tönkre...« ... a Rukavina-rezsim állandóan In kasszáltatott, egyetlen igényjogosult tagot sem fizettek ki és egyetlen para sincs az egyesület kasszájában«. Minthogy az eljárás folyama alatt ; cikk szerzőjét, fíiószeghy Tibor hírlap Írót kiutasították Jugoszlávia területé rőt, a lap felelős szerkesztőjét, dr. Fenyves Ferencet vonta a cikk mia felelősségre a bíróság. A főtárgyaláson báró Rukavina Osz-Hullámok Irta : Berényi János A lány bosszúsai) húzódott el a kocsi ablakától, amikor a fiatal embert megpillantotta a korlát mögött. — Egész biztos, hogy ránt ismert és ide íog beszájlani. . Minden gondolata és érzése egy sokszor meggyűlök képre dobta zuhogó sugarait. Idő: három évvel ezelőtt, könyörgő szemű téli est, egy nyolcadikos eleven ajkú diák ül a csodás verset szavaló kályhatüz előtt és ö néz rá tizenhat éves, nagyon fehér gyerekarccal. Észre se veszi, hogy a fiú mögéje lép és átkarolja. Csak egy perc az egész, a második pillanatban már ég a villany és ők nyugodtan, tisztán mosolyognak a szikrázó sárgaságban, mint akik már ezer éve egymásra találtak. A kép csörömpölve hasad darabokra és helyébe pattan a másik, a még gyűlöletesebb. Első gyerekes, idegekig fájó féltékenykedés. A dühös szép siheder előtte mondja meg a háziasszonynak, hogy ue várják vacsorával, a barátaihoz megy. Ez volt az első csóktaiannak Ígérkező este, a fiú csak kilenc óra után lopózott haza, hogy ne is beszélhessenek aznap. Tiz órakor fojtottan csikcrdult a megzslrozott kulcs az ajtóban, a fiú íölkönyököl az ágyon, cigarettáját eloltja és lélekzet-szakadtan szívó szemekkel figyel a tömött sötétségbe. A lány odasuhan, bágyasztó erős ölelés fonódik köré. fiatal teste csupa csók. sir és elfáradtan hajtja fejét a meglepett gyerek mellére. Talán reggelig is ottmarad az ernyesztő kéjben, de a iiu gyöngéden, bocsánatfcérő kár fömagánvádlót Risztics Bozsidár dr. képviselte, a védelmet Kellert Benő dr. látta el. Pavlovlcs István elnök délelőtt 9 órakor nyitotta meg a főtárgyalást. Az érdemi tárgyalás megkezdése előtt Kellert Benő dr. kérte, hogy az eljárást Diószeghy Tibor ellen folytassák le, mint aki a cikk megírásának idején Jugoszlávia területén tartózkodott s most is felelősségre vonható. A bíróság az indítványnak nem adott beiyt, ami ellen a védő semmiség! panaszt jelent be. Ezután megkezdődött a tárgyalás. Fenyves Ferenc dr. az elnök kérdésére kijelenti, hogy' 'nem érzi magát bűnösnek. A cikket nem ő irta ugyan, azonban annak tendenciájával azonosítja magát. Kifejti, hogy a cikk közérdeket szolgált, mert közérdek, hogy az egyre szaporodó, törvényellenesen működő temetkezési, Idházasitó és szülészeti egyletekkel «zeniben a közvélemény informálva legyen, megtudja, hogy ezeknek az egyesületeknek a legtöbbje olyan, amelynél a tagok matematikai bizonyossággal elvesztik a pénzüket. Ezek az egyesületek a jótékonyság álarcában lépnek fel, alapjában véve nyerészkedésre alakulnak s a legszegényebb. legnaivabb embereket csalják lépre. Ahány ilyen kiházasitó egyesület alakult, még mind a csődbíróság és a vádlottak padján fejezte be életét. Dr. Kellert Benő védő előterjeszti, hogy a Zsivot működéséből kifolyólag báró Rukavinát is letartóztatták s jelenleg ?s büntető eljárás van ellene folyamatban, kérte a bűnügy iratainak beszerzését s a bünpőr befejezéséig az eljárás felfüggesztését A főmagánvádló képviselője ezt ellenezte, a bíróság azonban elrendelte a folyamatban lévő bünügv iratainak beszerzését és a tárgyalást elnapolta. be kerülnek. A nagyhatalmak szintén ellene vannak a javaslatnak, amelyről a legközelebbi kongresszus fog határozni. A leszerelés kérdéséről sokat tárgyalt az mió, de eredményt nem ért el. A végcél az, hogy a Népszövetség a világ kormánya — mellett az unió a világ parlamentjeként működjön. Boisier végül megállapította, hogy a jugoszláv parlament delegátusai hasznos tevékenységet fejtettek ki az unióban. A világ parlamentjének főtitkára a nemzeti kisebbségi kérdésről Boisier előadása a beogradi parlamentben Beogradból jelentik: Boisier, zz interparlamentáris unió íőtiktára kedden délután előadást tartott a képviselőházban a nemzetgyűlés tagjai számára. Az előadást, amelyen körülbelül száz képviselő jelent meg. Jovanovics Ljuba, a szkupstina interparlamentáris bizottságnak elnöke nyitotta meg. Boisier előadásában ismertette az interparlamentáris unió céljait és feladatait. Elmondotta, hogy’ az unió 1896-ban alakult meg, néhány angol és francia politikus iniciativájára. A háború előtt a döntőbirósági eljárás előkészítését tűzte ki célul és már a két hágai békekonferencián az unió javaslatait vették a tárgyalások alapjául. A háború után az interparlamentáris unió az egyes államok parlamentjeinek közös fóruma, mig a Népszövetség a ülönböző kormányoknak a közös szerve. A kettő között az a lényeges különbség is van, hogy a Népszövetség a diplomáciában szokásos egyhangúlag hozott döntésekkel működik, az interparlamentáris unió ellenben a parlacsókokkal tuszkolja ki, esküszik neki, ogy nem haragszik és szavát veszi, hogy máskor nem tesz ilyen vakmerő csacsiságot. Senki még csak nem is gyanította az egész esztendőn egyre éhesebben lángoló, egymásba fonódott, egymást fogyasztó két szerelmet, olyan jó! titkolták, legkevésbbé a házbeliek, a lány szülei. Ajkába harapott. Durcásan beietemetkezett a százszor átlapozott uj ságha. A fehér lapon mintha piros tűz zizegett volna, talán az arca csapta rá. Most vacogott a foga és tépte mindenért az izgalom. Milyen könnyen rajta veszthettek volna a számtalan ehhez hasonló helyzetben. Az apja menten leüti mindkettőjüket ha egyszer igy találja őket. És még nincs is vége, most jön a leggyülöletesebb kép. Szakítás, váratlan fordulat a íiu részére a vakáció után. Kért. ostromolt, fenyegetett és benne még mindig élőn rezeg a sápadt arc és fülében cseng • gyerekes fogadkozás, hogy a fiú világgá kürtők a szerelmüket. Hogy gyűlölte ezért, talán épen mert tartott is tőle. És az ki tudja, azóta hányadik barátját avatta már bele ezekbe a szégyenletes titkokba. . Kint jelt adtak a beszállásra. Á lány összerázkódott, az újságot majdnem elejtette. Egy csendes, csodálkozó, de vidám köszönést hallott, a fiatal ember ott állt a fülke ajtajában.- Vilmos — rebegte meglepetten — hogv kerül maga ide Vilmuska. Csupa jóság volt a hangja, szemében az Ismerős fiatal rajongás ragyogott, mint régen. A lány kényszeredetten mosolygott. De azéTt titokban vetőtöl-talplg végigmérts a fiút. Minden elkaszenve raelmentáris többség elve alapján áll Minden állam lakossága számának megfelelő szavazattal bír. Az eddigi kongresszusok közül a legfontosabb volt a washingtoni, amelyen ü parlamemárizmus válságáról, a lefegyverzésről és a nemzeti kisebbségek kérdéséről tárgyaltak. Az uniónak a hivatása. hogy a parlamentarizmus tényleges hibáit kiküszöbölje. Azok az államok, amelyekben nemzeti kisebbségek élnek kifogásolták, mikor az unió foglalkozott a nemzetiségi kérdéssel. Azonban az Interparlamentáris uniónak nincs módjában megakadályozni, hogy ezt a kérdést a kongresszuson szóvátegyék. mert szólásszabadság van. Az tudó svájci tagjai legutóbb javasolták, hogy bizottságot küldjenek ki a nemzeti kisebbségek viszonyainak tanulmányozására. Kx érdekelt államok ezt ellenzik, mert úgy vélik, hogy ezáltal a kisebbségek privilegizált helyzet. lett Is egy kis jóleső érzéssel állapította meg. hogy nem a kényszerűség, a lármázó fiatal vér mindent elfogadó éhsége hajtotta akkor a flu alka elé. Szerette, mert szeretni való volt, mert kellemes tudott leni. — A nénihez utazom — magyarázta enyhültebb hangon, ügy volt, hogy apa is eljön, de közbejött valami. Zavartan játszott a nyakláncával. Nem bizott. támadást sejtett, szándé kokat fürkészett a gyanúsan tiszta szemekben. Elhatározta, hogv unott, fölényes és mind a kettő mögött főleg okos lesz. Megmutatja, hogy nem fél nincs oka a gyűlölködésre, ha meg is bántotta. A fiatal ember beszélt, az Ismerősöket kérdezte. Nem is falta mindig őt a szemével, de ha rálopta tekintetét, a nézése szinte áhítattal simogatta a lány könnyű mozdulatait, mint valami értékes, finom szobrot. — Különös maga Ernő — nevette el magát egy pillanatban a lány hirtelen és megtört benne minden eltökélt óvatosság. A fiú csodálkozott. — Maga olyan gyerek, olyan végtelen gyerek — folytatta a lány és valami remegett a mellében. Épen mint akkor volt talán nem is változott azóta. A fiú csak kis klóré komorodott el. — Mint akkor? Maga Is tudja Vilmuska, hogy akkor milyen gyerekek voltunk? Én sohase fogom elfelejteni azt az esztendői. Tán egy napom se volt, hogy valamelyik izgalmas emléke felém ne muzsikált volna. Persze fájt a szomorú befejezés, azt Hittem, megölöm magam. félévig ab« volt kedvem valamihez- Pedig maga is Betörök, jártak a Zsivot kiházasitó egyesület irodájában Kifosztották a rendőrség által lepecsételt páncélszekrényt A szuboticai Zsivot kiházasitó egyesület ellen megindult vizsgálat most fejeződött be. A vizsgálóbíró feloldotta a zár alól az egyesület vagyonát és utasította a rendőrséget, hogy a lefoglalt üzleti könyveket, a rendőrség részéről lepecsételt pénztárral együtt adja át az egylet vezetőségének. A rendőrségtől Miatov Tósa bűnügyi rendőrkapitány kedden délelőtt szállt ki a Zsivot Szudárevics-uccai irodahelyiségébe, hogy az utasítás értelmében a pénztárt átadja a vezetőség jelenlevő’ tagjainak. Mielőtt azonban hozzáfoghattak volna az aktushoz, meglepetés érte a jelenlevőket. Kiderült, hogy ismeretlen tettesek feltörték a pénzszekrényt és teljesen kifosztották. A pénzszekrény a belső, udvari szobában all. Amikor a rendőrkapitány ía akarta tépni róla a pecsétet, észrevette, hogy valaki megelőzte. A pecsét le volt szakítva, a szekrényt pedig teljeses üresen találták. Miatov rendőrkapitány nyomban megindította a nyomozást éa megállapította, hogy a pénzszekrényben, amikor a rendőrség lepecsételte, a február 18-ikán felvett jegyzőkönyv szerint 1904 dinár, egy harmincezer dinárról szóló betétkönyv és, egyéb Iratok voltak, mindezt azonban a bátor ők magukkal vitték. A rendőrség széleskörű nyomozást indított a titokzatos betörők kézrekerltésére, azonkívül a Zsivot vezetősége dr. Dlmitrijavics Dragomir ügyvéd utján külön is feljelentést telt. biztatott, hogy elsimul minden és jó hogy így fejeztük be. Ha tovább tart a közös végkimerülésig, örökös nehéz egymásravigyázásban, talán nem is volna olyan kedves emlékem, mint. igy. A lány csöndesen közbe szók. — Akkor nem ezt mondta. — Igaz, máskép éreztem és Igazán akartam ártani magának. Ingereltem magam mindennap, azon képzelődtem, hogy bosszút állok. Aztán mégis na» gyón megbántam, hogy fenyegettem és beláttam, hogy mindenért csak hálát és szeretet érdemel. A lány bólintott. Várt is erre, színezett már a lelkében ilyen beszédet a fiútól, de most nem köimyebbült meg tőle. Valami ismeretlen fájdalom szköti a szive fölé. — Én nem bántam meg semmit —^ szólt csöndes bátortalansággal a fitt egyik megállapítására és melegség borzongott végig rajta kellemesen. Minden az agyába villant. Nézésével a fiú kezét kereste. Ez simogatta őt ez érintette a karját, a vállát. Azóta sokszor éledtek föl benne a régi érintések. A fiatal ember bucsuzására idegesen ugrott föl 6 is. Visszatartóan nézett aa arcába, de a közömbös kérdésre, hogy, mikor lesz otthon, mikor utazhat föl hozzájuk látogatóba, magához rettent — Ne... ne jöjjön még, Inkább trión néha. Majd hívni fogom egyszer. Nem tudta mért zavarodott meg anynyira, mitől fél. A vonat lassított, ujjongó füttye, mintha a szivét metszette volna ki egy merész kanvaritással. A flu leszállt és 6 mozgó ajkakkal, hozzáragadt üres szemekkel, úgy nézett utána, mintha elvesztett volna valakit.
