Bácsmegyei Napló, 1926. május (27. évfolyam, 119-150. szám)
1926-05-11 / 131. szám
Í926 má’Us 11.BACSMEGYEI NAPLÓ 3/ oldal Kisebbségi Élei * ® ® A kisebbségi parlamenti-front gondolata újból felvetődött . Erdélyben. Pa reea György a. magyar. part aradi jelöltje, a kérdésről igy nyilatkozott: - A mi speciális helyzetűnkben erűlök, hogy a többi kisebbségek is- megkötötték a kormánnyá! a választási egyezményt és ilyeaforiuáu végre lehetőség nyílt belföldi színházakra kirótt adóknál mar gáSább illetékeket kizárólag csak küllőid! yendégszereplö társulatoknak kell íiseta.'ök. Ha a kormány illetékes faktorai keltő időben meg nein változatják *zt an intézkedést, úgy a magyar színművészet, amely, végeredményben mégis csak része a róni apid kultúrintézményeknek, végveszedelembe kerül. Lapédatü miniszter 3 legteljesebb jóakarattal hallgatta Maurer igazgató előterjesztését és megígérte, ■ hogy feltétlenül revízió alá veiéi a felemelt adókról szóló intézkedést. Egyben arra kérte Maurert, terjesszen elő pz ügyben részletesebb jelentést, amelyben minden pontra térjen ki. ígéretet tett arravonatkozölág is, hogy _ a jövőbeli a magyar színtársulatok az adózás tekintetében is teljesen egyenlő e’biráláa alá essenek a román társulatokkal és ők se fizessenek tizenhárom százaléknál több színházi adót. triai kisebbségek között megállapodás jött létre Géniben, - hogy regionális kompromisszum alapjáa rendezzék ügyeiket. Pivko kifogásolta ■ az osztrákok iskolapolitikáját. Meg keil állapítani, hogy a szlovéniai németek követelték', hogy az osztrák kormány adjon az ausztriai szlávoknak közoktatási autonómiáti. Az osztrák kormány ezt meg is ígérte, Pribicsevics viszont egy ma:arra,'hogy a román páriámén ibeii kiépüljön az egységes kisebbségi front. A nemzetiségi sor: ban egymás mellett, elő népek létérdekei azonosak és ezek pavancsolólag az együttműködésre utasítanak bennünket. Ha meg is választanák azt- a 15 magyar képviselőt, akinek megválasztását az egyezmény kiláiásba helyezte, nehezen tudna ,gátat szabni „ez a pár magyar ember a többségi áradat álé, de ha együtt működünk a többi kisebb-(egekkel és harmincau-harnnncötev: összeírtunk, akkor kétségtelenül jelentős eredményeket érhetünk el. A -választás1 egyezménnyel különbéi: m.Hs biztosítva .van a megvalósítása annak a kívánságunknak.' hogy mindenki önmaga állapíthassa meg nemzetiségét ős minden szülő maga választhassa k; azt az iskolát, amelyikben gyermekét taniitatni kiváltja. Ezzel kapcsolatban újból ■Arad közönségének figyelmébe idéződik az aradi kathoükys . főgimnázium pyilvánpssági jogának kérdése. Remélem, hogy ezt a jogot jš .rákerülni, fog visszaszereznem, ami elsőrendű nemzeti érdekünk. . * A magánoktatási tö—vényt ar, uj Ave- Tosffu-íccrntány módosítani akarja, bogv ezzel is kedvébe Sárion a kisebbségeknek. A módosítás ellen a liberálisok éles harcra készülnék és lapjuk a Lupta már be is jelenti’-r- a'z élet-ha- I4J jcfizdelmét ‘ A lap a Következőkét írja: .-.A 'mi információcik szerint — amelyeket senki meg nem cáfolhat' ~ b zonyos. hogy a kormány a magánoktatási törvényt nem érintheti, mert ezt, elsősorban a liberálisok netfi "etígf" dik meg. másodsorban pedig Goga is az állam érdekéivel megegyezőnek találta a magánoktatási törvényt.« * A pöstyéni Járásbíróság megszervez zésével a nyitrai törvényszék kerületét súlyos csonkítás érte N y Ur a tiltakozása ellenére a nyitrai bírósági járástól számos -magyar községet szakítottak ej, többek közt Gintes, Kószto’ány, Kolon, Zsére, Bábinda, Kis- én Nagykin, valamint Kalász községekét- és helyükbe a nagytapolcsánjl járásból számos szlovák .községet csatoltak a nyitrai bírósági járáshoz. Ezzel a nyitrai járás elvesztette húszszázalékos magyar kisebbségét és a járásban és városban lakó magyar felek a jövőben nem tárgyalhatnak magyar nyelven és nem kívánhatják, hogy a bírósági . határozatokat magyar nyelven közöljék velük. A kiadott rendelet szeptember elsején lép életbe, akkor koridu! • meg a lélekharang a .nyitrai bírósági járás magyar nyelvhasználata . fölötti A rendelkezés, mely újból megnyirbálja a tm-gyarság jogait, é'énk visszatetszést ;• keltett, ••ani u41 is inkább, • mert az: oly sokát hangoztatott megértés .helyett a magyar kisebbség újabb jogfosztását jelenti. Az erdHgi magyar színházak, vtevében Mauver Bélái a;:, aradi színház igazgatója a napokban Bukarestben felkereste Goga Ocíávían belügy és Lepedatu pénzügymivdszíereketi A szinháziguzgató előadta, hogy -milyep végzetes válságba.sodorták a magyar sziliművészetet a jegy idők felemelésével. A magyar színházakra aze'Su tizenhat százalékos jegyadó vn’t kiróva; nemrégiben- azonban érthet étién okokból ezt a jegyadót huszonhat százalékra emelték fel- Maurer. Béla kimutatta a miniszterek előtt, hogv a magyar színházaknak ez a méltánytalan túlterhelés ellenkezik az igazságos méltányossággal annál is inkább, mert hiszen a törvény világos- rendelkezése szerint a r Ä franciák előnyomtfnak Marokkóban A rife!i szívósan ellenállnak Parisból jelisntik : Rabatt jelentés sz< t int a franciák megkezdték az előnyomulást a marokkói fronton. A riiek szívósan védekeznek, de heves'ellenállásuk mellett is« francia csapatok körüibeliii tiztzenkét kilométeres szakaszon elörevonuitak. A francia tüzérség bombázza a rif ■!< er d léseit. Vérbe fűlt a párisi Jeanne đArc-emlékünnepéig A tüntetők megtámadták a rendőrséget — Harminc rendőr megsebesült Parisból jelentik: A Jeanne tfArcemlékünnepélyí vasárnap tartották meg Párisbap, Az .ünnepély díszes keretek között kezdődött és botránnyal fejeződött be. Az emlékművek megkoszorúzása nyugodtan folyt le. azonban a katholikus és a hazafias egyesületek menetté tömörültek és a rendőrség tilalma ellenére hatalmas, csoportban utat törlek maguknak hz emlékművekhez. A csoport felvonulása közben minduntalan kisebb iu.ciöeiCsek történtek, amelyek letaríozf 4 tűsökkel végződtek. Az Ajigustia-téren a rendőrség szétoszlató fölszólitására egy lelkész ezt. válaszolta: lit én parancsolok/«, amire; letartóztatták. A legnagyobb összeütközés a Tuilleriák közelében Játszódott le. ahol a tömeg Daudet és Murr as vezetése alatt állott. Harminc rendőr megsebesült, közöttük néhány an súlyosan. A tüntető csoportból mintegy százan sebesültek meg. A rendőrség hatvannyolc tüntetőt eloálliictt,, akik' közül húszat őrizetbe t ettek. Krafh Olyan jogokat kívánunk, amilyenek a szerbeknek voltak Magyarországon Pribicsevics: Azokat nem fogják megkapni Vita a nemzetgyűlésen a kisebbségi kérdésről Beqgradöói jelentik: A nemzetgyűlés hétfői ütésén folytatták az cjsztrák kereskedelmi szerződés ratifikálásának vitáját. Az ülés megnyitásakor az ellenzék gúnyosan követelte, hogy a miniszterek jelenjenek meg a szkupstlnában. A zaj -csak akkor ült el, amikor Krajacs kereskedelmi miniszter, majd utána a kormány több tagja bejött a terembe. Ssíüícs-Basics muzulmán képviselő volt az első szónok. Annak a kívánságának adott kifejezést, hogy a többi külföldi állammal is kössenek 'szerződést Kifogásolta. bogv..a bizottságok több szerződős megkötéséről tárgyainak, de munkájuk eredményét nem. terjesztik a parlament'elé. Kralt István, dr. • németpárti képviselő kifogásolta; - hogy a szerződés nem vette figyelembe a Bánát és a Bácska érdékeit, nincs tekintettel a bánáti borkivitelre, csak Szlovénia kívánságai1, tartja szem előtt. Dr. Sumenkovics Híja demokrata kijelentette, hogy a kormánynak nincs kereskectélcmpolitikái orientációja. Az ország kereskedelmi összeköttetése legtöbb állammal nagyon rossz, aminek főoka a rossz vámtarifa. A kormánnyal szemben bizalmatlan, a szerződést nem fogadja el. Pivko LjudeVií dr. független demokrata kijelentette, hogy a független demokraták a szerződés ratifikálása ellen fognak szavazni, mert a javaslat nem óvja meg kellően az ország érdeke'*, nem támogatja a hazai ipart és nem védi a mezőgazdasági exportot. A szónok ezután foglalkozott a kisebbségek helyzetével Ausztriában és Jugoszláviában. Szerinte nemcsak kereskedelmi szerződést kell kötni Ausztriával, hanem baráti egyezményt is. Jugoszláviában 11'ncs olyan terület, amelyre Ausztria igényt tartana és Ausztria felelős politikusai nem is gondolnak az irredentára, mindamellett a krajnai kisebbségek érdekeit nem respektálják eléggé Ausztriában. A kisebbségek maguk, szervezkedtek, hogy jogaikat a reciprocitás elve alapján megvédjék. Utalt erre vonatkozólag Kraftnak a költségvetés során elhangzott beszédére. Az osztrák és a jugoszláv sajtó is kedvezően fogadta a genfi határozatokat. D *. Kraft az ausztriai szlovének helyzetéről Dr. Kraft személyes kérdésben kért szót. Kijelentette, hogy ö elsősorban követelte az ausztriai és olaszországi szláv kisebbségek védelmét a genfi kisebbségi konferencián, amelyen harmincmilliónyi kisebbség volt. képviselve. A konferencián megállapodtak abban, hogy különösen támogatni fogják egymás törekvéseit és kizárták a kisebbségi mozgalomból az irredenta törekvéseket. — Pivko azt . állítja — mondotta dr. Kraft — bogv az osztrákok részéről ezt a mozgalmat nem méltányolják. Ez nem igaz, mert az ausztriai szlovének Uránt az cfeztrák kormány megértéssel van. Az olaszországi, jugoszláviai és auszgánbeszélgetésen kijelentette, hogy nálunk ezt nem fogjak megkapni a kisebbségek. Mi azt kívánjuk, hogy olyan jogaink legyenek a közoktatásban, amilyen Magyarországon volt a 'szerbeknek, Kraft: Tudjuk, hogy Pribicsevicstő! ezt nem fogjuk megkapni, a nép igazságos érzése azonban azt követeli. hogy adják ezt mez a nemzeti kisebbségeknek. Nagyon sajnálom. bogv ezekben a kérdésekben történt felszólamlásaimnak nem volt mértékadó körökben elég visszhangja. (Pribicsevibs valamit közbeszól) Pribicsevics százezer Olasz' országban élő fajtestvére, is oktatási autonómiát követel és álláspontjuk megegyezik a mi álláspontunkkal. A krajnai szlovénekért a Szlovéniában élő nemzeti kisebbségek "ás közbeléptek. Mikor Pribicsevics ii közoktatásügyi autonómia ellett-foglal állást, tnlujdönképeu az olaszországi szláv kisebbség érdekei ellen vét. ■ ■ • ' Pribicsevics: Adja még Olaszország a mi fa.itestvérehiknek azt. amit mi önöknek megadtunk,' ajckor meg leszünk elégedve. Kraft: Nem vagyunk abban tt helyzetben, hogy salát költségünkön óvodákat tartsunk fönn. (Zaj.) Pribicsevics: Adja meg Németország a lengyeleknek azt. amit ml megadtunk önöknek. Kraft: A németek már megadták a dánoknak és • meg fogják adni. a lengyeleknek rs. Németországban mások a viszonyok ebben a tekintetben ... Pribicsevics: Ma is a régiek! Kraif,: Sókkal többéi has málna Pribicsevics ennek az ügynek, ba kijelentene, hogy hajlandói az oktatási autonómiát elfogadni. Pribicsevics: Mi nem adunk a kisebbségeknek autonómiát, az alkotmány rendezi ezt a kérdést. Kraft: Meggyőződésem, hogy a jugoszláv nép a kisebbségekről nem úgy gondolkozik, mint, Pribicsevics.. A német kisebbség lépése, amit a krajnai szlovének érdekében tett. osztrák mértékadó. körök részéről is a legteljesebb megértéssel talál-, kozott és bizonyos, hogy nem fogják adni az ausztriai > szlovéneknek »as' oktatásügyi autonómiát, ; ■ Pribicsevics: A&- történte, ha a ml kisebbségeink Olaszországban ugyanazt a lépést fennék, mint., önök? (Zaj;) Kral!: Pribicsevicsnek nemeseiét szempontból kellene niegUenl a nér met kisebbség eliárdsér.. -Kijelenthet te«» hogy. a krajnai szlovének kiK vánságai; a krajnai- "tayíomáúvKvü-' lés elé kerül, mely — .nem kételkedem ebben .— ki fogja a kivánságo-.' kát elégíteni. Mi az • olaszországi szláv kisebbségekkel együtt dolgoztuk ki a regionális kisebbségi‘közigazgatásból .való tervezetet- mely elvonna jogokat kivárt fv’rdep' nemzeti kisebbség számára. Nem akarunk többet csak azt a iogot adják meg nekünk, amivel a szárbek rendelkeztek annak ideién a Vajdaságban. Kraft . beszéde után megválasztottak több bizottságót, A valorizáció? 'törvényt tárgyaló-bizottság elnöke Jankovics Velizár lett. AZ elnök ezután az ülést be rekeszt1: tie.
