Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-04 / 93. szám
20. oldal BÁCSMEGYEI NAPLŐ 1926 április 4. tarn. fliló* I» un a túlsó sxflcre. Szót gsahad elhanyagolni. Mae a nekünk sosem volt idegen. Mért nem lön ide felfrissülni? Férti: Mit tudom én. hagy miért nem? Anavi miértet kiabái felénk az élet s képtelenek vagyunk a feleletre. A kérdések elhangzanak s elhal velük együtt minden. Asszony: Mostanában mindig szentimentális a hangulata? Férli: Majdnem mindig, amióta ismerem. Asszony: Istenem, hogy öntudaHatóul mennyi kellemetlenséget Okozunk! Annyira lehangoló volnék? Férfi: Csak kacér, mint minden aszszony. Asszony; Ha annyira általános ez a tulajdonság, máris megvan# a mentségem. Férfi: A kacérságban van valami a szívtelenségből. Nem szabad minden emberre! egyformán bánni. Velem például akkor tenne tót. ha keresztülnéz-ne rajtam. Egyszerűen nem élek. nem vesz észre. Asszony: Semmi okom sincs rá. Mindig örülök, ha látom. Férfi:' Volt idő. hogy én is hittem ezt. Asszony; Jé és abbahagyta? Férfi: Abbahagytam, mert nem tudok játszani. Azzal szemben, akit szeretek. nincs a játékra hajlandóságom, furfangom (észreveszi magát); Bocsásson meg. én most kimondtam valamit. amit nem lett volna szabad. A tekintetünk kiabálhat de az ajkadra bilincset muszáj raknunk. Megsértettem? Asszony: Azzal, hozv szeret? Nagyon megtisztel. A szeretet kell a nőnek. ez a harmata, meg a napsugara, az éltető levegője. Férfi: Addie. amis meg nem mondták neki. mert akkor újabb után vágvrkozik. És mit járhatok viszonzásul én? Asszony; Kedves barátom. maga olyan gyerekes. Hát nem elég az, hozv szerethet? Férfi: Az ilyesmire csak úgy ad"-' engedélyt hogy egyúttal viszonozzák. Nevezzen őrültnek, tolakodónak, dobjon ki. akkor is állítom, hogv nem vagyok magának közjönyös. Asszony: Természetes, hogy a ió barátom nem az. Férfi: Én több vagvok ióbarátnál, én mezéreztem sok mindent Asszony (komolyan. elmerengve): Nem érezhetett meg semmit. Férfi: Abban az időben kezdődött mikor féltem a közelébe lutni. reszkettem a gondolattól, hozv megismerkedünk. Kerültem, szaladtam előle és mégis folyton látnom kellett. Asszony (mint fent): Sosem láttam, amig be nem mutatták. Férfi (szenvedélyesen): Az nem igaz! Bocsásson meg csak azt akarom mondani, hogy nem tudom elhinni, hiszen az a korzak volt a legnagyobb boldogságom, Elnéztem, mint a szentet s amikor találkozott a tekintetünk, én lesütöttem a magaméi Behunytam a szemem, usv akartam kitalálni. mire gondol, mit érez. Asszony: Az én tekintetem nem találkozott senkiével. Férfi: Az enyém voll az enyémhez kapcsolta. Nem mertem megtudni, minek hívják, hol lakik, kicsoda? Gyötörtem magam a leglehetetlenebb kérdésekkel. elkerültem az uccán és mégis találkoztunk. (Más hangon, szerepen kívül.) Vilma, ez csakugyan igaz, emlékszel rá. hogy igv volt? Asszonv (komolyan): Maga vagv összetéveszt valakivel, vagy álmodik. Az én utamat nem keresztezte soha. Férfi: Hát a vonósnégyes hangversenyen? Hallottam én ?,bből egyetlen hangot? ügy ültem, hogy láthassam, meg voltam őrülve, már nem vigyáztam diszkrécióra, csak ittam magamba az arca sápadtságát. És maga az egész estén rám nézett, összeszoritotta a száját beharaoott az aikába és nézett. (Hangsúlyozva.) Beharapott az aia kába! Sohasem tette azelőtt Láttam, amikor másokkal volt és nem tette. Csak akkor, nekem Ma is látom a mosolygását amelv áma tlarená tette az élszakámat mert nem tudtam, miit Jelent. Sir macában? Szánakozik raltam? Közelebb jutott hozzám? (A keze titán nyúl.) Mondja meg most. Én nem tudtam eltitkolni, hogy mit érzek, azt hiszem Kiások is észrevették raitam. csak maga lett volna az egy étién, aki nem látta, hogy szeretem? AaMXtmt (elvonja a kezét szerepen kivtM): Tt hamis kártyákkal látszol. Mit kavarod fej az igazi múltúnkat? Férfi (tompán): Akkor nagyon fáit minden és kerültem. Nem néztem magára napokig, azzal gyötörtem magam. De lestem a tekintetét, felvillan-e. ha idegen nőket lát. ha kacagni hall? És akkor mindazt, ami a lelkében hullámzik. elárulta a szeme. Én fogtam ezt a tekintetet, őrjöngtem miatta. mert gyilkolt a kétség, elringattam magam képzelődő mámorban, mikor mindent hinni akartam, ami boldogság. Most nem engedem el többé. Maga is szeret, hasztalan tagadja. Ha csak visszatértem a gondolataiba, ha feltünedeztem tétován. átsuhanva. nekem az elég. A lelkem megtelik áhítattal, mint gyermekkoromban. mikor tömiénfüstös templomban hallgattam a vecsernvét A nap beküldte aranvküilőit a színes ablakon. én pedig sírtam, magam sem tudom. miért. (Megragadja a kezét.) Nekem maga szent volt és az marad mindig. Maga a hófehér kócsag, aki megcirógatja szárnyával az álmaimat . Ne feleljen. h;>gvion ebben e mámorban, amelyből keserű lesz az ébredés. Csak hunyja le a szemén... Asszony (tehetetlenül engedi a kezét csókolni, a szemét lehunyja, a másik karín lankadatlan lehull). Férfi: Tegye ide kezét a homlokomra. érezze meg. hogy most forradalmat tombol bennem minden érzés. Csak érzés, mert a vágy megnemesedett és tisztán lengi körül. Maga az én buidosásból megtért tavaszom. a sarlu-illatom. Pszt Csipkerózsa alszik, lábuiihegven {áriatok. most álmodta meg a máiusi nászunkat Gyöngyvirágok csilingelnek biibáios akkordokban, a cserebogár-foeat készen áll. mindjárt utazunk. Csak ne háborgassátok az álmát Azért én meglopom, hiszen rólam álmodik. (Játék.) Elkergetem a gonosz manókat, lecsókol m a könvnveit melv oilláira csalta a szivárványt (óvatosan föléie hajói, meg akarta csókolni, arra az asszony hangosan felkacag. felugrik.) Asszony; Van még több strófája? Szívesen elhallgattam volna, de — bocsásson mez — nem tudtam a kacagásomat ' visszafojtani. Férfi: Lássa, müven kegyetlen! Méz mindig látszik. (Megtörd a homlokát Kedélyesen, de remegő hangon.) Hogy tudsz igy játszani Vilma? Én maid meggyulladok. Asszony: Uram. mindaz, amit levezetett. a frázisai, amiket kitalált, naivon szépek. MtKában egy költő veszeti meg. kár hogv nem értékesíti a vénáját Férfi: De kérlek, éri egészen komolyan mondtam mindent Asszony: Maguk mindent komolyan mondaniuk a pillanat hatása alatt Legalább ez dicsérni való. De mi. asszonyok. nem pillanatokra vagyunk teremtve. Bennünk az érzés akkor kezd érni. mikot az előidézőié már rég keresi a hibáinkat. hogy kiábrándulhasson. Nem tagadóim asszonvi kacérkodás volt. hogy eddig meghallgattam, de már elég. Én csak az uramat szeretem. Férfi: (Utána megv. az asszony folyton távozik.) Vilma, nézd kérlek, ez egv borzasztó szamárság volt. amit most csináltam. Már vége van. engedd, hogy megcsókoljalak. Asszony: Ohó. uracskám! Azért, hogy mi alsóbbrendű lények vagyunk, az eszünkön méz nem Járnak túl. (Szigorúan.) Maradion ott és ne fusson utánam. Semmi kedvem a kergetőzéshez. Férfi: (Kigombolja a gallériát. a mellényét) Vilma, hát nem érted meg. h >cv nincs már iáték? Gvere szépen ide mellém, aztán haitsd a feied rám. Tudod. ahogy olyankor szoktad, amikor naevon szeretsz. Vilma. Gvönvörü fogalmai lehetnek magának a kócsagról! Más baja sincs? A kócsag tudvalevőleg mást sem csinál. csak odabuvik a díványon a vadászhoz. Férfi: Vilma . . , Vilma: Ne közelítsen, mert megmondom az aramnak. Mindazt a bolondságot. ami eddig volt elhallgatom. Ezvikűk sem érdemli uevan meg. de magamnak tartozom vele. Az uram léha. csélcsap. szoknvaboíofod. aki frázisokkal rontja meg a sstegénv eevüsrvfl fejecskéket. maga pedig ... hát mam a pária. Maradion ott ahol van. Férfi: Vilma, én mingvárt megbolondulok. Ez érv kicsit sok. Asszony: (Szelíd, édeskés Kamton.) Szegény baráton, szenved? Azt mondkell fogadnia, különben baj lesz. Na. leül már? Férfi: (Bosszúsan, erőltetett nevetéssel.) Egész komédiát csinálsz belőlem. (Leül.) Asszony; igv ni első az engedelmesség. Most fordítson ei s csak akkor nézzen vissza, ha megengedem. Férfi: Mi lesz ebből? Asszony: Nem alkuszom. Az történik, amit én akarok. Férfi: (Elforul.) Asszony; Ezt már szeretem. Most pedig nyugalom. (Bemegy a hálószobába. azonnal visszajön egv párnával, meg egv takaróval, a díványra dobja, visszamegy, a félig nyitott altón kinéz.) Szabad. Férfi: (Megfordul, bambán nézi az ágyneműt.) Hát ez mi? A nemzetközi szakszervezeti szövetség, az úgynevezett »Amszterdami Internationale' április 9-ére kongresszusra hívta össze Szófiába a szövetséghez tartozó balkáni szakszervezeteket. Ennek a szakszervezeti Balkán-konferenciának rendkívül nagy jelentőséget tulajdonítanak az amszterdami internacionale vezető köreiben. mert remélik, hogy a balkáni szakszervezeti vezérek találkozásán sikerülni fog megtalálni azokat a módozatokat amelyek megnyitják a fejlődés lehetőségeit a balkáni munkásmozgalom előtt. A konferencián a nemzetközi központot Sassenbach János, a szakszervezeti ínternacionale titkára fogja képviselni. Sassenbach Szófiába utaz fában több jugoszláviai városban tart előadást és előadásainak sorozatát Szuboticán nyitotta meg. A Bdcsmegyel Napló munkatársának alkalma volt hosszabb beszélgetést folytatni az amszterdami szakszervezeti központ titkárával aki a legnagyobb szívélyességgel állott rendelkezésünkre. hogy a szakszervezeti központ hivatalos álláspont',át Ismertesse az aktuális munkáspoütikaJ kérdésekben. — A szófiai kongresszusról az a hir van el’ otedve — kérdeztük Sassenbach titkártól — hogy annak célja a balkáni munkásság felvonultatása megakadályozni az orosz szakszervezeti szövetség fölvételét az amszterdami internacionaleba. — Atott Igaz — hangzott a válasz — a szófiai kongresszus célja az, hogy a Balkánon nehezen induló szakszervezeti mozgalmat elősegítse és odahasson. hogy a Balkán egész területére kiterjedjen a szakszervezetek működési köre. — Az orosz szakszervezetek tudomásunk szerint csatlakozni akartak a nemzetközi szakszervezeti szövetséghez, de Amszterdam visszautasította Jelentkezésüket. Mi az oka ennek és általában mi akadálya van Amszterdam és Moszkva egyesülésének szakszervezeti szempontból? — Az egyesülés akadálya az. hogy az orosz szövetség mellőzni kivdnla a szakszervezeteknek az önsegélyezésen alapuló gazdasági küzdelmét és a fejlődés elvére fektetett szociđl-politikai védelmet Moszkva ehelyett a szakszervezetekben is, a vildgtorradalom kitöréséért küzd és ezt a politikát akarta ráerőszakolni Amszterdamra Is. Az amszterdami Intemaclomale nem hagyja eltéríteni magát attól az útvonaltól amely’ a Jelet* gazdasági Igényeinek kielégítését Irt« elő és a forradalmi politikát a pártszervezetekre bízza. Moszkva előtt nyitva vannak a kapuk, az orosz szakszervezeteket örömmel fogadtak az amszterdami internadomleban, ka a szakszervezeti mozgalomban Asszony: Jó éjszakát átmodjoa szóik:! a kócsagról Férfi: Vilma, hova Jutott a tréfában? Asszony: Isten bizony nem tréka, halálos komoly. Tudja, bevallom, aszstzony mgyök én is. gyönge és gyarló, anílyenmek se remim mink. Ahhoz mégis elég erős. hogy az uramat ne csaijam meg. (Tréfás baiagsmtlyaí) TuduiüMlg veie magával sem. Jó éjszsstcát. A kócsag elrepült. (Hirtelen becsalna az ajtót ráfordtitj. i kulcsot) Férfi: (Oda -óban. megrázza a k*3iaeset): \%na! Asszony (hefflüröl): Ezzd tertoaom magarrmaik. Jó éjszakát. Férfi (lassan vteszaikulltog. leüt a dívány szélére, bossm-San lelöki a párnát.) Ezl aztán megostnáítam. (Függöny.) alávetik magukat az amszterdami alapelveknek. — Milyen volt a szakszervezeti mozgalom fejlődése az utolsó tíz évben főleg abból a szempontból hogy a háború és a forradalmak milyen hatást gyakoroltak, a mozgalomra? — A háború előtt a szakszervezeti internationulenak mintegy nyolcmillió tagja volt. A háború után a tagok száma huszonhatmillió lett. mig most kő rülbelül tizenhatmillió munkás tagja az amszterdami internationalenak. A forradalmak befolyása az volt, hogy azok a tömegek, amelyek a forradalom előtt egoizmusból tartották távol magokat a szakszervezetektől, tömegesen jelentkeztek szakszervezeti Igazolványért, de a forradalmi idők irtán siettek menekülni a veszélyes területröL Azok, akik komolyan vették a dolgot és belátták. hogy lassú szakszervezeti munkával eredményt lehet elérni, természetesen továbbra Is bemtmanadtafk a szakszervezetekben. i — Milyen viszonyban van ag amszterdami Inter nációnál» a Népszövetséggel? — A Népszövetség kebelében működik a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal amelynek elnöke Afbcrl Thomas, »oft francia miniszter, a UfiumantU egykori szerkesztője és Jmtris volt dolgozótársa, aki most Is meggyőződése* szocialista. A hivatal feladata a mtnv ka Jogra vonatkozó minden Intézkedés foganatositá-sa és a munkásvédelmi adatok összegyűjtése. A hivatal érintkezésben van a világ valamennyi szakszervezetével és Igazgatásába® részivész ae amszterdami központ vezetősége. Évente munkaügyi konferenciákat tartanak Géniben, amelyeken minden állam kormányzata kél taggal a munkás és munkaadó érdekeltségtilt államon kint egy-egy taggal képviseltetik magukat. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal egyezményeket kötött és ajánlásokat tett a nyolcórás munkaidőre, amelyeket már a legtöbb állam ratifikált. Elérte, hogy a munkásképviseletek a munkaügyi konferenciákon mindenkor egységesen lépnek fel az olasz fascisták kivételével, a tascistdk azonban egyetlen tárgyaló-bizottságba sem tudtak bejutni. — Az amerikai munkásságnak atifyets kapcsolata v«ar a nemzetközi naátszervezett szövetséggel? — Az amerikai yna feszes-veEnceSt először 191 i -ben letetitek meg nemsa*közi szakszerwpzetl kongresszwsoe Budapesten azután 19!A-ba* Zürichbe I» eljöttek, t919-ben pedig fiomport-nak. az amerikai rnimkásszervewwefc azA» eíhunyt kitűnő vezérének natty szerepe voh az amszterdami kongresszuson. Qomperz hazatérése után telkese® doSgSözotS ajtón, hogy, as «rtorikal ima. Amszterdam, Moszkva és a Népszövetség Az amszterdami szakszervezeti iölernacíoaale titkáráztak nyilatkozata a munkás mozgalom aktnál.s problémáiról
