Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-04 / 93. szám
1926 április 4. 3. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ Radios hajlandó koalícióba iépni Pribicseviccsel is A Pasics Rada-affér tisztázását kívánja a horvát parasztpárt Radics István feltűnést keltő nyilatkozata Beogradból jelentik': A politikai közvéleményt a péntek esti események Után most elsősorban Rudicsék magatartásának okai érdeklik. Ezekre nézve világosságot dérit Radics István közoktatásügyi miniszternek a Vrcme szombat reggeli szántában megjelent igen terjedelmes nyilatkozata. Ebben a nyilatkozatban Radios arra az; álláspontra helyezkedik, hogy a parlamentnek május 8-ig való elnapolása szabálytalanul történt. A házszabályok értelmében ugyanő a parlament elnöke csak a kormány meghallgatása után napolhatja el a parlament üléseit, Radics szerint azonban a kormány véleményét az elnapolás kérdésében nem hallgatták meg. A hászabályok szerint az üléseket csak a következő ülés dátumának megjelölése nélkül lehet elnapolni, ezt a dátumot a parlament elnöke ismét a kormány meghallgatása után jelöli meg. Radics szerint a paríament nem is szavazta meg az ülések elnapolását 'és ha erről szavazott volna, akkor túllépte volna illeíékesrégét. A házelnök csak azt a kérdést tette fel, hogy a, parlament eiiogrdja-e napirendi javaslatát és a házszabályoknak azt az értelmezését, amit ő fejtett ki és amely szerint rajta kívül senkinek sincs jogában napirendi indítványt tenni. Ezt a parlament meg is szavazta, azonban nem szavazott az elnapolás mellett. Hosszasan foglalkozik ezután Radics azzal, hogy ö már a kormány ülésein is lobbizóén követelte, hogy a parlament dolgozzék. Erre szerinte meg is van a mód, mert már körülbelül ötven törvényjavaslat van előkészítve, maguk a Rudics-párti miniszterek is annyi javaslatot dolgoztak ki. hogy csak ezekkel is egész augusztus 1-ig foglalkoztatni lehetne a parlamentet. Ezek a törvényjavaslatok — mondotta Radics — nem kerülhetnek még a minisztertanács elé sem. mert ott sem dolgoznak semmit. Én már korábban figyelmeztettem a miniszterelnököt, hogy nem egyezem bele a parlament elnapolásába. Arra a kérdésre, vannak-e mélyebb okai a válságnak, Radics azt felelte: — Ezt a radikálisok mondják meg, ez az ő dolguk. Lehet, hogy nekik mélyebb okrik vannak, hát csak tisztázzák ők azokat. Én csak azt követelem, hogy a parlament dolgozzék és nem kérdezem, hogy a radikális klub bizalommal van-e Pasics iránt. Azt akartam tudni, hogy a radikális klub a munka mellett van-e, vagy nem. Ha a radikális klubban máskép tették fel a kérdést, világos, hogy a megegyezés felbontására törekszenek. Radics a Pasics Rada-afférről A radikálisok a parlament összehívását apróságnak tekintik. Ha aprósá fogadják el, legalább ezt az apróságot adják meg szövetségeseiknek. Mi azonban azt hisszük, hogy a parlament munkája nagy dolog, miután sok fontos törvény vár letárgyalásra. Általában az a felfogás, hogy az igazi oka annak, hogy a radikálisok nem egyeznek bele a parlament egy behívásába az, hogy menekülni akarnak a Pasics Rada és Szíojadinovlcs * Draga-aiférröl esetleg benyújtandó Interpellációk elöl. Bevallom, én is ezt hiszem. A. radikálisok ugyan azt állítják, hogy ők nem menekülnék, de valójában az egész világ ezt hiszi róluk. Megmondtam én est a királynak is és részletesen kifejtettem előtte álláspontunkat. Úgy láttam nagyon erősen hatott rá, amit abból is kivettem, hogy nagyon figyelmesen hallgatott végig. Az egész affér olyan dolog, amelyben a parlamentnek is kell döntenie, r.emosak a bíróságnak. 'Az a törvény, amely szerint a bíróságnak Ítélnie kell, igen szigorú és anyagi biztosítékot követel. Aki vádol, az köteles bizonyítékait beterjeszteni. Nem hivatkozhat távollevő tanukra és olyan adatokra, amelyek nincsenek birtoká- Can. A parlamentben egészen másképp van ez, ott olyan adatokat is felhasználhat az ember bizonyítékul, amelyek nincsenek meg a birtokában, de amelyekről tudja, hogy feltétlen megbízhatók. A parlament meggyőződés szerint itél. Másak a bírói és mások a politikai Ítéletek és mi azért nem fogadhatjuk el a radikálisok álláspontját, hogy ezt az ügyet át kell engedni a bíróságnak. Ha ilyen fontos dologról van szó, akkor az érdekeitek nem maradhatnak a hatalmon mindaddig, míg az teljesen nincs elintézve. Calllaur lemondott miniszteri állásáról azért, mert feleségét gyilkosság miatt letartóztatták. Caillaux úgy látta, hogy nem maradhat miniszter és lemondott azért, hegy a bíróság függetlenségét biztosítsa. Radios ezután a radikális-párt határozatairól beszélt és rámutatott arra, hogy a klub javaslatát az a Dragovics Milutin terjesztette elő. aki egyetlen volt annak időén aki a megegyezés ellen szavazott. Ebből is látszik — mondotta — hogy itt misztifikáció folyik. Ezután újból visszatért a parlament elnapolásának kérdésére és kijelentette, hogy az elnapolásért a teljes felelősséget Trifkovlcs Márkó házeinöknek kellene magáda vállalni, mert mint kiderült, ő adta .azt az utasítást Szubotics alelröknék, hogy a parlamenttel halaszíassa el az üléseket májas 5-jg. Trifkovics ezzel túllépte hatáskörét és felelősséggel tartozik a kormánynak és a parlamentnek. „Jó, htysy a válság kitört" Radics a továbbiakban rámutatott arra, hogy a pártvezérek konferenciáján is azon az állásponton voltak, hogy a parlamentnek dolgoznia keli, a radikális képviselők azonban Pasics utasítására a parlament elnapolása melleit foglaltak állást. — Pasics azt akarja minisztereinek beszuggerálni, hogy volt egy kormányülés, amelyen döntöttek a parlament elnapolásának kérdésében. Én megkérdeztem egyes minisztereinket, hogy jelen voltak-e ezen az ülésen és valaroenyien kijelentették, hogy nem. Tehát úgy látszik szándékosan döntöttek nélkülünk és ebből is látszik, hogyha támadásról lehet beszélni, akkor a támadás a másik oldalról történt. Különben jó, hogy a válság kitört, a költségvetéstől a paraszt úgyis csak morzsákat kapott. A kormánynak legalább azokat a törvényeket kellene letárgyalni, melyek fontosak és semmibe sem kerülnek. A király előtt 'kifejtettem álláspontunkat és arra a kérdésre, hogy mi a megegyezést akarjuk-e felbontani, határozottan kijelentettem, hogy mi nem a megegyezés ellen vagyunk. Arra a kérdésre: fiát most ml lesz? Radics a kővetkezőket válaszolta: — Ha a radikálisok többséget szereznek maguknak, dolgozzanak, mi majd ellenzékbe megyünk Most, mint a kormány tagjai, mindent megismertünk, tudjuk az öszszes ügyekéi, majd elmegyünk a nép elé és a parlamentbe és elmondjuk, amiket itt megtudtunk. A parlamentben iogjuk folytatni azt a munkát, amit eddig a minisztertanácsban végeztünk. Ez a legtermészetesebb kötelességünk. — Hallom, hogy Ko-rosec nem akar belépni a kormányba és hogy valami készül Pribicseviccsel. Janjlcs Vo;a és mások tárgyalnak Pribicseviccsel, de én azt hiszem, hogy Prlbicsevics van olyan okos és logikus politikus, hogy nem lép a radikálisokkal koalícióba. Ez a koalíció különben sem jelentene parlamenti többséget. Van itt még valami más is — tette hozzá Radics különös nyomaték kai. — Azt látom' egyébként, hogy a radikálisok homogén választási kormányt akarnak. Ha ezt akarjátok, hát csináljátok — mondja erős hangsúllyal Radics — nem fogjuk megakadályozni, ti vagytok a legerősebb párt, tegyetek, amit akartok. Szóba kerüliek a Pasics nélküli kombinációk is. Radics ezekre így válaszolt: — Ez nehezen menne és egyébként is ez a radikális klubra és a kiráylra tartozik. Ha a radikális klub beleegyezik abba, hogy koncentrációs munkakormány alakuljon az egész ellenzék részvételével, ez lehetséges. Ez a kormány dolgozhat. A költségvetés nem volt igád munka, csak a folyó ügyekhez tartozott. Meg kellett csinálni, hogy kikerüljünk az exlexből. Most jön a törvényhozó munka. A költségvetést nem Sztojadinovics, sem Pasics kedvéért szavaztuk meg, hanem azért, hogy] áttérjünk a termékeny törvényalkotói munkára. — Belemenne-e a Radics-pdrt — hangzott a következő kérdés — olyan kombinációba, hogy az összes ellenzéki' pártok alakítsanak kormányt Pribicsevies nélkül? — Aliért Pribicsevics nélkül?! — felelte Radics. — Mehetünk mi Pribicseviccsel Is! Miért zárnánk ki őket a kormányból, a korrupció ellen mindenkinek össze kel fogni, aki az állam mellett van. A maii kakormánynak nincs is szüksége for mális többségre. Terjeszthet a parlament elé olyan javaslatokat, amelyek feltétlenül szükségesek és senki sem met máj ellenük szavazni. Nem lehet itt aj a kérdés, hogy mi van a Radics, Prfbi. osevics vagy Pasics iránti bizalommal hanem mi van az állammal. Aleg kell tudni ki képviseli az államot. Pasics Rada vagy a parlament. , Egyik oldalon ál! Pasics Rada, a másik oldalon a parlament. Itt csak Pasics Rada kerülhet alól. Radics ezzel befejezte nyilatkozatát Kombinációk minden vonalot A szombat reggeli beogradi lapok ? a legkülönbözőbb kombinációkat hozzák a válság megoldására. A parlament pártok minden lehető módon csoportosítják: a radikálisok Koroseccel* a radikálisok Pribicseviccsel, az egész ellenzék a- radikálisok ellen Pribicseviccsel vagy Pribicsevics nélkül, koncentrációi mutikakormány exponált radikális poli tikus vezetékével és még sok más kora bináció, de azt, hogy a jelenlegi kormány megmaradjon, Radics pénteki nyilatkozatai után teljesen lehetetlennek tartják. A válság formálik kitörése ilyen módon kikerülhetetlenné vált. A Samouprava Radicsék magatartásáról A Samouprava szombati vezércikke »Nem helyén való követelések« címmel a kővetkezőket írja: — Az a követelés, hogy a parlamentet hívják össze ama határidőn innen, a melyet magának megszabott és ennek oly módon való felállítása, amely egyúttal a koalíció felbontásának veszélyéval fenyeget, indokainál fogva érthetetlen, esetleges politikai következményeinél fogva pedig veszélyes éá káros. Ezért a radikális-párt nem is fogadta azt ei. Amikor a parlament határozott az ülés elnapolásáról, Radics már ismerte azokat az interpellációkat, amelyeknek a tárgyalását most követelj. Ezért Radics mostani eljárása orvtámadás a kormány és a parlament ellen. Lépésének politikai következményeit tulvilágosan megmutatják azok a kombinációk, amelyeket a megegyezés ösrjzes ellenségeinek magatartása nyújt. Ezek a koalíció felbontását és a megegyezés politikájának félbenhagyását várják. A nemzet és az állam érdekeinek szempontjából érthetetlen Radicsnak ez a lépése. Általános munkáskizárás fenyeget az angol szénbányákban k tárgyalások a bányatulajdonosok és szakszervezetek között nem vezettek eredményre A bányatulajdonosok végül kijelentették, hogy a gazdasági helyzetnek megfelelően ők maguk arra törekszenek, hogy a bányavállalatokat a lehetőséghez képest fuzionáltassák. de a kényszerfuziót nem hajlandók elismerni. A bányamunkások szakszervezeteinek képviselői kijelentették, hogy nem tartják valószínűnek, hogy a néhány nap múlva megtartandó szakszervezeti konferencia a bányatulajdonosok követeléseit eilogadná és igy az angol szénpiacot az a veszedelem fenyegeti, hogy a bányaitulajdonosoknak a múlt év augusztus 1-én hozott kizárási határozata, amelyet a kormány intervenciójára ez év május 1-éig felfüggesztettek, mégis életbe fog lépni. Londonból jelenük: A bányatulajdonosok megbízottai három óra hosszat tárgyaltak a bányamunkások megibizottaival, hogy az immár másfél év óta húzódó bérdifferenciákat elintézzék. A bányatulajdonosok a következőkben foglalták össze követeléseiket: 1. a hét órai munkaidő meghoszszabbitása. 2. a minimális munkabérek revíziója, A munkaadók ugyanis azon az állásponton vannak, hogy a minimális munkabérek nem állapíthatók meg az egész országra nézve, hanem csak esetenként és körletenként az illető bányák hozadékihoz képest 3. A maikateliesitmém fokozatna.
