Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-04 / 93. szám

BACSMEGYEI NAPLÓ CIRKUSZ • es • A koplalás rekordja Egyik ur (a kávéházban a másik úr­hoz): Olvasta? Másik ur: Hogyne. Mit? Egyik ur: Hát erről a Jollyról . . , Másik ur: Ja, a Jollyról. Ki az? Egyik ar: Az uj Succi. A híres ber­lini koplaiómüvéaz, Aki megjavította a világrekordot. Másik ur: Na és? Egyik ur: Miért kérdi ilyen fölénye­sen, hogy na és? Azt hiszem, elóg nagy dolog egy világrekordot megjavítani. Másik ur (legyint): Ugyan kérem . . . Egyik ur: Kritizálni, azt könnyű. Ja­vított már maga életében csak egyetlen nyavalyás világrekordot is? Akárhogy is tagadja, tudom, hogy im­ponál magának Jolly remek teljesítmé­nye, csak szógyenli bevallani. Másik ur: Nézze, nem mondom épen, hogy nem érdekel . . . Egyik ur: Na látja. Másik ur: Mindenesetre kell hozzá némi akaraterő . . . Egyik ur: Ugyebár. Másik ur: A fizikuma sem lehet egé­szen utolsó . . . Egyik ur: Szóval beismeri, hogy még­sem olyan gyerekjáték ez a rekord? Másik ur: Ha nincs svindli a dolog­ban, akkor be. Egyik ur: Hát éljen a Jolly, vagy ne éljen? Másik ur: Éljen! Egyik ur: Éljen! Másik ur: Mondja csak, tulajdonkép­pen mennyi ideig is éhezett ez azt Isten­áldotta művész? Egyik ur: Teljes negyvennégy napig. Másik ur (elhal): Negyvennégy? Egyik ur: Napig. Másik w (ordítva): Nem Ls egészen másfél hónapig? Ebből csinált maga Ilyen ndgy brátlit? Ezt a nimandot élje­­neztette meg velem? Negyvennégy na­pos koplalásnak gyújtottunk itt görög­­tüzet? Egyik ur: Mi baja? Másik ar: Ez rekord? Masa pfbec! Hol van ez a Jolly a negyvennégy na­pos koplalásával egy elbocsátott vajda­sági tisztviselőtől? Munkanélküliek tüntetése hat halottal Véres zavargás egy lengyel városban Másik ur: Nézze, tojni se tojtam, az­ért mégis megkritizálhatom a tojást, ha büdös. A világrekordról Is meg lehet a magam egyéni véleménye. Engem ezek a szenzációs teljesítmények megdöbben­tően hidegen hagynak. Egyik ur: Maga nem is tudja, hogy egy ilyen koplalóverseny hogy folyik le. Másik ur: Nem. Egyik ur (lelkesen magyaráz): Elő­ször is fogiák a művészt, beteszik egy testhezálló dobozba és leplombálják. Másik ur: Mint egy skatulya szardí­niát. Egyik ar: Hasonlatai azok vannak... Másik ur: Olajat is tesznek a doboz­ba? Egyik ar: Szó sincs róla. Azért pecsé­telik le, hogy semmiféle táplálékot se vehessen magához, amis a verseny tart Másik ur: És ha megéhezik? Egyik ur: Épp ez a vicc a dologban. Nem szabad neki megéhezni. Eszébe se juthat, hogy jó volna most valamit enni, mert ha ilyen gondolata támad, akkor már befütyültek a rekordnak. Rögtön feladhatja a meccseit. Másik ur: Azt hiszi, hogy ez a Jolly sohasem ábrándozik a skatulya fenekén egy csinos molett őzgerincrő! áfonyá­val? Egyik ur: Ki van zárva. Másik ur: Ezt magyarázza meg, hogy ez hogy lehet? Egyik ar: Roppant egyszerű. Tudja, 6 közvetlenül a start előtt elolvassa a negyedosztályu kereseti adó bevallásá­ra vonatkozó kérdőívet Attól két hó­napra elmegy az étvágya. Másik ur: És mit csinál aztán a ko­porsóban? Egyik ur: Semmit. Fekszik a hátán Órákig, napokig, hetekig és közben meg­vonja szájától a betevő falatot. Másik ur: Ennyi az egész!? Egyik ur: Na hallja! Másik ur: Ez a Jolly egy közönséges bicsérdysta. Egyik ur: Hogy mondhat ilyen osto­baságot? Blcsérdy egy svindler, -Jolly ellenben igazi fenomén. Páratlan tüne­mény a maga nemében. Egy istenál­dotta koplalóművész. Másik ur: Maga egy közönséges di­­csérdysta. Egyik ur: Humorizálni azt tud . . . Másik ur: Naná, majd komolyan ve­szem ezt a hülyeséget Egyik ur: Miért hülyeség? Ez egy na­gyon szép produkció. Ilyen kápráztató­an hosszú ideig étlen-szomjan . . . Másik ur (közbevág): Maga felnőtt ember létére elhiszi, hogy ennek a szél­hámosnak annyi ideig, amíg produkálja magát semmi sincs a gyomrában? Egyik ur: El. Ne felejtse, hogy állan­dó ellenőrzés alatt állt Másik ar: Ha én ott lettem volna . . , Egyik ur: . . . akkor maga biztosan már rég a gyomrában lenne. Ezt is el­hiszem felnőtt ember létemre. Maga már rég a gyomromban van nekem is. Nem szógyenli magát ezzel az ál-ciniz- Btuááyaí, eszei & jnü-blasírtsá^yaJ? Varsóból jelentik: Lembergből ér­kező jelentések szerint Stryjben nagy munkanélküli tüntetés volt, amelynek több emberélet is áldoza­tául esett. A városban az utóbbi he­tekben ismételten tüntettek a mun­kanélküliek és csütörtök este meg­jelent a főkapitányhelyettes előtt a munkanélküliek egy küldöttsége, követelve a munkanélküli segélyek kifizetését. A főkapitányhelyettes azonban csak a segélyek egy részét volt haj­landó kifizetni, amire a munkanél­küliek gyűlést tartottak, amelynek befejezése után körülbelül nyolc­­száz főnyi izgatott tömeg megjelent a főkapitányság épülete előtt. Mint­egy kétszáz embernek sikerült az épületbe benyomulni és többen be­A jugoszláv politika kétségtelenül egyik legizgalmasabb periódusát éli. Harmincöt esztendeje Passes Nikola sze­mélye a politikai élet tengelye é* az ő személye körül forog ez a mai krízis is. Pasics az emberek előtt mindig a politikus tógájában jelent meg. Hogyan él, mik a kedveac szórakozásai ? — ezt senki sem tudja róla, azt mondják, hogy a politikán kívül semmi sem érdekli igazán. Az elmúlt napokban beszélge­tést folytattunk valakivel, aki a legkö­zelebb áll hozzá és aki Pasicsot ilyen­képen jellemezte: Pasics mir kora gyermekkorában érintkezésbe került a politika problé­máival. Rokonai között számos politikus akadt, akiknek vitáiból megértette népé­nek politikai törekvéseit. Már fiatalsá­gában önálló politikai nézetei voltak. Foglalkozott a szocialista tanokkal, de mesterének, Bakuninnak, nem marad! a követője. E ragadták őt is Bakunin for­radalmat hirdető tanai, de volt bátor­sága arra, hogy megkérdezze a meste­rét : Hát jól van, legyen forradalom, de mi következik azután ? Pasicsnak ez az ellentmondása még ma is életfilozófiája. Felfogja mindig a probléma nagyszerű­ségét, ne a várható eredményeket is keresi. Fél élet a börtönben Azt mondják róla, hogy nem szereti az embereket. Talán inkább fél az em­berektől, mert ismeri a hibáikat. Soha­sem feledkezik meg azokról, akik jót tettek vele, de bünteti az ellene vétke­zőket. Sokat ült börtönben, fél élete az ü'dözés jegyében folyt le, nem lehet csodálkozni, hogy sok olyant tud és lát, ami csak az ilyen ember előtt lehet ismeretes. Valaha menekülni akart a politikától, megpályázta a beogradi technikai fő­iskola egyik tanári állását. Milán fejede­lem azonban félt a radikális forradal­mártól, Volt aztán pártvezér, polgár­hatoltak a főkapitányhelyettes szo­bájába és a rendőrség vezetőjét agyba-főbe verték. Az időközben előhívott rendőröknek csak nagy nehézség árán sikerült a főkapitány­ság épületét kiüríteni, araikor azon­ban az uccán összegyűlt tömeget akarták szétoszlatni, már komoly dulakodásra került a sor a rendőrök és a tüntetők között A tömegben állítólag egy revolverlövés is eldör­dült, amire a rendőrség vezetője sortüzet vezényelt. A sortüz hatá­sa borzalmas volt. mert hatan azon­nal holtan terültek el a munkások közül a földön, tizen pedig nagyon súlyosan megsebesültek. Az ügyész­ség megindította a vizsgálatot, hogy kit terhel a felelősség a történtekért és tíz kommunistát őrizetbe vettek. mester, por sarc váci építőmérnök és soká tartott, amig a hatalomból is kivehette a részét. A háború és a béke miniszter­­elnöke Az egész uj Szerbia fejlődése a szemei előtt játszódott le. Gyermek korában még sok helyen a csercgazdál­­kodás volt a divatos, ma már Szerbia is a hitelgazdálkodásnál tart. Ezt a vál­tozást az idő másul évszázadok alatt szokta elvégezni. Pasics ismeri ezt a történetet és már dolgozik is az emlék­iratain, amelyek bizonyára nagyon érde­kesek lesznek. Sok dolgot csak ö tud, hiszen sok mindent az 6 működése te­relt az, egyik vagy másik irányba. A Baíkán-háboruk, a világháború miniszter­­elnöke volt, a békét ő készítette elő és ezért memoárjai a legnagybb érdek­lődésre tarthatnak számot. Nyilatkozati módszerére nézve jellemző, amit a há­ború előtt felelt egy újságíró kérdéseire. — Lesz-e háború ? — Ha a katonák masírozni fognak I mondotta Pasics. — És mikor fognak masírozni a ka­tonák ? — firtatta a kiváncsi újságíró. — Majd ha háború lesz! — tért ki a kérdés elől Pasics miniszterelnök. A bicsérdista politikus Pasics politikai szereplése nem igen engedte meg azt, hogy más dolgokkal is fog átkozzék. Üldöztetései miatt na­gyon későn nősült. Trieszti szláv lányt vett el feleségül. Házasságából egy fiú és két leány született. Rajongója a csa­ládi életnek. Nem ivott, nem dohány­zott sohasem, a nőket sem kedvelte. Az étkezésben 1* a legnagyobb egysze­rűség jellemzi, sok aludttej, alma és gyümölcs a fő tápláléka. Hivatalában a legpontosabban 8 jele­nik meg. Autója rendszerint kilenc órakor reggel viszi a hivatalába, ahon­nét ő a legutolsónak távozik el. A parlament késő éjjeli ülésein is jelen Ecsetvonások Pasics portréjához A miniszterelnök életmódja — Memoárjain dolgozik a délszláv egyesülés megteremtője __________1Q26, április 4. ven. S ba érdekesnek találja a fel­szólalást, tölcsért csinál a füleiből és úgy hallgatja a szónokot. A leg­nagyobb par amenti viharok alatt is mosolyog, min'.ha nem tudná megérteni az emberek felháborodását. Pasics, a szónok Nem szereti az újságírókat. Nagyon jó kedve van akkor, ha újságíróval szóba áil. De elolvassa az újságokat és mu at a lapok esetleges tévedéséin. Még ma is fáradhatatlan szónok, sok humorral és szellemmel fűszerezi a fel­szólalásait Bár ma már ritkábbak s be­szedd. Korfu szigetén Azt mondják, hogy az idegei acélból vannak, meg senkisem látta idegesnek vagy izgatottnak, mindig ura a helyzet­nek. Csak egyszer látták felduitao sé­tálni, akkor, amikor Korfu szigeten — megjött a híre az orosz forradalomnak. Reményeit, álmait látta egy pillanatra romba dőlve, de röviddel azut. n Lon­donba, Párisba ment és ott egyengette a délszláv egyesülés útját. Pasics élete a délszlávok útja és neki megadta azt is a sors, hagy a mustármagot lombos fává látta terebélyesülni. Pasics munkatársai. Panics a pénzügy­miniszter, Protics a belügyminiszter már a sírban vannak. Az uj Szerbia megte­remtői közül ő az egyetlen élő tanú. Kíváncsian várja mindenki, hogy Pasics hogy fogja ezt a történetet elmondani. Bizonyára uj szempontok, uj adatok ke­rülnek napvilágra és akkor sok mindent megértünk, ha majd megszólal az ősz miniszterelnök. i. g. Le keli szállítani az illetékeket A vigalmi adó eltörlését kérik Becskerckről jelentik: A pénzügymi­niszter, mint ismeretes, a jelenleg ér­vényben lévő illetéktörvény helyett uj törvénytervezetet szándékozik a parla­ment elé terjeszteni. Ebből a célból megkereste a kereskedelmi és iparka­marákat, hogy terjesszek elő javaslatai­kat az uj illetéktörvényre vonatkozólag. A becskereki kereskedelmi és iparka­mara titkára, Atanojlovics Sándor nagy­­terjedelmű javaslatot dolgozott ki ét ma küldte el azt a pénzügyminiszter­nek. Az érdekes előterjesztés többek között a következőket mondja t 1923 novemberében, amikor a jelen­legi illetéktörvény életbe lépett, 100 svájci frankot 1570 és 1528 dinár kö­zött jegyeztek, ma pedig 100 svájci frank 1093-—1094 dinárt ér, tehát a dinár értéke azóta több mint 33 száza­lékkal emelkedett. Amellett a dinár meg­lehetősen stabilizálódott és további ja­vulására van kilátás. Erre való tekin­tettel a kamara véleménye az, hogy as illetéktörvény minden egyes tételét 50 százalékkal le kellene száí/itani. Az illetéktörvény, úgy ahogyan most van, nemcsak korlátozza, de sok eset­ben tönkreteszi az ipari vállalatokat, mert olyan sok oldalról vannak köz­vetve és közvetlenül megterhelve állami kötelezettségekkel, hogy már lélegzet­hez sem jutnak. Az illetéktörvény egyes tételei még akkor is tulmagnsak volnának, ha felére szállítanák le. A kamara sok indokolat­lan tétel teljes eltörlését vagy mérték­­lését indítványozza. így a hatósági bi­zonyítványok kiállítási illetékét 25 di­nárról 7 dinárra javasolja a kamara le­szállítani, mert azt főleg a szegényebb néposztály fizeti. Azokra a kérvényekre, amelyek vasúti fuvardíj, vám, stb. visx­­sratéritésére vonatkoznak,az illetéktől tel­jesen felszabad! tsndók, mert nem igaz­ságos, hogy illetéket fizessenek az ér­dekeltek akkor, amikor jogtalanul vagy az állami közegek tévedése folytán be­szedett pénzüket kérik vissza, javasolja a kamara a részvények lebélyegzésének eltörlését és a kuponok, illetve, osztalé­kok illetékének fél százalékra való leszál­lítását. ítélet vagy végzés sürgetését célzó kérvények bélyegmentesek legyenek. A színházak, mozik, koncertek stb.

Next

/
Thumbnails
Contents