Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-28 / 116. szám
4. o dal 8ÁCSMEGYEI NAPI ft 1926 április 28. NRPRÖL HRPRR Törpét vegyenek 1 A legújabb magyar exportcikk: a törpe. .Olyan nagy számmal szállítanak ki az .ország területéről külföldi államokba-, hogy már a hatóságok is élénk figyelemmel kisérik a heves tőkeexportot, amely vagontételekben fosztja meg Magyarországot a korcsszülőttektől. Nincs kizárva, hogy rövidesen vámot vetnek ki rájuk. Különösen Borsod, Abatij és Zemplén vármegyék községeiben nagy a kereslet és kötnek jó üzleteket az artisíavállalatok impreszszáriéi, akik házról-házra járnak és egymást tulkoninxrrálva keresnek törpe gyermekeket. A Klein Sándor-féle szirmai uradalom egyik bérescsaládjának három szellemileg és lelkileg ép törpegyerekét negyvenmillió magyar- koronáért vásárolta meg a szoloktól a Magyar Artista Egyesület három évi időtartamra. Az impresszáriók fényes jövőt, nagy vagyont és művészi babérokat ígérnek a törpéknek, akik otthon, a falujukban rendszerint csak a gúny tárgyai voltak és csak természetes, hogy kapva-kapnak a káprázatos szerencsén. A szülőket pedig, akik szegény parasztok,- csábítja a szédítő összeg, a negyven és ötven milliók, amelyet egy öszszegbcu guberálnak le a törpe gyerekért az ügynökök. Magyarországon ma egzisztenciát jelent törpének lenni és az egészséges, épkézláb gyermekek szülei frigy kedve nézik a szomszéd rajkó nagy sikerét, akit csudás uj gtmyába ^öltöztetve, autón visznek él magukkal a külföldi urak. Wells: Istenek eledele című könyvében olyan tápszert találnak fel, amelytől háromszor akkorára nőnek az emberek. Az éhes magyar zsellér pedig pálinkát itat a csemetéjével és szert kér a patikában, hogy a nyakára ne nőjjön a kölyök. £s talán nem is olyan, nevetséges, mint amennyire sirni való, hogy az egyik kis mokány zsellérgyerek, a mikor bekopogtattak hozzájuk is az ügynökök, kiforgatta a nyakát, karját és leguggolt, mondván, hogy most már ő is törpe, tehát szurkolja le gyorsan a direktor ur azt a pár milliót. De persze kiderült a turpisság és amikor meglátták a jóképű kis vasgyurót, sértődötten otthagyták. Az egészséges, életrevaló ember nem kell, még ingyenbe se. A szónok szája Nézd, nézd, ó nyájas olvasó, a hordón, asztalon, háztetőn, az autó bakján és a piactéren, amint felvetett fejjel, rémült, .kimeredt szemmel dühösen ágál. Hol Hittlernek. hol Pangalosnak, hol Kämenevftek; hol Ludendorffnak hívják a szónokot és mind beszél, ami abból is látnivaló, hogy a fején nagy fekete üreg tátong, a száj fogakkal és aranyplombákkal eisáncolt árka, végzetes örvény, amelyből egy iázas lélek szórja intelmeit, parancsait, gyűlöletét és dogmáit a riadt íülkagyíóba. Nézd a diktátor fényképét: felső ínyéről puháji gördül fel az ajak, mint egy szélben lobogó függöny és a száj a homlokába kergeti vissza az orrát. A keze az eget káromoija. Egy megkövült, lángot okádó frázis ö. bombák sisteregnek az orrlikából, vér csurog a fogai közül és a szemében clkárhozott lidércek vigyorognak. Mozgás, lendület, ember, minden elvész a torz grtmászokban és az egész arcot eltakarja a rettenetes, papoló, fekete száj. A férj sohase akarjon bölcsebb lenni a feleségénél Nemrég jött haza Olaszországból egy fiatal szuboticai házaspár. Az asszony útközben vérig szekirozta az urát, hogy miért nem volt bátorsága néhány darab selyemnemüt vásárolni, amikor olyan könyen lehet átcsempészni a vámvizsgálaton. Közben a vonat befutott a határ-állomásra, ahol megtörtént a vámvizsgálat. Az udvarias finánc alighogy megérintette a csomagokat és már ment Is tovább. Az asszony mérhetetlen gúnnyal mondta: * — Na látod? A férj megsokallta a gyötrelmeket, kiment a kocsi folyosójára és odasngta a fináncnak: — Nyittassa föl a harmadik fülkében annak a csinos szőke hölgynek a táskáit, mintha utólag gyanút fogott volna. A finánc visszament és udvariasan kérte az asszonyt: — Pardon, szabad raégegyszer megnézni a podgyászáí... Az asszonyka halálsápadt lett, áj üldözött és amikor kinyitják a nagy kof-Becskerekrő! jelentik: A becskereki kerületi munkásbetegsegélyzö pénztár múlt évi működéséről Rakics Lázár munkáspénztári igazgató a következő adatokat közölte a Bácsmegyei Napló munkatársával: — A pénztár financiális helyzete igen nehéz, különösen a betegsegélyzés terén. Ámbár a törvény csak a betegség esetén való segélyezést írja élő, a valóságban a pénztár kénytelen segélyt nyújtani munkanélküliség esetén is. Ugyanis amint a munkások munka néP kül maradnak, azonnal beteget jelentenek s jelentkeznek nálunk segélyért Nem utasíthatjuk el őket, mert a munkásság egészségi állapota olyan, hogy nem lehet közöttük tiz százalék egészségeset találni, akit az orvos elutasíthatna.. — Azonkívül a pénzügyi törvény úgy intézkedik, hogy a munkások kórházi ápolási dijait teljes egészében a munkáspénztárak fizetik, még a tuberkulotikusok, a ragályos betegek és az elmebetegek után is, holott a munkásbiztositási törvény szerint ezeknek az ápolási költségeit az államnak kellene viselni és ezeknek fedezésére betegápolási pótadót fizet a polgárság. — A becskereki munkáspénztárnak mindamellett sikerült elérni, hogy az elmúlt év nem végződött deficittel, bár a Noviszadról jelentik: Néhány nappal ezelőtt hirt adtunk' arról, hogy Bácsnovoszeló faluban a rendőrök Guth Antal újoncot annyira összeverték, hogy az nem tudott katonai szolgálatra bevonulni sí több hétig az ágyat volt kénytelen őrizni. Ugyanakkor megírtuk azt is, hogy a novoszelói rendőrök brutálisan bántalmazták Negele Mátyást, a község egyik legtekintélyesebb polgárát, aki több éven át bírája volt a falunak. Bár a novoszelói atrocitások nyilvánosságra kerültek, a rendőröknek nem lett semmi bántóáásuk és a leleplezéseknek mindössze az a következménye, hogy másodszor isi súlyosan bántalmazták Negele Mátyást, úgyhogy a köztiszteletbe! álló polgár, akinek egyik fia ismert orvos, a másik katolikus lelkész, nem mert tovább szülőfalujában maradni, hanem kénytelen volt onnan elmenekülni. Negele élete azóta lett pokol Bácsnovoszelón, amióta résztvett egy küldöttségben, amely Berzenkovies Péter községi jegyző eltávolítását kérte a bácsmegyei ali-ipántól. Ennek lehetett a következménye, hogy amikor április hó 11-ikén Negele este félki'enc táibnn haza felé ment, a sötét uccán egv fa mögül eléje toppant Morocsvacsics Bránkó rendőrörvezetö, megragadta karját, átfereket, csudák csudája: színűiig tele voltak selyemnernüekkel. Az asszonyka ugyanis biztosra vette, hogy a csempészés sikerült és tényleg bevásárolt. A férjét azért ugratta, hogy aztán otthon annál nagyobb legyen a diadala. A finánc kivetette a horribilis büntetést és a férj keservesen megadta a tréfa árát. Jó, ropogós ezerdlnárosokban. De a főszörnyüség csak akkor következett be, amikor a finánc, aki megsajnálta a zokogó asszonykát, bizalmasan odahajolva a fülébe súgta: — Asszonyom, máskor jobban válogassa meg az utitársait. Az a magas, kopasz ur (és rámutatott a férjre) árulta el önt... (—.) munkaadók 1925. év végén négymilUónyolcszázezcr dinár járulékkal tartoztak. Pénzbeli segély elmén tagjaink és családjaik részére több mint kétmillió dinárt fizettünk ki a múlt év folyamán, kórházi ápolási dij elmén 552.000 dinárt, gyógyszerekért, 1.300.000 dinárt, orvosok illetményeire 580.000 dinárt, fürdők és szanatóriumokban elhelyezett tágjainkért 430.000 dinárt. Összesen betegsegélyezésre 5.120.000 dinár volt a kerületi munkásbiztositó pénztár tavalyi kiadása. — A pénztárnak Becskereken kilenc, a községekben hatvan orvosa van, köztük urológus, nőgyógyász, száj-, orr- és gége, belgyógyász, tüdő és fogspecialista. Most a pénztár egy röntgen apparátust és egy kvarclámpát szándékozik beszerezni. 1925-ben Bresztóvácra huszonkilenc, Kaszindóba harmincegy, Crkvenicára nyolc, Rabra 7, Liptkre kilenc, Ruszandára negyvenhat és. Krnyacska-Banjára tizenegy munkást küldtünk szanatóriumi kezelésre. Kórházban ápoltak átlag naponta ötvenegy betegünket, összesen 18.400 ápolási nappal. Végül elmondta Rakics igazgató, hogy a becskereki pénztár. 1928-ban székházat épit a legmodernebbül berendezett központi ambulanciával és fürdővel kutatta zsebeit, majd elbocsájtotta. Alig indult el Negele útjára, ott termett Berzenkovics Sztipó rendőr, a jegyző rokona és Morocsvacsiccrial együtt ütlegelni kezdte Ncgelét, aki elmenekült, be is ért háza udvarába, itt azonban több sebből vérezve összeérett. Az előhívott dr. Fáik közr&gi orvos részesítette első segélyben és adott neki orvosi látleletet. Negele másnap bekötött fejjel felment a községházára, ahol a községi képviselőtestület tanácskozott, a jegyző jelenlétében megmutatta sebhelyeit é■ követelte, hogy vezessék Palánkára a főszolgabíró elé, hogy ott elégtételt kepjon. Berzenkovies jegyző lejelentette, hogy ő maga ir bizonyítványt, amelyben Negele sérüléseit elismeri, a bizonyítványt állítólag meg is irta, mert átadott egy leragasztott levelet Ncgelének, hogy azt vigye be Palánkára a főszolgabírónak s kijelentette, hogy a borítékban van a bizonyítvány. Negele Palánkén felkereste dr. Dtniitliievics Sándor ottani ügyvédet, akit megbízott, hogy a rendőrök ellen tegye meg a feljelentést. Mikor Negelének erről az első bántalmazásáról ujságközleménvek jetentek meg, a jegyző behívatta irodájába Negelét és megfenyegette, bogy amennyiben félórán belül vissza nem adja a kapott bizonyítványt, bezáratja. Negele kijelentette, hogy a bizonyítványt elveszett, Ugyanaznap déluán rendőrök jöttek Negeléért, aki azonban elővigyázatosságból nem ment be a községházára. Másnap Bajics Tibomir rendörőrvezető a csendőrlaktanyára vitte az öreg polgárt, ahol Morocsvacsics Bránkó rendőrörvezetö előbb összeszidta, majd húszszor-harmincszor felpofozta, öklével számtalanszor mellbevágta s azzal bocsájtotta el, hogy délután kettőkor jelentkezzen a jegyzőnél. Negele azonban kocsira ült és bemenekült Palánkára. Itt értesült róla, hogy házát rendőrök állják körül.. Dr. Dimitrijevics ügyvéd felkereste Nikoiics főszolgabírót, aki fel is hívta a jegyzőt, hogy szüntesse meg rendőreinek túlkapását Minthogy egyéb intézkedés nem történt, Negele nem mert visszatérni falujába, hr nem elment Zemunba, felkereste dr. Mozer János németpárti képviselőt s tőle kért segítséget Mozer Rajics Szvetiszláv alispánhoz fordult a botrányos eset orvoslásáért. Az eset érdekességéhez tartozik, hogy Berzenkovies Petár már nem is jegyzője Bdcsnovoszelónak, utódja is ki van nevezve JMonovics Bránkó kupuszinai jegyző személyében, aki azonban még nem foglalta el hivatalát A menesztett jegyző azonban úgy látszik még mindig elég nagy ur, mert például Basta György községi aljegyzőt, aki szintén résztvett a panaszkodó küldöttségben, • április 15-ikén felmondás nélkül elcsapták állásából és ahhoz is elég nagy ur, hogy Negele Mátyás ma sem mer. yiszszatérni, feje, teste tele van sebekkel s most bujdosik, nehogy harmadlzben is összeverjék. ..— Agyonlőttek Raszinszkóban egy pravoszláv papot Titokzatos gyilkosság vallási gyűlölködésből Munkácsról jelentik: Ruszinszkóban, az emlékezetes shizmaper földjén még mindig tartanak a vailási villongások, A rutének, akik görögkatolikusok, mostanában tömegesen térnek át a pravoszláv vallásra s egyre több pap telepszik le Ruszinszkóban, hogy hiveik lelki szükségleteiről gondoskodjanak. A pravoszláv görög-keleti vallás térhódítása nem tetszik a rutén hivatalos köröknek s a régi Felsőmagyarországon sűrűn követik egymást a vallási villongások. A vallási ellentétek vasárnap este gyilkossággal végződtek Felsőapsán, ahol orvul agyonlőtték Popovies Iván pravoszláv lelkészt. A pravoszláv lelkész csak nemrég került a községbe. A lelkésznek nehéz dolga volt a faluban. A híveit, akik görögkatolikus hitben nőttek föl, most kellett oktatnia uj vallásuk igazságaira. A gyilkosság estéjén hat hivő volt nála, akiket éppen oktatott amikor valaki az udvarra nyíló ablakon keresztül belőtt a szobába. A golyó szivén találta a papot, aki rögtön szörnyethalt. Az egvik hivő kirohant az udvarra és a gvilkos után futott, mire az ismét előrántotta revolverét és rákiáltott: — Fordulj vissza, mert különben téged is lelőlek! Aztán eltűnt az éj sötétjében. A csendőrség a gyilkos kézreken'fé'ére megindította a nyomozást. tT óT kOTF LEKETÍ j| Nzi-etelt és csupasz rézhrzaloka*, 5 (I 7Ólámr>az8lnéroUat, an*enadr<Vo nt. 4 (i ifveket - Ifs^rendfl mind égben, jutányos ár 4 {i szálüt a Noviaadi Kábetíryér (Radnicka a!. 2'*) 4 Te efon* l?i. 443. 4 Becskereken száz munkás közül kilencven beteg A becskereki kerületi munkásbetegsegélyzö pénztár múlt évi működése Ne panaszkodj a jegyző ellen mert megvernek a rendőrök Bécsnovoszelőn folytatódnak a rendőri brutalitások
