Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-28 / 116. szám

»*T6 április 28 BACSMEGYEI napló 3. oldal. Kisebbségi Élei ea • Az erdélyi magyarpárt nyilvános­ságra hozta a- kormánnyal kötött vá­lasztási paktumot, melyben Ávarescu­­ók több gyakorlati jelet.'öségü politi­kán és gazdasági kérdés rendezése és megoldása mellett elismerték a kővet­kező alaoelveket; l) Minden román állaajpoigát ön­maga jogosult nemzetiségét megállapít tani származására,' vallására tó foglal­kozására való tekintet nélkáL ál Minden szülő vagy gyásp szaba­don Választhatta még gyermeke ■ szá­mira az iskolát óh atíndep. tfyeruiefc abba a tiyüvánosiogu iskolába-vehető j fel, melybe a szülök beíratni kívánják, i ■ A paktum értelmében 3 magyar-párt.-i n-ak a következő mandtmmok jutnak: { A-radmegyébeo agy kóovlsaJö.' egy s/t- ■ Rátör, Biharmegyében két képviselő. j egy szenátor, Brassóm egyé ben -egy1 képviselő, Csikinegyébe.n • Ké< 'képviselő, | két szenálór, Háromszéktnegyében . két i képviselő, .két szenátor, 'Kolozsmegyé-1 ben egy képviselő, egy szenátor- !#%■ | rosíorciaipegyében két képviselő, egy szenátor, tSzaimároiegyében egy képvi­selő,. egy. .szenátor, Szilágynregyében egy képviselő, egy szenátor, Temesme­­gyében egy szenátor, Udvarheiymecyé­­ben három képviselő, két szenátor, kis­­l:ükiillőniegyében egy képviselő. Az' egyezményt a magyar-párt intézőbizott­­sjiga egyhangúlag ratifikálta.. * A paktumról a román kormány is tett . közzé hivatalos jelentést, mély megál­lapítja, hogy a tárgyalások folyamán a' magyarság kondi áns magatartást tanúsított . s ezzel lehetővé tette, hogy bizonyos sikerekét elérjen. Hangsú­lyozza a korniánykommüniké, hogy a magyar-párt a megállapodás dacaira teljes akciószabadsággal rendelkezik. Az egyezményben a kormánypárt kö­telezettséget vállalt arra, hogy a ma­gyarság küzdelmeit jóakarattal támo­gatja. A magyarság ezzel szemben tá­mogatja a kormányt. Az Anghelescu­­féle Iskolatörvényeket módosítják és a magyarság megfelelő helyet kap a köz­­igazgatásban a választás utján betöl­tendő állásoknál. Azokon a vidékeken, ahol a magyarság kompakt tömegben él és legalább ötvenegy százalékát te­szi ki az összlakosságnak, magyarul adhat be beadványokat, amelyekre ugyancsak magyarn! fogja a választ megkapni. * Janavics Jenő, a kolozsvári magyar színház igazgatója, nyilt levelet intézett az uj román kultuszminiszterhez, Goldis Lászlóhoz. A nyílt levélben többek közt ezeket írja: »A tizenkettedik órának utolsó fokán van a percmutató. A segít­ség sürgős. A kisebbségi színházak egy­másután fulladnak meg az elviselhetet­len terhek súlya alatt. Tudja-e minisz­ter ur. hogy a nagyváradi színház ki­tűnő igazgatója csődbe került s a szí­nészek heroikus lemondással, a maguk erejéből próbálnak ideig-óráig tovább működni? S amikor az illetékesek a csodbejutás okai után kutattak, kivilág­lott, hogy néhány hónap alatt harminc­hat estére vették e! román társulatok a színházi épületet a magyar szinészek- 151. rendszerint minden előzetes értesí­tés nélkül s rendszerint a.Iegjövedelme- j zőbb napokon: szombaton és vasárnap. Ne méltóztassék félreérteni: a világért sera merném kifogásolni, hogy román színházi előadásokat tartanak á nagy­váradi színházban. Sőt én vágj-ok, aki állandóan, évek óta sürgetem Erdély­ben az állandó román színtársulatok lé­tesítését állami támogatással. De a rendszertelenséget hibáztatom. Miért j nem oszt a be minden évad elején a | minisztérium illetékes ügyosztálya azt. hogy az egyes városokban mikor ját­szik a román színtársulat s mikor hasz­nálhatja ixáböritáílariu! a sgialiáz _épö-! letét a ;k!sébbségi színház? Ez- a beosz­tás' egyszeriben megszüntetne mindén összeütközést.; és a román és. ■ magyar színtársulatok testvéri békességben él­­hétnécek Erdély földién és virulhatná­nak egymás mellett. Ám egyik. kultúra sem élhet meg a másik hulláján. A mostani rendszertelenség miatt a gaz­dagon, államtól és várostól krőzusi mó­don segélyezett román színtársulat bár­mely pillanatban az uccára dobhatja ki az adók súlya alatt fuldokló, minden ál­lami támogatás nélkül vergődő magyar szietársulatokaL'x ; A budapesti szállítási panamában csak katonai személyek ellen folyik a nyomozás A honvédelmi mímszierium szállítási osztályának főnöke «Ken fegyelmit indítottak Süd "pestről Jelenük : A SxéZiaSZal­­litási panama ügyében a főkapitány­ság befejezte a nyomozásnak a "pol­gári személyek szerepére vonatkozó részét. A rendőri nyomozás tisztázta, hogy a letartóztatott és az ügyész­ségre átbisért Haasz Béla szö­vetkezeti igazgatón klvfll más polgári személyeknek nem volt közvetlen tudomásuk a veszte­getésről. Az ügy súlypont}! áthelyeződött a honvéd főügyészségre, ahol Sztupka László ezredes-hadbíró nagy appará­tussal dolgozik az ügybe belekevert katonai szemeiyek szerepsnes tísiria­­zásán. Érdekes fejleménye az ügynek, hogy Bihar Leó ezredes, a honvédel­mi minisztérium második osz­tályának. az ellátási osztálynak vezetője fegyelmit kért maga ellen és már át is adta hivata­lát. Sztupka hadbíró-ezredes elrendelte, hogy mindazok az alantasabb katonai személyek, akik az ügyben gyanusit­­batók, á’ljanak állandóan a vizsgálat rendelkezésére, hogy szükség esetén bármikor kihallgatható!: és szembe­­sithetők legyenek. Fenntartja a halálbüntetést az uj büntető-törvénykönyv Halálos ítéletet csak egyhangúlag hozhatnak a társasbiróságok Beogradbó! jelentik : A törvényhozó bizottság kfdd délelőtt tíz órakor ple­náris ü ést tartott, me yen a büntető­­törvénykönyv-javaslatot tárnyalták. Az. ülést Murlwvcs Lázár volt igazságügyminiszter nyitotta meg, aki rövid beszédben rámutatott a bünteíő­­törvénykönyv-javaslat fontosságára. ILána Gyuris,cs Márkó igazságügy­miniszter szóla t fel és részletesen is­mertette a büntetőtörvénykönyv-javas­latot és kifejtette, hogy a javaslat a büntetőtörvényhozás legmodernebb el veit alkalmazza. Felkérte a bizottság tagjait, hogy a javaslatot fontosságára való tekintettel vegyék gondos és alapos tárgyalás alá. A beogradi semmltőszék elnöke, dr. S'ubotics Dusán a javaslatot ismer­tetve, rámu’atott arra, hogy a beter­jesztett büníetőtörvénykönyv-t‘'rvezet nem függeszti fél a halálbüntetést, kimondja azonban, hogy a halálbün­tetést a társa=bíróságoknak egyhan­­gulog kell megho niok. A javaslatban újítás az, hogy a halálos Ítéleteket az egész országban akasztás utján hajt­ják végre és ezzel megszűnik az a szerbiai végrehajtási gyakorlat, hogy a halálraítéltet iőbelőtték. Érdekes uj tás a javaslatban az is, hogy a villanyáramot nem ingatlannak, ha­nem irgá dolognak tekintik, vala­mint, hogy az egyes büntetési nemek között rendkívül éles megkülönbözte­tést tesz. A német—orosz szerződés miatt a hatalmak diplomáciai tárgyalásokat folytatnak A Népszövetség tehetetlenné vált Oroszországgal szemben Párisból jelentik: A párisi sajtó részletesen foglalkozik a német­­orosz szerződéssel. Az Echo de Pa­ris azt írja, hogy a szerződés har­madik cikkelye fölötte cinikus. Né­metország mihelyt mint állandó tag helyet fog foglalni a Népszövetség tanácsában, vétójával meg fog. aka­dályozni Oroszország ellen bármi­féle megtorló rendelkezést, hiszen a tanács1 tartozik egyhangúlag hatá­rozni, tehát a Népszövetség Oroszországgal szemben tehetetlenné válik. A Petit Párisién azt Írja, hogy a szerződés nyilvánosságra jutása után azonnal diplomáciai tárgyalások indul­tak meg Paris, Brüsszel, Róma, Varsó és a Népszövetség főtit­kársága között. Tyrell angol külügyi helyettes ál­lamtitkár kedden Rómából Parisba érkezett. Az Echo de Paris szerint már megkezdődött az eszme­csere a francia és az angol kor­mány között a német-orosr szerződésről. A baloldali sajtó nyugodtan ítéli meg és ártatlannak tartja az uj biz­tonsági szerződést Azt a Quotidien elismeri, hogy az egyezmény gátat emelt a Nép­szövetség és Oroszország közé és hogy a Népszövetség ennek a szerződésnek következtében kény­telen lesz Oroszországgal csinyjdn bánni, megállapítja azonban, hogy éppen Locamó miatt nincs benne semmi veszedelem és dicséri a né­met birodalmi kormányt, hogy, nem engedte magát a locamói politiká­tól eltéríteni. A Matin úgy véleke­dik, hogy a Népszövetség számára na­gyon nehéz lesz, vagv talán egészen lehetetlenné válik, hogy felvegyen tagja? közé egy olyan államot, amely előzetesen le­szerződik és megakadályozza a Népszövetsé­get abban, hogy Oroszország ellen esetleg erős rendszabályokkal lép­hessen föl Erotikus előadás a nemzetgazdasági órán Botrányper a noviszádi törvényszék előtt A noviszádi kerületi törvényszék Go­­rnirac-tart csa hétfőn reggel kilenctől este fél tíz óráig egy boirányperfc tár­gyalt, amelynek központjában egy orosz­országi meneküt: Csehov es Évgenija álló t, aki a legutóbbi időkig a noví­­szádi kereskedelmi akadémián volt a nemzetgazdaság és a kereskedelmi leve­lezés tanára. Krsztonosics Péter volt hirlapiró a Szrbadija műit évi január 7»iki számá­ban súlyos és konkrét vádakat tartal­mazó cikket irt. amelyben Csehovics Evgenijáí, a noviszádi kereskedelmi akadémiának akkori tanárát azzal vá­dolta, hogy a noviszádi kereskedelmi akadémia nemzetgazdasági óráin a tizen­­négy-tizennyo’c éves leánytanu'ók és j diákok előtt többizben reprodukálha- I tat.’an, a közerkö csőt és a köz­szemérmet súlyosan sértő kifejezéseket használt és erotikus pé,dókat hozott fel. A hirlapiró cikkében követelte, hogy tisztítsák meg az intézetet Csehovics­­tói, aki erkölcstelen beszédével meg­mételyezi a tanú óifjuságot. A cikk miatt Csehovics, dr. Boksán Milivoj ügyvéd utján rágalmazásért be­perelte a hiriapirót. H tfőn tárgyalta a noviszádi kerületi törvényszék Gomirác-iant csa a rágal­mazás! pert, ame'ynek tárgyalására a kereskedelmi akadénra mintegy negy­ven leány- és fiu-tanu'ója volt tanúként beidézve. A tárgyaláson mindvégig nagy, főleg birákból, ügyvédekből álló közönség vett részt. Krsztonosics Péter azzal védekezik, hogy két leánya járt a kereskedelmi isko’ába és mint szü'ő fel volt hábo­rodva a. tanár viselkedése miatt. E'öbb adminisztratív utón próbálta az ügyét elintézni, de az iskola igazgatóságánál és utóbb a közoktatásügyi miniszternél , tett feljelentései ügyében megindult vizsgálat oly lassan haladt e öre, hogy félt, hogy ha Csehovics még tovább is tanit az iskolában, az ifjúság lelkét helyrehozhatatlanul megmételyezi. Elke­seredésében és felháborodásában irta meg a cikket, amelynek minden betű­jét bizonyítani tudja és kívánja. A bíróság ezután Cseho'ic.ot hall­gatta ki. A negyvenöt év körüli szikár férfi elegánsan öltözve lépett az elnök elé, akinek bemondta nacionáléját: „Csehovics Évgenija“ .. . Krsztonosics közbeszól: Most mór nem doktor, pedig annak adta ki magát. Az iratok közt elfekszik a tanári kine­vezése, amely dr. Csehovics Evgenijáról szól. Bizonyítani tudom, hogy nincs doktorátusa és jogtalanul használta a doktori címet. Csehovics vallomásában a vádak egy részét beismerte, mig a vádak su'yosabb részét tagadja. Beismeri, hogy a mi­nisztérium állásából elbocsájtotta. Ezután sorra kerültek a tanuk. A ke­reskedelmi iskola tanu'óit ha'lgatják ki, akiknek egy része a főtárgya'áson iga­zolta az inkriminált cikkekben foglalt iHitásokat. A főmafgánvád'ó képviseltében dr. Monasev’cs ügyvédjelölt a hirlapiró el­ité'ését kívánta. Dr. Szekuücs Milán ügyvéd, Krszto­nosics védője, több mint egy órás hatá­sos védbeszédében érdemleges tárgyalás né’kiil, alaki okokból kéri a íőmagán­­vád'ó elutasításai, mert Csehovics, mint állami tanár, elmu'asztotta felettes ha­tósága fe'hatalmazásít ehhez a perhez kik rni. De tárgyi okokból is kéri vé­dence felmentését, mert Krsztonosics minden állítását tanukkal igazolta, még ha nem is szószerint, az inkriminált ki­fejezéseket, de azoknak értelmét. Vé» dence jogos fe'háborodásában cseleke­dett, az erkölcsök védelmére kelt. Kéri védence felmentéséi. A bíróság rpvid tanácskozás után este fél 10 órakor kihirdette az ítéle­tet, mely felmentette Krsztonosiesot, arai ellen Csehovics védője ft.ebbezést jele»tett be.

Next

/
Thumbnails
Contents