Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-27 / 115. szám

1926 áorilis 2T. BACSMEGYEI TIAPLÖ 5. oldal CIRKUSZ ® a • Megbuktam a humorommal Amikor megjöttem Berlinbe, mintha összebeszéltek volna, mindenki azzal fogadott, hogy na maga részegre fogja itt keresni magát, mert ezen a vidéken olyan szükség van egy igazi humoris­tára, mint a falat kenyérre, tudniillik nincs egy se. Benne vagyok, mondtam. Helyes, ré­szegre fogom keresni magam. Amilyen erős szervezetem van, ma.-d csak kibí­rom. Három napig tanulmányoztam az előlapokat, azután beállítottam a »Lus­tige Blätter« szerkesztőségébe. Meg­jegyzem, mindenki figyelmeztetett rá előre, hogy a németek, éppen mivel semmi érzékük sincs a humorhoz, csak a kipróbált, jó öreg, szakállas viccekre buknak, tehát ne vigyek magammal va­donatúj «szellemességeket, mert kár a benzinért. Ilyesmire engem sohasem kellett fi­gyelmeztetni. Noteszomba bele volt jegyezve az egész »Az Ojság« és a »Kintorna«-ro­­vat, hogy saját régi cirkuszaimat, mint kifogyhatatlan aranybányát no is em­lítsem. A főszerkesztőnek beküldtem a név­jegyemet egy ajánlólevéllel együtt, amit magam írtam a megboldogult Mark Twain nevében. Rögtön fogadott és kijelentette, hogy nagyon megtet­szett neki a tréfa az ajánlólevéllel, ugylátszik jókedélyü ember vagyok, ami egy humoristánál sohasem hát­rány. Azzal, hogy kipróbáljon, elém tett egy rajzot és felszólított, írjak alá valami mulatságos viccet. A rajz isko­latermet ábrázolt, amint a tanító felel­teti az egyik növendéket. Gondolkozás nélkül odaírtam a következő viccet: »A tanító: Móricka, mondd meg szé­pen, hol fekszik a Popokatepetl? Móricka: A Popokatepetl... a Popo­katepetl... tanitó ur kérem most nem jut az eszembe. A tanitó: Ejnye Móricka, ha ezt se tudod, hogy fogsz te boldogulni az életben?* Ezzel a viccel nagy sikerem volt nyolc évvel ezelőtt Pesten a »Szamár* című vicclapnál. Itt Berlinben megbuk­tam vele. A chafredakteur elolvasta, gondolkozott rajta egy darabig, azután savanyúan megjegyezte: — Egész jól Indul, kár hogy a végén nincs poén. A tanítónak elvégre is iga­za van, mert a Mórickának csakugyan tudnia kell, hogy hol van a Popocate­petl Rémes arcot vághattam erre a meg­jegyzésre, mert megsajnált és vigasz­talni kezdett, hogy csináljak valami ak­tuális szójátékot, az bizonyosan jobban log sikerülni. Nézze, például a Kutis­­ker-pörről — mondta. Gondolkozni kezdtem. Ebben a pör­­ben tegnap az történt, hogy a vádlott megsértette a főmagánvádló ügyvédjét, mire saját védője ellene fordult és ösz­­szeszidta. Erről a főtárgyalási epizód­ról a következő német szójátékot csi­náltam: I Wdss: Die Rechtsanwälten sind so­lidarisch. Schwartz: Aber. Weder solid, noch arisch...« Ez csak tetszeni fog. Szó sincs róla. A német összehúzta a szemöldökét és igy szólt: — Sohasem szabad általánosítani. Én is ügyvéd vagyok például, de még nem raboltam ki senkit és zsidó sem vagyok. Pechem van. Úgy kell nekem, ipért kísérletezek aktualitással. Gyerünk valami régi, ki­próbált, háromszázéves anekdotával a lőcsei kalendáriumból Szemérmetlenül elmeséltem a Herr Doktornak a pásté­tomsütő esetét akitől megkérdik. »Hogyan tudja olyan olcsón adni a libamáj-pástétomot? — Mert vegyítem más hússal — fe­leli a mester. — Milyen arányban? — Egy az egyhez. — Hogy érti ezt? . — Úgy, hogy egy libamáj, egy ló. Budapestről jelentik: A nemzet­gyűlés hétfői ülésén folytatták a költségvetés vitáját. Karafiáth Jenő egységespárti képviselő a vita so­rán beszédet mondott, amelyben feltűnő éles támadást intézett a kis­­antant-államok ellen. — Olaszország — mondotta töb­bek közt — kereskedelmi érdek­szférájába akarja vonni az S. H. S. államot. Ez ellen az olasz törekvés ellen legutóbb Benes akciót indított, miután attól fél, hogy a csehszlovák ipar elveszti a jugoszláv piacot. A jugoszláv-olasz szerződés azt mu­tatja, hogy a két állam erőt vett egymás ellen táplált eddigi ellen­szenvén és igyekszik békés utón megoldani a fönálló vitás kérdése­ket. Olaszország és az utódállamok erősen fegyverkeznek. Feltűnő a fegyverkezési láz különösen az S. H. S. államban, amely évről-évre többet költ hadseregére. Ha meg­vizsgáljuk az 1925—26. évi fegyver­kezéseket, megállapíthatjuk, hogy Budapestről jelentik: A katonai szál­lítási panamáidra! kapcsolatban a Ma­gyar Földbirtokosok és Bérlők Szövet­kezete megindította a vizsgálatot vezér­­igazgatója, Haasz Béla ellen és a vizs­gálat párhuzamosan folyik a rendőrség nyomozásával. Az eddigi vizsgálat két­ségtelenül megállapította, hogy Haasz Béla vezérigazgató nem is egy teljes esztendő alatt egymil­­liárdkétszázmillió koronát vett fel kisebb-nagyobb részletekben a szö­vetkezet pénztárából, anélkül, hogy ezzel az összeggel elszá­molt volna. Ezek a tételek nagyobb­részt mint diszkrét kiadások szerepel­nek, de arról hogy a pénzeket mire fordították. Maas* Béla nem akar se­­mllyen felvilágosítást adni. A szövetke­zet ennek folytán elhatározta, hogy büntető feljelentést tesz Haasz Béla ellen sikkasztás büntette elmén. A rendőrség erélyesen nyomozza, hogy íiaasz Béla mire fordította a ke­zén eltűnt ötnegyedmllliárdot. Haasz kihallgatása alkalmával erre nézve megtagadott minden vallomást, a rend­őrség azonban megállapította, hogy egy tnagasállásw egy én állott ösz­egy libamáj egy ló.. * Azt hittem, hogy ezzel viharos de­rültséget idézek elő. Tévedtem. Kolle­gám, a berlini ügyvéd-vicclapszerkesztö lesújtó guunyal megjegyezte: — Lehet, hogy ott maguknál, Szubo­­ticán ez egy jó vicc. Itt Berlinben ez egy jó pástétom .. 4 — iz. Lengyelország 450, Csehszlovákia 300, Jugoszlávia 200, Románia 100, Magyarország bu, Ausztria pedig 50 millió aranykoronát fordít fegyver­kezésekre. A kisantant általában nagyarányú készülődéseket tesz és ezt a ' magyar kormánynak figye­lembe kell vennie. Az S. H. S. ál­lam pénzügyminisztere, amikor a hadügyi költségvetés összegének nagysága miatt megtámadták, azt válaszolta, hogy Magyarország, Bulgária és Görögország épp úgy költségvetésének egynegyedét for­dítja hadügyi kiadásokra, mint Ju­goszlávia. Fz az állítás —■ mondot­ta Karafiáth — nem felel meg a va­lóságnak. mert a középeurónai ál­lamok közül Magyarország az, mely a legkevesebbet fordít hadse­regére. Karafiáth ezután a belpolitikái kér­désekről beszélt. Utána Várnai Dá­niel, Kéthly Anna és Györki Imre szociáldemokrata képviselők szólal­tak fel. szeköttetésben a vezérigazgatóval és ennek a magas pártfogónak az Építő Bank pénztári okmányai kö­zött elismervényel Is vannak bizo­nyos felvett összegekről Megállapították, hogy Haasz Béla az ismeretlen ur számára több százmillió összeget vett fel az Avena részvénytár­saságtól is, amelyet Kollmann Adolf alapított néhány esztendővel ezelőtt Balogh Gyulának, a Faluszövetség igazgatójának támogatásával Az Avena elnöke Almássy László, az egységespárt alelnöke, akinek közbenjárására a vállalat egyroll­­liárd korona kamatmentes kölcsönt kapott a kormánytól és elnyerte két katonai körzet szalma- és zabszálli­­tását. Haasz Bélát hétfőn délelőtt szembe­sítették dr. Brandt Viktor, Váradi Mór és Vasadi Géza bankigazgatókkal, akik Haasz előadása szerint tudomással bír­tak a vesztegetésekről. Haasz azt val­lotta, hogy mindazok, akik akár a szö­vetkezethez, akár az Építő Bankhoz, akár az Avenához tartoztak, tudtak ar­ról, hogy a vállalat nem egyszerű mó­don kapta meg a szállításokat, hanem mindenkit lepánzelt, aki lepénze&etí volt. . A szembesítések a legdrámaibb jer lenetek között játszódtak le. Haasz Béla szemébe mondta azoknak az embereknek, akiket eléje állítottak* hogy az illetők pontról-ponira tudtak a vesztegetésről.- Ha én ülök — mondotta — üljön más is. item fogom megjátszani a már* t'.rt. A bankigazgatók valamennyien ta* gadták, hogy tudomással bírtak a vesz* tegetésekről és azt állították, hogy Haasz elsikkasztotta a pénzt és most a sikkasztás alól úgy akar szabadulni, hogy másokat ránt be az afférbe. A rendőrség egyébként megállapitot* ta, hogy a múlt évben egy katonai szál­lítással egyiriilliárd kár érte a katona! kincstárt. A panama ügyében a katonai hatóságok már megkezdték a vizsgá­latot. Szlojkov perújítást kér Kedden tárgyalta a kérelmet a szombori törvényszék S/omborból jelenük: A szomlorl törvényszék Vojvodics-tanácsa kedden délelőtt kilenc órára tűzte ki Szlojkov Mózes dr. vöd bácskai aiispán ujra­­felvétéi kérvényének tárgyalását. A tárgyalásra elővezetik a volt alispánt is, aki jelenleg öt évi fegyházbünte­tését tölti ki a mitrovicai fepyházban. Szlojkov Mózes dr. jogi képviselője, Masirevics Mihály dr. szómban ügy­véd az ujrafelvételi kérés előterjesz­tésénél elsősorban igayolnik'vánja.hogy a volt a.ispán számadásait a belugy­­miniszter mint hivatali felettes ha• 'ósága szabályosnak találta és jóvá­hagyta. Sztojkov dr. ügyében a közvádat Kupuszárevics Mihály helyettes fő­­államügyész képviseli. „Valószínűleg államellenes“ A becskereki bíróság felmentett egp izgatással vádolt román földművest Becákerekről jelentik: Szubu Pavel velikitoráki román főidmivest állam­­ellenes izgatással vádolta az ügyészség. A vád szerint Szubu 1923 áprilisában mutogatta a faluban a Radnicske Novine cimü beogradi tmmkásujságaak azt a számát, amelyben megjelent Györgye herceg arcképe és az a hír, hogy a herceg egymillió dinárt adományozott a rokkantak javára. Ezzel kapcsolatban Szubu ugyancsak a vad szerint ezt a hirt terjesztette: „Nemsokára Györgye herceg kerül a trónra és már a minisz­terelnök és más előkelőségek elmene­kültek Beogradból Romániába“. A becskereki törvényszék büntető­­tanácsa előtt a hétfői tárgyaláson Szubu tagadta a vádat. Kijelentette, hogy egy hasonlónevü ember, Sibu Jón földmi­­ves, aki azóta kivándorolt Amerikába, mulatta neki is, másoknak is az újságot es leforditotta a bírt, hogy a herceg adományozott a rokkantaknak. A bíró­ság kihallgatta Gyulvezán Györgye é3 Szekusán jón tanukat, akik kijelentet­ték, hogy Szubu nem mondta azt, ami­ve' vádo'ják. Előadták, hogy a esendőt­­ségen azért vallottak a vádlott ellen, mert megverték őket. Makszimovics államügyész kérte a vádlott megbüntetését és kifejtette> hogy a bűncselekmény megtörténte annál való­színűbb, mert nemzeti kisebbséghez tar­tozó vádlottról van szó. Dr. Zsupánszki Sziávkó védőbeszéde után a bíróság vádlottat felmentette, mert nem találta beigazoltnak a bűn* cselekmény elkövetéséi. Az Ítéletben aa államügyész is megnyugodott és igy ez jogerőssé vált. Eies támadás a kisantant ellen a magyar nemzetgyűlésen Egység-espárti képviselő beszéde az utódállamok fegyverkezéséről Held bajor miniszterelnök éles támadása a birodalmi kormány ellen A támadás nagy megütközést keltett Berlinben Berlinből jelenük: Held bajor mi­niszterelnök a néppárt regensburgi ülésén nagy beszédet mondott, melyben élesen kikelt a birodalmi kor­mány külpolitikája ellen. A bajor kormányelnök támadása Berlinben nagy feltűnést és megüt­közést keltett. A kormánykörök hangsúlyozzák, hogy Hold jogtalanul avatkozott be a birodalmi kormány dolgába és rámutat arra, hogy a bajor mi­niszterelnök egyizben már kellemet­len incidenst provokált, amikor meg­­gondolaatlanul rendkívül sértően nyilatkozott Mussolini külpolitiká­járól. Dagad a budapesti vesztegetési botrány Haasz Béla titokzatos politikai összeköttetései

Next

/
Thumbnails
Contents