Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-27 / 115. szám

ff. oldal bacsmegyei napló Halálos harc a rossz férj szerelméért Egy férjgyilkos asszony regénye a budapesti törvényszék előtt Budapestről jelentik : A törvényszék Valentin-taEÍcsa hétfőn kezdte meg Jakabházy János Lászlóné bünpörének tárgyalását, aki 1925 november 18-án revolverrel agyonlőtte férjét, Jakabházy Janos László államvasuti ellenőrt. Az ügyészség Jakabházynét házast.'rson erős felindulásban elkövetett szándékos em­beröléssel vádolja. Jakabházyné kijelentette, hogy nem érzi magát bűnösnek és részletesen el­mondta tragédiáját. Egy mozdonyvezető felesége volt és mintegy tiz évvel hoz­zájuk jött lakni Jakabházy. A férfi csak­hamar beleszeretett és köny rgött, ho^y legyen a felesége. Jakabházy adta b : az ő nevében a válópert első férje ellen., majd Ijj-álópör befejezése után házasságra léptek. Kezdetben boldogan éltek, de később rettentően kezdett féltékenykedni az ura, ma'd 1924-b'-n észrevette, hogy férje eil.idei ült tel \ Később alaptalanul meggyanusitot a, hogy az asszony elloptla egy éks éré és ekkor két hétre eltűnt hazulról. Egy alkalommal el akarta vitetni hazu’ról az asszonyt azzal az ürüggyel, hogy meg­örült. Később már külön lakása vo t J .kabházynak és csak időnkinl látoga­tott haza. Az asszony észrevette, hogy férje más nőknek udvarol. „Ha unatkozol, itt a revolver” Ennek ellenére meg mindig szeret t. és 1924 március 4-én férje születés­napját megakarta ünnepelni. Férje azon­ban kijelentette, hogy nem marad este otthon és búcsúzóul revolvert vett ki a zsebéből, az asztalra tette ezekkel a szavakkal: — Nesze, ha unatkozol, itt a revolver, de ha nincs merszed hozzá, ott az eme­let, tépj ki. Az asszony ezután a jelenet után súlyos beteg lett, anni'l inkább, mer1 tudta, hogy férje az éjszakát más női el töltötte. A helyzet napról-napra rosszal b lett. A férj nem adott többé egy fil­lért sem feleségének, sőt annak ruháit szeretőjének hordta el. Júliusban meg­tudta jakabházyné, hogy férje eljegyzett egy nőt és eladta lakásukat nyolcvan millióért. Férje menyasszonyával Nizzába utazott, mig az asszonynak alig volt pénze kenyérre. , A férj, aki tisztességtelen ajánlatot tesz a feleségének Amikor a férje visszatért Nizzából, felkereste és igy szóit hozzá: — Nézd, most okosan akarok veled be­szélni. Nekem sok pénz keil, nagyon sok pénz, mert én földbirtokot akarok vá­sárolni. Én szeretlek téged, tudom, hogy te is szerelsz. Da a feleségem nem lehetsz többé. Légy azonban a szeretőm! Az asszony felháborodva utasította vissza ezt az ajín'atot és kijelentette, hogy nem hajlandó elválni. — Kél hamis tanút hozok — vágta az arcába férje, hogy szállodákba jártál találkákra ! A revo'vert, amit férjétől kapott, azóta mindig magánál kordia, mert öngyilkos akart lenni. Nemsokára meg­tudta, hogy férje egy Kovács Ferencné nevű manikürösnőhöz jár gyakran. Utána ment egy alkalommá', ott is találta a férfit, aki azonban egy fazék szennyes vizet öntött a fejére. November 18-án újra találkozott a manikürözőnő lakásán férjével. Itt ismét összevesztek, a férje agyba-főbe verte, közben kiesett kezéből retikülie és abból a revolver, amit fel­kapott. — Most megdöglesz bestia! — ordí­totta Jakabházy — és ki akarta csavarni az asszony kezéből a revolvert. Dula­kodás közben mindketten a földre zu­hantak és közben elsült a revolver, anélkül, hogy akarta volna. Az asszony Itt zokogva fejezte be vallomását annak hangsúlyozásával, hogy szerette a férjét és nem akarta megölni. A vádlott kihallgatása után Kovács Ferencné manikürösnőt hallgatták ki. A tanú elmondotta, hogy Jakabházyné sokszor panaszkodott előtte, hogy férje rosszul bánik vele, éhezteti és kínozza. O egyébként meg volt győződve, hogy a férfi lőtte le feleségét. Egyszer meg­kérdezte Jakabházyt, hogy miért bánik olyan rosszul feleségével, nem fél-e ho;^y az asszony bosszúi áll. Jakabh izy ekkor elővette revolverét és azt vála­szolta, hogy azzal megtudja magát vé­deni fe esége bosszújától. A volt férj vallomdza Több tanú vallotta ezután, hogy Ja­kabházy brutálisan bánt feleségével és éhezteléssei akarta válásra kényszeríteni. Kihallgatták Szakács Ferenc mozdony­­vezetőt, a vádlott asszony első férjét. Az asszony sírva fakadt, amikor első férjét megpillantotta és Szakács meg­hatott hangon mondotta el, hogy fele­sége hűségesen, becsületesen élt mellette, amig a náluk lakó Jakabházy el nem csábította. A vádlottat szembesítették a tanuk­kal, akik szemébe mondták, hogy lelö­­véssel fenyegette férjét. Szembesítés közben a közönség tüntetni akart a vádlott mellett, de az elnök erélyesen rendreulasitotta a hallgatóságot. Közzétették a német—orosz szerződést Megíámadiatás esetén kölcsönös semlegességre kötelezi magát a két állam Berlinből jelentik: Hétfőn tették közzé a német-orosz szerződés szö­vegét, amely a következőkép hang­zik: A német kormány és a szovjet­unió kormánya, attól a kívánságtól vezettetve, hogy megtegyenek min­dent az általános béke fenntartása érdekében és hogy a két ország ál­landó együttműködését biztosítsa, megállapodnak abban, hogy a köz­tük fennálló barátságos viszonyt külön szerződéssel megerősítsék. A szerződés megkötésére az ér­dekelt két kormány Stresemann né­met külügyminiszternek, illetve Krestenszky orosz nagykövetnek adott megbízást, akik a tárgyalások lezárása után a következő szerző­dést kötötték: 1. Németország és a tanácsköz­társaságok uniója közt fennálló vi­szony alapja a rapallói szerződés. A két kormány barátságos érintke­zésben marad, hogy minden gazda­sági és pénzügyi kérdésben, amely mindkét országot érdekli, megegye­zést hozzanak létre. 2. Amennyiben a szerződő felek közül valamelyiket egy harmadik hatalom megtámadná, a másik szer­ződő fél semleges marad 3. Ha olyan konfliktus alkalmá­val, amelyről szó van, vagy olyan időben, amikor a felek közül egyik sern áll háborúban, más hatalmak koalíciót kötnek, hogy a szerződő felek egyike ellen gazdasági vagy pénzügyi bojkottot szervezzenek, a másik szerződő fél ilyen koalíció­hoz nem csatlakozik. 4. A szerződés ratifikálandó és a vonatkozó okmányok Berlinben ki­cserélendők. A szerződés a ratifi­kálás után lép életbe és öt évre szól. A szerződő felek a szerződés lejárta előtt alkalmas 'időben érint­kezésbe lépnek a meghosszabbítás tárgyában. A szerződéshez hosszabb jegyzék van csatolva, amely részletesen magyarázza a szerződést, különös tekintettel a locamói szerződés 16. pontjára. A német külügyi bizottság hétfőn egyhangúlag elfogadta a német­orosz szerződést. Késő éjszaka érkezett moszkvai jelentés szerint Oroszország sem­legesség! szerződést ajánlott fel Franciaországnak és Lengyelor­szágnak is. Merénylő vagy csavargó? Éjszakai rablótámadás a sötét szuboticai ucc 'n Bünpör, amely a közvilágítást is vádolja A szuboticai törvényszéken hétfőn tárgyalta Pavlovics István törvényszé­ki elnök tanácsa Csankó Jován volt csendőr bűnügyét, akit az ügyészség szándékos emberölés kísérletével vá­dolt, mert a vád szerint Csankó 1921 január 5-ikén este 8 óra után Engler Albert szuboticai divatárukereskedő el­len rablótámadást követett el és eköz­ben revolverből rálőtt A golyó a ke­reskedő jobb karjába hatolt és súlyos sérülést okozott. A nyomozó hatóságok heteken át hiába keresték a merénylet tettesét, mig a nyomozást vezető Pro­­danovic% Mladen rendőrkapitány a sze­­mélyleirás alapján Csankó Jovánt vet­te gyanúba, aki más ügyek miatt a rendőrség foglya volt. Csankó a rend­őrségen történt első kihallgatása során alibit akart bizonyítani, azt állította, hogy a merénylet napján, január 5-én este hat órakor a vele vadházasságban élő Bosnyák Katicánál volt, aki az Alekszandrova-ucca 1. számú házban szolgált. Csankót kihallgatása után csavargásért huszonöt napra ítélte a rendőrség, közben pedig folytatták a nyomozást ellene. Kiderítették, 4hogy Csankó már egyéb bűncselekményekért büntetve volt s elfogták egy levelét, a melyet a fogdából dobott ki az uccára Engler Albertnak címezve. A levélben kéri Englert, hogy jöjjön el a rendőr­ségre és kérje, hogy szembesítsék vele, mert akkor kiderül, hogy nem 5 a tet­tes. A rendőrség kihallgatta Bosnyák Katicát is, aki elmondotta, hogy a me­rénylet estéjén Csankó kilenc óra után tért haza. Az eljárást Bosnyák Katica ellen Is megindították. Megkerült a re­volver is, amelyet Csángó egy félreeső helyre dobott. A gyanuokok annyira felszaporodtak, hogy Csankó végre a rendőrségen beismerő vallomást tett Amikor azután átkisériék az ügyész­ségre, a vizsgálóbíró előtt visszavonta beismerő vallomását. Ebben az ügyben kezdődött hétfőn a főtárgyalás Pavlovics István törvény­­széki elnök tanácsa előtt A közvádat Csulinovics Ferdó dr. ál­lamügyész képviselte, a védelmet Og­­nyanov Szvetozár dr. látta el. A vád ott tagad Az ügyészség Csankó Jován és Bos­nyák Katica ellen emelt vádat. A két vádlott közül azonban csak Csankó volt jelen, akit a fogházból vezettek elő. Bosnyák Katica ismeretlen helyen tartózkodik. Az elnök kérdésére'a vádlott elmond­ja, hogy harminckét éves, volt csendőr, a vádat megértette, de nem érzi magát bűnösnek. Engler Albertet ismeri, mert mindig nála vásárolt divatcikkeket. Bi­zonyítékul megmutatta bosszú vörös­­csikós sirni nyakkendőjét, amit a főtár­gyalásra felvett s kijelentette, hogy szintén ott vásárolta. A merénylet nap­ján este hat órakor ott tartózkodott fe­leségénél és nem távozhatott a házból, mert a kapu zárva volt Az elnök: Hol van az a ház?. A vádlott. Az Alekszandrova-ucca 1. a Lelbach-íéle palota. Az elnök: Annak a háznak a kapuját nem zárják be este trat órakor. Ott egy nagy nyomda van, ahol a Bácstnegyei Napló-t nyomtatják. A vádlott megmarad amellett, hogy hat órakor be volt zárva a kapu. Majd kijelenti, hogy a rendőrségen azért is­merte be, hogy ő követte el a rablóme­rényletet, mert ütötték, verték és ami­kor nem birta a sok verést, akkor a detektívek bemondása szerint mindent elvállalt. A detektívek mondták neki előre, hogy mit mondjon és ő szóról­­szóra utána mondotta, amit ők mondot­tak. Az elnök: Melyik kapitány ur hall­gatta ki magát? A vádlott: Prodanovlcs kapitány ur! Az elnök: Es az ő jelenlétében is ütötték? A vádlott: Igen. Pavlovics István elnök erre azonnal intézkedik, hogy Prodanovlcs Mladen rendőrkapitányt megidézzék. Amikor a vádlott ezt meghallja, azonnal módosítja vallomását. Kijelenti, hogy a detektiv-szobában ütötték, de a rendőrkapitány nem volt Jelen. A ki­hallgatás során nem egyszer keveredik ilyen ellentmondásba és több Ízben vál­toztatja a már egyszer megtett vallo­másait. Mindvégig megmarad azonban amellett, hogy nem ő volt az, aki Eng­ler Albert ellen a rablótámadást elkö­vette. Nem ismerik fel a merénylőt A vádlott kihallgatását a bíróság ez­zel befejezte és áttér Engler Albert ki­hallgatására. Az elnök: Ismeri a vádlottat? A tana (ránéz a vádlottak padján ülő emberre): A rendőrségen láttam. Az elnök: Az üzletébe bejáratos volt? A tanú: Nem ismertem, mint vevőt soha. Ezután az elnök felszólítására el­mondja a rablótámadás részleteit. Január 5-ikén este, mikor az üzletét bezárta s hazafelé ment, észrevette, hogy valaki követi. Meggyorsította lép­teit, mikor a kapu elé ért, megnyomta a villanyos csengőt. Eközben előtte ter­mett az ismeretlen.hirtelen revolvert szegzett szeme közé és azt mondta: Daj pare. Erre kigombolta télikabátját alsó kabátját, hogy időt nyerjen és úgy tett, mintha pénzt keresne, de valójában várta, hogy a kaput kinyissák. Mikor a cseléd közeledett, az ismeretlen folyton revolvert tartva kezében azt mondotta: Odtnah daj pare. A cseléd már a kapu­nál volt belülről, de nem merte kinyitni, mert nem hallotta a hangomat — mondta a tanú. Hogy jelt adjak, hango­san mondottam: Nernam pare. A cseléd megismerte hangomat, kinyitotta a ka­put, én beugrottam, az ismeretlen utá­nam ugrott és rámlőtt. A golyó a védő­­leg felemelt jobb karom felsőrészén ha­tolt be és alsórészén jött ki. A cseléd a kaput becsapta és bezárta. A nagy sötétségben csak annyit láttam, hogy a támadó középtermetű ember, mici-sap­­ka van a fején, amely a szemére volt huzva és amennyire látni lehetett, ba­jusza volt. A ruhájára csak azt tudja mondani, hogy rövid kabát volt rajta. Az elnök ezután elrendeli a sértett és a vádlott szembesítését és megkérdi a sértettet, hogy ráismer-e? Engler hosszasan nézi a vádlottat és igy szól: Biztosat nem merek mondáid, mert nem ismerek rá. Elmondja még a tanú, hogy Pollák Lajos dr. orvost hivatta el magához a sebesülés után. Bosnyák Katica, »kihez a tettes a tett elkövetésének napján es­te kilenc órakor elment, éppen dr. Pol­­lákná! volt szolgálatban. A bíróság ezután még több tanút hallgatott ki és úgy határozott, hogy a tárgyalást félbeszakítja, újabb tanukat idéz be és a tárgyalás folytatását ked­den reggel kilenc órára tűzi ki. 1Q26 április 27.

Next

/
Thumbnails
Contents