Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-01 / 90. szám
4. oldal Ä magyar színjáték Remény van» hogy ojra játszhatnak Sznboticán a magyar műkedvelők A magyar radikális klub részéről szerdán délelőtt Futó Béla elnök vezetésével negyven főnyi küldöttség kereste fel Gyorgyevics Dragoszíáv főispánt, hogy a magyar szinieíőadások érdekében interveniáljon. Mint ismeretes, a belügyminisztérium egy incidenssel kapcsolatban annyira megnehezítette a szuboticai magyar mükedvelőegyesületek működését, hogy úgy a Legényegylet, mint a Sand mükedvelőgáraája felhagyott kulturális tevékenységével. A rendelet természetesen káros hatással van a szuboticai magyarság kulturális fejlődésére és ép ezért már löbbizben indult mozgalom aziránt, hogy a belügyminisztérium vonja vissza rendeletét és tegye lehetővé a szuboticai magyar műkedvelő egyesületeknek, hogy továbbra is zavartalanul működjenek. Ezeh az akciók azonban eredménytelenek maradtak. Néhány nappal ezelőtt a magyar radikális klub részéről indult akció, amely most eredménnyel kecsegtet, a mennyiben Gyorgyevics Dragoszíáv főispán a klub küldöttségének kedvező választ adott a magyar színjátszás kérdésében. Futó Béla, a küldöttség vezetője hosszabb beszédben kérte Gyorgyevics főispánt, tegyen lépéseket aziránt, hogy a belügyminisztérium rendeletének viszszavonásával megkönnyítse a szuboticai magyar műkedvelők működését. — A szuboticai magyarok — mondotta Futó Béla —- már elég bizonyítékát adták loyalitásuknak, a közterhekből szláv polgártársaikkal egyenlő mértékben kiveszik részüket és igy, miután az alkotmány biztosítja a nemzeti kisebbségek, tehát a jugoszláviai magyarság jogait, semmi akadálya sem lehet annak, hogy szabadon fejlesszék kultúrájukat, az állam érdekeinek szemelőtt tartásával. Futó Béla után dr. Szántó Cjíjbor, a magyar radikális klub alelnöke intézett rövid beszédet a főispánhoz. Kijelentette, hogy a magyar színjátszás engedélyezése nem veszélyezteti a szláv színművészet fejlődését, mert a magyar intelligencia, főkép azok, akik már bírják az államnyelvet, olyan mértékben látogatja a szFv színi előadásokat is, 8ÁCSMEGYEI NAPÚ 1926 április 1. mint a magyar műkedvelők előadásait. Gyorgyevics főispán a küldöttség kérésének teljesitésére vonatkozóan válaszában kedvező Ígéretet tett. — Ahogyan az embernek szüksége van fizikai táplálékra — mondotta — ép úgy szüksége van lelki táplálékra is. Tudomásom szerint a belügyminisztérium rendeletét egy inzultus provokálta ki. ígérem azonban, hogy minden lehetőt megteszek az ügy érdekében és remélem, hogy a belügyminisztérium is e tekintetben meg fogja változtatni merev álláspontját. Gyorgyevics főispán után még Juries Márkó képviselő válaszolt a kiildöttség-Szoirtérből jelöCuh: A szo-mbari keleti törvényszék ttüuteiőtanácsa Musirevics Brankó dr. törvényszéki elnök elnöklésével szerdán tárgyalta a szerb büntetőtörvéiiykönyv alapján lázadással vádolt kilenc gáikovói német polgár^ bűnügyét. Thosenberger János, Höger Márton, Höger Sebestyén, Dzsida Ferenc, Thosenberger József, ifj. Thosenberger János, Wölfel Antal, Schwerer Ferenc és Bergmann Ignác még 1923 decemberében halpaprikásra jöttek öszsze Thosenberger János Schwarz Brúderhez címzett vendéglőjében. Tizenkét óra után az emelkedett hangulatban levő társaság nein akart hazamenni a rendőrség felszólítására, mire Birjulkin Fcdor és Terzin Mladen községi rendőrök erélyesebben léptek fel. A Schwarz Brúderek az elfogyasztott bor hatása alatt a rendőröket inzultálták,. összeverték és lefegyverezték. A szerdai tárgyaláson elsőnek Thosenberger János korcsmárost hallgatta ki a biróság, aki az elnök kérdésére kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Ezután elmondja a halpaprikásos este történetét. Azt mondja, fiogy a községben az volfc a szokás, hogy ha a vendégek záróra után is a vendéglőben maradtak, úgy másnap a zárÓTántuli időért bizonyos dijat fizettek le a községházán. A kérdéses este Birjulktn Fedor rendőr nem engedte a záróra meglioszszabbitást. Szóváltás kerekedett, melynek. Kijelentette, hogy mindeddig a magyar színjátszás engedélyezése érdekében megindított akcióknak olyan színezetük volt, amelyek politikai félreértésekre voltak alkalmasak és ép ezért maradtak eredménytelenek. Miután most látja, hogy a magyar műkedvelők ügyében olyanok indítottak akciót, akik úgy az állam, mint a kormány előtt teljesen megbízhatók, szintén támogatni fogja a magyar radikális klubot és ő is bízik abban, hogy az ügy rövidesen kedvezően fog elintéződni. A küldöttség a legnagyobb megelégedéssel vette tudomásul Gyorgyevics ' főispán és Juries képviselő válaszát. nek során az orosz származású rendőr lőni akart. A vádlott ezért a -rendőrtől társai segítségével elvette ia fegyvert, melyet a később érkező rendörőrmesternek és a többi rendőrnek sem adott ki, azért, mert attól félt, hogy az orosz rendőr puskájával lövöldözni kezd. A többi vádlott Thosenbergerhez hasonlóképpen védekezik. Ezután sor tkerült Bi-rjulkin rendőr kihallgatására. A vádlottaktól eltérőlég vall. Azt mondja, hogy mikor a záróra elnml-t, háromszor is próbálta békés távozásra szólítani az asztaltársaságot, amely őket, akik hivatalos .szolgálatban voltak, borral kínálta’. Ezt nem fogadták el. Erre aztán a társaság tagjai közül a korcsmátos és Dzsida megtámadták, elvették a fegyverét -és bajonettjét, mellyel ütlegelni kezdték. Erre az-tán segítségért szaladt. Elnök: Akart-e lőni a -fegyverével? Tanú: Nem. Elnök: Emlékszik-e, hogy mit kiáltottak a társaság -tagjai? Tanú: Schwerer Ferenc azt kiabálta, hogy ez nem Nagy-Sz-erbia, hanem Jugoszlávia és ne beszéljenek -szerbül, hanem németül. Elnök: Az nem volna hiba, hogy németül beszéltek, mert lássa, itt is németül beszélünk azokkal, akik nem tudják az államnyelvet. De Schwerer a -társaság egyedüli tagja, aki -szerbül is beszél, szerbül mondotta-e, hogy ne beszéljenek a hivatalos nyelven, hanem németül és -ezt kihívó hangon mondotta-e Schwerer? , Tanú: Igen, határozottan mondotta ezt Schwerer. Kupuszarevics dr. államügyész: Miért viselkedtek ilyen ellenségesen a vádlottak, vájjon be voltak-e nagyon rúgva, vagy csak gyengébben voltak ittasok? Tanú: Spiccesek voltak, de nem voltak részegek. Elnök: Józan, rendes embereknek ismerte-e vádlottakat az esetet megelőzőleg? Tanú: Igen. A volt rendőrt, aki jelenleg Noviszadó-n soffőr, megeskették vallomására-. Ezután Terzin Milán volt gakovói rendőrt hallgatták ki, áld Birjulkinhoz hasonlóan adja elő -a történteket, azzal a különbséggel, hogy nem hallotta Schweremek azt a szerbül tett kijelentését: ne beszéljenek -a rendőrök szerbül, hanem németül. Kupuszarevics Mihály dr. főállam, ügyész-helyettes a szerb büntetőtörvénykönyv 93. -és 95. §§-ait kéri alkalmazni a vádlottak ellen, akik hivatásukat teljesítő tisztviselőkkel szemben erőszakosan léptek föl. A védők védenceik ártatlanságát hangoztatják és felmentést kémek. A biróság hosszas tanácskozás után az -esti órákban hirdette ki az ítéletet, mely szerint az összes vádlottakat bűnösnek mondotta ki és ezért Thosenberger János korcsmárost 6 hónapi, Höger Márton kereskedőt, Höger Sebestyént 3 hónapi, Dzsida Ferencet 4 hónapi, Thosenberger Józsefet és Hölfd Antalt 3 hónapi fogházra ítélte a szerb büntetőtörvény-könyv 93., illetőleg 95. §. alapján. Ifjú Thosenberger Jánost és Schwerer Ferencet a szerb büntetötiflr vénykönyv 103. §-a szerint minősülő hivatalnok -elleni izgatás miatt mondották ki bűnösnek és ezért ifjú Thosenberger Jánost 1 hónapi, Schwerer Ferencet pedig 3 hónapi fogházzal sújtotta a büntetőtanács. Bergmann Ignácot a szerb büntetőtörvénykönyv 104. §-a szerint minősülő hivatalnoksértés miatt 1 hónapi fogházzal büntették. Az államügyész megnyugodott az Ítéletben, az elitéltek pedig felebbeztek a bűnösség ■kimondása miatt. Elitélték a Schwarze Brúdereket A gákovői kedélyes halestély szomorú epilógusa Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Egy filozófus mondta: — Az emberek nem érdemlik meg, hogy szeressék őket, de azért szeretni kell őket. ft A gyűlölet erősebb a szeretetnél. de gyengébb a szerelemnél. ft A gyűlölet átöröklődik, nemzedékről nemzedékre száll: a szeretet ritkán teszi meg ezt az utat. Gyakran hallani, hogy családok már generációk óta gyűlölik, de azt soha, hogy időtlen-idők óta szeretik egymást. A vérbosszúnak gondosan ápolt fogadalma apáról-fiura száll, de a szeretet fogadkozása és n háláé nem tárgya semmiféle örökségnek. Éppen úgy. ahogy a- követelés is különbözik a tartozástól. Aki követelést örököl, siet azt behajtani, ha tartozások maradnak rá, veszteg marad; megvárja, amig beperlik értük s a lehetőségig védekezik a fizetési kötelezettség ellen. * A gyűlölet sokszor megtisztelőbb, mint a szeretet. Értéktelen embert nem szoktak gyűlölni. ft Aki végig tudja élni az életét anélkül, hogy az embertársait egészen közel engedje magához, aki barátságokat és egyéb intim viszonyokat nem köt. az sohase lesz igazi ember,gyülölö. Mert minden gyűlöletet szeretet előz meg. Az bek, akiket egyáltalában nem, vagy bergyülölő. * A szeretethez is tehetség kell. Nem mindenki tud szeretni. Okosan szeretni pedig éppen csak a kiválasztottak tudnak. ft Aki sokat szeret, az sokat is szenved. * Hogy nem szeretik, annak fáj a legjobban, aki maga nem szeret senkit. A szerető szívnek a közömbösséggel szemben vigasztalás a saját szeretete. A szeretnitudás maga is gyönyörűség és boldogító érzés. ft Egy úriember mondotta: — A becsületes gyűlölet egészen tiszteletreméltó érzemény s az, aki engem nyíltan gyűlöl, ezt őszintén kijelenti s ellenem nyílt sisakka! harcol, nekem igen érdekes egyéniség, sőt — bármennyire furcsa hangzása van is ebben az esetben a szónak — egy kissé rokonszenves is. De azt az intim barátomat, aki örül, ha .valami baj ér s le van forrázva. ha a dolgaim iól folynak, de mindkét esetben érzelmeinek az ellenkezőjét affektálja, ezt a barátomat a lelkem mélyéből utálom. ft Ha valaki oly cselekedetet vagy megjegyzést vesz rossz néven tőled. amelyet másoktól eltűr, akkor az illető vagy nem szeret téged, vagy nagyon is szeret. Azokkal szemben vagyunk a legérzékenyebbek. akiket egyáltalában nem vagy a kelleténél jobban szeretünk. * Aki sokakat szeret, annak rendszerint felületes a szeretete. Az igazi ember csak kevesek előtt tárja fel szivének kincseit. Az igazándi ember büszke s csak azokhoz szokott vonzódni, akiknek jelleme rokon az övével s ilyent természetesen nem talál sokat. A szívnek inyessége ez, amely válogat, bírál és kitüntet. Petőfi, akit annyian szerettek. csak keveseket szeretett, de ezeket nagyon. És Goethét is azzal »vádolták« (dicsérni kellett volna érte), hogy keveseket tüntet ki a rokonszenvével. de Napoleon, ez a katonai Goethe, mingyárt ráismert az igaz és igazi férfiúra s amikor először találkozott vele, igy kioltott föl: Ez aztán az ember! ft Az emÉer csak azzal tréfál, akit szeret. Gyermekekkel azért tréfál mindenki, mert £ gyermeket mindenki szereti. S nem cáfol rá erre az álitásra az az argumentum se. hogy némely ember mindenkivel tréfál — ez a »némely ember« ugyanis mindenkit szert. * A gyüiöfséget, amelyre valaki okot adott, ki lehet engesztelni, sőt rokonszenvre is áthangolni. De a gyűlölet, amely ösztönösen kipattanó érzés, amelynek egyedüli motívuma és magyarázata egy »je ne sais quoi<-, ez a gyűlölet örökös és még csak nem is enyhíthető. Ez ellen minden küzdelem hiábavaló. ft A nőt (és sokszor a férfit is) a legnagyobb képtelenségről is meggyőzi az, akit szeret s a ránézve legüdvösebb dologra se tudja rávenni az, akit nem szeret. * Az embertársainkat nem azéri szeretjük és nem azért gyűlöljük, amiért gondoljuk. S nem is azért, amiért ők gondolják. ft A szeretet nagyobb meggyőző erő mint a logika. * A nő nem képes férfit annyira gyűlölni, mint egy másik nőt. ft Aki azzal dicsekszik, hogy szeretik, azt előbb-utóbb meg fogják szeretni s aki azon kesereg, hogy nem szereti senki, egy szép napon azt fogja észrevenni, hogy nem ok nélkül panaszkodott. ft Van szeretet, amely átkarol s van olyan, amely kizár. Az előbbi az egészséges szeretet, az, amelynek a hatása alatt a költő felkiált: Seid umschlungen, Millionen! A másik, az beteges szeretet, amikor az ember annyira szeret valakit, hogy senki más számára nem marad érzelem a szivében. Öregek szoktak igy szeretni, amúgy a fiatalok. Természetes, hogy ez utóbbiak szeretete is egészségesebb és természetesebb mint amazoké.
