Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-01 / 90. szám

1926április1. BACSMEGYEI NAPLŐ Politika az akasztófa árnyékában Kötéláltaii halálra Ítéltek öt haramiát Kragujevácrói jelentik : A kraguje­­váci törvényszék két hétig tartó fő­­tárgyalás után előre megfontolt szán­dékkal elkövetett gyilkosság miatt kötéláltali halálra Ítélte Petrovics Veszelin, Peirovics Tihomir, Ranko­­vies Milán, Rankovics Dusán és Andrics Zsiyojin vádlottakat, akik öt társukkal együtt a múlt év őszén behatoltak Ilics Zsivojin natalincai gazdálkodó házába, ahol flics Zsivo­jin/, feleségét, apját és négyéves kis­lányát lemészárolták és a házat ki­fosztották. A rendőrség hosszú nyomozás után elfogta a rablógyilkosokat, akik vala­mennyien a vádlottak padjára kerül­tek. Tíz vádlott közül a bíróság ötöt halálra ítélt, Milánovics Inját, Mar­koviét Tanaszijet és D imnyánovics Radivojt a biróság bünrészesség miatt egyenként husz-husz évi fegyházra ítélte, Gojkovics Zsivotát és Pavlo­­vics Milícset, akiket az ügyészség szintén gyilkossággal vádolt, a biró­ság bizonyítékok hiányában felmen­tette. Az elítéltek látszólag nyugodtan fogadták a halálos Ítéleteket, csak az egyik halálraítélt, aki valamikor köz ségi elöljáró volt, szólalt meg, bi­lincsbe vert kezével a két felmentett vádlott felé mutatva : — Nem igazság, hogy a radiká­lisokat elítélik és a demokratákat szabadonbocsájtják! Az ítélet ellen valamennyi elitéit felebbezett. Adsz iskolát de nincs köszönet benne A Bajmok—madarasi szállások panaszai A Bajmokhoz tartozó madarasi határ* ban a tanügyi hatóságok iskolát akar* nak építtetni a tanyai gyermekek szá* mára. A szállások lakosai, mint jelen­tettük, Terzin Pavle tanfelügyelőtől legutóbbi látogatása alkalmával azt kér­ték, hogy az iskolát ne építsék fel, a tanfelügyelőség azonban megmaradt szándéka mellett ama megfontolás foly­tán, hogy az iskolára szükség van és annál is inkább, mert az épités költsé­geit az iskolaszék már megszavazta, tehát anyagi nehézségek sem akadályoz­zák. A szállásiak most levelet intéztek a Bácsmegyei Napló szerkesztőségéhez és ebben a levélben kifejtik, hogy miért nem fogadhatják el az iskolát. Mint magunk is gondoltuk, nem holmi kultura­­iszony okozza az ellenállásukat, tudják a madarasi határban is, hogy hasznos az iskola. Csakhogy az derül ki a levélből, hogy a most tervezett iskolának nem láthatnák hasznát azok, akiknek szán­ták, mert olyan helyre akarják épiteni, amelyet a tanyai gyerekek legtöbbje nem tudna megközelíteni. A Bajmok— madarasi határ hét dülőutja közül ugyanis csak egy dűlőről lehet közvetlenül el­jutni arra a helyre, ahol az iskola lenne, inig a többiről aki e'indul, annak — a tanyaiak pontos számítása szerint — tizennyolc kilométert kellene gyalo­golnia az iskoláig és vissza. Már pedig télben, fagyban, hóban, sárban a még oly kulturszomjas népek se engednék a gyermeküket tizennyolckilométeres gya­logtúrára az iskolába. így gondolják a levél irói, akik önérzetesen tiltakoznak az ellen, mintha nekik az analfabéta állapot is megfelelne és kijelentik, hogy a madarasi szállásokon minden ember tud épen úgy irni-olvasni, mint bármely másik falubeli ember. ' A dolgok ilyen állása mellett most már a tanfelügyelőségen a sor, hogy olyan helyre építtesse az iskolát, ahol járni lehet bele, nehogy beteljesüljön a szállásiak aggodalma, hogy majd még meg is büntetik azokat a szülőket, akik nem bírják naponta tizennyolc kilomé­terre vinni a gyermeküket. De van a madarasi szállásbelieknek ezenkívül más panasza if. A határren­dezés miatt kettősbirtokossá lett gazdák­nak sokba kerül a határátlépés, de még nagyobb baj, hogy a-.határmenti földek legtöbbjéből nagy darabokat vettek el útnak, meg őrépületeknek. Ezekért.a területekért a tulajdonosok semmiféle kártérítést sem kaptak, de mégis állan­dóan fizetni kell utánuk az adót. Ezt a méltatlanságot is orvosolni kellene a szállási lakosok megelégedésére. A gorög diktátor köztársasági elnök akar lenni Az elnökválasztás előtt tilos minden pártgyülés Görögországban A francia kiküldöttek ezután délejott tizenegy órakor Lakatos Lajos rendőr­kapitánnyal együtt átmentek az ügyész­ségi fogházba, ahol folytatták Gerö László kedden megkezdett kihallgatását, majd Rába Dezsőt hallgatták ki újból. A nyomozó közegek véleménye szerint a pótnyomozás már csaknem teljesen befejezettnek tekinthető, csak Teleki Pál szerepe vár tisztázásra. Bizonyosra veszik, hogy néhány nap múlva a frankügy pótnyomozását lezár­ják és az aktákat átteszik az ügyészségre. 5. oldal. Athénből jelentik: Pangalosz tá­bornok, miniszterelnök proklamációt intézett a néphez. A diktátor köz­hírré teszi, hogy maga is jelöltséget vállal a köztársasági elnöki méltó­ságra. ígéri, hogy régi fényében fogja visszaállítani Görögország ha­talmát, amelyet a régi politikai pár­tok elavult parlamentarizmusa elho­mályosított, érvényt fog szerezni a politikai erkölcsöknek és azon lesz, hogy a nép minden tekintetben meg legyen elégedve, Nagy pártja van az elnökválasz­tásra Zaimisz egykori miniszterelnök­nek, aki minden politikai áramlattól távol áll, de nem vállalta a jelöltsé­get. Talán még sehol a világon nem történt az, amit most Pangalosz el­rendelt, hogy tudniillik az elnökvá­lasztás elölt semmiféle pártgyülést nem szabad tartani. Pangalosz miniszterelnök egyéb­ként egy kormányellenes cikk miatt letartóztatta az egyik legnagyobb görög lap főszerkesztőjét. Küszöbön van számos más ellenzéki újságíró letartóztatása is. Lemondott az olasz fasiszta főtanács Turatit nevezték ki Farinacci utódául Rómából jelentik: Mussolini és Fari­nacci között kenyértörésTe került a do­log, mert a miniszterelnök őt okolta a külpolitikai téren történt kisiklásokért. Farinacci volt az, aki a német biro­dalom és Ausztria ellen a legheve­sebben izgatott. Időközben olyan áramlatok nőttek nagyra a fasiszta pártban, hogy Musso­lini hajlandó volt Turatit a nagytanács élére állítani, sőt újabban Federzoni volt belügyminiszter volt a legkomo­lyabb jelölt Farinacci örökségére. Fe­derzoni belügyminiszter korában 1915- ben amellett érvelt,, hogy Olaszország­nak ki kell tartania a hármasszövetség­ben a központi hatalmiak mellett s most is azt a politikát vallja, hogy Olaszország csak a német biroda­lommal baráti viszonyban foglalhat­ja el az öt megillető helyet a világ­­politika terén. Ezt ai hangulatváltozást látva, Farináé ci rábírta ta párt legszélsőbb szárnyát, hogy tiltakozásul az egész fasiszta főta­nács mondjon le, mert az »áruló« Federzoni vezetése alatt igazi fasiszta nem maradhat a fő­tanácsban. A döntés a fasiszta nagytanács kedd este tíz órakor kezdődő és szerda reg­gel hatig tartó ülésén történt meg, ahol Farinacci utódául Augusto Turatit nevezték ki a fasiszta párt főtitká­rává. Túra,ti mellett négy titkár fog szolgála­tot teljesíteni. Befejeződik a pótnyomozás a frankűgyben Már csak Teleki szerepét kell tisztázni — Doucet megálla­pította, hogy Gerő és Rába JMrrenben vásárolták a papirost Budapestről jelentik: A frankhamisí­tás pótnyomozásában újabb érdekes fordulatok vannak. Doucet, aki egy na­pot töltött Németországban, megállapí­totta, hogy a frankhamisításhoz használt papír honnan került Budapestre. Doucet ugyanis a Münchenben végzett, de a már-már eredménytelennek látszó nyomozás során érdeklődni kezdett, hogy vannak-e München környékén pa­pírgyárak, vagy papirnagykereskedők. így jutott el Diirtenbe, ahol több papír­gyár van. Egy müncheni rendőrtiszt­viselővel átvizsgálta a düreni szállodák vendégkönyveit, a Hotel Hof nevű szál­lodában megtalálta Rábának és Gerönek a nevét. Mind a ketten már 1923-ban jártak itt. Dürenben közvetlenül a Hotel Hof közelében Doucet megtalálta a Schüller és társa-féle' papírgyárat, ahol a gyár egyik tisztviselője megemlítette, hogy ö ismer egy magyar urat, akinek alig­hanem Rába a neve. Ez járt a gyárban és tett is rendelést, de hogy milyen cél­ból, azt nem tudta megmondani. Rábát és Gerőt a francia megbízot­tak jelenlétében kihallgatták az ügyész­ségen. Mindketten azt vallották, hogy ártak Münchenben, azonban ott csupán érdeklődtek bizonyos dolgok iránt, de semmi eredményt nem érlek el. Ekkor Doucet váratlanul azt kérdezte Rábától és Gerőtől, hogy mit kerestek 1923 telén Dürrenben ? Mindketten azt válaszolták, hogy azt sem tudják, hol van ez a város. Ekkor Doucet irattáskájából elövette Rábának és Gerönek a dü­reni bejelentőlapjáról készült fény­­képfelvételeket, amelyeken mindket­tőnek sajátkezű aláírása van. Erre azt felelték, hogy most már eszükbe jut, hogy jártak Dürrenben, de hogy milyen célból és kinél voltak, erre vo­natkozólag a további vallomástételt megtagadták. A nyomozó hatóságok mindamellett tisztán látják, hogy a frankhamisításhoz felhasznált pa­pirost Gerö és Rába vásárolták a dürreni Schüller-iéle papírgyárban. A kihallgatások után a fŐKapitánysá­­gon a frankügyben nyomozó összes tisztviselők, Katona Rezső rendőrfőta­nácsos, Benárd rendőrtanácsos és Laka­tos rendőrkapitány Doueet-val, Graviére­­re! és Auer Pál ügyvéddel egész dél­előtt tanácskoztak, Féláru utazás Dalmáciába Április elsején éietbelép az ötven­százalékos vasúti kedvezményre! szóló rendelet Zagrebból jelentik: A közlekedésügyi minisztérium rendeletet adott ki, amely­ben életbelépteti az idén is az ötven százalékos vasúti kedvezményt mindazok számára, akik legalább tizenöt napot töltenek bármely dalmáciaí fürdőhelyen. A kedvezményről szóló rendelet április elsején lép életbe és érvényben marad a késő őszi fürdőszezónig. A rendelet szerint az indulás helyén direkt-jegyet kell váltani a fürdőhelyig és ugyanazzal a jeggyel lehet vissza­térni. Az ottani rendőrhatóságoktól iga­zolványt kei! szerezni arról, hogy meny­nyi ideig tartózkodtak a fürdőhelyen. Ezt az igazolványt indulás előtt le kell bélyegeztetni a vasúti pénztárnál. Külföldiek csak huszonöt százalékos kedvezményt kapnak és ötven százalé­kos kedvezményre csak akkor van jo­guk, ha legalább ötös csoportokban utaznak és a jugoszláv vasutakon öt­száz kilométeres utat megtesznek. A rendeletet már megküldték vala­mennyi vasutigazgatóságnak. A felemelt útadó Visszavonták az útadó felemelése ellen beadott felebbezést Szubotica város legutóbbi közgyűlé­sén — mint ismeretes — a kiszélesí­tett tanács megszavazta az útadó fel­emeléséről, a városi javadalmi hivatal átszervezéséről, valaminta Káicsés Czig­­ler tulajdonát képező emeletes ház meg­vételéről szóló tanácsi javaslatokat. Mindhárom közgyűlési határozat ellen azonban felebbezés érkezett be, ami késleltetni fogja a határozatok belügy­miniszteri jóváhagyását. Az útadó fel­emeléséről szóló határozatot a képvi­selőtestület gazda-tagjai felebbezték meg, kedden azonban váratlanul vissza­vonták felebbezésüket és igy ennek a határozatnak jóváhagyása körül már nem keletkezhetnek komplikációk. A házvételre vonatkozó határozatot Rudics Simon és társai felebbezték meg, úgy­szintén tömegesen érkeztek felebbezé­­sek a javadalmi hivatal átszervezése ellen, ami főkép amiatt baj, mert mind­addig, mig a belügyminiszteri döntés meg nem történik, nem készülhet el Szubotica 1926—27. évi költségvetése. A városi tanács szerdai ülésén fog­lalkozott ezzel a kérdéssel és úgy hatá­rozott, hogy a belügyminiszteri döntés megsürgetése érdekében Malagurszki Albe polgármester és Szuvajdzsics Sán­dor főszámvevö csütörtökön reggel Beogradba utaznak. Malagurszki polgármester Beográdból nem is tér vissza, hanem hosszabb sza­badságra Vrnjacska-Banjára utazik. Tá­volléte alatt hivatalában dr. Evetovics Mátyás helyettes polgármester fogja he­lyettesíteni. Tf" garancia mellett 3 a legjobb minőségben Kirakatüvegei en 1 T n A tükörgyárnál Novisad rt U D Željezniika ulica 53.

Next

/
Thumbnails
Contents