Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-18 / 106. szám

BÁCSMEGYEI NAPLÖ 16. oldal 1926. éprH's 18. 0RUQ51 DOLGOK IR1H: Dr ÍTHJNK RRTHUR FOGYÓKÚRA öt éve mir annak, hogy e lap ha­sábjain részletesen Írtam az elhízásról és a fogyókúráról. Ezen idő óta nincs maradásom a kövérektől: alig múlik el hónap, hogy egyik-másik »hü Olva­sóm«, kitartó hivem ne követelne tü­relmetlenül, levélben valami üj, meg­bízható, biztos fogyasztó receptet. Ezek a kedves, nem éppen »nyájas«, türelmetlen levélírók — isten tudja — holmi csodalabdacsokról, csodapilulák­­ról álmodoznak, amiket csak be kell szedni és a felesleges ha] máról-hol­napra eltűnik. Persze a rendes, bőséges táplálkozás mellett »Jaj... mit nem adnék érte — írja olvadozóan az egyik száznégy kilós hölgyolvasón: — ha tudna ajánlani va­lami jó fogyasztó-szert.« De mindjárt hozzáteszi, hogy: »Koplalni nem aka­rok, a világért sem...« Az egyik kétségbeesett kövér kiköti, hogy csakis olyan legyen a »recept«, amely mellett jól lehet enni, mert éhezni nem akar, a másik pedig bejelenti, hogy ő egy Ízben koplalt már három napot, de a negyedik napon azután hat napra valót evett meg egyszerre... Mit csi­náljon? Könnyek között panaszkodott a minap egy mázsás vidéki asszonyka, hogy a férje-ura nem egyezik a fogyó­kúrába, pedig ö legalább tiz kilót sze­retne titokban — leadni. A kövérek fogyni akarnak, a sová­nyak meg hízni. Ez régi dolog, de úgy látszik, az elhízottak fogyókúrájáról kell előbb sürgősen értekeznem. A kövérek természetéhez, lélektaná­hoz tartozik, hogy ők mindig, »keveset esznek« és »visszatartják magukat.« Egytői-egyig szentül meg vannak győ­ződve, hogy' nem azért híznak, mert sokat, hanem azért, mert jóízűen esz­nek. A ^táplálkozást valamennyien erélyesen tagadják, a valóságban azon­ban mindig többet esznek, mint ameny­­nyit —• bevallanak. Annyi bizonyos, hogy a bízáshoz családi hajlamosság szükséges. Ha meg van a hajlam, hozzá a farkas étvágy, a kevés testmozgás,* e három tényező­ből összetevődik az elhájasodás. Nagy szerepet játszik a temperamentum is. Ideges, ingerlékeny. Izgága. egész nap futkosó neuraszténiás egyéneket nem fenyegeti az elhájasodás, mig nyu­godt, egy helyben ülő, flegmatikus, kedélyes, mosolygós arcú emberek hajlanak az elhízásra. Az elhizottság: betegség. A baj gyó­gy tása. a fogyókúra nem olyan egy­szerű és főként nem megy olyan gyor­san, mint ahogy azt a betegek óhajta­nák. Nem lehet esztendők nemtörödöm­­ségo folytán előállott hájtömeget — rendelésre — pár nap jjlatt, mond uk egy 'táncestélyre egyszerűen elvesz­­teni. A rendszeres fogyókúra irányelveit négy pontban foglalhatjuk össze. t. Szigorú, kalóriaszegény, nem táp­láló étrend. 2. A szervezet napi kiadása nagyobb legyen, mint a bevétel. (Sok mozgás, sportolás, fizikai munka.) 3. Fürdők, masszázs, izzaszíás. 4. Gyógyszeres kezelés. A komoly fogyókúrázónak minde­nekelőtt is tisztában kell lennie, hogy melyek a hizlaló ételek. Elsősorban hizlalnak: a zsíros, va­jas, tejes ételek, a sertés, liba, kacsa­húsok, az édességek, tésztafélék, min­den, ami lisztből készül. A zöld főze­lékek közül táplálók: a bab, borsó, len­cse és a sárgarépa. Kalóriadus a tej, tejszín, tejfel, a méz, cukor, csokoládé, kakaó, sajt. tojás, kaviár, mandola, mogyoró, szőlő. dió. A főtt és a sült marhahús egyformán táplálók. ■ Sokan azt hiszik, hogy a húslevesbe »átmegy« a táperö és ezért húsleves helyett a leveshust fogyasztják eL Ennek épp a megfordított a áll. A zsirtalan húsle­ves nem hizlal. Épp qgy nem hizlalnak a sovány, rántásnélküli hamislevesek. Mit egyenek a szegény fogyókúrá­sok? Nem hizlaló, kalóriaszegény étele­ket és italokat. Nem hizlal a szaccharin­­nal édesitett citromos tea, a fekete ká­vé, a leves, a hal, csirke, borjúhús normális adagjai. A zöld főzelékek kö-' zül kevés táperőt tartalmaz: a kel — a vörös és savanyu káposzta, a paraj, zöldbab, karfiol és a spárga. Nem táp­lálók: a fejes saláta, hónapos retek, hagyma, uborka. A gyümölcsök közül nem hizial: az alma, barack, piszke, cseresznye, körte, szamóca, szilva, na-, rancs. A diétát tartó fogyókúrás sok gyü­mölcsöt egyék. Ha farkasétvágyat érez. ne libamájjal vagy zsíros sonkával és kenyérrel, édes süteményekkel csilla­pítsa éhségét, hanem — almával, gyü­mölcsösei. A libasült például százszor táplálóbb, mint az alma vagy a cse­resznye. A fogyókúrás — ha a lábai megen­gedik — sok mozgást végezzen, spor­toljon a szabadban. A háztartásbeli dolgok, a főzés, takarítás nem számíta­nak sportolásnak. Jó sport a gyaloglás, a tánc, a tennisz, evezés, box, vívás és a favágás. A különböző sportok mellett fontos még: gőzfürdők, féifürdők, masz­­százsok, izzasztások alkalmazása is. A gyógyszeres kezelésnél a jól alkal­mazott marienbadi ivókúra, pajzsmi­­rigy és hypophysis készítmények sze­dése és a tejinjectiók ajánlhatók. Az u.iabb fogyasztó preparátumok a Lypolysln és a Leptynol nem váltak be. Épp úgy óva intjük az olvasót, a naponkint felbukkanó, ügyesen reklá mirozott fogyasztó szerektől is. A MÉRGEZÉSEKRŐL ésa gyakrabban előforduló mérgezési eseteknél. szükséges első segély nyúj­tásról következik alább egy kis táb­lázat. Kétségkívül szükséges, hogy a laikus tudja véletlen baleseteknél és öngyil­kosságoknál, hogy az »ellenméreg« az érkezéséig. mi a teendője, mi orvosi segítség meg-A méreg n«ve íVii íz «liemz r, ellenméreg ? Lugmérg -/.és: zsirszóda, mosókig, ammo- iák Hig eceí^av, citromlé, tej, Jégiabdacsok Sósav, kén av, salétromsav S/.appanos vi/.„ reszelt kréta, tojásfehérje, jég, inagnézia híd g tej Ssublimát Tei, t jós, jéglabd «.csők (H itékoűv e.lcnméreg ninco) Foszforos gyufa Idát 9 ap-ianoi szódabífe r­­bónao dat, irélye.i h aiy­­tatá (tej t nem szabad adni> Hús-, hal-, gomba­mérge/» és .. Hánytatts, erélyes hashajtó, izzasztás Karbolsav Tojásfehérje, fözöolaj, tej jógi ..bdacsok A koholmérgezés M ie r feketekávé, tea, me egfü dő, a fejre ti­de.' borogitás Gázmérgezés (világító- és sz éngáz) Friss levegő! Mester­séges légzés A BELGYÓGYÁSZOK c heti viesbaderri kongresszusán Wag­ner-Jauregg bécsi pszichiáter profesz­­szor számolt be néhány száz maláriar val gyógyított agylágyuiásos beteg­ről. A Wagner-Jauregg-féle eljárást már az egész világon alkalmazzák. Má­­láriás beteg vérével fertőzik meg az agylágyulásban szenvedő betegeket Az 'dőnkinti, rendkívül magas lázakkal szemben érzékeny idegrendszerben spl­­rochéták Iassankint megsemmisülnek, ű paralytikus betegek meggyógyulnak, illetve munkaképesek lesznek. VITUSTÁNC a neve annak a meglehetősen gyak­ran előforduló gyermekbetegségnek, amely a gyenge, rossz higiénikus vi­szonyok között élő, vérszegény, ideg­betegségekre hajló hat-tizenötéves gyer­mekeket támadja meg. A betegség kezdetén a kis iskolás gyermek ügyetlenül mozog, csúnyán, rendetlenül ir, az étkezéseknél az evő-, eszközöket kiejti a kezéből, a pohara­kat feldönti. Később az egész testre ki­terjedő önkéntelen villámszerű rángá­­sok jelentkeznek. A beteg gyermek — akit a szülők rendszerint szidalmakkal, veréssel igyekeznek leszoktatni rossz szokásáról — a sok testi fenyíték, kor­­holás után valósággal kedélybeteg lesz, nem eszik, nem beszél, magába zár­kózik. A szülők csak akkor fordulnak or­voshoz, amikor a különben szomorú nézésű gyermek arcán komikus finto­­rok, grimaszok jelennek meg. A be­tegség későbbi szakában a kéz ujjai hol megmerevednek, hol meg görcsö­­•sen összeszorulnak. A vitustánc ebben a stádiumában a járás, állás, kapasz­kodás lehetetlen, a gyermek ágyba ke­rül: ' Ezt az akaratlan, láncszerű mozgá­sokkal járó fertőző megbetegedést, amikor a gyermek olyan állapotba jut, mintha láthatatlan kezek dróton rán­gatnák, nevezik népiesen vitustáncnak. A betegség tetőpontján, a szakadat­lan izommunka folytán a betegek tel­jésen kimerülnek, álmatlanok lesznek, a táplálkozás is lehetetlenné válik. A beteg gyermek szenvedései, rángásai csak fokozódnak, ha bámulják, kika­­cagják komikus mozdulatait, épp úgy fokozódnak a végtagok önkéntelen do­­bálásai minden kívülről jövő izgalomra. Különös, hogy alváskor teljesen szü­netelnek a rángások. A vitustánc lényegével még ma sin­csenek tisztában az orvosok, a beteg­ség okozója ismeretien. Honnan származik a vitustánc elne­vezés? A középkorban a nagy háborúk nyo­mán. állandó járványok pusztítottak, többek között gyorslefolyásu rákos meg­betegedésekről is írnak a krónikások, amelyek járványszerüen léptek fel és rengeteg áldozatot szeditek. Ezek­kel a járványokkal egyidőben lépett fel — a babonás nép között — bizo­nyos táncjárvány. Nők, férfiak, gyer­mekek. a betegségektől való félelem következtében, merő vallásosságból, napokon keresztül táncoltak a végki­merülésig, az ájulásig. Ezek a tánctó­­bolyban szenvedők Szent Vitástól vár­tak oltalmat a betegségek ellen. A klérus tehetetlen volt a táncőrület­tel szemben: azt hirdették a szószék­ről, hogy a táncotokat a rossz Démon szállta meg. A vitustánc elnevezés a 16-ik század leghíresebb orvosától és tudósától, Paracelsustói származik, aki felismerte ezt a tömegbetegséget, me­részen szembeszállt a klérus felfogásá­val, elkülönítette és kezelte a betegé­ket. A gyermekek vitustáncának gyógy­kezelése tüneti: ágynyugalom, meleg fürdők, tejkura. Gondoskodjunk vilá­gos, száraz, napos betegszobáról. A beteget ne engedjük iskolába. Újabban tejinjectiókkal jó és gyors eredményeket érnek el. a gyermekorvo­sok-A betegség lefolyása egyébként ked­vező: a gyógykezelés hat-nyolc hetet vesz igénybe., A gyógyulás után aján­latos a lábbadozó gyermeket edzés cél­jából levegőváltozásra küldeni. KÖNYVEK Szomory Dezsőt A mennyel küldönc. (Az Athenaeum kiadása.) Szomory De­zső irásmüvészetét • semmiféle szokásos mértékkel nem lehet mérni: olyan sajá­tos, egyéni, önmagából fakadt művészet ez, amelyet Csák a maga külön törvé­nyei szerint ítélhetünk meg.' Elsősorban a stílus, a nyelv eszközei azok, amelye­ket fölhasznál ellenállhatatlan hangula­tok keltésére, groteszkségükben mélyen emberi alakot életretámasztására, vég­­zetszerü történetek szövésére. Nem a logika, a józan ész szerint rohannak to­va Szomory meséi és emberei, hanem mintegy káprázatos tűzijátékban, bi­zonytalan csillogással, fények és ár­nyak hullámzásából domborodva elénk. Szomory novelláinak hatása a ziene ha­tásához hasonlít: közvetlenül érzékeink­hez és lelkűnkhöz szól, elszédit és meg­­mátnorosit, mielőtt időnk lenne a gon­dolkozásra. A kötet hatalmas cimnovel­­lája remeke Szomory Dezső stilusmüvé­­szetének s. különösségének a legszebb magyar novellák közé tartozik. A vas­kos uj kötet ára 40 dinár és megrendel­hető Literária Mavro Heimann könyv«* és. hírlapterjesztő vállalata, Subotica. Dr. Madzsar Józseíné: A ooi testkul­túra uj utjai. Az Athaeneum kiadása.) A női testkultúra az' utóbbi időben az ér­deklődés előterébe lépett. Dr. Madzsarné Jászi Alice, a modern női testnevelés magyarországi megteremtője most meg­jelent könyvében szakszerűen Ismerteti ennek az Európában még csak alig egy­két évtizedes fiatal tudománynak a fej­lődését, szempontjait, legújabb irányait. A női szervezet sajátságai és speciális életműködése szerint megkonstruált ha­talmas rendszer bontakozik ki előttünk, (fn'elynek iközdppontiában a torna- áll: a légzőgimnasztika és az izmok edzése. Az egyes fejezetek nyomán a, laikus is tiszta képet kap arról, hogy ez a racio­­nájigan megszerkesztett, minden me­chanikus eszköz nélkül dolgozó torna miként képes tudatos munkával külön­­külön fejleszteni minden egyes izmunkat, hogy a hibákat eltüntesse és az egész fizikumot modellálja, kiépítse. Erősen hangsúlyozza a testnevelésben a lelki motívumok fontosságát is. Mindennél előbbrevaló, hogy az, aki testét széppé akarja formálni, teljes odaadással, teljes lelki koncentrációval dolgozzon érte. A könyv minden tekintetben uj irányt jel­ző fejtegetéseit gazdag gyakorlati rész egészíti ki. A gyakorlatokat bőséges út­mutatásokat kísérik és könnyen áttekint­hető rajzok illusztrálják, melyeket Som­fai István készített- Ezenkívül tizenhat táblán számos eredeti fotográfia ad plasztikus képet a Madzsarné-féle rend­szer anatómiai és esztétikai gyakorla­taiból. A könyv bolti ára 50 dinár és megrendelhető Literária Mavro Heimann könyv- és hirlapterjeszteő vállalata, Su­botica. Az újságolvasó enciklopédiája. A szó eredeti értelmében vett időszerű és hé­zagpótló munka, öt esztendő tízszer annyi ma, mint azelőtt. A technika szá­guld v a, tör előre, minden nap uj talál­­mánnyaal együtt uj nemzetközi veretű forgalmat hoz. A dolog természetéből folyik, hogy az idegen szavak teljes szótárát megírni lehetetlen vállalkozás. Az ilyen mü összeállítója csak arra tö­rekedhetik. hogy a leggyakrabban elő­forduló szavakat ismertesse és hogy le­hetőleg közel jusson a mai élethez, úgy mindazt megtaláljuk benne, amire iga­zán szükségünk van. szavakat, ame­lyek naponta elfordulnak,, melyek úgy­szólván a levegőben lógnak, de ame­lyeknek az értelmével ‘szeretnénk egy­szer már igazán tisztába jönni. Horo­­vitz-: Idegen szavak szótárának ui ki­adása rendkívül gazdag és sokoldalú, a kiejtés pontos megjelölésével könnyen

Next

/
Thumbnails
Contents