Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-02 / 91. szám
1926 április 2. bAcsmegyei NAPLÓ 5. oldal. A franciák uj nyomozást követelnek a frankügyben A francia kiküldöttek beadványa a budapesti ügyészséghez — A még felderítetlen kérdések tisztázását követelik — Súlyos vádak Bónis Arkangyal páter, Hir György és gróf Teleki Pál ellen Tisztázni kívánják a frankklisék eredetét — Kinek az utasítására nyílt meg » Térképészeti Intézet a frankbamisiték részére ? — A francia közvéleményt nyugtalanítja a Zadravetz elleni eljárás megszüntetése A franciák az értelmi szerző kinyomozását követelik Budapestről jelentik: A írankügybea csütörtökön ismét szenzációs fordulat történt. A francia megbízottak, akik a pótnyomozás folyamán csaknem minden kihallgatáson jelen voltak, az újonnan felmerült adatokból arra a meggyőződésre jutottak, hogy még koránt sincs közel a nyomozás a befejezéshez. Ezért dr. Alter Pál ügyvéd utján a francia kiküldöttek csütörtököd beadványt intéztek az ügyészséghez, amelyben a nyomozás kiegészítését kérik nagyfontosságu és eddig még tisztázatlan kérdésekre nézve. A franciák tizenhat pontban foglalják össze beadványukban kívánságaikat. A franciák elsösorbun Pallavicini őrgróf, Hir György és ár. üánér Béla kihallgatását tartják szükségesnek. Meg kell továbbá állapítani, hogy honnan kerültek elő a kőlapok és hogy ki készítette a frank-klisék rajzait. Erre . vonatkozóan páter Bónis Arkangyal kihallgatását kérik, mert Windischgraetz és Rába vallomásai szerint páter Bónisnak tudnia kell arról, hogy hol rejtették mindeddig a kőlapokat és a rajzokat. Tisztázni akarják a franciák a bécsi magyar követség szerepét is arra vonatkozóan, hogy igaz-e Winkler és Stits vallomása, amely szerint a hamis bankjegyekből befolyó pénzeket a követségnek kellett volna átadni., Megállapítani kívánjak azt .is, hogy igaz-e Gerőnek az az állítása, amely szerint a bankjegyszámozó-gépet a bécsi követség kurírja utján továbbították Budaipestre. Kérik á franciák a parlamenti bizottság naplóinak és jelentéseinek beszerzését. mert .szerintük ezeknek a jegyzőkönyveknek alapján az ügyre nézve tsjabb fontos tanúvallomások' válnak szükségessé. Szükségesnek tartják Mészáros Gyula egyetemi tanár előkeritését is, mert véleményük szerint Mészáros kihallgatása nélkül szinte leketetlen tisztázni a frankkamisitási ügy megindulását, a résztvevő személyek összekapcsolódását és az összes szereplők nevét. Követelik a franciák gróf Zichy Vladimir kihallgatását is. Zichy Vladimír volt a franciák feltevése • szerint -az az ismeretlen ur, aki Schulze vallomása szerint vele Berlinben az életbiztosításról. tárgyalt és arról is tudomásuk vau a franciáknak, hogy Zichy Vladimir gróf lakásán tárgyaltak Budapesten Scltitlzéval, Rába és Windischgraetz jelenlétében az életbiztosításról. A franciák szerint Windischgraetz herceget külön ki kell hallgatni gróf Sigray vallomására vonatkozóan, mert nem közömbös ;a francia megbízottaknak az sem, hogy a magyar kormány tagjai közül kinek volt tudomása a frankhamisításról. Bónis páier és a Kovács-testvérek Bónis pátert felieden szembesítem kell a franciák szerint Rába Dezsővel. Ezt Rábának szerda délutáni vallomása teszi szükségessé. Szerda délután ugyanis Rába Dezső elmondotta, hogy páter Bónisnak szerepe volt az ügyben. Ez a szerep, mint Rába mondotta, arra szorítkozott, hogy neki, páter Bónisnak kellett volna a frankhamisításban szereplő közfunkcionáriusokat méntesitenie. Páter Bónisnak az volt a feladata, hogy beszélje meg az ügyet a Kovács testvérekkel, akiknek el kellett volna vállainiok a frankhamisítás szerzőségét. Ezzel bizonyos személyeket akartak mentesíteni a frankhamisítás felelőssége alól. Hir Györgynek Rába vallomása szerint — más terve volt, hogy tévútra terelje a frankhamisítás nyomozását. .Akkor még nem . tudtak arról, hogy francia részről is jelen akarnak lenni a nyomozás lefolytatásán. Hir Györgynek az volt a terve, hogy a régi kökliséket •— azokat, a melyek közül négy már előkerült — valamelyik észak! ágamba küldjék ki éspedig úgy, bogy az ottani hatóságek megtalálják. Igv a magyar frankhainisitók még csak gyanúba sem keveredhettek volna. • pen óhajtották elérni, mindnyájan más képpen vallották. Olyan vallomás is elhangzott, hogy előbb a költségek fedezéséről kell gondoskodni, illetve arról, hogy az ügyben szereplő kisebb emberek munkadiját kell fedezni. Érdekli a franciákat, hogy kik azok, akik Wlndischgraetzen és Barosson kivül a hamis bankjegyek eiöáilitási költségére pénzt adtak, A vádlottak beismerései szerint ugyanis mások is adtak pénzt. Érdekli a franciákat az is, hogy ki volt az az ur, aki Sclmlzét Berlinben legelőször igyekezett az ügynek megnyerni? Ez a kérdés azért válik’ szükségessé, mert több ellentétes tanúvallomás hangzott el, amelyekből valószínűnek látszik, hogy gróf Teleki Pá! veit az, aki Schul/eval Berlinben tárgyalt és ennek feltétlen tisztázását kívánják. Kinek utasítására bocsátották rendelkezésre a Térképészeti Intézetet? Még nincs felderítve a franciák szerint, hogy ki készítette a kőkliséket, hol, kinél volt a klisé J922-től a mai napig % Hol és kinél voltak a hamis banki egyek!' 1923 őszétől mindaddig, míg a nyugati pályaudvaron deponálták őket? Vannak még cink-klisék és ha igen, kinél? Végül tisztázatlan még, mint a beadványban közük a franciák, hogy Hajts tábornok, a kadtografiai intézet vezetője hogyan kapcsolódott bele az ügybe és hogy melyek azok a kétségtelenül rendkívül fontos részletek, amelyek páter Bónis szerepét fogják megvilágítani. Erre vonatkozóan csak a vádlottak elejtett szavaira támaszkodik' a nyomozás. Ezek szerint ugyanis Hajts tábornok valakinek a felhívására bocsájtoíta volna a frankharaisltók rendelkezésére a Térképészed Intézetet. Idegesek a vádlottak Ilyen körülmények között még egyáltalán nem lehet megáüapituni, hogy a pótnyomozás mikor fog véget érni. A főtárgyalásig még igen sok kérdés tisztázásén vád a hatóságokra. Addig a franciák Budapesten maradnak, sőt Collard Hcstingue a húsvéti ünnepek után ismét visszatér Budapestre, Iiogy újra aktiv réhzt vegyen ennek a rendkívül bonyolult ügynek tisztázásában. A frankhamisitási ügy a húsvéti ünnepek alatt aligha fog szünetelni. A kihallgatott vádlottak ugyanis olyan türelmetlenek és úgy viselkedtek legutóbbi kihallgatásaik során, hogy a nyomozóhatóságok biztosra veszik, hogy lelkiállapotuk következtében oiyau részleteket is be fognak vallatni, a melyeket idáig tagadtak vagy amelyekről hallgattak. Különösen Gerő és Rába viselkednek idegesjen.. Mészáros Gyula Konstantinápoly környékén bujkál Nemrég az a hir érkezett Konstantinápolyból, hogy Mészáros Gyula Bakuba utazott és ott egy turkológiái. kongresszuson vesz részt. Mint most Konstantinápolyból jelentik, Mészáros Gyula megváltoztatta szándékát és ahelyett, hogy Bakuba utazott volna, Konstantinápoly környékén, régi barátainál rejtőzött el. Legbizalmasabb magyar barátait is félrevezette, sőt még saját felesége se tudta, hogy az ura tulajdonképpen hol van. Állítólag azért nem ment Bakuba, mert — mint híre kelt — a szovjet valószínűleg letartóztatta volna és minden bizonnyal kiadta volna Magyarországnak. Május elején megkezdődik a frankpör főtárgyalása „Zadravetzet mentesiteni kell“ A büntetőtörvényszék vádtanácsa csütörtökön délélőtt beterjesztette a frankhamisitási bünper összes iratait a törvényszék elnökének, hogy kirendelje a büntetőtanácsot, amely a frankhamisítást ügyben a nyilvános főtárgyalást meg fogja tartani. Langer Jenő kúriai bíró, a büntető törvény szék elnöke Töreky Gézát, a törvényszék másodelnökét- bízta meg a frankper főtárgyaiásának vezetésével és még csütörtök, délelőtt át is adta az elnöknek a bűnügy iratait. A tárgyalás valószínűleg április végén vagy legkésőbb május harmadikon megkezdődik és bizonyos, hogy még május hó folyamán ítéletet is fog hozni a törvényszék a frankügy vádlottjai felett^ A franciák Zadravetz püspök és néhány más gyamisilott ügyében hozott megszüntető határozatot még nem ismerik és ezért er,re vonatkozóan uetn is tesznek megjegyzést. Nem tartják helyesnek, hogy birói határozatot kritikailag méltassanak, csupán megjegyzik, hogy már csak Franciaország közvéleményének nagyobb megnyugtatása érdekében is szívesebben látták volna. ha ilyen fontos döntést inkább 3 föiárgyalásop ítéletben mondtak volna ki. Hogy ez mennyire igy van rendjén — mondják — azt legjobban az a körülmény bizonyíthatja, hogy egy szerdán elhangzott vallomás is Zadravetz püs- j pökre vonatkozik. Ez a vallomás, amelyet Rába tett, a j franciák szerint az, hogy páter Bónis Arkangyal Windiscb- i graetz herceget a frankügy kipattanása után, de még Windischgraetz letartóztatása előtt gyakran felke- j reste a lakásán és igyekezett rábeszélni. hogy Zadravetzet feltétlenül . mentesiteni kell A franciák egyébiránt azt a kérelmet terjesztették elő ebben a beadványban. hogy úgy Zadravetz, mint Hédert és Eerdinándyt. valamint mindazokat, a kik ellen az eljárást megszüntették, a főtárgyolásra tanukul idézzék meg. A franciák az értelmi szerzőt keresik kz is bizonyos' a franciák szerint, hogy még W3 sem tudják, kinek az eszméje és kinek a terve volt a frankhamisítás. A kihallgatások során erre vonatkozóan ugyanis úgy Windischgraetz, mint Nádos&y. Zadravetz. Gc.’ő, Hajts és páter Bónis, mindnyájan hazafias célt emlegettek. Azt azonban, hogy ezt mikép-Áll a sztrájk a szentai fűrésztelepen Nyolcvan százalékkal csökkentették az üzem termelését Szentáról jelentik: A szentai gőzfiirésztelep igazgatósága előtt szerdán délelőtt megjelent a sztrájkoló munkások hat bizalmi embere, akik megismételték a sztrájkolóknak azt a kérését, hogy az órabéreket egy dinárral emeljék és a íüzifajárandóságot is emeljék fel. Az igazgatóság Graf Armin elnöklete alatt tárgyait a munkások követéséről és kifejtette a bizalmi férfiak előtt, hogy a nehéz gazdasági helyzet, a súlyos vám- és adóterhek miatt a vállalat már több hónap óta veszteséggel dolgozik. Ennek ellenére belátva a munkások nehéz helyzetét, elismerik a kérésük jogosságát és hajlandónak nyilatkoztak arra. hogy a viszonyok jobbrafordylása esetén teljes mértékben, egyelőre pedig felerészben teljesítik a munkások követeléseit. Az igazgatóság ötven para órabéremelés és egyhavi nyári aratási szabadságot kínált fel a sztrájkolóknak. A munkások az ajánlatot visszautasították. Az igazgatóság huszonnégy óra gondolkozási időt adott a munkásoknak és kijelentette, hogy a továbbiakban nem tárgyal kollektive a szfrájkolókkal, hanem az egyes munkára jelentkezőket felveszi. Minthogy csütörtökön reggel egyetlen munkás sem jelentkezett a sztrájkolok közül munkára, a vállalat termelését nyolcvan százalékkal csökkentették és tervbe vették a2t is, hogy a telep működését egészen beszüntetik és a novibecseji és kanizsai fióktelepeken fogják elvégezni a felvállalt munkát. Á sztrájkolok a Huszák-veudéglőben ütötték fel a sztrájktanyájukat. Nikolics Gyuia iparügyi rendőrkapitány táviratban értesítette a noviszadi njunkafelügyelőséget a sztrájkról és kérte az egyeztető eljárás megindítását.
