Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)
1926-04-02 / 91. szám
6. ©Mal BACSMEGYEI NAPLŰ 1026. április 2. HRPRÓL NRPRR • a • Búcsú a kapufélfától A szuboticai Bárány-kávéházban tegnap este ekszkluziv társaság mulatott. Hosszú asztal mellett vidám vendégek ültek: éthordók, pikolók, portások, főurak, ikaszirnök, ruhatárosok, esszájgpucolók, szobalányok és más, szigorúan brancsbeüek, akik bucsuestélyüket tartották. Olyan megható volt a Józsi, amint elcsukló baritonján feiköszöntőt mondott, amelyben a szakmát és a szalma névtelen harcosait éltette. A Balog Pista bandája tust húzott, a Matild kaszirnö azt kiáltotta, hogy »éljen«, széttolíák az asztalokat és az előtérben táncra perdültek. — Iliaj, tyűha j, sose halunk megt — rikoltotta a kis esszájgpucoló és a csuda nagy mulatságban nem is jutott eszükbe, hogy holnap is megvirraji és holnap már nem‘lesz kenyerük, így boros fővel táncolnak át a facér reggelbe, amely már nem ád nekik kenyeret. A Bárány-kávéház és szálloda bérlőjének elsején lejárt a szerződése és a Bárány tulajdonosa házikezelésbe fogja venni a kávéházat, amely egyelőre »átalakítás miatt« zárva marad. A személyzetet szélnek bocsájtották, fel is ut, le is ut és ez a maroknyi tömeg, amely itt. egy kis falu patriarchális életét élte, most oszlásnak indul. A portás ur ivott, amennyi csak beiéiért, a pikoiók a vajaskenyérre vetették magukat és Ilka nenő, minden elárvult pincérek nemtője, átjött vizitelni a Városiból erre a har lőtt! torra. Szem nem maradt szárazon a lélekemelő ünnepélyen. Már úgy mulattak és bucsuzkodtak, akár a földbirtokosok és patinás főurak: sikkesen és finoman. Csak éppen, hogy zárórakor nem csörögtek késükkel a poharakon: — Fizetni! És a főirrnak nem kellett tartani a bliccelőktől. Leégett Petőfi csárdája A kocséri határban az elmúlt éjjel kigyulladt a hires Kutytakaparó csárda. Virradóra már csak üszkös romhalmaz jelezte a helyét. Kocsér község tanácsa elhatározta, hogy a csárdát újra felépítik, pontosan úgy, ahogy régi formájában kinézett. Csárda és korcsma, ahol jó bort és szép csaplárosnét mértek, sok volt a magyar Alföldön, miért éppen a Kutyakaparóhoz ragaszkodik a hivatalos kegyelet? A kocséri csárdát egy szökehaju fiatalember tette örökéletüvé, egy vékonydongáju, • fáradt legényke, aki betért ide, egész napos csavargás után, megpihenni. Itt, az alföldi csönd és délibábos csudák ezer szépségei között született meg a magyar költészet egyik legszebb gyöngye, amit a szőkehaju fiatalember irt ott a csárda kecskelábu asztalán, a boms pint mellett, névszerint Petőfi Sándor, foglalkozására nézve facér színész. Azóta pazar hotelek emelkedtek a Duna-parton. gyönyörű villák, vasutak, vendéglők, de a dzsesszbend lármája és a villanylámpák fénye se tudja elhomályosítani a Kutyakaparó egy szál cigányos, olajmécseses sziluettjét. amely egyben a magyar temperamentum mélységes szimbóluma is. A kamu'őré prímás és az antiszemita cigőnybanda Szatmáron az elmúlt napokban cigányverseny volt, amelyen Balogh Imre cigányprímás vitte el az első dijat. A máramarosszigeti cigányok, amikor megtudták, hogy az országos versenyt nélkülük folytatták le, borzasztóan felháborodott hírlapi nyilatkozatokban hozták a nagyvilág tudomására lesújtó véleményüket a »hecc«-ről, amely szerintük közönséges svindli és amelynek ujrafelvételét követelték. A cigányháboru feldúlta a szigetiek békéjét, különösen a máramarosi zsidó cigányzenészek érzik sértve magukat és prímásuk 3 következő kijelentést tette a »Szamos« című napilap szemfüles riportere előtt: — Kérem szépen — mondta Steingieser SándoT, a rituális prímás — Szatmárnak nem volt joga északromániai versenyt rendezni, mer Szatmáron vannak a legrosszabb cigányok. Csupa »kamukóré* prímás van ott. akik nem játszanak, de »kolmarkolnak«. A nyertes Balogh Imrével én például tehetségemen alulinak taTtom, hogy kiálltaik. Akkor inkább Szirmay Ferinek kellett volna nyernie az első dijat de nem Balogh Imrének, akinek a bandája fértelmesen rossz. Sajnos, bennünket kiíürundzvanzigoltak, mint a huszonegyet, de annak az antiszemita bandának még ki fogom mutatni a fogaim fehérét! És rávicsoritotta agyarait a riporterre, aki ijedtében vastag betűkkel irta meg, hogy a Steingieser ur állkapcái valóban félelmetesek. A zsidó cigánybanda törzsfőnöke ezután bizalmasan elárulta, hogy rövidesen újabb versenyt rendeznek, amelyen az összes helyiérdekű orthodox cigányzenészek viribus-unitis fogják kimutatni fölényüket az antiszemita bandákkal szemben. A cigányzenészek is antiszemiták, de ezt csak a zsidó cigányok tudják. Változások a vajdasági közigazgatásban Jegyzőit és szolgabirák kinevezése és áthelyezése Beograd''ó! jelentik: A belügyminiszter csütörtökön a Vajdaság közigazgatásában újból több változtatást eszközölt. A be ügyminiszterium e'bocsájfotta ál ás bó! az egyetlen maryar szolgabirót. Dorogi G bor zsaba!ji szo'gabirót, akit p legutóbb helyeztek át Sienttrö Zsaba'jra. Helyébe Zsaba'jrn Kosenovics Mi'án d 'rdai szolgab rőt, D rdára pedig Podiunac Jovan vo’t szolgabirót neveztek ki. Birinac Radoszav kovacricai szolgabiró! Belacrkvára és Miosevics Dejan be'acrkvai szolgabirót Kovacvicára helyezték át. Perunisics Dús n panc-evői vizsgá'óbiztost a be ügyminiszler visszarendelte abtocrádi kerülethez szolgálattételre és Pancsi-vón a to ábbi vizsgálat veretesével Iszaj ovics Vasza polgármestert bízta meg. Ezenkívül a palánkat járásban levő Obranovacra Szpasics Bogumil srilvási jegyzőt, Bukin községbe pedig Prodanovics Leo bezdáni jegyzőt, dr. Prodanovics Zsivko fiát nevezte ki a belügyminiszter. Forradalmi módszerekkel nem lehet eredményt elérni Az amsterdami szakszervezeti internacionálé Üti árának előadása a szuboticai munkásotthonban — A németnyelvű előadás magyar tolmácsolását viharos közbeszólásokkal fogadták A szuboticai Munkásotthonban csütörtök este hét órakor Sassenbach János, az amszterdami szakszervezeti internacionale titkára és Gál Benő, a magyarországi szakszervezeti központ titkára előadást tartottak. Az előadást viharos szaktanácsi ülés előzte meg, mert a munkásság egy része az előadás alkalmából határozati javaslatot akart előterjeszteni, mig a másik rész azon az állásponton volt, hogy minden véleménynyilvánítás nélkül meg kell hallgatni a vendégek előadását. Az ellentétek valójában nem ebben a formai kérdésben támadtak, hanem visszanyúlnak a szuboticai munkásszervezetek 1925 október 11-ikén tartott kongresszusára, amikor a szakszervezetek egyesülését mondották ki. A munkásság egy része nem csatlakozott az egyesüléshez és olyan hirek terjedtek el. hogy a nem egyesült szakszervezetek hívei tüntetésre készülnek az amszterdami internacionálé ellen. Ennek megakadályozására határozták el, hogy csütörtök este kizárólag a vendégelőadók fognak beszédeket tartani. Krekics Bogdán, a beogradi jugoszláv szakszervezeti központ titkára nyitotta meg az ülést és rövid bevezetés után Sassenbachmk adta át a szót aki német nyelven tartott beszédet. A gyűlésen nagy számban jelentek meg a nem egyesült szakszervezetekhez tartozó munkások és az egyesült szakszervezetek ellenzéke is. Sassenbach beszédét nyugodtan hallgatták meg mert a megjelentek nagy része nem tudott németül. A nemzetközi szervezet titkárának szavait Gál Benő tolmácsolta magyar nyelven. Az ő beszéde alatt már feszült volt a helyzet, ámbár Gál nyomatékosan kifejezésre futtatta, hogy nem a salát véleményét mondta el, hanem az előtte szóló szavait tolmácsolja. Sassenbach beszédében fejtegette a moszkvai és az amszterdami szakszervezeti internacionálé közötti különbségeket, amelyek főként abban állanak, hogy Moszkva a világforradalom megszervezését tűzte ki céljául, az amszterdami internacionálé pedig azt tartja, hogy a szakszervezeteknek a munkásság jelenlegi gazdasági helyzetét kell a lehetőség szerint rhegjavitaniok, a forradalmi célokat pedig a politikai szervezetekre kell hagyni. Ennek ellenére sem akarták megakadályozni, hogy a moszkvai szakszervezeti szövetség belépjen az amszterdami internacionáléba, a kapukat megnyitották Moszkva előtt, de nem engedhették meg hogy a moszkvaiak eltérítsék Amszterdamot a maga elé tűzött céltól és Amszterdamra ráaktrojálják az ö harcmodorukat. Az amszterdami internacionálé szerint Moszkva Oroszországban olyan eszközökkel dolgozhat, amilyenekkel tud és akar, de a háború után újjáalakított Európában nem lehet forradalmi módszerekkel eredményt elérni és ezért a szakszervezeti mozgalomnak a máért, a ma élő munkások gazdasági elhaladásáért kell dolgoznia. A Szófiában megtartandó Balkánkonferencia célját abban jelölte meg a szónok, hogy a Balkánon a szakszervezeti mozgalom fejlesztését mozdítsa elő és lehetővé tegye a Balkán bekapcsolódását a nemzetközi szakszervezeti mozgalomba. Hangsúlyozta végül a szónok, hogy a szófiai kongresszuson kizárólag az amszterdami központ szervezetei vehetnek részt. -A viharos közbekiáltásoktól kisért tolmácsolás után Gál Benő a maga nevében reflektált a közbeszólásokra és az előadás előtti szaktanácsi ülésen elhangzott véleményekre. Gál beszédének ez a része a magyarországi helyzettel foglalkozott és azt vitatta, hogy a magyar munkásmozgalom vezetői az egyedül lehetséges politikát folytatják és bátorságuknak adták tanujelét, amikor a legnehezebb viszonyok között újból megerősítették a munkásszervezeteket, amelyet*, hogy gyáván elhagyták volna a küzdőteret. Az elnöklő Krekics Bogdán ezután kijelentette, hogy az értekezlet kimerítette tárgysorozatát, mert az előadások feletti vitának a program szerint nincs helye. Az elnöki emmciáciöna elkeseredett közbekiáltások hangzottak el és miközben Krekics a terem elhagyásával jelezte, hogy az értekezletet befejezettnek nyilvánította. Berkes Pál a nem egyesült munkások részért 1 az előadó asztalhoz lépett és egy székre állva határozati javaslatot terjesztett elő. A határozati javaslat pontokra osztva indítványozza »a nem egyesült szakszervezetek és az egyesült szakszervezeti tanács közös megegyezése alapján«, a jugoszláviai proletariátus közt dúló testvérharc megszüntetését. A javaslat elitéli azt, hogy a szakszervezetek a szakszervezeti életbe politikát visznek és ezzel a munkásság egységét megbontják. Megállapítja, hogy emiatt nem járult hozzá a szuboticai munkásságnak több mint ötven százaléka az októberi konferencián az egyesüléshez, végül indítványozza, hogy kérjék fel a Balkán-konferencia intéző-bizottságát, hogy a konferencián a nem egyesült szakszervezetek delegátusainak is adjanak helyet és azon kövessenek el mindent, hogy a munkásság egysége az igazi osztályharc érdekében helyreálljon. A megjelentek nagy többsége lelkes éljenzéssel elfogadta a javaslatot. Gyilkosság vagy szerencsétlenség ? Részegségében ecetsavat ivott egg szentai gazdálkodó Szentáról- jelentik: Kovács Czéraa Péter harminckétéves béressori gazdálkodó hétfőn feleségével együtt Szentán tartózkodott. Mielőtt haza utaztak, Kovács betért a vasúti állomás melletti Boros-féle kocsmába. Mikor haza érkeztek, a férj a bogarast kocsmában újból inni kezdett és berúgott. Nagynehezen hazaértek és ezi asszony átment kislányával a szomszédba. Mikor néhány óra múlva hazatért, Kovács súlyos betegen fetrengett az udvaron. Az asszony távollétében a férfi ugyanis bement a kamarába és ott ittas állapotban az egyik ecetsavval telt üveget felhörpintette. Dr. Halász hogósi orvos nyomban megjelent a helyszínen és az ö tanácsára Kovácsot hétfőn beszállították a szentai közkórháziba, ahol a szerencsétlen ember kedden este meghalt. A szuboticai ügyészség elrendelte a holttest felboncolását. Csütörtökön délelőtt Davidovles Bogdán szentai járásbiró, dr. Méri Sándor és dr. Beleszlin Bránkó városi tiszti orvosok, Mánics Voin helyettes bűnügyi kapitány és Berkovics Béla bírósági jegyző megtartották a boncolást, de minthogy a másfélnapos hulla erős oszlásnak indult, nem lehetett megá'lapitani, hogy a halált mi okozta!. A belső részeket a beogradi vegyvizsgáló intézetbe szállították. Rejtélyessé teszí a halálesetet az a körülmény is, hogy az üvegnek, amelyből Kovács állítólag az ecetsavat itta, csak az oldalán látszik kéznyom, de az üveg teteje, ahol a dugót ki kellett volna az elhunytnak huzni. teljesen poros és így kizártnak látszik, hogy az ecetsavas üveget kinyitotta. Davidovics vizsgálób'ró most a rendőrséggel együtt abban az irányban nyomoz, hogy nem gyilkobák-e meg Kovácsot, mert valószínűtlennek látszik, hogy akár a sok pálinka, akár az ittas állapotában megivott ecetsav ölte meg. ÍENGLESKI magazin i I Fiókja Beograd, Vuka Karadž ća 18. | X Mértíkosztáiv legfinomabb fé firuhákra £ ♦ "> fl Fehérnemű mérték ötén ♦ ülönlepesség: kész angol ulsterelc, rag-* ♦ ánok, eredeti „Burberys“ eaököpeny* } Sportruházati különlegességek. |
