Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-11 / 99. szám

16. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ ...... 1Q26 április 11. FORD a világ legnagyobb autóüzeme A kezdet — A mai őzem — jövő Egyszerű paraszt környezetben hat­­vanhároni éwei ezelőtt látta meg a napvilágot a világ legtehetségesebb és iegisineríebb nagyiparosa, Henry Ford. Huszonkilenc éves korában mint fiatal technikus kezdte el kísérleteit, amelyek főleg arra irányultak, hogy olyan mo­tort konstruáljon, amit a mezőgazdasági üzemekben lehet hasznosítani. Négy évi 'munka után készült el az első modell, amelynek mintájára hét évig kétfcültek a Ford-inotorok anélkül, hogy az üzem lényegesen nagyobbodott volna és an­nak jövőjét valaki is az alapítón kivül sejtette volna. Végre 1903-ban 28.000 dollár alaptőkével megalakult a Ford Motor Company és bámulatos fejlődés után 1924-ben ez a gyár már a tizmiilio­­modik kocsit hozta forgalomba. Az évi produkció természetesen nem volt minden évben egyforma. Az első ötmillió darab gyártási ideje tizennyolc év (1903—■ 1921-ig), a következő pt­­millió darab három év alatt (1921— 1924-ig) készült. A mai űztem evenként kétmillió kocsit ad át a forgalomnak éa egyedül Amerikában 150.000 munkást foglalkoztat. A nagy siker titka nemcsak Ford zse­nialitásában rejlik, szerencséje is volt. Nem láthatta és nem sejthette előre senki az Egyesült Államok lakosságá­nak nagy anyagi fellendülését, amely lehetővé tette a Ford-üzemek példát­lanul gyors fejlődését. Ford sikerét elő­segítette az is. hogy alkoholtilalom foly­tán a munkástömegeknek nemcsak anyagi helyzete javult, hanem érdeklő­dése az autó Iránt nem sejtett módon -növekedett. Az amerikai méretű pro­dukció és az üzem technikai és gazda­sági organizációja pedig oly olcsóvá tette a Ford-kocslt, hogy annak _ meg­vétele könnyen lehetővé vált a iólfize- Sett munkás számára is. Ilyen körülmények között nagysze­rűen érvényesülhetett a gyakorlatban Ford újszerű gazdasági tana. A fo­gyasztás emelésével sikerült az eladási árut annyira csökkenteni, hogy n_ Ford­­kocsi megszerzése uiabb tömegek szá­mára is lehetővé vált. Munkásaival szemben Ford elve nem a munkabér leszorítása, hanem a munka hasznosításának emelése. Munkásainak produkciója elsőrangú, bár Ford akkord­­munkát nem fizet, ehelyett a nála mun­kában eltöltött évek után külön pótlék iár. Ezzel biztosítja Ford kitűnő és betanult szakmunkásainak lövőiét, akik 15—20 évi munka/ után rendszerint egy-egy kis vendéglőt vagy üzletet mondhatnak magukénak. Rokkant mun­kásokat pedig megfelelő munkabeosz­tás mellett teljes fizetéssel foglalkoz­tatnak a Ford-üzemek. Hogy Detroitiján, ahol Fordnak százezer munkása lakik, av, élelmiszerek és a«, közszükségleti cikkek ne dráguljanak, arról Ford saját fogyasztási szövetkezetei gondoskod­nak. A magas munkabér vásárlóerejét ezzel is emelik. Es Ford munkásai nem is panaszkodnak s üzemében még soha nem volt sztrájk. Naponta hatezer autó készül ti Ford­­? várakban, az ezek előállításához szük­séges nyersanyagokat is Ford-üzemek szállítják. Tizenöt szénbánya napi 12000 tonna termeléssel, az ércbányák 625 tonna napi produkciója fedezi Ford szükségletét szénben és ércben. A szük­séges fát saját erdőségei és fűrész­telepei szállítják. A tulajdonképpeni gyárhoz tartozik a világ legnagyobb ol­vasztója, ahol 400.000 tonna vasat dol­goznak fel naponta s 1600 tonna kok­szot állítanak elő. úgy hogv az öt dol­láros szénből 12—13 dollár értékű koksz és melléktermékek kerülnek ki. ?roir;üíekpén 280.000 HP áramot pro­­nkálnay, ebből az autógyártáshoz szükséges 80.000 HP, a többit Ford ele­ktromos vasutal és még néhány Ford- Vállalat hasznosítja. Saját papírgyárán kívül üzemben tart Ford egy hatalmas cementgyárat, amely a vas feldolgozá­sánál felhasznált koksz melléktermékei­ből 2000 tonna cementet produkál. A Ford-gyár hétmillió négyzetméter üve­get használ fel évenként, amelyet szintén saját gyáraiban készít. Leg­újabb üveggyára uj módszer. szerint az üveget nem táblákban, hanem végnél­kül! szallagokban állítja elő. amelyet azután a szükséglet szerint darabolnak fel. Ezeknek a gyáraknak a produktu­mai tulajdonképpen a Ford-auték elő­állitásálio zszükségesek. Hogy az említett gyárak mellékter­mékeket Is produkálnak és azokat Ford frízén, szurok, ammoniumsulíat, me­­thylalkohol és enyv formájában szintén piacra hozza, ea természetes. Ezek ré­vén évenként tizenháronimillió dollár­ral növekszik a Ford-üzemek bevétele. A munka tempóját jellemzi, hogy üt óra alatt a folyékony nyersvasból Ford-autó lesz. Mérnökök és munka­vezetők egy külön csoportja "dolgozik azonban azon. hogy ezt a hihetetlen tempót gyorsítani tudnák és ha egyál­talán lehetséges, a Ford-autót techni­kailag is modernizálják. Hetenként át­lag ötszáz apró technikai újítást vezet be Ford. Ez a titka, hogy a Ford-autö meghódította a világot. Csak természetes, hogy olyan nagy­arányú ipari vállalatnak, mint aminő a Ford-müvek, a világpolitika sem teljesen közömbös. Ford valamikor a világbéke apostola volt, mert érdeke volt, hogy autói minél több államba jussanak. En­nek azonban a háború nagy akadálya volt. Most pedig miiitarisía Ford, aki azért küzd, hogy' az Egyesült Államok­nak is legyen állandó hadserege. A had­sereg szánjára sok autó kell. Csak ter­mészetes, hogy Fordnak saját lapja is van. Dearborn Independent a cime a Ford-üzera lapvállalatának, amely a Mialatt teát szürcs/öitem nagy kényel­mesen, petyhüdten és a világ egyik leg­jobb fajtájú cigarettáját szívtam, Dénes barátom fennhangon gondolkodott. — Minden ideges, neuraszténiás, egy­szóval modern embernek életében van­nak napok, mikor az idegei jobb akaratuk ellenére valami fenkölten nevetséges és kellemetlen játékba fognak. Régebben ezt angolosan szürke és náthás szóval »spleenének nevezték, pedig ez az álla­pot sbkkal színesebb és érdekesebb, mint az angol fanyalgás. Füstfelhőt öblögetett ki a száján és hosszú, finom kezével olyan mozdulato­kat irt le a füstgombolyagok közt. mint­ha szellemeket idézne. — Nálam — folytatta ez az ideges ál­lapot mindig egyforma módon követke­zik be. Egyszerre csak elkezdek szago­kat. illatokat érezni, amiknek nem tudom eredő okát megnevezni. Decemberben például üde orgonaillatot érez az ember, júniusban pedig sültgesztenye szagot Szinek is ingerük ilyenkor az embert, de valami furcsa, kába módon. Például egy nő tengerkék ruhában olyan hatást tesz az ember Ízelítő érzékére, mintha timsót olvasztana a nyelve hegyével. És ilyen­kor minden nőnek más illata van. Egy barnahaju, kreolarcu nőből például ele­fántcsont szinii szag árad. Egy vörös­­hajú nő lázitó fehér bőrének málna sza­ga van. Furcsán néztem különös barátomra, de ő rendületlenül folytatta : — Szóval azt akarom néked mondani, hogy az ember ebben az ideges állapot­ban többet érez, mint máskor. Többet, vagyis jobban érzékel mindent a vilá­gon és rájön arra. hogy szín. hang, illat voltakén ugyanannak az érzéknek más­más formája. És volíalcépp mind ugyan­arra vonatkozik, tudniillik'— a nőre. — És az öregembernél? — vetettem ellene. — Ezít nem, tudom, mert még nem voltam öreg — felelte Dénes — de úgy sejtem, hogy az öreg embernek minden érzése citompui és átidomul. Amikor fe­hér husu édes almába harap, egy régi női csók emléke támad föl benne, de már nagyon homályosan, öreg emberek azért szeretnek finoman enni. mert az étel és ital izeiben régi szerelmeik emlé­két keresik. Is azért szeretnek zsörtölőd­ni, mert régi szerelmi veszekedéseik képe kísérti Őket. Az öreg ember azt hiszi, hogy már senki sem szereti őt és elfelejti, hogy voltakén ő vesztette el a szerelem iránti érzéskét. — Kérlek — mondtam barátomnak — én nyugodtan végighallgattalak, alig szóltam ellened, de most már kiváncsi vagyok, hogy hová akarsz, mindezzel ki­lyukadni? Mert okvetlenül rejtegetsz valamit a begyedben. kötelező katonai szolgálat mellett küzd. A hatalmas dollár milliókat vé­deni kell s erre a legjobb eszköz — a minden forradalmi törekvéssel szemben ellenálló nagy hadsereg. * Hogy ez az iram folytatódhat-e és nincsi-e már Amerika Ford-autókkal túl­ságosan ellátva, amikor minden hato­dik embernek saját autója van, ez a laikusok gondja és nem Ford-é. Itt nem inflációs terjeszkedésről van szó. Az üzemet a konjunktúra nagyban segí­tette. de egy zseni virágoztatta fel. Ford zsenialitása pedig, nincs szünőben. Tudja azt, hogy átlag hat évi haszná­lat után a Förd-autóját minden honfi­társa ujjal cseréli fel. A teherautót pe­dig ' c'bk most kezdik megfelelő mér­tékben használni. És hói vagyunk még a Ford-traktor általános alkalmazásá­tól a mezőgazdaságban. ' Fordnak a felsoroltakon kivül is van­nak üzletei és vannak további tervei. Ne szóljunk itt európai gyártelepeiről vagy kanadai gyáráról, amelyeknél a piac felvevőképessége határtalannak látszik. Japánban. Kínában, Szibériá­ban. Afrikában még szinte korlátlan lehetőségek vannak. Itt morft kezd Ford nag yüzleteket kötni. Ford vagyonát négyszázmillió dollárra becsülik s tud­ják róla. hogy nem kezd kétes üzle­tekbe Hoós Imre — Ezt kitalálhatod — folytatta — mert ok nélkül nem szoktam soha sem sokat beszélni. Egy bolondság, egy öt­let, egy semmiség az egész, amit el szeretnék neked mondani. Hogy ép az az oka, hogy mindig tiszteletben tartod az embernek azt a jogát, hogy olyan bolond lehessen, amennyire csak jól esik neki. Még mámoros volt saját szavaitól és úgy ment, valósággal dühöngött az író­asztaláig. Annak a fiókjából egy nagy gondosan összekötözött éd rendezett csomagot vett ki. elém tette egy asztal­ra. felbontotta és ag egészet elém tárta. Egy csomó női arckép, lehetett talán félszáz is, omlott ©libám. Hol a lefény­­képzett nőkre, hol Dénesre néztem és igyekeztem, hogy valahogy el ne moso­­lyodiam. Barátom halk hangon magya­rázott: ■— Tegnap aféle bolond, neraszténiás napon volt. Egész napon át a lakásomban tespedtem. Akarat, életkedv és cselek­­vósvágv nélkül. Hevertem a pamlagon és szagokat, színeket, hangokat éreztem össze-vissza és úgy csendesen meg akartam halni . . . Visszagondoltam ed­dig való ©etemre és akkor eszembe ju­tott ez az ötven arckép, ötven nő . ,. — Miféle ötven nő ez? — kérdeztem. — Elmúlt szerelmeim — felelte méla­­busan — kora ifjúságom óta gyűjtöm az arcképeiket, idestova tizenöt esztendő óta. El sem hiszed, hogy mennyi fárad­ságomba került mindez, mert nincs ne­hezebb dolog, mint tisztességes nőtől fényképet szerezni. Hamarább lehet egy csókot . . . ötven tisztességes nő fek­szik itt előtted, barátom, nagyrészük férjhez ment. egy részük férjnél volt, mikor megismertem, De hangsúlyozom, hogy kokott nincs köztük egy sem és hogy valamennyibe hosszabb-rövidebb ideig szerelmes voltam. — Évenkint tehát átlag három-négy nőbe voltál szerelmes. Nem is olyan sok a mai világban. — Szolid ember voltam esér-te életem­ben — folytatta Dénes — és az ötven nő közül egyet sem csábítottam el. Csak szerettem őket. udvaroltam nekik, lelke­sedtem értük, míg férjhez nem mentek. És tegnap ép az jutott eszembe, hogy miért van az, hogy az ötven nő közül egyik sem lett a feleségem. —Bizonyára nagyon válogatós voltál — jegyeztem meg, — Ebben igazad van — felelte Dénes — egyik szebb volt. mint a másik, egvik kedvesebb a másiknál, egyik erénye­sebb a másiknál és én nem tudtam meg­állapodni egyikkel sem, mert nem vol­tam tisztában magammal, nem ismertem ízlésemet, igényemet, vágyaim határait és korlátáit — Veszedelmesen közeledsz az aggle­génység felé — mondtatni. — Erre eszméltem én is tegnap — szólt barátom — és valami hallatlan vágy fogott el, hogy keressek, és talál­jak magamnak egy boldogságot, amelyet végre tető alá hozhatok. De hogyan kezdjem el? . . . Dénes1 nagy füstielhőt fújt ki magáiról és folytatta: —Amint aiz arcképeket nézegettem, hirtelen eszembe ötlött hogy ez az öt­ven fénykép... az én fotográfiám! Az ötven nő az én ízlésem, az én lelki ké­pem. Ezek az én vágyaim, re meny cint csalódásaim. Ez én vagyok* — Természetesen. — És amint ezt fölfedeztem, —< folytatta Dénes — aa újabb ötlet szinte magától folyt az elsőből. Éreztem, hogy ebből az ötven nőből kell megalkotnom az ötvennegyedikuek a képét is, aki hoz­zám való és akit nekem feleségül kell vennem. Egyszerű összeadás dolga volt az egójz. Ötven nő közt harminckettő szőke volt, tehát szőke a zsánerem. Hu­szonnyolc nyúlánk, magas, karcsú nő volt köztük, tehát magas, sovány nő öz­én esetem. És így tovább... Az ötven fénykép segítségével megrajzoltam az én jövendőbelimnek egész jellemét, úgy hogy ha festeni tudnék, akár el is ké­szíthetném az arcképét. — De fogsz-e találni ilyen nőt a vilá­gon? — Már találtam is — felelte. — Ilyen hamar? — szóltam meglepeti ten. A véletlen a kezemre játszott —* mondta Dénes — és ebben neked is ré­szed van. — Nekem? — kérdeztem. — Igen, tegnap mikor az a bolond na­pon volt. végre már a megőrüléstö! fél­tem és kalap nélkül leszaladtam az uc­­cára. Az emberek bámultak rám, amint tétován ödöngtem köztük. Egyszer csak megpillantottalak téged. Ezv hölggyel mentél. — Ez igaz. Félhét óra tájban, ugy-e? — A Lipót-köruíon — Felelte Dénes — és ha nem vagyok túlságosan iudisz­­krét. ki volt az a hölgy? — Előbb tudnom kell. hogy mit akarsz tőle? — szóltam kitérően. — Ez a hölgy ... ez a hölgy — szólt Dénes — ez az ötvenegyedül Nem szóltam semmit, arcomnak egy izma sem rándult meg. — Van valami közelebbi közöd ahhoz a hölgyhöz? — kérdezte barátom. — Nincs semmi ... — feleltem. — Igazán semmi? — kérdezte Dénes és fürkészte a szememet — Teljességgel semmi — feleltem ha­­tározoiftan. — Akkor nagyon kérlek rá, mutass be engem annak a hölgynek. — Szívesen . . . Eddig volt a beszélgetésünk. Dénes barátomat magára hagytam és elmenet tőle az egész utón azon gondolkodtam, hogy most mit tegyek? Az a nő. akivel Dénes látott, nem tartozott amaz isme­retségeim közé, amikkel el szoktam tíl­­csekedni. Ismeretségünk eredete mind­össze annyi, hogy éjjel néha véletlenül találkozunk, ő is egyedül volt, én is egyedül bandukoltam. Cigarettát, vagy kapupénzt szokott kérni tőlem. Azt sem tudom hol lakik. Mindig ióravaló, tartóz­kodó nőnek látszott. Sohasem molesz­tált. Virág volt a mocsárban. • ...Nem tehetek róla, de Dénes felesé­gül vette és mindig azt erősítette, hogy jól járt vele. De én máig is az»n tűnődöm, hogy ötven tisztességes nőből, hogy lett az eredmény ... ez az ötvenegyedik. Aki itaog/r&dOa j ón SOi/7 no mulassza el a fővár®# íegnjabb látványosságát megtekinteni! Csodálatossá szép a SZLÁVIA - !. 0. K. SZ. BUTORLERAKATA Nagy választék ízléses bútorokban! A bútorok remek kivitelben és szolid kidolgozásban készülnek. Rendkívül olc«é átadási árak! A szövetkezetnek Bukarestben és Milánéban vannak már lerakatai. Öl VEN NŐ MEG EGY Irta: Színi Grjula

Next

/
Thumbnails
Contents