Bácsmegyei Napló, 1926. április (27. évfolyam, 90-118. szám)

1926-04-11 / 99. szám

1926 április 11. BÄCSMEGYE! NAPLÓ 17. oldal. A bányakutya apja re ne vegye, abszolút kitűnő cikkbe kell A drága öregurat, aki a bányakutyát szülte, Schütz Arthurnak hívják. Mér­nök. Fehér haja és fehér szakálla van; csupa ötlet és malicia. Egy kicsit bo­lond. Az a rögeszméje, hogy pontosság­ra és piegbizhatáságra szoktatja a bé­csi saijtót Hallatlanul müveit, élő laxi­­,kon. született újságíró-tehetség. Most van pontosan tizenöt esztendeje, hogy először uszította rá bányakutyáját az osztrák zsurnalisztikára és haraphatta véle bokán a világ legnépszerűbb, és leg­­pedánsabb lapját, á JYcan trete Fresse t. 2. Nem akar intcrvjut adni. —• Tizenöt éve állok harcban az új­ságokkal — mondja — csak nein fogok most nyilatkozni... Hosszas kapacitálásra enged, de fe­nyegetően hozzáteszi: — Jó lesz, ha vigyáz, lesz a nyilat­kozatban egypár bányakutya! 3. Azután elmeséli az első bányakutya történetér. 1911 április elsején a Nem Freie Presse egy rendkívül alaposan és teljes szakszerűséggel megirt tudósítást ka­pott arról, hogy az ostrau-karwini szén­bánya laboratóriumának mérnökei a di­namók működése körül zavarokat fi­gyeltek meg és megállapították, hogy azok oka kisebbarányu földrengés volt. A lap a legközelebbi vasárnapon tudo­mányos rovatában gyanútlanul leközölte a cikket. Másnap valamelyik bécsi lap­ban egy nyilatkozat jelent meg, amely leszögezte, hogy a jólinformáltságára és értesüléseinek megbízhatóságára oly büszke Presse félrevezette olvasóit, mert először is az ostrau-karwini bányának nincs Is olyan nevű mérnöke, mint aki a cikk beküldője gyanánt szerepelt, má­sodszor az állítólagos földrengésről szóló hír nem Igaz, harmadszor pedig a cikknek a bányakutyára vonatkozó része a legszemenszedettebb marha­ság. A közleményben ugyanis azt irta beküldője, hogy amikor a földlökések kezdődtek, »a laboratóriumban alvó bá­nyakutya fölriadt és hangos ugatással adott lelet nyugtalanságának — Bányakutyának (Grubenhund) a csillét, a sínen járó szénszállitó kocsit hívják a bányászok — állapította meg a leleplezés — az pedig némileg való­színűtlen, hogy a csille hangos ugatás- j sa! jelezte volna a földrengést... A Presse, amióta ez a blamázs tör­tet vele, nem közöl olyan beküldött tudósítást, amelyet valamelyik munka­társával előbb nem ellenőriztetett. A német újságírásban pedig ma is Qru­­benhund-nak hívják a hasonló baklövé­seket. 4. — A Pressét — folytatja Schütz — amióta ezzel az áprilisi tréfával felül­iettem, hónapokig ugratták a többi la­pok. Csak akkor hallgattak el, amikor sorra áldozatul esett valamennyi egy­­egy jól megszerkesztett bányakutyá­nak. Az elsőt tréfából követtem el, de amikor láttam, hogy a lapok milyen kritikátlanul és lelkiismeretlenül állít­ják össze híranyagukat, elhatároztam, hogy felveszem a harcot az újságírói felületesség ellen és nagyobb komoly­ságra szoktatom a sajtót. Tizenöt éve dolgozom ezen és dicsekvés nélkül mond­hatom, hogy nagy érdemeim vannak a bécsi lapok alvójának emelése körül. Higyje el, hogy ez a munka nem is olyan könnü és mulatságos, mint ami­lyennek látszik. Idáig többszáz bánya­kutyát sütöttem el és a dolog természe­ténél fogva ezek mind a legkülönbözőbb témakörből valók kellettek, hogy le­gyenek. Politika, sport, közgazdaság, irodalom, zenekritika, harctéri tudósí­tás. mindezekkel foglalkoznom kellett. A bányakutyát ha az ember azt akarja, jiega a szerkesztő íí átolvasásnál ész-. elrejteni, olyanba, amelynek tájékozott­sága garancia, arra, hogy nincs benne baklövés. De ez még a könnyebb része a dolognak. Az igazi nehézség az elhe­lyezés. A redakciók, amióta havonkiut előfordul egy-kit bányakutya eset, rendkívül óvatosak. Persze nem a kéz­iratokat olvassák gondosabban, hanem csak azt ellenőrzik jobban, hogy hón­nap való a beérkezett közlemény. Én azonban nem sajnálom a fáradságot és ha muszáj, amerikai egyetemek levél­papírján, onnan küldetem to a bánya­­kutyát. A legritkább eset történik csak meg, hogy kárbavész a munkám s hogy észreveszik a bánygikutyát, mielőtt a. lapban megjelenik. 5. Az utolsó bányakutya a Die Börse cimü kitünően szerkesztett bécsi köz­­gazdasági hetilapban jelent meg. Schütz — természetesen álnéven — négy ha­sáb hosszú cikket küldött be a lapnak arról, hogy a hibás adórendszer miatt az osztrák gyárak egymásután költöz­nek külföldre. A cikk egész sereg erre vonatkozó adatot tartalmazott, ame­lyek a lap szerkesztője előtt is ismere­tesek voltak és kétségtelenné tették, hogy a közleményt csakugyan az a ’szakember irta, akinek neve aláírásként szerepelt. Csak egy mellékmondat kerülte el a szerkesztő figyelmét. A cikk szerint »a súlyos adóterhek miatt Csehszlovákiába költözött a Schmeyer-féle vasgyár is, ami annál nagyobb veszteség az osztrák iparra nézve, mert ez az üzem állítja elő az Enstach-csöveket.« Az Eustach-csövek: az emberi fület kötik össze a szájjal. A lap legközelebbi számában éretlen tréfálkozásnak minő­sítette Schütz cikkét .,. 6. Nem lehet egyenkint felsorolni a bá­­myakutyákat. Schütz is meg szokta vár­ni, amíg tiz-tizenkettő ősszegyül és ak­kor felolvasást rendez belőlük. Ezekre a felolvasásokra máT napokkal előbb nern kapni jegyet Ilyenkor aztán csuk­­lanak a bécsi szerkesztőségekben. Az öreg sajtó-purifikátor a »Vörös terror Erdélyben« cimü riportját tartja a legszebb bányakutyának. Ez a dísz­példány a Neues Wiener Tagblatt-ban jelent meg a háború utolsó napjaiban. Schütz egy alezredes apokrif naplójá­val ültette fel a Tagblatt-ot. amely (— akkor az ilyesmi még uy volt —) nagy gyönyörűséggel közölte a vértől csepe­gő tudósítást arról, hogy az orosz nép­biztosok hogyan garázdálkodnak — Er­délyben. »A legvérengzőbb terrorista bizonyos Uralmuk elvtárs, akinek méltó párja egy Nőknek nevű detachement­­parancsnok. Rajtuk is túltesz azonban a hírhedt Bányakutya, aki egymaga több, mint háromszáz embert akasztott fel sajátkezűkig.« Egész Bécs nevetett, amikor az Abend cimü kommunista lap lefordította né­metre a tudósításban szereplő három nevet. Főleg az tetszett, hogy Schütz a Grubenhundot is beleírta — magya­rul — a bányakutyába. 7. Az Abend most öt éve, a bányakutya tizedik születésnapján húzta ki a lutrit. Schütz beküldött egy cikket a lapnak arról, hogy fel kell emelni a kutya-adót, mert nem járja, hogy amikor tízezrek éheznek, a gazdagok vagyonokat fi­zessenek egy-egy luxus-kutyáért. A köz­lemény ezek után felsorolta, hogy az egyes kutyafajokhoz tartozó példányok­nak mi az ára. A különböző rattlerek, buldoggok és selyempincsik közé be­csempészte, mint angol fajkutyát, a *King-Charles-CowlbairU-ot, amely való­ban teljesen haszontalan állatka és kl­­áílhatatlan ugatásával állandóan kínos feltűnést kelt.« Ha az ember a Charlos- Cowlbah't nevet aéraetssea olvassa, ak­kor Kari Colbert-nek hangzik és így hív­ják az Abend főszerkesztőjét. Hogy fél­re ne lehessen érteni, kit nevezett saját lapjában haszontalan állatkának, be­csempészte a kutyanevek közé a Little couTO-t is, ami Kiskohn-t jelent és cél­zás arra, hogy Colbertet régebben Kohn­­nak hívták. — Ez a bányakutya, a Kimg-Charles- Cowlbairt sokkal nagyobb feltűnést keltett Bécsben — mondja Schütz ra­gyogó arccal — mint az Abend kiállha­­tatlan ugatása. 8. Elérhet-e lényeges eredményt Schütz bácsi a bányakutyáival? Nem. Amig az lesz a helyzet, hogy az em­ber nem tudhat mindent (és a helyzet mindig ez lesz) és amig vannak embe­rek, akiknek hivatásszerüleg úgy kell tenniük, mintha mindent tudnának (ezek az újságírók), addig mindig cl lehet sütni Sportnak mindenesetre nem utolsó. s. k. Szerkesztői üzenetek • « • Többeknek. A szerkesztőség csak tel­jes cimü levelekre válaszol. Hálás olvasó, Velikibecskerek. Mun­katársunk hálásan köszöni a meleg, el­ismerő sorokat. Bizony mi vajdaságiak nagyon szegények vagyunk tehetségek­ben, ez a föld nem igen termeli a nagy Írókat, ha mingyárt He rezeg Ferenc is itt született Érdeklődésére közölhetjük, hogy Giuseppe Longo versei a Rivista d’ltalia 1925-ös évfolyamának !X. köte­tében jelentek meg. Ernst Blass verse a »Die Strassen komme ich entlangge­sucht« cimü kötetéből. Mauojlović »Ver sacrum«-a pedig a »Ritmovi« cimü kö­tetből való. Nápolytól Castellatnascig az ut körülbelül negyven perc vonaton, onnan villamos megy Sorrentóba, ez az ut másfél óráig tart. K. A. Ha a felvevőnek nincs legalább egy poénnal többje, mint valamelyik partnerének, akkor elveszítette a partit Ugyanez áll kontra esetén is. S. K., Novlbecsej. önnek végig kel­lett volna a partit játszania. Miután ön a lapjait Indokolatlanul kiterítette, a kontrázó fél joggal állita, hogy ön, ami­kor önként lemondott a játszma végig­játszásáról, beismerte, hogy a partit el­veszítette. Adal. Az ügy bírói döntés alatt van és ezért ahhoz nem kivárniuk hozzá­szólni. Annyi bizonyos, hogy a mi bí­róságaink eddig nein valorizáltak, kü­lönösen készpénzkövetelést nem. A há­ború alatt az aranyban való fizetés kö­telezettsége fel volt függesztve és az osztrák-magyar bank sem volt köteles a bankjegyeit törvényes ércpénzben be­váltani, annál kevésbbé volt szabad az aranyban kikötött fizetést effektiv aranyban követelni és teljesíteni. D. V., Mokrin. A válasz attól függ, hogy ön a helyi vagy a zónaidő iránt érdeklődik-e. H. S.. Bogojevo. Még tizenegy házért sem köteles visszamenni a feleségéhez, aki körülbelül az anyja lehetne. Hadmentességi adó. Facslr. Az 1889. évi 27. és 1883. évi 91. t. c. intézkednek a hadmentességi díjról. A kirovás ellen a lajstrom közzétételétől számított ti­zenöt nap alatt felebbezni lehet a köz­­igazgatási bizottság adóügyi alosztályá­hoz. Jogtalanság, hogy ezt az adót ön ellen kivetették. P. Z. T. ön egy igen komplikált jogi kérdésben fordul hozzánk tanácsért anélkül, hogy nevét és pontos címét közölné. Írja meg a elmét, hogy levél­ben válaszolhassunk. lin. Deutsche Musiklnstrumentenbarf Berlin, Das Musikinstrument Köln^a/Rh, Zeitschrift für Musikinstrumentenbaa Leipzig, Der Geigenbauer Leipzig. Ausz­triában nem jelenik meg hasonló szak­lap. F. K„ Petrovoselo. A legutóbbi Com* passbau a következő magyarországi ágytoll nagykereskedők vannak felvéve: Beubl Fülöp Budapest \ 1. Vilmos csá­­szár-ut 15, Bloch Mór Budapest VII, Rombach-ucca 4, Első Magyar Gyapjú-' értékesítő R. T. V, Káirpát-ucca 9. E. M.. Panes evő. Beográdi fiuinterná­tus középiskolai tanulók részére a Haj­­dukovics-féle intézet. Megbízható leány­internátus a Messinger-féle Veliki-Becs­­kereken. W. F.. Pancsevó. Párisban és Fran­ciaországban igen sok fiuinternátus van: Szíveskedjék párisi munkatársunkhoz: Bruck Imréhez (Páris 6. 4 rue de Mon­sieur le Princ. Hotel Stella) fordulni és megírni, hogy milyen intern-árus az, amely önt érdekli. B. I.. NoGszad. D. S. F. R. (Domine Salvum Fac Regem -- Urunk, áldd meg a királyt) az orosz Katalin-rend; J.H.S. (Jesus Hominum Salvator — Jézus az emberek megváltója) a svéd Szératin­­rend; /. U. P. /-’. (Justus öt Palma Flo­rebit — az igaz. mint pálma virágzik) a bajor György-rend; P, P. F. F. (Pietas, Perseverentia. Foríitudo, Fideütas — jámborság, kitartás, bátorság, hűség) a bajor Miháiy-rend rövidítése. Mindennapi olvasó, Szombor. 1. A sokféle lehetőség közül, bajos válogatni és főleg bajos e tekintetben a személyi körülmények ismerete nélkül tanácsot adni. 2. Hétköznap 18000. vasárnap1 26000. 3. Nis környéke nem maláriás vidék. B. Gy.-né. 1. Sor kerül rá. 2. Tud­óinkkal megilleti. 3. A dalmát fürdőhe­lyek látogatói, ha az illető fürdőhelyen legalább tizenöt napot töltenek, az oda váltott vasúti jeggyel vissza is utazhat­nak. Hajójegykedvezmény nincs. Sz, S. Radicif István beográdi szállá­sa: Petrograd-szálló. I. D„ Noviszad. Középiskolai (nem kereskedelmi iskolai) érettségivel me­het a politechnikumra, amely négy év­folyamú. Ennek elvégzése után mérnöki oklevelet kap. F. L., Bácskatopola. Fflszerkereske­désben, amelynek korlátolt italmérési joga van, nem szabad ülővendéget ki­szolgálni. Aki ezt a tilalmat megszegi, tízezer dinárig terjedhető pénzbírság­nak teszi ki magák Olvasó. Boka-Kotorskában van kato­nai és kereskedelmi tengerészeti iskola. Forduljon oda útmutatásért. B. M„ Debeljácsa. Van benne némi lendület, de egészben kiforratlan és za­varos. D. K, G. Nem közölhető W. F. Elég folyamatos az elbeszélés, de nincs benne semmi olyan ui mozza­nat, ami közlésre érdemessé tenné. Sz. T. Nagy olvasottságra és szocio­lógiai tájékozottságra vall. de ilyen jel­legű munka nem illeszthető be egy napi­lap kereteibe. B. S.-né. Felsőipariskolába beiratkoz­­hatik a megkívánt gyakorlati év eltelte után. R. B, I., Beograd. A magunk részé­ről nem haragszunk, a közönség azon­ban haragudna, ha ilyen kezdetleges Írást közzétennénk. G. A. 1. Díjmentesen kaphat osztrák vízumot, ha a bácsi egyetem rektorátusa részéről kiállított írással igazolja, hogy az egyetem rendes beiratkozott hallga­tója. 2. A vasúti jegy körülbelül 160—170 dinár. 3. A magyar konzulátus csak ren­des vízumot állít ki. átutaz,ási vízumot nem. tehát a vizű-inban megjelölt időig tartózkódhátik Budapesten. F. J., Ada. D. Popovics Beograd Mu­­tapova ulica 34. (Csubura.) G. A.. Starakanizsa. A levonás nem jogos, a többi társa-ság nem von le sem­mit. Tessék fenntartással felvenni a kü­lönbözeti összeget. S. B„ Szenta. Németországban a kő­vetkező hangszer-szaklapok jelennek meg: Musik-Iastrumeatea Zeitung Byr-Dr. FÖLDES MARGÍT-CRÉM PÚDER, SZAPPAN csodaszéppé teszi- Újból mindenütt kapható. Vezérképviselet: Heller, Vel.-Kikinda

Next

/
Thumbnails
Contents