Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-09 / 67. szám

1926. március 9. bAcsmegyei napi. Kisebbségi Élet • s« A kolozsvári Népszava, nuht már meg­írtuk, azt a vádat emelte az erdélyi magyar 'párt mágnás-vezetői' ellen, hogy azért paktáltak le a ^ormánnyal, mert Brattanuék megígérték, hogy a buda­pesti Altruista Bank- által finanszírozott tizenkilenc nagybirtokot visszaadja a ífulaidonosainak, akik - a magyar párt vezetőí közt . foglaliják- helyet. A kuíyos vádról a magyar párt egyik vezetője, sfcf-résityett a bukaresti paktum-tárgya - 1 ás okon, igy nyilatkozott: > A magyar párt megbízottai a kormánnyal foly­tatott bukaresti tárgyalásokon k'meri­­'tették e kisebbségi sérelmek egész kom­plexumát, az egyházi,- iskolai, nyelvsé­relmeken át talán az adósérelmekig is. ■Bölcs meggondolással és előrelátással .«/ónban eltekintettek az agrárügyek i szóba hozatalától, mert tisztában t oltak azzal, hogy a felelőtlen körte spoilt ka még a legtisztább , szándékokat is el­ferdítené és rágalmazó uszításra hasz­nálná fel. Az Altruista Baiik által . fi­nanszírozott birtokok ügye ennek az elvnek ellenére szdjbakeriilt a tárgya­lásokon. De nem mfut’ privlégium, nem mint az agrárbizcttságj kisajátító ha­tározat elleni apelike tó és, nem mint a magyar párt mágnásainak < belügye, hanem igenis,, mint .súlyos, kisebbségi sérelem, amelyről hallgatni lehetetlen­ség volt. Ennek megértéséhez tudni kell a következőket: Az Altruista Bánk iköicsönén-ek a röpiratokban felvázolt története teljesen meghamisított. Az igazság az, hogy p, bank egy csomó erdélyi birtokra adott kölcsönt. A köl­csönnek azt a, feltételét, hogy ameny­­nyiben az adósok tíz évig,nem fizetné­nek, az. államnak jogában áll opciós jo­gát érvényesíteni, bejegyezték a telek­­könyv C) lapjára, vagyis a »-teher« -ro­vatba. Időközben a, . birtokosok legna­­.gyobb része visszafizette a bank köl­csönét, azonban sokan a te-^ lekkönyvi bejegyzést nem toröríKr Ez a' mai tulajdonviszonyokat figye- Iertibevéve súlyos hanyagság, azonban tekintettel arra, hogy a kölcsön vissza, fizetésének' időpontjában még teljes volt a vagyonbiztonság és a közéleti szellem kívánta azt, hogy az'állam e hanyag­sággal visszaélve opciós jogával éljen, könnyen megérthető. Rágalom az, hogy a magyar párt ezekért a birtokokért kö­tötte le magát a kormány mellé. Csupán annyi igaz, hogy a delegátusok tiltakoz­tak az ellen, hogy hamis ürüggyel ma­gyar nemzetiségű polgárokat kiforgas­sanak vagyonukból.:! ' ’ 3. óidéi. dig szívesen, büszkélkedve hirdeti a közitársaságban ’ uralkodó békebeli álla­potokat, raégjs szükségeinek tart ismét egy olyan javaslatot beterjeszteni, mély az esküdtbiróságok működését: tovább­ra is felfüggeszti. Az esküdtbiróság — legyenek bár róla eltérőek a vélemé­nyek — ina is az igazság és az emberi jogok legfőbb biztosítéka, melynek élet­­rehivásáért hosszú küzdelmek folytai és melynek megvalósítását u demokra­tikus haladás győzelmének tekintették. Es a demokratikusnak mondott cseh­szlovák köztársaság egy részén nincs esküdtbiróság! Nfajps esküdtbiróság, mert amint a kormány iépiezedetíü! és minden ceremónia,. nélkül. mondja, hogy Ruszinszkó még éretlen erre. Hogy mi tíz oka ennek az »őszinteség« roham­nak, .azt nem nehéz kitalálni. Indokot kell keresni a Népszövetség :és a nagy-, hatalmak felé annak igazolására, hogy miért nem kapja meg a békeszerződés­ben és alkotmáuytörvényben biztosí­tott autonómiáját m az országrész, melynek kultúráját és felvilúgcsodori­­ságát hét év előtt, mikor csatlakozott a -köztársasághoz, oly büszkén hirdet­ték s mely már harminc évvel. ezelőtt' az antidemokratikusnak mondott Ma gyararszágon élvezte az .esküdtbiróság intézményének áldásait,! Makszimovics belügyminiszter megcáfolja a belügyi hatóságok ellen emelt vádakat A miniszter meleg elismer© nyilatkozata Gyorgyeyics Dragoszláv szaiboticai főispánról — Bánáti radikális képviselő támadása a német kisebbség ellen Ä nemzetgyűlés e fogadta a belügyi költségvetés! A azilággsomlgói minoriták rendháza, mint az erdélyi lapok írják, a legköze­lebb feloszlik. A rend tagjainak szánra az Imperium változás, után kettőre csökkent: Mihalacsik Bonó és Köhalmy Mihály maradtok csak Száágysomlyón. A tagok szétosztása miatt uj, moder­nül felszerelt gimnáziumukat át kellett ladniofc az államnak. Kevéssel ezután a földreform sújtott, le a uagymulíu rertdházra és a rend, százkilenc holdnyi birtokát, amely egyetlen jövedelmi for­rását képezte, úgyszólván ellenérték nélkül teljes egészében kisajátították. Mindenüket elvesztettek, .csak egy kis, régi kápolnájuk maradt, meg. Most eb­ben i s ni égném ulnak u harangok. '#■ A szlovenszköi magyar nemzeti párt egyik vezetője, Koczór. Gyula, a parla­ment legutóbbi ülésén hosszabb beszé­det mondott, mnelyben a leghatározot­tabban tiltakozott az ellen a javaslat el­len, melyet Rusztuszkóhait az esküdt­­bíróságok működésének további felfüg­gesztéséről nyújtott be a kormány. .-'Is­mét egy olyan javaslat fekszik a parla­ment előtt — mondotta — mely méltó .gyümölcse a mai rendszernek és min­den -szónál jobban jellemzi 'azt. Rnszin­­szkóbau évek óta fél vau függesztve az esküdtbiróság intézménye és- dacára annak, hogy a kormány és sajtója mim* Beogradból jelentik: A parlament hétfő délelőtt kilenc órakor foly­tatta a belügyi tárca költségvetésé­nek vitáját. A délelőtti üléseit dr. Zsivkovics Negosziu délbánáti radi­kális _ képviselő válaszolt a vitában felszólalt vajdasági ellenzéki kép­viselőknek, köztük dr. Pleszkovics Lukács sznboticai képviselőnek, megcáfolva azoknak vádjait. Zsiv­kovics képviselő beszédében igen sok a ténybeli tévedés, mert amint tévesen állította, bogy dr. Pleszko­vics Lukács a Tis.za-rezsimnek volt a főispánja, ligvarmgy nagyon tájé­kozatlanul beszélt sok egyéb vajda­sági kérdésről is-és a vajdasági ra­dikális képviselők körében is meg­ütközést keltett,. hogy egy: vajda­sági képviselő sok tekintetben igaz­ságtalanul és teljesen alaptalanul vádolta meg a Vajdaság népét. An­nál megnyugtatóbb volt a délutáni ülésen Makszimovics Bözsó belügy­miniszter beszéde, amelyben a mi­niszter a Vajdaság népeiről nagy megértéssel nyilatkozott. Az ülést kilenc órakor nyitotta meg Trltkovics Márkó elnök. Az első szó­nok, Tomics Milutin montenegrói radi­kális határozottan cáfolja, hogy Mon­tenegróban olyan erős volna a toderä­­lista mozgalom, mint azt egyes 'szóno­kok állították, maid kijelenti, hogy közbiztonsági viszonyok az utóbbi idő­ben örvendetesen javultak Monteneg róban. Níkolics Dusán' és dr. Sumenkovics Ilii a demokrata. képv iselők különösen déiszerbiai; közigazgatási viszonyokat kritizálják, majd Zsuje\ics Aleksza radi kálls visszautasítja az ellenzék vádjait. Vajdasági képviselő a Vajdaság ellen . Dr. Zsivkovics Negoszin bánáti radi­kális képviselő felszólalásában a vajda­sági ellenzéki képviselőkkel polemizál. Azzal kezdi, hogy dr. Pleszkovics Lu kacs képviselő, aki a Tisza-rezsim alatt volt Szubotlcán' főispán, annak ideién a régi tisztviselők elbocsátását köve­telte ' és ázf állította, hogy azoknak nincs meg a szükséges kvalifikációjuk. Pleszkovics most mégis , meg- méri tá­madni — mondotta • — Malagurszki Al­be szuboticai polgármestert, azt a Ma­­lagurszkit, aki már u háború előtt is összeköttetést , tartptl ■ fenn Beograddal, inig Pleszkovics csajt;dg egyesülés után tamilt :meg szerbül. Malagurszki pol­gármesterről' nem UJett volna ilyen han­gon beszélni. Személyében ■ támadja Pleszkcnlcsot, maid .kijelenti, hogy a mikor a szerb .hadsereg■bevonult a Vaj­daságba, azok akiknek nem volt tiszta a lelkiismeretük, pincékben, hordókban bújtak el és csak akkor, mikor azt lát­ták, hogy 'a'szerb hadsíreg nem olyan, mint amilyennek képzelték, mertek elő­hívni ■ A régi mttfxoz- hatóságok még ezután is a helyükön maradták cgyidei és a bíróságok a Délmagyarországi Köztársaság nevében hozták Ítéleteiké, nem pedig az uj király nevében. ■ Polemizál ezután dr. Boskovics Du­sánnal és Mózer Jánossal és kijelenti hegy a Vajdaságban a németek a leg­­nyugtalanabbak. Ismételten támadja Pleszkovicsot. amién - kuíenisok -nuk nevezte a szerbiai tisztviselőket. Azért merészelnek az ellenzéki képviselők ilyen támadásokat ' • mégkockáztatni mondja mert a felszabadulást és az egyesülést sokan csak ideiglenesnek t kintik. Ezek felhívtákhiteiket, hogy ne fizessenek adót, mert a. mai helyzet köimyen nregváltozhaük' és akkor meg­történhet, hogy más államnak újból-kell adót fizetniük..'Sokan', hallgattak is' erre és megtagadták az' ado-akoiuácíóh fize­téséi Élesén' támadja ’’a Kulturbundot, majd csodálkozásának ad kifejezést, hogy Boskovics Dusán visszavonta a parlamentben . legutóbb tett kijelentését, holott Boskovics a nép előtt is igy szo­kott beszélni. A választások alatt Bos­kovics azt ígérte a magyaroknak — mondja Zsivkovics — hogy a közigaz­gatási épületekből eltávolítják a szerb felírásokat és azokat magyar fíilirdsok­­kai helyettesitik. Ugyanezt ígérte Bos­kovics a románoknak is. Visszautasítja azt a vádat, hogy a községi autonómia jóbb volt a magyar éra alatt. De az autonómia a szerbeknek nem ért sem­mit. Csak azt lehetett a községi válasz­tásokon megválasztani, akiket a főispán vagy a főszolgabíró jelölt. .1 községi választásokat. — mondja - azért nem lehetett még megtartani, mert, nincs még készen az uj községi, törvény. Pribicscvii s Valérián: Választassanak képviselőtestületeket a szerb községi törvény alapján! Zsiv kavics Negoszin dr. végül, hang­súlyozza*' hogy a tisztviselő-kérdésben ma diát" nem lehet súlyos panaszokat hangoztatni és nem ért egyet' Plcszku- Vics felfogásával abban sem, hogy a Vajdaságban csak vajdasági tisztviselő­ket szabad alkalmazni, mert a Vajdaság lakossága szívesen látja, a szerbiai tiszt­viselőket is. Az ülést egy óra után az elnök bere­kesztette és folytatását délutánra tűzte, ki. A belügyminiszter válasza az ellenzéki kritikákra nyevácokat bunyevácoknak. nevezzék. A parlament délutáni ülésén Kozma­­novics és Brcmkovics demokrata képvi­selők a boszniai és likai közigazgatási állapotokról beszélnek. A kormányt1 éle­sen támadják. 'Ezután Makszimovics Bózsó belügy* müiiszter emelkedik szólásra. A belügy­miniszter a belügyi költségvetés vitája során elhangzott felszólalásokra vála­szolva, kijelenti, hogy lehetséges, hogy egyes belügyi • szervek törvényellenes cselekedeteket követtek el, de az ellen­zék illojális akkor, amikor úgy tünteti fel, mintha ez rendszer volna. Régi dol­gokat sorol fel az ellenzék, köztük vá­lasztási visszaéléseket, amelyekről a mandátumok verifikálása alkalmával be­szélhettek. : — A politikai helyzet elfajulása hozta magával, hogy bizonyos helyeken nem kedvező 'a helyzet. A' .kormány törek­szik ezen segíteni, az ellenzék mégsepi ismeri el, hogy' az utóbbi években az állapotok lényegesen javultak. Kokano­­vies földmivespárti képviselő bolsevista módszerekkel beszél. (Zajos ellentmon­dások az ellenzéken.) Tudja-, .hogy vol­tak- politikai üldözések,, de egyetlen egy sem maradt megtorlás. nélkül. Statiszti­kai adatokat sorol fel arról, hogy csend­­őríiszteí, altisztet és közcsendört bün­tettek meg hatásköri túllépés miatt. Polémia Pleszkovics Lukáccsal Ezután Pleszkovics Lukács dr. szabo­ttad képviselő beszédével foglalkozik a belügyminiszter és a következőket mondja: — Nincs ellené kifogásom, hogy a bu-Nem akarunk a huny dacokból szer­­beket, vagy hervátekat csinálni, de tiltakozom az ellen az állítás ellen, amelyet Pleszkovics Lukács a hunye­­vácok nézete gyanánt hangoztatott, hogy a vajdasági tisztviselők kvaliíiká­­ciónélküliek és alkalmatlanok a közigaz­gatás vezetésére. Nem . lett ,-vplüa sza­bad Pleszkovicsuak kuíerázsokról be­szélnie. Igaz, hogy a Vajdaságba vau sok rossz tisztviselő, köztük szerbiaiak is, de mindenki tudja, hogy a kormány ebben a tekmtetben is állandóan igyek­szik a helyzeten javítani. Azzal ellen­tétben, amit Pleszkovics mondott,- igaz az, hogy Gyorgyevies Dragoszláv szuboticai főispán korrekt, becsületes; jó em­ber. Az állam egyesülése óta Szu­­botieáu él. Ugy dolgozik, hogy iga­zán becsületére válik. Bunyevác nő a felesége. Nem jött Szuboticára kofferokkal, hanem a szerb hadsereg felszabadító ágyúival. A magyar íöispáni székben Pleszkovics Lukácsot találta. Nem igaz, hogy a ma­gyarok és a németek másodrendű állam­polgárok. Kéri, hogy a kritikájuk legyen lojális és ezt a lojalitást kölcsönösen kell megalapozni. A Vajdaságban vannak német és ma­gyar lapok, a magyar tanokban ragyái­­állampolgár újságírók dolgoztak és dol­goznak. Akadtok ezek közt olyarKik,

Next

/
Thumbnails
Contents