Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-09 / 67. szám

4. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÓ 1926. március 9. akik visszaéltek a vendégszeretettel és cikkeikben az államot és a királyt szid­ták. Ezért ki kellett egyeseket utasítani, mégis voltak, akik ezt politikai üldözés­nek minősítették. Am] a németeket illeti, ezekre jellem­ző Zsivkovics Negoszin beszéde. Tény az, hogy a szerbek, bunyevácok, németek nagy soviniszták. Ebből keletkeztek konfliktusok, össze­ütközések, verekedések. Ezt a helyzetet ■mindenki ismeri és így jogosulatlan az az állítás, mintha ő küldötte volna a csetnikeket a Vajdaságba. Moszkovlyevics földmivespártf: Miért nem. akadályozta meg? Malcszimovics belügyminiszter: Az előbbiekből meg lehet állapítani, hogy ezt preventív intézkedésekkel nem tehe­tett megakadályozni, mert nincs elég csendőr és rendőr. Legyen a.z ellenzék lojális és lássa be, hogy a kormány fe­lelőssége tudatában dolgozik. Kokanovtcs földmivespárti £s Drlje­­vies montenegrói föderafeta személyes ■kérdésben szólalnak fel, majd Sztib dics elnök szavazásra teszi fel a belügyi tár­­- ca költségvetését, amelyet a parlament ' elfogad. Egy évi börtönre Ítélt fo gházfelügyelő Letartóztattak egy kikindai bankári Egy millió dinárral károsította meg a kikindai közönséget Kikimdáról jelentik: A kikindai rend­őrség hétfőn, a déli órákban letartóz­tatta Aldan Sivetiszíáv kikindai bankárt és feleségét es megindította ellenük a nyomozást csalás és közokirathamisitás miatt. A letartóztatás Kikindán óriási fel­tűnést keltett, mert Aldas bankár vá­rosszerte ismert ember volt és élénk társadalmi életet élt. Aldan Szvetiszláv 1919-ben került Kikindána, ahol bank- és váltóüzletet nyitott, amely az akkori idők zűrzavaros viszonyai közt rohamo­san fellendült Az Aldan-toankház iránt a közönség bizalma megerősödött, tö­megesen hordták a kikindaikií pénzüket a bankba, mert Aidán jóval magasabb kamatot fizetett, mint a péerantézetek, A virágzó banküzlet az eknult évben fizetési zavarok közé jutott, de Aldan ezt a körülményt ügyesen tiicta leplezni, úgyhogy még az sem tűnt főt senkinek, hogy Aldan háromtól nyolckóbapig ter­jedő lejáratra váltókölcsönöktet vett föl üzletfeleitől. A kölcsönadók azt hitték, hogy a bankház nagyobb üzleteket akar lebonyolítani és arra kell neki a pénz. Mikor azonban Aldan a lejáratkor senkinek sem fizetett, hitelezői gyana­kodni kezdtek. Néhány héttel ezelőtt, amikor a bankház egy 1,200 000 dináros házvételből eredő perét végső fokon is elvesztette, megrohanták a hitelezői és feljelentésekkel fenyegetőztek. Aldan ekkor egyezkedési tárgyalá­sokba kezdett hitelezőivel, bíróságon kívüli egyezséget ajánlott föl, amit a hitelezők nem akartak elfogadni, mert Aldánnak semmi lefoglalható vagyona nem volt s az egyezség betartását nem tudta garantálni. Aldan bankár hétfőn reggel a kikin­dai törvényszéknél kérvényt adott be, amelyben csődöt kért maga ellen. Amikor a hitelezők erről tudomást szereztek, Aldan Szvetiszláv bankár és felesége ellen a kikindai rendőrségnél csalás, közokirathamisitás és hite’ezöi csalás címén bűnvádi följelentést tettek. A rendőrség Aidant és nejét letar­tóztatta és hétfőn egész nap folytatta a vizsgálatot a bankár ellen, aki egy­millió dinárt meghaladó összeggel ká­rosította meg a város polgárságát. A bankárt és fe'eségét kedden kísérik át az ügyészség fogházába, Az áruló csufnév mo megkérdezte a súlyosan sérült Bős-, nyák Pétert, hogy kJ bántotta és ő ts' hallotta annak szavalt, hogy Bunyi és testvére bántották. Az rlnök: Tudja-e, hogy mi a cstiíne­­vük a vádlottaknak? /I tana: A fiatalabbiknak csúf neve ■>>Bunyi<i. Szedlák Péter tanú azt mondja, hogy Rizsányi Jánost Bunyi Janikának, fivé­rét, Istvánt pedig Czáger Pistának hív­ják. A rendőr vallomása Időközben megjelent a tárgyalás so­rán megidézett Tumbász Antal 55-ös számú rendőr és a bíróság elé állt. El­mondja, hogy amikor ő arra a helyre ment, ahol jelezték Bosnyák Péró meg­találását, az illetőt már hazaviíték a fa­­kására családtagjai. A tanú elment Pleszkovics István korcsmájába, ahol Pleszkovics azt mondotta néki, hogy Rizsány'ék verhették meg Bosnyákot, mert előző este az ő korcsmájában ve­szekedtek. Amikor tanú megjelent Ri­­zsáuyiákirál, hogy őket letartóztassa, ezek őt azzal fogadták, hogy bizonyo­san Bosnyák Péró miatt jött. És közben Rizsányi János önként mondta, hogy Bosnyák Pérót néhányszor megütötte. Az elnök: Tudja, hogy mi a vádlottak csufneve? A tana: Rizsáin-? Istvánt úgy hívják Bunyi Jamka. A vádlottak eddigi valloniásukbari Négy esztendőre Ítélték a verekedő radonováci testvérpárt Megvesztegetéssel vádolt telekkönyv­vezeto — Aki a rendőrőrmestert megverte A noviszádi semmitőszék tárgyalásai A belacrkvai államügyészség azzaj vádolta Petkovics Milos belacrkvai fog­­házfelügyelőt, hogy Belacrkván 1921 tavaszától 1922 tavaszáig saját disznóit a fogház konyhájából, a foglyok számára készült ételekkel etette és ezáltal a kincs­tárt húszezer dinárral megkárosította. A belacrkvai kerületi törvényszék 1924 március 20-án felmentette Petko­vics Milost a vád alól. A noviszádi fe­­lebbviteli bíróság múlt évi október 28-án megsemmisítette az elsőfokú íté­letet és Petkovicsot hivatali sikkasztásért egy évi börtönre és három évi hivatal­­vesztésre ítélte. Hétfőn tárgyalta a noviszádi semmito­­szék az elitéit semmiség! panaszát, amelyet elvetett. * Hellet Antal perlaszi származású, ali­­bunári telekkönywezetőt azzal vádolta a pancsevói ügyészség, hogy számos fél­tő! 1922 folyamán pénzeket követelt és kapott, hogy mint a telekkönyvi bizott­ság tagja, a telekkönyvi betéteket az illetők kívánsága szerint vezesse be a telekkönyvbe. A pancsevói kerületi törvényszék 1924 december 18-án hathavi fogházra ítélte a telekkönyvvezetőt, akit azonban a noviszádi felebbviteli bíróság 1925 december 14-én felmentett a vád alól. A semmitőszék hétfőn elvetette a fő­ügyész semmiségi panaszát, mert a vád alaptalannak bizonyult és beigazolódott, hogy HelieV senkitől hivatalos tényke­désért pénzt el nem fogadott, Kalóczi István bogojevói fö'dmüvelő és Farkas János bogojevói kovács 1923 március 15-én Bogojevón feltörték Pal­lós János éléskamráját és onnan egy bődön zsírt loptak el 1330 dinár érték­ben. Ugyanez a Kalóczi 1923. évi julius 2-án összeverte Sztojkov Radivoj rend­őrőrmestert, annak hivatalos ténykedése alatt és amikor emiatt letartóztatt. k, feltörte a fogda ajtaját és megszökött. Végül engedély nélküli katonai fegyver­­tartással is vádolták Kalóczit, akit a szombori kerületi törvényszék 1924 ja­nuár 8-án kétévi f'egyházra és ötévi polgári jogvesztésre és Farkas Jánost nyolchavi börtönre Ítélte. A noviszádi felebbviteli bíróság 1924 november ó-án és a semmitőszék hétfőn helybenhagyta az elsőfokú Ítéletet. í Érdekes bűnügyben ítélkezett hétfőn a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök tanácsa, A vádlottak padján Rizsányi István és Ri­zsányi János radonováci gazdálkodók ültek, akik ellen az volt a vád, hogy 1924 december 4-röl 5-re virradó éjjel Bosnyák Péter földművest a radonováci szőlők között aranyira összeverték, hogy az a szenvedett Sérülések következtében tiz nap múlva meghalt. Ebben az ügy­ben ez év február hó 25-én már tartot­tak egy tárgyalást, de ezen nem került sor Ítélethozatalra, mert a bíróság a vádlottak tagadásává] szemben, szüksé­gesnek tartotta uj tanuk megidézését. A hétfői folyta tó tagos főtér gyaláson Pavlovics István elnök megállapította, hogy a megidézett uj tanuk megjelen­tek és nyomban a tárgyalás megnyitása után a tanuk kihallgatását kezdte meg. Első tanúként Jovmovics Vászát hallgatta ki a bíróság, aki mint rendőr­­kapitány és a bűnügyi osztály főnöke résztvett Rizsányiék kihallgatásában. Az elnök: Jelen volt Ötn Rizsányi Ist­ván és János kihallgatásánál, amikor a beismerő vallomást tették? A tarn: Igen, jelen voltam a kihallga­tásnál. amelyet egy rendőrfogalmazó vezetett. Elnök: Van-e arról tudomása, hogy a vádlottak beismerő vallomásukat fenye­getés és bántalmazás következtében tet­ték? A tanú: A vádlottakat a rendőrségen senki sem bántalmazta, sem nem fenye­gette. Az elnök (a vádlottakhoz): Hallották? A rendőrkapitány ur azt mondja, hogy magukat se rtem fenyegették, se nem bántalmazták. Rizsányi István vádlott: A kapitány ur nem bántott, se nem fenyegetett ben­nünket, hanem amikor ő nem volt ott, egy detektív mondta: Kiütöttétek a Péró fogát, majd mi kiütjük a ti fogai­tokat. A következő tanú Milinov Petáf pali­­csi rendőrbiztos volt, aki rendkívül fon­tos és terhelő vallomást tett. Az elnök kérdésére, hogy mit tud az ügyről, a következőket mondja: —- Bosnyák Péter András nevű fia december ötödikén reggel eljött hoz­zám a laktanyára és. bejelentette, hogy apját a radonováci szőlők között vére­sen, összeverve, féügmegfagyva találták meg. Erre én azonnal kiküldöttem a helyszínére Tumbász Antal rendőr őtvc­­zetőt egy rendőrrel, egyúttal megkezd­tem a nyomozást. Megtudtam, hogy Ri­zsányi István és Rizsányi János eiőzö este együtt voltak az összevert Bos­nyák Péterrel Pleszkovics Sztipán ra­donováci korcsmájában, ahol összevesz­tek. Ez terelte a gyanút a két Rlzsá­­nyitra. Amikor a rendőrök behozták Rizsányiékat, velük Pleszkovics korcs­májába mentem, ahol mmdaketten azt mondták, hogy Rizsányi István csukott bicskával ütötte Bosnyák Péter fejét, Rizsányi János pedig csizmával taposta. Az elnök: Amikor a vádlottak a beis­merést tették, fenyegette, vagy bántot­ta őket valaki? A tana: Minden fenyegetés és bántal­mazás nélkül önként, maguktól tették a beismerő vallomást. Az elnök: Mikor történt a beismerő vallomás? A tanú: Délután három órakor. Az elnök: Vara-e tudomása arról, hogy a vádlottaknak mi a csufneve? A tanú: Úgy tudom, hogy Rizsányi Jánosnak Bolondos János a csufneve. Megjegyzi még a tanú, hogy amikor Tumbász Antal rendőrörvezetö, aki Rí­­zsányiékat a laktanyára behozta, a kö­vetkezőket mondotta: Amikor megjelen­tem Rirsányiéknál, Rizsányi István ez­zel fogadott: — Miért jöttek, talán, a Bosnyák Pó­ró miatt? Milinov Péter rendőrbiztost a bíróság vallomására megeskette s elrendelte Tumbász Antal rendőr tanúként! kihall­gatását. Vádol á halott Mamuzslcs Tomo gazdálkodó, tanú el­mondja, hogy december 5-iikén Bosnyák Pérónaik és fiának nála munkába kellett volna állni, de nem jöttek el. Étre ő ma­ga ment Bosnyáfcékhoz megtudni, hogy mi történt Bosnyák Péró házában. Sok embert talált és ekkor tudta meg az esetet. Bement abba a szobába, ahol Bosnyák Péró feküdt, odament a rette­netesen összevert emberhez és kérdezte tőle: Ki bántott, ki vert meg?—Erre Bos­nyák Péró ránézett és óriási erőfeszí­téssel, nyögve mondotta a következő szavakat: — Bunyi és testvére. Többet nem rs mondottá A tana: meg­esketi a bíróság. Temtinovics Ferenc tanú elmondja, hogy jelenvolt, amikor Mamuzacs To­miimig azt mondották, hogy este kilenc órakor már odahaza voltak. Érzel szemben is súlyosan terhelő vallomást tett Tumbász * Antal rendőr, aki azt mondotta, hogy december ötödikére vir­radó éjjel Rizsányi János lóháton éjjel fél tizenkét órakor ment Mészáros An­­tahré tanyájára. A bizonyítási eljárás ezzel véget ért, és Pavlovics István elnök felszólítja az ügyészt, valamint a védőket, hogy ter­jesszék elő esetleges indítványaikat. Tanúból vádlott CsuUnovics Ferdo dr. álíamügyész erre előterjeszti, hogy a főtárgyalásoa elhangzott tanúvallomások -alapján az ügyészség biinvizsgálatot indít Pleszko­vics Sztipán korcsmáros ellen hamis eskü büntette miatt. Pleszkovics az elő­ző tárgyaláson inentövallomást tett a vádlottak érdekében. A vádbeszédben a megesketett tanuk vallomására hivatkozik, amelyek két­ségtelenül beigazolják a vádlottak bű­nösségét. Szigorú büntetést kér. Pataki Antal dr. Rizsányi István vé­delmében és Székely Zoltán dr. Rizsá­nyi János védelmében előadják, hogy nem nyert beigazolást a vádlottak bű­nössége és ezért felmentésüket kérik. A vádlottakat letartóztatják A bíróság ítélethozatalra vonult vte­­sza és hosszabb tanácskozás után meg­hozta az Ítéletet, amely szerint Rizsá­nyi Istvánt és Rizsányi Já.nost bűnösnek mondja ki halált okozó súlyos testi sér tés bűntettében és ezért őket egyentánt négyévi fegyházra Ítélte és elrendelte ellenük az ítélet jogerőre emelkedéséig a vizsgálati fogságot. Az ügyész intéz­kedésére két fegyvere« fogházőr jelent meg a tárgyalási teremben és elhelyez­kedett a két vádlott mögött. Az ítélet elhangzása után az ügyész felebbczést jelentett be súlyosbításért, a védők és az elítéltek pedig azon a címen jelentet­tek be felebbezést, hogy a vádlottak nein követték el a terhűkre rótt cselek­ményt. A tárgyalás erre véget ért és a két elítéltet a fogházőrök a tárgyalási teremből a fogházba kisérték. I Győződjön meg, C|l H kalap- | hogy csak a wa iparnál J I kaphat divatos és olcsó női szalma- I kalapot Régiek átvarrását és festését I legújabb divat szerint készíti. Subotica 1092 Csirkepiac 8 WinWHW ff T

Next

/
Thumbnails
Contents