Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-30 / 88. szám

1926 március 30. BÄCSME6YEI NAPLÓ 5. oldal. A vajdasági radikális képviselők ultimátumot intéztek a pénzügyminiszterhez A költségvetés ellen szavaznak, ha javaslataikat nem veszik figyelembe Beogradból jelentik: A kormány últal beterjesztett amandmanokból; kiderül, hogy a vajdasági radikális képviselők kívánságait a kormány csak a tegininiisáilsabb mértékben 'ei­te figyelembe. Kraiait a vajdasági radikális képvi­selek között nagy a/ elkeseredés és le akarják vonni a kormány eluta­sító magatartásának konzekvencia'). A képviselők és a pénziigyminiszté-' rium között Rudonics Jurán kőxvs­­titéséval'ebben az ügyben'hétfőn ta­nácskozás folyt, amelynek során a vajdasági radikális képviselők ismét tudomására adták a pénzügyminisz­ternek, hogy neat foglak a költségvetést meg­szavazni, ha kívánságaikat nein honorálják, mert mini mondották, lehetetlen számukra a választók közé. menni, hu a nép adóterheinek könnyítésére benyújtott indítványaikat a kormány nem tagadja el. A pénzügyminiszter, ngy látszik, nein nagy fontosságot tulajdonit a vajdasági radikális képviselők ulti­mátumszerű bejelentésének, mert a parlamenti többség "a költségvetés megszavazására amúgy is biztosit­­v a \ au és ezért hajthatatlannak mu­tatkozott, nyugalomra és türelemre intette a képviselőket hangoztatván, hogy az adöegységesjíésröl szóló törvényjavaslat eliminájni fogja a vajdasági adózók sérelmit. A vajdasági radikális képviselők azt is szemére vetették a pénzügymi­niszternek. hogy a választóknak az adóhátralékok elengedésére irányuló kérelmeit is kedvezőt­lenül intézik el. holott a pénzügyminiszter Ígére­tet tett, hogy ebben a tekintetben a legelnézőbb magatartást fogja tanú­sítani. A tárgyalásokat holnap folytatni fogják még a parlamenti szavazás előtt és ha a megbeszélés nem ve­zet eredményre, nincs kizárva, hogy a tizenkét vajdasági radikális kép­viselő a költségvetés ellen log sza­vazni. Paüavicinii tanúvallomásra kényszerítik A magyar nemzetgyűlés felfüggesztette Pallavicini mentelmi jogát — Vázsonyi szerint Bethlen és Baross Gábor ugyan­annak a titkos szövetségnek tagjai Budapestről jelentik: A magyar nem­zetgyűlés ülésén folytatták Pallavicini mentelmi ügyének tárgyalását. Az ülé­sen Vázsonyi Vilmos tartott -ho-sszu be­szédet. Beszéde elején incidense támadt Zsttvay Tibor elnökkel, aki nem engedi meg, hogy a szónok válaszoljon az öt ért támadásokra, mert me-glios-szabbitott ülésen nem lehet eltérni a tárgytól. Vá­­zsctiyi igy válaszol: — Tudomásul veszem az elnök ur méltányos -eljárását. Meghurcoltak és most nem adatik nekem mód, hogy ez­zel kapcsolatban nyilatkozzam. Ezután azt fejtegeti Vázsonyi, hogy Pallavicini ellen nem lehet, vádat emelni a Házban tett kijelentései miatt, de vá­dat emelhetnének ellene a sajtóban meg­jelent nyilatkozataiért. A kormány azért Ufin emel vádat Pallavicini ellen, mert akkor a Pallavicini-ügyben Windischgraetz volna a tanú és mint iiyen köteles volna igazat vallani, mig most Windischgraetz, mint vádlott azt hazudj-a, amit akar. Hivatkozik egy kitűnő bíró mondására, aki egy perben az egyik tanúnak ezt mondta: jegyezze meg, hogy ebben a lőrémben csak egy embernek van joga hazudni és ez a vád­lott. Neubauer Ferenc: Ezért akart Palla­­vicini vádlott lenni. Horváth Zoltán: Egy igazságügyi ál­lamtitkár hogy beszélhet igy! Vázsonyi: Pallavicinit kedvezőtlenebb helyzetbe akarják hozni azzal, hogy vádlott helyett tamu legyen, mert akkor a nyilvánosság kizárásával kell elmon­dania. hogy milyen adatok alapján emelte vádiját a kormány ellen. Ismer­ted ezután- a ira-ukiigy nyomozása során észlelt laibnormitásokat. - majd kijelenti, ■hogy a nyomozás egy és lépései és a le­tartóztatások is mindig! a franciák in­dítványára történtek. Ezután áttér a tit­kos társaságok ügyére és ki jelente bte, hogy a miniszterelnök, Baross Gábor és Pallavicini György ergréf egy és ugyanazon titkos társaságnak vol­tak a tagjai. Ennek a társaságnak, amely ax Etelközt szövetséggel közös vezetőség alatt mű­ködött, közös vezérkaruk volt. Sajátsá­gos véletlen, hogy a miniszterelnök és Baross Gábor ugyanennek a titkos tár­saságnak a tagjai. Ugyanennek a társa­ságnak -tagjai voltak m-agasrangu fő­tisztviselők és birák is, ebből a társaságból lépett ki örgróí Pallavicini György. Foglalkozik ezután Vázsonyi Windisch­graetz iiaplöjegyzeteivél és elmondja, hogy Windischgraetznek sokat emlegetett védöiratát sokan ismerik és egész terjedelmében olvasták. Én nem láttam ezt az iratot — mondja- Vázsonyi — de ismerem a tartalmát. Az iratban az van, hogy a kormány tu­dott a frankhamisításról. Ezt Windisch­graetz maga vallja cs hogy tudja-e majd ezt az állítását konkrét bizonyíté­kokkal alátámasztani, az -az ö dolga. Windischgraetznek a fötárgyaláson nyíltan kell majd vallani arról, hogy a kormány tudott-e a frankhamisí­tásról, mert ez a vádlottak sorsára nem irreveláns. A nemzetgyűlésnek be kell szereznie Pallavicini őrgrófnak az ügyészség előtt a szokol- és bankügy érdemi részére tett vallomást és javasolja, hogy ezek­nek az iratoknak a beszerzéséig Palla­vicini mentelmi ügyét vegyék le a napi­rendről. Hcrczeg Béla, Hegyntegi-Kiss Pál, Nemes Bertalan, Pakots József és Far­kas István felszólalása után az elnök megkérdi, hogy kiván-e még valaki a kérdéshez hozzászólni. Miután uj szó­nok nem jelentkezik, a vita váratlanul véget ér és ,a a többség elfogadja a mentelmi bizottság javaslatát, amely -szerint a nemzetgyűlés őrgróf Pallavi­cini György esetében a zaklatást nem látja fenforogni és felhatalmazza az ügyészséget arra, hogy Pallavicinit megidézze és ta­núvallomásra kényszerítse. Mir György mentelmi ügyét tárgyal­ják ezután, akinek a kiadatását é« elő­zetes letartóztatásához váló hozzájáru­lást-kéri az ügyészség csalás, lopás és sikkasztás miatt. Rakovszky István fel­szólalásában hangsúlyozza, hogy a ki­adatás ellen nem lehet senkinek kifogá­sa, azonban bármilyen súlyosnak is lát­szik az ügy, kéri a nemzetgyűlést, hogy az előzetes letartóztatáshoz ne adja meg a hozzájárulását. Nánássy Andor, a mentelmi bizottság előadója magáévá teszi Rakovszky véleményét és vissza­vonja -a javaslatnak azt a részét, amely az előzetes letartóztatáshoz való hozzá­járulásra vonatkozik. A Ház ezután ki­adja IHr Györgyöt bűnvádi eljárás megindítása céljából. Végül Dénes Istvánnak mentelmi jo­gát függeszti fel a Ház a Buszkárnak villamos jegycsalás miatt tett feljelen­tése ügyében. —. Éjszakai p a majsai-uti vámháznál Betörök késekkel megtámadták a nyolcadik köri rendarhiztost —- A banda két tagját elfogták A szuboticai rendőrség nagyarányú nyomozást indított egy szervezett be­­törőbaudn kézrekeritésére, amelynek két tagja érdekes körülmények között került a rendőrségre. A betöröbaiida négy tagja vasárnap éjjel a Majsai-uton megtámadta Narandzsics Szteván rendörbiztost, a segítségül érkezett rendőrök azonban kimentették szorult helyzetéből és két -támadót el is fogtak. A Vili. köri rendőrség -a Németh-ügy óta fokozottabb ellenőrzés -alatt tartja a -külvárosba cső Majsai-ut környékét. Különösen éjjelenként erős rendőr jár­őrök járják be a sötét kiilvárisi uccu­kat, sőt csaknem napóraként Narandzsics Steván Vili. köri réndörbiztos is ellen­őrző körútra indul a Majsai-utra, hogy a reudörőrszemeiket felülvizsgálja. Va­sárnap este kilenc óra tájban indult el Narandzsics rendőrbiztos három rendőr kíséretében a Maisai-utra, ahol az őr­szemek ellenőrzésén kívül egy bünügy­­gyel kapcsolatban megfigyeléseket akart tenni. Ami-kor ,a vasúti sineken át a fü­­töházhoz érkeztek, az -ott veszteglő üres vagonokban két -rendőrt elrejtett azzal az utasítással, hogy csakis -sipjel­­zésre jöjjenek elő. Ö maga -a harmadik rendőrrel a Párhuzamos-ut sarkán álló vámház felé ment. A vámház melletti keskeny sötét uccában négy férfivel ta­lálkozott, -akik minden szó nélkül neki mentek a -rendörbiztosnak. Narandzsics felszólította őket, hogy menjenek to­vább békességgel és ne lármázzanak. Az egyik férfi azonban kést rántott és rávetette magái a rendörbiz.ttsra- aki az utolsó cilia - • (tatban félreugrott és botjával véde­kezett, A helyzet -kritikussá vált, mert a tá madó társai is kést vetlek elő és való­ságos rohamot intéztek Nurmnlzsies és a kíséretében levő rendőr ellen.' Pár percnyi védekezés után a rendőrbiztos jelzést adott az elrejtett rendőröknek, mire azok futólépésben siettek a vám­­ház irányába. A támadók meghitt a a rendőröket, futásnak eredtek, kettőjü­két azonban Narandzsics galléron ra­gadta és niegkötöztette. A rendőrlaktanyán még az éjszaka folyamán, megkezdték a két ismeretlen kihallgatását. Megállapították róluk, hogy Krittele Istvánnak és Rencsényi Mihálynak hívják őket, mind -ui ketten foglalkozásnélküli csavargók. Megmo­­tozásuk alkalmával Rencsényinél egy értékes aranyórát találtak, amelynek eredetéről nem tud íelvilágositást adni. Kidnek Istvánt és Rencsényi Mihályt hétfőn' délelőtt beszállították -a rendőr­­fökapitányságr-a, ahol kiderült róluk, hogy veszedelmes betörőbanda tagjai. A rendőrség folytatja a nyomozást bűn­társaik kézrekeritésére. Hat havi fogház magas orvosi honoráriumért Egy orvos zsarolási ügye a budapesti törvényszék előtt Zálogul tartotta a beteget a kórházban, amig meg nem fizették a honoráriumot Budapestről jelen-tik: A budapesti törvényszék -hétfőn egy merőben szo­katott ügyben feltűnést keltő szigorú ítéletet hozott. A múlt év február 11-ikén Brecsev­­szki József nógrádi gazda megjelent a budapesti zsidó kórházban sógornőjé­vel, Koréin Zsuzsával, akinek a nyakán fekélyes dag'a-niat volt. A lányt a -kór­ház egyik külön szobájában helyezték el, -ahol öt -napig volt kezelés alatt. Az öt nap elteltével Brecsevszki feljelentést tett a zsidó­kórház sebészeti osztályának főor­vosa. dr. Moskovics Árpád ellen zsa­rolás miatt. azon a elmen, hogy az orvos magán ik és a- zsidókőrháznak jogtalan keresetet akart biztosítani, amikor a beteg öt napi ikezeléséért ötmilliókétszázezer ko­ronás honoráriumot követelt és amikor Brecscv-szki ezt az összeget nem -akar­ta kifizetni, sógornőjét napokon keresztül zálo­gul a kórházbau tartotta. A hétfői fötárgyaláson dr. Moskovics j Árpád -orvos kijelentette, hogy -nem érzi I magát bűnösnek. A lány magánkezelés- I re ment be a -kórházba és sógora köte­lezte magát, hogy -a kezelési dijat fi­zetni fog’ja. Hangsúlyozta a fiátal or­vos, hogy a feljelentés -további -része, -amely szerint zálogul a kórházban tar­totta a beteget, nem felel meg a való­ságnak. Brecsevszki előadta, hogy mikor a kórházban öt n-api kezelés után ötmillió­kétszázezer koronát kértek tőle, érdek­lődött a főkapitányságon, ahol azt mon­dották neki, hogy még a legelőkelőbb szanatóriumban sem került volna ennyi­be a -kezelés. Ezért ö megtagadta a ma­gas honorárium megfizetését, mire dr. Moskovics, valamint a sebészeti osz­tály vezetője, dr. Szántó Miklós kije­lentették, hogy addig nem -adják ki a leányt, amig a honoráriumot meg nem fizeti. Az elnök az iratokból megállapitőtt i, hogy az öt napi orvosi kezelésért há­­rommillióöt'százezer koronát, Röntgen­­vizsgálatért pedig vgymillióöiszázezev koronát kértek, a további összeget köt­szerekért és élelmezésért számították fel. A védő beszedő után az ügyész vád-beszédében íe-ntartctia a vádat és hangsúlyozta, hogy még a legnevesebb professzor sem számit ilyen magas ho­noráriumot, különösen figyelembe véve

Next

/
Thumbnails
Contents