Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-30 / 88. szám
6. oldal azt, hogy a lány az öt nap alatt alig részesült kezelésben. A biróság hosszabb tanácskozás után hirdette Iki ítéletét, amelyben bűnösnek mondotta ki dr. Moskovics Árpád orvost zsarolás vétségében és ezért hat havi fogházra ítélte. Az ítélet indokolása szerint az orvos cselekedete az orvosi etikába, a becsületességbe és a jóerkölcsbe ütközik. Egyben elrendelte a biróság az iratoknak az ügyészséghez való áttételét, hogy dr. Szántó Miklós, a sebészeti osztály vezetője ellen is indítsanak eljárást. Azeüeozék tiltakozik a hosszú parlamentiszlinetellen A pártvezérek levele a házelnökhöz Beogradból jelentik: Az ellenzéki pártok vezetői hétfőn levelet Intéztek a parlament elnökéhez, a nemzetgyűlés üléseinek hoszszu időre való elnapolása elleni tiltakozásul. A levél a következőképpen hangzik: »Elnök Ur! Az ellenzék legutóbb három interpellációt jegyzett be, a melyekre nagyfontosságuk miatt a sürgősség kimondását is kérte. Ezek az interpellációk: 1. Setyerov Szlávkó és társai a mezőgazdaság válságáról. 2. Az egész ellenzék együttes interpellációja az állami szállításokról a Pasics Rada—Sztojadinovics Dragisa afférrel kapcsolatban. ■3. Veszenyák képviselő interpellációja az illetéktörvény végrehajtásáról. Ezenkívül régóta várjuk 3 községi törvény, valamint az egységes adótörvény beterjesztését. Felhívjuk Elnök Ur figyelmét a nép és a közerkölcs -nevében arra, hogy ezeket az interpellációkat le kell tárgyalni és az emliiett törvények meghozatalát nem szabad tovább halogatni. Ezért kérjük, hogy a parlamentet azonnal a katolikus husvét után hívják össze. Ennek megbeszélése céljából kérjük a pártvezérek kollégiumának azonnali összehívását.« Tritkovics Márkó, a parlament elnöke hir szerint kedden válaszol a levélre. Meghalt Ftilöp orleansi herceg A francia royalisták gyásza Párisból jelentik: A Bourbon-ház franciaországi feje, Fiiiöp orleansi herceg vasárnap éjjel Palermóban meghalt. A franciaországi legitimisták királyukat gyászolják Fülöp orleansi hercegben, akinek halála mély gyászba borította az egész francia royalista pártot. Az Action Francaise széles fekete kerettel jelent meg és vezércikkének cime a hagyományos „Le Roy est mórt, vive le Roy !“ (Meghalt a király, éljen a király !) A régi francia királyság hagyományai értelmében a royalisták lapja mingyárt proklamálfa is az uj királyt, az elhunyt Fülöp herceg unokaöccsét, Guise herceget, aki vasárnap óta a francia trón legitimista örököse. o hí Az elhunyt Fülöp herceg Lajos Fülöp királynak unokája volt és 1869-ben született. A francia köztársasági kormány 1883-ban kizárta az Orleansokat a francia hadseregből, 1886-ban pedig a trón-* követelők ellen hozott törvény alapján Franciaország területéről is kiutasította őket. Fülöp herceg nem törődve ezekkel a törvényekkel, 1890 február 6-án megjelent Parisban, hogy katonai kötelezettségének eleget tegyen. Azonnal letartóztatták és a törvényszék kétévi fogházra Ítélte, Carnot elnök azonban megkegyelmezett neki azzal a feltétellel, hogy azonnal elhagyja FranciaorszábAcsmegyei napló got és soha oda nem tér vissza. A „szép“ Fülöp herceg fiatalabb éveiben nagy utazásokat tett, ezekről több könyvet is irt, később azonban különböző gáláns kalandjai táncosnőkkel, színésznőkkel való afférjei foglalkoztatták meglehetős gyakran az egész világsajtót. Guise herceg, az uj trónjelölt, 1874- ben született. Szintén Lajos Fülöp unokája. Apja Róbert chartresi herceg volt. Guise herceg unokatestvérét, Izabellát vette nőül, a párisi gróf leányát. Husvét után kölcsönösen kicserélik a határmenti községek telekkönyveit Budapestről jelentik: A teiekkönyvek kölcsönös kicserélése ügyében az SHS királyság és Magyarország között már régebben folyó tárgyalások most végleges és részletes megállapodásra vezettek. A megegyezés értelmében a két állam kölcsönösen kicseréli azokra a községekre vonatkozó telekkönyveket, amelyek jelenleg a másik államhoz tartoznak. Ezenkívül Magyarország átadja Jugoszláviának azokat a periratokat, amelyekben alsáfokon a suboticar, noviszadi, becskereki, szombori, kikindai és pancsevói törvényszékek jártak el és amelyek lelebbezés vagy felülvizsgálat folytán a szegedi és pécsi ítélőtáblához vagy a budapesti kúriához kerültek és ott még nem nyertek elintézést. A magyar kormány már elkészítette ezekről az iratokról a pontos leltárt és jegyzéket. Jugoszláv részről dr. Kosztics igazságügyminiszteri titkár a napokban Budapesten járt és közölte a magyar igazságügyi kormányzattal, hogy a jugoszláv kormány is elkészült már a munkálatokkal, úgy hogy a telekkönyvek kölcsönös kicserélése és az iratok átadása a husvét utáni napokban megtörténik. A telekkönyvekkel egyidejűleg átadják a telekkönyvi helyszínelések alkalmával felvett jegyzőkönyveket és egyéb okiratokat is, így a telekkönyvi betétek alapjául szolgáló jegyzőkönyveket, a telekkönyvi térképeket és a bejegyzésekre vonatkozó okiratokat, végül az úrbéri megváltásra vonatkozó iratokat. Magyar részről az igazságügyminiszter által kijelölt bírák és ügyészek végzik az átadás munkáját. Az átadásban olyan magyar kiküldöttek vesznek részt, akitc az illető törvényszék területén ismerősek a helyi viszonyokkal. A szuboticai és novakanizsai bírósághoz tartozó telekkönyvek átvételére Szabados Béla, a pestvidéki ügyészség alelnöke kapott megbízási, aki évekig működött Szuboticán, mint ügyész. Szabados a husvét utáni napokban veszi át az okiratokat. Megt rtént máraz intézkedés a többi bírósághoz tartozó telekkönyvek átvételére is és a legtöbb birót már kijelölték az átvétel eszközlésére. Az átvétel heteket fog igénybe venni, mert az átvett okiratokat a leltárral pontosan össze keli hasonlítani. Az okmányok kölcsönös kicserélése megszünteti azokat az anomáliákat, amelyek különösen a földbirtokok és általában az ingatlanok helyes megoszlását a telekkönyvi állapotok rendellenessége folytán mindezideig lehetetlenné tették. A jugoszláv és magyar kormányok közti megállapodás értelmében az utódállamokban indított pereket {elsőbb fokon az utódállamokban inükörö felsőbb bíróságok fejezik be, aminek folytán sok régóta pihenő ügy fog a felsőbb jugoszláv bíróságok elé kerülni. A telekkönyvek kicserélése főleg Jugoszláviára nézve fontos. Határmenti községekben ingatlanokat sem eladni, sem megterhelni nem lehetett, mert a telekkönyvek Magyarországon vannak. Horgos, Kraljevbreg és egyéb községek részére már ideiglenes telekkönyveket is fektettek föl. A kicserélés a jogbizonytalanságot ezen a téren is megszünteti. Egy nap a szuboticai törvényszéken Emberölés, rágalmazás, erkölcstelen merénylet és rablás Több érdekes ügyben hozott hétfőn ítéletet a szuboticai törvényszéken Pavlovics István törvényszéki elnök büntető tanácsa. Halál cséplés közben Kocsis Mihály hidasi földműves 1923 julius 16-ikán cséplés közben egy doronggal úgy fejbe vágta Szécsi János földmunkást, hogy az nyomban meghalt. Az ügyészség haláltoikozó súlyos testi sértéssel vádolta. A vádlott a tárgyaláson elmondta, hogy a tanyán, nagybátyjánál, Jaksics Antalnál cséplési munka folyt. A vádlott a gép mellett tartózkodott és egy vizeshordó szélén ült. Ott kötekedtek vele, majd belelökték a hordóba. Mikor onnan kijött, hozzálépett az elhalt Szécsi János és egy favillával többször mellbevágta.' Erre ö íeiragadott egy dorongot és azzal fejbeütötte támadóját. A verekedést semmiféle civakodás sem előzte meg. A tanuk kihallgatása után a biróság a vádlottat bűnösnek mondotta ki halált akozó súlyos testi sértés vétségében és tekintetbe véve az enyhítő körülményeket és azt, hogy a tett elkövetésekor még nem töltötte be tizennyolcadik életévét, három havi logliázra és kétezerötszáz dinár temetési költségre ítélte. A vádlott belenyugodott az ítéletbe, csak a pénzbüntetésre jegyezte meg, hogy azt nem tudja kifizetni. A Lloyd titkárának rágalmazás! pőre ívanovics Dfagütin volt szuboticai bártulajdonos sajtó utján elkövetett rágalmazás miatt állt a biróság előtt. Az ügyet még a régi sajtótörvény szerint tárgyalták. A Severna Posta cimü, időközben megszűnt - szuboticai napilap 1925 február 7-iki számában ívanovics nyílt levelet intézett a szuboticai Lloydhoz, amelyben Damjanovics Milán, a Lloyd titkára ellen súlyos vádakat emelt. Azt állította Damjatiovicsról, hogy az osztrák megszállás idejében Jagodinában mint tanfelügyelő üldözte honfitársait. A tárgyaláson a magánvádat Ditnitrijevics Dragomir ügyvéd képviselte. A vádlott Jovanovics Dragutin jogi képviselő nélkül jelent meg. Hivatkozott rá, hogy az ő általa hangoztatott vádakat már előzőleg Todorovics Milivoj és Szergije a »Balkán« cimü lapban megírták. Kijelentette, hogy hazafias érzésből és mint egy nacionalista egyesület elnöke irta a nyílt levelet a Lioyd igazgatóságához. Kérte a tárgyalás elhalasztását abból a célból, hogy beszerezze bizonyítékait. Dr. Dimitrijevics Dragomir fömagánvádló ellenezte ezt és bemutatta a jagodinai esküdtbiróság jogerős ítéletét, amely szerint Damjanovics Milánt az ellene hangoztatott vádak alól felmentették, miután semmiféle bűncselekményt nem követett el. A biróság nem adott helyt a vádlott kérésének, hogy a tárgyalást elhalaszszák és befejezte a bizonyítási eljárást, majd meghozna az ítéletet, mely szerint a vádlottat egy havi. fogházra és ezer dinár pénzbüntetésre ítéli. A főmagánvádló súlyosbításért, a vádlott felmenté-. 1926 március 30. sért felebbezett. Erkölcstelen merénylet egy elmebajos leány ellen Kolarik Péter huszonnégy éves moli szűcs azzal volt vádolva, hogy Mólón 1925. év december 8-ikán éjjel tiz órakor az uccán K. I. tizenhét éves elmebeteg leány ellen erkölcstelen merényletet követett el. A vádlott előadta, hogy a kérdéses estén a korcsmából hazafelé ment és az uccán találkozott az egyedül haladó leánnyal, aki őt hívta •magához. Tagadta, hogy a leány ellen erőszakot követett el. A vádlott után K. I.-t hallgatta ki a biróság. Folyton nevetett és egész viselkedése elárulta a gyöngeelméjiiséget. Arra a kérdésié, hogy hány éves, azt felelte, hogy nem •tudja. Arra'a kérdésre, hogy ismeri-e a vádlottat, hátrafordult és hangos nevetéssel mondta: — Ismerem a jó madarat! — Miért jó madár? — kérdézte az elnök. A tanú: Becsalt egy épülő házba és azt mondta, hogy vesz egy öltözet selyemruhát, de megcsalt. Azt is mondta, hogy feleségül vesz. A tánciskolából jöttem az Alvégből. Nem tudtam bemenni a házunkba és akkor történt az eset. A biróság ezután meghozta az ítéletet, mely szerint a vádlottat felmenti azzal az indokolással, hogy az egyetlen tanú a leány, aki nem épelméjű. Az ítélet jogerős. Rablással vádolt állomásfönök Defilipisz Miroszláv volt tavanfcuti állomásfőnök azzal volt vádolva, hogy 1925 október 4-ikén Vlájics Velimir nevű utast leszállított á vonatról, bevitte az állomás épületébe és ott háromszáz dinárt elrabolt tőle. Ugyancsak vádolva volt Keller Etus, aki kémkedés miatt négy évre el vau ítélve, hogy segédkezett a rablásban. * Defilipisz Miroszláv tagadta a vádat. Vtajics kiszállt Tavankuton a vonatból és követelte tőle, aki szolgálatot teljesített, hogy állitsa meg a gyorsvonatot. Nemzetgyűlési képviselőnek mutatkozott be. Azt mondotta, hogy Trifunovics minisztertől kapott táviratot, hogy azonnal jelenjen meg nála. Ö ezt a kérést megtagadta, egyéb dolga vele nem volt, egy fillért sem vett cl tőle. Roller Etuska másodrendű vádlott elmondta, hogy az állomáson volt és -egyszerre csak látta, hogy egy ember leugrik a vonatról. Ez beszélt az állomási ö nökkel, de arról nem tud, hogy pénzt vettek el tőle, vagy hogy ö bántalmazta. Több kihallgatott tanú igazolta a vádlott előadását. Az egyik tanú: Jevtics Szvetozár azt mondta, hogy az illető idegen kalapjával intett, hogy. a gyorsvonat álljon meg. A biróság mind a két vádlottat fölmentette. íMegszökött — az ügyvéd Gruber Péter szentai földművest csalással vádolták. A vádirat szerint Gruber 1923 május 13-ikán nem létező kukoricát adott el a topolai Blau és Luszíig cégnek. Vételár fejében felvett 21331 dinárt és amikor kiderült, hogy nem tud szállítani, kötelezvényt adott a cégnek, amely szerint beleegyezik abba, hogy a követelést szentai házára telekkönyvileg bekebelezzék. Pár nap múlva kiderült, hogy a házat Gruber leánya nevére Íratta. A vádlott védekezésében előadta, hogy nem akarta Blauékat becsapni. Házát azért Íratta lányára, mert beteg volt és attól félt, hogy meghal. Amikor a tengeri-üzleten megbukott, tízezer dinárt adott át dr. Magyarevics topolai ügyvédnek, hogy helyezze birói letétbe az iigy rendezésére. Dr. Magyarevics eltűnt Topóidról, az ő házát pedig az adósság fejében Blauék elárverezhették. A biróság Blau Sándor gabonakereskedő kihallgatása után a vádlottat felmentette.
