Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-28 / 86. szám
1926 március 28. BACSMEGYEI NAPLŐ "én és ezért ma már a legminimálisabb 1924. évekre kivetett és ipegfelebbezett társulati adóügyekéit a pénzügyi törvény 1925 április-júliusi időre vonatkozó 66. §-a alapján a novisadi Oblasna Finamsijska Direkcija kebelében alakult bizottság intézi az épület II. emeletének 24. sz. szobájában. A mostani. - vagyis 1924 évi mérleg alapján 1925 évre kivetendő vállalati adó lesz a legkomplikáltabb, mert az adót háromféle módszer szerint számítják és pedig a következők szerint: az első módszer szerinti adókiszámítás 1925 január 1-től március 31-ig a régi törvény rendelkezései szerint fog megtörténni, a második módszer-•szerinti adókiszámítás 1925 április 1-től julius 31-ig terjedő időre vonatkozik. és pedig az 1925 IV—VII. havi tizenketted pénzügyi törvény 51. §-ában kirí kedvezményre való tekintettel a következőképpen: elismertetik rezsi kiadásinak a befizetett 60% hadipótlék. a 30% rendkívüli pótlók. a forgalmi adó, mig . a befizetett többi állami, megyei és községi adók után (amelyek az adóalaphoz számíttattak ) a legminimálisabb százalék szerint lesznek adóztatás alá vonva. A többi megmaradt adóalapok pedig az eddigi törvényes százalék szerint lesznek megadózva négy hónapra. Végül a harmadik adóztatási módszer, amely 1925 augusztus 1 -tői december 31-ig terjedő időre vonatkozik, tekintettel az ezen időre vonatkozó tizenketted pénzügyi törvény 8. g-ának 6-ik bekezdésében leirt kedvezményekre, vagyis amely szerint elismertetik rezsi költségül a befizetett 60% hadipótlék, 30% rendkívüli pótlék, forgalmi adó, rokikamtadó. kamarai illeték, valamint az összes állami, megyei és községi pótadók, amelyeknek levonása után megmaradó adóalap után lesz az adó öt hónapra megállapítva. Az 1925. VIII—XII. hónapokra szóló tizenketted törvény S. §-á-rcak VI. bekezdése hatálytalanította 1925 aug. hó 1-től az 1818. éti IX. t. e. 2b. §-át, valamint az 1916. évi XXXIV. t. c. 2-ik §-ának 4) pontút, melyek maguk után vonták az 1918 évi 74600. P. M. rendeletnek 5. ,§-át, viszont érvényben maradt az 1916. évi XXXIV. t. c. 5 §-a és az 1916 évi 142000. P. M. rendeletnek a 20. §-a, de az 1918. évi IX. t. c. 26. §-ának függeléke nélkül, vagyis a rentabilitás kiszámítása a felemelt s valóban az év folyamán befizetett tőke alapján történik. Az 1916. évi XXXIV. t. c. 2. §-áuak 4) pontja megszűnése folytán hatálytalan lett az 1916. évi 142000 P. M. rendeletnek 17. §-ának 4-ik pontja, is. de' életben marad az 1909 évi VIII. !t. c. 17. §. 4. pontja, amely szerint az adó alól mentesítve lesznek az összes kapott idegen részvénydividendák és pedig 1925. í—VII. hónapokra adókötelesek, mig 1925 VIII.—XII. hónapokra mentesítve lesznek. Hasonlóiképpen előnyös lesz az adózási eljárás a felemelt tőke 6% kamatával 1925 julius 31-ig. mig- 1925 aug. 1-től a rentabilitást már. az egész tőke után számítják amely az év végén mutatkozik, tekintet nélkül arra. vájjon a tőkét a vállalat mikor emelte. Egy kereskedő jajkiáltása A su'ycs adóterhek és gazdasári mizériák megfojtják a kereskedelmet Bérezi Mór szí arakanizsai kereskedő Érdekes levelei irt a kereskedőket foglalkoztató közdasági kérdésekről. Leveléből idézzük a következőket: A szuboticai Lloydban néhány héttel ezelőtt a Vajdaság adóalanyai konferenciára jöttek össze, hogy nyilvánosan demonstráljanak az elviselhetetlen adóterhek ellen. A konferencián a parlament pénzügyi bizottságának elnöke is jelen volt. hogy személyi presztízsével dokumentálja együttérzését az adóterhek súlya alatt szenvedő lakosság iránt. A gyűlés kétségtelenül impozánsan folyt le. elhangzott minden panasz és minden sérelem és kimerítették azon az adóanomáliái: valamennyi hatását. Komoly szó esett arról, hogy az adópauaszokat a legfelsőbb hely, a király ele terjesszék, mert a helyzet komoly mér, legelése után arra a szomorú magállapi tátira jutottak, hogy a helyzet a lehető lég-kilátástólanabb. Eddig néni történt semmi intézkedés az adókönnyítések te* remény sincs arra. Ijogy ezután történhetne valami. Nekünk kereskedőknek mégis nagyon nehéz beletörődnünk ebbe a félmegoldásba, fái nekünk az ország zilált gazdasági helyzetében az, hogy nap-nap után szorgalmas, agilis derék vajdasági kereskedők munkás életük alkonyán jutalmul a csőd koldustarisznyáját nyerik. A kereskedők helyzete a legsúlyosabb. Földrengésszerű, anyagi összeomlások a bácskai és bánáti Kánaánban,, az’acélos búza bőterraésü igéretföldjén. Tudjuk jól. hogy Európaszerte borzalmas gazdasági kataklizma hullámgyürüi fojtogatják a gazdasági életet; mégis tekintetbe kell venni, hogy agrárállam vagyünk, ahol kivételes helyzetet kellene élvezni a fejlődő iparnak és kereskedelemnek. Milyen politika az, ahol lefoglalják a városok földjeit és helyette 1000%-os pótadót adnak cserébe, aminek küzvet-Páris, március A kora tavaszi sportszezon egyik primőr csemegéje volt a március tizennegyediki Berlin—Paris futballmeccs. Mint a legtöbb primőr csemege, ez is gyenge volt, anélkül, hogy pl. az idei friss spárga vagy cukorborsó zamatját tratalmazta volna. Szóval sport szempontjából másodrendű látványosság volt az európai kontinens két legnagyobb városának harca, de érdekes megfigyelésekre adott alkalmat ez a háború utáni első hivatalos porosz invázió. A német fővárosból voltak* itt már sokan az utóbbi években, többen hivatalosan is, de ennyire exponálton, kitéve a nagyközönség hangulatának, még nem. A csata simán folyt le, brutalitások nélkül, német győzelemmel s a közönség majdnem fásult. közönnyel vette tudomásul és sokkal kevesebb lármával, mintha egy vidéki csapat vert volna meg egy párisit. A játék egyébként azt is mutatta, hogy a íutball-Sport inkább kis nemzetek körében talált meleg otthonra. A németek szerényeik, diszkrétek voltak, impozáns tnegjeienésüök, úgyszólván szimpatikusak, vagyis olyanok, amilyennek őket külföldön, különösen a háború előtíről alig ismerjük. De nemcsak a porondon mutatták a kultur turistát, hanem a tribünökön is. Ugyanezt , a diszkrét viselkedést látjuk ma a városban is mindenütt. A finom lokálokban, a színházakban, koncert termekben a tárlatokon, múzeumokban. A német ma már szmokingot pa-kkol az utazó táskájába, halkan beszél és nem tolakszik. A felületes szemlélő úgy látja, mintha a germán még ma is elkerülné Párist. Pedig sokan járnak idekinn. A külsejüket nein tagadhatják le s az ember fülét lépten-nyomon megüti a halk.német beszéd. A német köztársaság úgy látszik kitermelt égy uj típust, mely idővel megfogja szüntetni azt a keile met len, népszerűtlen speciment, melyet háború előtt és röviddel a háború után főleg Olaszországban úgy hívtak, hogy német turista. Ez a nomád fajta azelőtt ellepte Európa minden - - múzeumát, templomát, felmászott Svájc minden hegyére, lebuit minden szakadékéba» • a. operák földszintjén lódenban ült, a londoni Savoyban szmokingban merít a teához és szürkében; a vacsorához s még a legmagasabb körök férfim is erősen adtait az inkognitóban szereplő civil ruhás porosz tisztet, ami Berlinben annak ideién oly nagyon imponált. Természetesen jár erre prominens német nem egy. A télen itt volt Einstein, felolvasott s Parisban is csak az veit, aki mindenütt: legnagyobb. Pár hete it; dirigált Kleiber, aki ugyan bécsi születés^, de jelenleg a perliai opera len és közvetve, mindenképen a kereskedők isszák meg a levét. A munkásnak nincs munkája, a munkaadónak nincs konstruktiv ambíciója. A heb 1 hatóságok kofáknak és más minden képesítés nélküli egyéneknek minden további nélkül kiadnak iparengedélyeket a kereskedők fölmérhetetíen kárára. A kereskedők az állandóan növekvő konkurrencia folytán kénytelenek hitelítzletekre fanyalodni, ami néha nagyon kockázatos és súlyos károkat okoz. Nem kívánom hosszúra nyújtani a tömeges panaszokat. Csak még az útlevelek megszerzésének szinte leküzdhetetlen akadályát említem meg, ami újabb halálos csapást mért a kereskedelemre. A vajdasági kereskedők a sok Ígéret után még" mindig remélik a jobb belátás győzelmét. Remélik a méltányos elbánás elvének fölülkerekedését az illetékes köröknél. Nemcsak , a saját érdekükben. Az állam érdekében is. Vájjon meddig fognak remélni? zeneigazgatója s mint ilyen a germán művészetet reprezentálja. Olyan őszinte, nagy művészi sikere volt; amilyenre évek óta nem emlékszünk. Most éppen G. Grosz-n-ak van feltűnő nagy sikere egy • csomó grafikus munkájával s különösen karikatúráival, egy - kiállításon. Az elmúlt télen hallottuk még Alfred Kerr és Thomas Mann felolvasását. A német zene egészén- • visszahódította háború előtti pozícióját, sőt talán többet is kapunk belőle, mint azelőtt. Wagnert mindkét opera sűrűn ad, de sokat szerepel Wagner a hangversenytermekben is és ,a koncert énekesek műsorán. Bach, Weber, Brahms ugyancsak és Mozart és Beethoven különösen s a többi német klasszikusok nem k-evósbbő. Ez utóbbiak ugyan osztrákok, de az nem nagyon fontos. Az ultra modern komponistákból kevesebbet kapunk, de ezekből van a franciának éppen elég s orosz is él ií: igen s-olc, nemkülönben holland, olasz és magyar (ezek közül Harsányt Tibor már arrivált az elsők közé), de azért hallunk modern német zenét is eleget. A német irodalmat Paris sohasem kúltivált-a, se könyvalakban se a színpadon, most sem. Magával; a .hihetetlenül gazdag francia irodalommal is nehéz lépést tartania' a közönségnek s külföldi kevéssé jut szóhoz. Az idegen irodalmi invázió újabban mégis 'erősebb, mint a múltban, igy Shaw, Galsworthy, O’Neil s különösen Pirandello sokat volt műsoron. A németek közül Fritz von Unruh és Heinrich Mann, Iminden különösebb hutás nélkül. A közismert német iparcikkek ugyancsak, bevonultak Parisba. Minden zaj nélkül lopták be magukat s ami pár év előtt talán hazaárulás' lett voltra, ura nyíltan kelleti magát a kirakatokban. A Made in Germany« felirat eltűnt a legfőbb iparcikkről, a címkék, reklámfeliratok szövege francia. Mindenütt kapható Odol, Zeiss üveg, látcső, Henkel köröm ápoló szerszám, sőt a Batsary cigaretta franciának hirdeti magát. Nem sok sikerrel, mert a francia cigaretta van olyan rossz, mint a német. Karácsony előtt a legtöbb áruházban megjelentek a német gyerekjátékok. Nem olyan tömegben, mint a 'háború előtt és sokkai kisebb sikerrel. A régi időkben ezen a téren Németországgal ■senki sem tudott versenyre kelni. Az utóbbi evekben két igen erős versenytárs akadt. Japán és Amerika. A játékok nem voltak drágábbak, mint a németeké. de ötletesebbek, sőt a franciák is produkáltak e-téren valamit; olyan elragadóan szép játék babákat hoztak, melyekhez képest a- külföldiek lagte!jebb a cse-Iédsorba küldhették fel magukat. PÁRISI MOZAIK Németek. Párisban Irta: Weidinger Dezső 17. oldal. Szóval Paris várfalain belül került a germán zene, turista, sport, irodalom, képzőművészet, iparcikk; azokon bellii, melyeket még ilyen békés -kultareszkf’zökkel is nehéz megvívni. Szenzáció nem-járt egyik bemutatkozás nyomán sem.. Élthez; a bécsiek jobban értenek és sok tekintetben- nagyobbak is (lásd a bécsi opera vendégszereplése,' Erit-/ Kreisler hangversenye, a Víg özvegy reprize. Paris nagyszerűségéhez hozzátartozik az abszolút internacionalizmus tehát jöhet a- német is bizonya*. fokig s .ha a turista nem tud Odol nélkül élni, az se hiányozzék. Felmelegedés a némettel szemben alig várható. Egyszerűen elképzelhetetlen. A két race -mentalitása, temperamentuma, -talán még fizikai összetétele is merőben különböző. - Ha ehhez hozzáadjuk azt az érzést, amivel a bicét nemzet egymással szemben viseltetik, úgy képzeljük, hogy amennyiben a viszony valaminek a közbejöttével nem rosszabbodik,, a legközelebbi években legfeljebb valamivel* több néniét iparcikk fog -nagy szerényei! bevonulni Parisba, pár művész, kiállító, cgy-két színdarab, komponista, sportsman, felolvasó, több jó német mozi kép r, u németek még színesebbé, nagyszerűbbé teszik Párist, amit -a irandáknak igazán semmi okuk -sincs megakadályozni. KÖNYVEK a sí ® Szörnyű pamflet az Ür fölött lejtett láncról El egy fiatal ember a Bánátban, aki keservesen harcol. Harcol mieden volttal. ami akaratunk ellenére még mindig való. harcol mindé« valóval, .unit mind valótlanságnak lát, szavak, fogalmak.' fizika, metafizika, anyag, Isten, törvény, rend. szerelem, prostitúció, káosz, lázadás: hatalmas-, ellenséges sereg. Ezek mind rajta kívül vannak. De a h-arciieleW száma, még eggyel szaporodik: -az. ű legkeményebb, ellenfele: ő, önmaga.-& Popovícs . lován: Tánc -az Cr fölött.* # Pesszimistább, mint Schoppenhauc-r és forradalmibb mint Lenin. Ugyanekkor a legnagyobb optimista és a-legősibb individualista. Végig szkeptikus és legvégül hitteljes. Tagad és elvet mindent, hogy a végén megelégedjen az egyszerű lé-, tezés adományával, amely minden gonosz adottságnak nemcsak felfedezője, hanem oka is, de egyúttal minden jó lehetőség forrása. Az ember született átka: az Én és Te viszonyának örök -terhe. Nem érdemes élni és nem érdemes halni, de talán vagyunk, bár hazugság minden mentegető jelző, amivel eddig az életet felruházták, hazugság minden filozófia és költészet, az emberek éheznek, szenvednek, de hazugság a s-zentinientalizmus, a szeretet és a kollektivizmusról való deklamáció is. Úgynevezett irodalmi -értéket, stílust, precíz formaszépség-eket ki mer itt keresgélni? Ezeket -a szörnyű igazságokat, nyers szavak mondják el, amelyek minden csnfságot a nevén neveznek, véres, robbanó pamfletstílusban, * A pamflet szerzője nem jut messzire, sőt az ür fölötti tánc szinte egyhelyben táncolás. Egy költeménye, amelynek mottója Ady En-d-re -sora: »Aki él az mind. mind örüljön« — igy végződik: Ó, hát -milyen szép, ó hát milyen hálás vagyok mégis mily kimondhatatlan szerencse, hogy élek, hogy meg fogok halni, milyen szerencse szerencsétlennek lehetni, tudni gyűlölni, szitkozódni beteg lenni, őrületbe menni, ölni magamat, szenvedni, hogy köphetek az életre, hogv tudok megbánni, szeretni, szeretni s miiid-enekíölött, mi-ndenekfölött: LENNI! Nem is olyan szörnyű ez a pamflet. De a harcos költő olyannak látszik, mint akinek még lesznek harcai. a világgal és- önmagává!. *Jóvan Popovícs: Ples, t>a<J prezni* nom. Kiküldő. !92ő. ím. I)
