Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-05 / 63. szám

I 6. oldal BÄCSMEGYEI NAPLÖ 1926. március 5. Zürichben elfogták a sikkasztó noviszádi pénztárnokot Szlavik Ferencet kiadják Jugoszláviának Beográdból jelentik: A belügymi­nisztérium csütörtökön távirati ér­tesítést kapott a zürichi rendőrség­től, mely közölte, hogy az egyik zürichi szállóban le­tartóztatta Szlávlk Ferencet, aki a csehszlovák hajószindiká­­tus novisadi fiókjától három­százezer dinárt sikkasztott. Szlavik, aki csehszlovák születé­sű osztrák állampolgár. 1924 végén Noviszádon a csehszlovák hajószin­dikátus kirendeltségénél mint hiva­talnok kapott alkalmazást. A kiren­deltség vezetője, Sebcra Bóhus, a szorgalmas tisztviselőt pár hónap után pénztárossá nevezte ki és rá­bízta a kirendeltség fontosabb üz­leti ügyeinek elintézését. Szlavik február közepén. Sebera igazgató Pozsonyba való elutazása előtt, fő­nökével aláíratott két darab csekket összesen száznyolcvanezer dinár­ról azzal, hogy az ellenérték a vál­lalat fizetési kötelezetségeinek tel­jesítésére kell. Amikor Sebera el­utazott. a pénztáros a csekkeket a Boszna banknál beváltotta, kivett a házipénz­tárból még százezer dinárt és megszökött Novisadról. A sikkasztó tisztviselő, mint a rendőrség megállapította. Buda­pesten keresztül Bécsbe utazott, ahol pár napot töltött, aztán feleségével együtt Svájcba ment át és Zürichben egy szállodá­ban szállt meg. A jugoszláv hatóságok megkere­sésére a zürichi rendőrség szerdán letartóztatta és táviratilag értesí­tette erről a belügyminisztériumot. A sikkaszó kiadatására irányuló eljárást megindították. Agyonverte az apását egy sztaribecseji fóldmives A gyilkos vöt letartóztatták Noviszadról jelentik: Megdöbbentő családi dráma történt csütörtökön Sztaríbecsejen: Kecsi Imre jómódú földmives szóváltás hevében súlyosan összeverte apósát, Sárvári Pétert, aki rövid szenvedés után belehalt sérülé­seibe. Kecsi Imre földmives már hosszabb ideje élt hadilábon apósával, akivel gyakran összetűzött. Az após, Sárvárt Péter csütörtökön délelőtt újra szó­váltásba keveredett vejével, aki erő­sen felindult állapotban felragadott az udvaron egy mosásnál használt sza­­puiót és azzal agyba.főbe verte Sár várit. A gyenge testalkatú Sárvári nem tudott kiszabadulni a dühöngő Kecsi kezeiből, aki úgy összeverte, hogy a szerencsétlen ember a hely­színen rövidesen, rettenetes kínok kö­zött meghalt. A rendőrség a bestiális embert le­tartóztatta és a noviszádi ügyészség fogházába szállította. A gyilkosság ügyében pénteken ejtik meg a bon­colást. Nemzetközi szélhámost fogtak el Vrbászon Párisban kázasságszédelgésböl élt, Páduában csalt, Milánóban lopott egy szegedi fiatalember Vrbászról jelentik: A sztarivrbászi rendőrség szerdán este őrizetbe vett egy Gblath János nevű fiatalembert, aki túlzott óvatosságával vonta magára a figyelmet Sztori vrbászon hamar feltűnik az idegem Az egyik községi rendőr szer­dán már kora délután észrevette, hogy egy ismeretiem ember járttá! — nyilván­valóan céltalanul — az uccán. A rendőr figyelni kezdte az idegent, aki, amikor észrevette, hegy figyelik, mindenképpen igyekezett eltűnni. Mellékuccákba for­dult, de a rendőr nyomon követte, anél­kül azonban, hogy igazolásra szólította volna fiä. Este hat óráig tartott ez a hangtalan üldözés és ekkor a rendőr szántszándékkal egy kissé elmaradt mire az idegen abban a híszemben, hogy megmenekült, bement egy vendég­lőbe vacsorázni. Antiikor megvacsorá­­zott és fizetni akart, óvatosan körülné­zett és — ott látta a rendőrt az ajtóban. Hirtelen ijedtségében vissza akarta csúsztatni a pénzt zsebébe, de a rendőr odalépett és felszólította az ismeretlent, hogy kövesse. Az idegen nem ellenke­zett. Szegedtől — Párisi* A rendőrséged! azonnal megkezdték az ismeretlen fiatalember kihallgatását, amelynek során szenzációs adatok de­rültek ki. Az idegen elmondotta, hogy 0Math Jánosnak hívják, szegedi illető­ségű, sat gimnáziumot végzett. A ma* gyarórszági kommunizmus után Romá­niába szökött, majd hosszas bolyongás után eljutott Franciaországba. Párisban rettenetesen nyomorgott és kétségbe­esésében szélhámoskodni kezdett. Isme­retségeket kötött nőkkel, akiktől házas­sági ígéretekkel pénzt és ékszereket csalt ki. Ez az üzlet elég jól jövedelme­zett, de egyik áldozata feljelentette és ismét menekülnie kellett. Milánói emlék . . . Olaszországba szökött és Páduában több ékszerészt csapott be. A svájci »Doxa« óragyár megbízottjának mon­dotta magát és hamis iratokkal pénzt vett föl. , Páduából nemsokára áttette székhelyét Milanóba, ahol visszatért a jól bevált házasságszédelgéshez. Egy idősebb gazdag hölgy kegyeibe férkő­zött be és egy alkalommal, amikor a hölgyet meglátogatta lakásán, emlékül elvitte a hölgy ékszeres dobozát. A zsákmány felülmúlta Oblath minden várakozását. Két aranyóra, két pár gyémánt fülbevaló, egy aranylánc, egy gyémántköves aranygyűrű, kétezer lira és százötven dollár volt a kazettában. Egy óra múlva Oblath már gyorsvo­naton utazott Trieszt és Fiume felé. Fiúméban eladta a milánói 'hölgy éksze­reit, csak két órát tartott meg magá­nak. Végig Jugoszlávián Négyezer lírát költött el négy hét alatt Fiúméban, azután egy határátlé­pést! igazolvánnyal átsétált Szusakm, ahol két hétig szórta a pénzt. Szásák­ról Zagrebba utazott, ahol a dollárok beváltására került sor. Alig néhány nap alatt eldcrbézolta a dollárért kapott Pénzt, csak annyi maradt, hogy Beo­­g padiba utazzon — természetesen első osztályon. Beogradbau a két aranyórára került a sor, de a könnyelmű éjszakai élet, a pezsgő és a nők az utolsó százdinárost is elnyelték, mielőtt újabb »üzlet« akadt volna. Végül kénytelen volt ruháját el­adni egy rosszabb ruháért és néhány dinárért. A pénzen Noviszadra utazott és ott — mlint előadta — az uccán két­száz dinárt talált. Noviszádon úgy vette észre, hogy fi­gyelik, ezért onnan tovább utazott és a legközelebbi nagyobb állomáson, Vorbá­­szoo kiszállt. A verbászi rendőrség megindította a nyomozást annak megállapítására, hogy az elfogott szélhámos nem követett-e el1 bűncselekményeket Jugoszláviában. Meggyilkolta anyja Az orosz hadifogoly halálos szerelme Szoinborból jelenítik: Tipikusan hábo­rús családi-tragédia véres jelenetei te­szik mozgalmassá azt az érdekes bűn­ügyet, melyet csütörtökön tárgyalt a szombori törvényszék Vojvodicv-taná­csa. A vádlottak Sprach Jenő, Bálint Gá­bor és Nota Vladimir ruszki-krszturi la­kosok voltak, a vád pedig: hogy 1917 augusztusában meggyilkolták Raszcsu­­pin orosz hadifoglyot. A történet sablo­nos háborús történet, amely ott kezdő­dött, hogy az akkor még tizenhat éves Sproch Jenő édesapja, Sproch András 1915-ban bevonult katonának. A Sproch­­családban nem lévén munkaképes férfi­tag, az asszony egy had foglyot vett a házhoz, aki a fiatal Sproch Jenővel együtt dolgozott a kis gazdaságban. Sprochné és a hadifogoly, Raiszcsupin között szerelmi viszony fejlődött ki, a melyről hamarosan az egész fa’u tudott. A pletyka eljutott Sproch Jenő fülébe is, aki em.att többizben tett szemrehányást édesanyjának. Ruszki-Krszturon 1917 augusztusának egyik vasárnapján bál volt a község vendéglőjében. A bálna elment a fiatal Sproch is nővérével, a tizenhét éves Máriával, A tánc előtt Sproch megkérte nővérét, hogy szaladjon haza és hozzon neki édesanyjától cigarettát, mert elfe­lejtett magával hozni. Sproch Máriái, fi­vére egyik barátjával, a tizenöt éves Bálinttal hazament a lakásra, de Sprochnét seholsem találták. Üres kéz­zel mentek vissza a 'korcsmába, ahol Bálint a következőket mondotta, Sproch Jenőnek: — Nem tudtunk hozni, az édesanyá­dat nem találtuk. Biztosan az orosszal enyeleg valahol... A fiatal Sprochot elborította a vér és nagy elkeseredésében kijelentette, hogy azonnal hazamegy és végez az orosz­­szak Bálinttal együtt megkérte másik barátját, a szántón fiatalkorú Nóta Vla­dimírt, hogy kísérjék el és ha szükség lesz rá, segítsenek nekii A három fiatal legény, amikor haza­tért, Sprochnét már a szoháhan talál­ták, az orosz pedig kínt feküdt a ház melletti kertben. Sproch a kamrából elő­vett egy hatalmas vasdorongot, kiment a kertbe és mialatt barátai a tornácon tartózkodtak, a doronggal hátulról ha­talmas ütést mért Raszesupin fejére. Az ütés következtében a hadifogoly kopo­nyája valósággal szétloccsaut és ű sze­rencsétlen ember szörnyethalt. A gyil­kosság után Sproch azonnal jelentkezett a csendőrségein és bejelentette, hogy megölte anyja szeretőjét. A tárgyaláson Sproch Jenő elmon­dotta, hogy azért ölte meg a hadifog­lyot, mert nem tudta elviselni a szé­gyent, amit édesanyja a családra ho­zott. A korcsmából kissé ittasan ment máT haza barátaival, .akik egyáltalában nem segédkeztek neki a gyilkosságban. A bíróság tanúként kihallgatta Sproch Máriát, a vádlott nővérét is. Az elnök (Sproch Máriához): Hailot­­ta-e a faluban beszélni, hogy édesany­jának viszonya van a hadifogollyal? A taftu: Igen. Sokan jöttek hozzám és mesélték, hogy édesanyám szeretője a hadifogolynak. A vádlott édesanyja tagadta, hogy szeretője volt a had fogolynak, csupán azt ismerte be, hogy Raszesupin folytan csábította, de ő mindig ellenállt neki. A bíróság az ügyész vádbeszéde és Tyuttcs Dávid dr., valamint Gauder Fe-, renc dr. védőbeszédei után Sproch Jenőt erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bű­nösnek és ezért az enyhítő körülmények: figyelembevételével hat havi fogházra ítélte. Bálint Gábort és Nóta Vladimírt, miután beigazolódott, hogy közvetlen nem vettek részt a bűncselekményben, a bíróság felmentette. Kz IndokeJásban kimondotta a törvényszék, hogy Sproch Jenő a családi becsület jogos védelmé­ben követte el a gyilkosságot. Aa ügyész megnyugodott az ítéletben. liz évi fegyházi a Ítélték a kispesti tömegs zur kálót A hatvanéves férj véres bosszúja Budapestről jelentik: A kispesti tö­­megszurkáló, Flaxmeyer János állott dsütörtökön a budapesti törvényszék előtt. Az ügyészség egyrendbel! gyilkosság bűntettével és egyrendbeli, több embe­ren elkövetett szándékos emberölés kí­sérletével vádolja Flaxmayer Jánost, a miért 1925 novemberében Kispesten fe­leségét, háziasszonyát: Pozsony György­­nét, továbbá Kohn Jenőt és két gyerme­két, Hugót és Ödönt, megszurkdlta. Hu­gó a szurkolásokba bele is holt. Alig kezdett vallomásába remegő hangon Flaxmayer, amikor hirtelen végig vágó­dott a földön. Míg a főidőn fetrengve remegve tusakodott a fogházőrrel, Flax­­ineyer leányai is hangos zokogásba tör­tek ki és ájuldozva borultak egymásra a padsorokban. Az elnök kénytelen völt őt percre fel­függeszteni a tárgyalást. Uj fogházőr érkezett és orvosszpkértőt hivattak, aki hosszas kísérletezés után eszméletre té­rítette az ájult Flaxmeyert. Leányait a tárgyalás megnyitása után az elnök ki-, rekesztette a tárgyalóteremből. Ezután megkezdte vallomását a háti vanéves vádlott. — A gyilkosságban nem érzem ma­gam bűnösnek. Kohn a gyilkos, aki egész életemet és családi boldogságo­mat megrontotta, elcsábította a felesé­gemet és rávette, hogy elhagyjon en­gem. — Ez a Kohn saját feleségét állan­dóan verte és tébolydába is záratta. A mikor a saját feleségével végzett, ak­kor az én feleségem kellett neki, hogy legyen kit verni és tébolydába záratni Én hatvan éves koromban ismerkedtem meg a- feleségemmel, aki abszolút sze­gény leány volt, gyárimunkás, krumpli­juk som volt ebédre. Megszántam őt és feleségül vettem. Egy nap azonban fe­leségemnek költ helyét találtam. Több i i

Next

/
Thumbnails
Contents