Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-24 / 82. szám

6. nMat. RACSMEGYEF NAPLÓ hogy közte és a szocialisták közt olyan elvi ellentétek vannak, hogy ezért nem elégítheti ki őket Rátérve ezután újból Apponyi be; izédére megállapította, hogy a kormány felfogása szerint ép Francia­­ország tud sokat tenni Magyarország helyzetének javítása érdekében. Abból, hogy egyes politikai faktoroknak hamis vádak és hírek beállításával sikerűit félrevezetni a francia kormányt, az kö­vetkezik, hogy azoknak a politikusok­nak kötelességük ezt jóvá is tenni. Nem megy bele abba a felfogásba, hogy a kormánynak a nemzetgyű­lés és a kormányzó bizalmán túl tnás tényező bizalmára is szüksége van. Nem szál szentbe Rakorszky István üL- litásával, hogy a francia kormánnyal a magyar kormány nem lehet jó viszony­ban, mert e kérdésben csak a francia kormány lenne illetékes nyilatkozni. A francia nemzetet a frankhamisítással kapcsolatban súlyos sértés érte ás ez­ért a magyar kormány a magyar törvé­nyeknek megfelelő elégtétellel tartozik. Ezt kívánta Briand is és erre a magyar kormány készséggel hajlandó, de köte­le:, a nemzet szuverenitását Is megóvni. A kormány deklarációt fog tenni Bethlen foglalkozott ezután Apponyi belpolitikai kívánságaival és kijelentette, hogy a kormánynak az az álláspontja, hogy tisztviselők nem lehetnek tagjai titkos szervezeteknek, fia az eddigi rendszabályok nem elégségesek, akkor 'a kormány még szigorúbbakat fog élet­beléptéim. A kormány hajlandó olyan deklará­ciót tenni, amely az Apponyi által kívánt akciónak elöfatária lesz, de ezt nem teszi meg ma, mert annak tartalmáról és lényegétől az összes po­litikai pártokkal és azok vezetőivel kí­ván megbeszélést folytatni. A kormány egyidejűleg meg akarja velük beszélni a szükségesnek mutatkozó rendszabá­lyokat is, mert hiába bocsát ki a kor­mány deklarációt, ha ezt nem kiséri a megfelelő rendszabályokkal. Beszéde végén kérte Szabó Sándor határozati ja­vaslatának és az előadói jelentésnek el­fogadását, a kisebbségi véleménynek és a különvéleménynek pedig elvetését A kormánypárt viharos tapssal és él­jenzéssel fogadta Bethlen beszédét A szavazás Zsitvay elnök ezután bejelentette, hogy a vitát bezárja. Az ellenzék óriási lármával fogadta ezt az elnöki intézkedést és hivatkozott arra, hogy még több szónok van fel­iratkozva és nincs még esti hat óra, tehát a klotür szerint sem lehet még a vitát bezárni. Zsitvay elnök kijelentette, hogy Nagy Vince vádinditványa nem ke­rülhet tárgyalás alá, mert az ház­­szabályellenes, tekintve, hogy nem nyújtották be írás­ban is. Kérdi a nemzetgyűlést, hogy el­fogadja-e a parlamenti vizsgálóbizottság előadói javaslatát A kormánypárt teljes számban fel­állt. a szociáldemokraták, demokraták, Kossut hr párt és a legitimisták gróf Ap­ponyi Albertiéi együtt ülve megadtak. — Frankhamisitók! Bankóhamisltók! — kiáltották a szociáldemokraták. Esztergályos János kérte az ^lnököt igazolja, hogy a jobboldalon csupa kép­viselő foglal-e helyet, mert ott egész is­meretlen arcokat lát. (Derültség.) Az elnök megállapította, hogy a nemzetgyűlés többsége elfogadta a frankbizottság többségi jelentését. Aa elnök ezután Szabó Sándor hatá­rozati javaslatát tette fel szavazásra, a mely azt javasolja, mondja ki a nemzet­gyűlés, hogy a frankhamisítást elítéli és a bűnösök szigorú megbüntetését köve­teli anélkül azonban, hogy ezzel elébe pltarn^ vágni az igazságszolgáltatásnak. A többség ezt a javaslatot is elfogadta. Ezután a második szavazás után Beth­len vezetésével a kormány tagjai kivo­nultak az ülésteremből Az elnök napirendi indítványt tett, majd Hegymegi-Kiss Pál a házszabá­lyokhoz szólt hozzá és kijelentette, jel­lemző, hogy három miniszter akkor szó­lal fel, amikor az ellenzéknek nincs mód­jában a klotür miatt válaszolni. Bethlen ekkor újból bejött az üléste­rembe, mire a kormánypárt harsányan megéljenezte. Hegymegi-Kiss Pál: Ha a miniszterel­nök ízlésének megfelel, hogy a frankvi-Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés a német nemzetiek, fajvédők és kommu­nisták szavazatai ellen elfogadta a kor­mány jelentését a genfi eseményekről A kommunisták bizalmatlansági indít­ványát 259 szavazattal 145 ellenében el­vetették. Elvetették a fajvédőknek azt az indítványát is, hogy Németország vonja vissza a Népszövetséghez intézett belépési kérvényét és szüntesse meg a tát klotürret zárják be . A kormánypárt állandóan zajosan él­jenezte és ünnepelte Bethlent és elnyom­ta Hegymegi-iKiss Pál szavait Hegymegi-Kiss Pál végül kijelentette, vigyázzon Bethlen, mert e vádak meg meg fognak jelenni a magyar, nemzet­gyűlési előtt. Létay Ernő szólt még a házszabályok­hoz, majd Zsitvay elnök válasza után Sütő József sajnálkozását fejezte ki, hogy a vita hevében sértő kifejezéssel illette a miniszterelnököt. Ezután az el­nök fél hétkor berekesztette a mindvé­gig izgalmas ülés.t Daiwes-egyezményben megszabott fize­téseket A vitában a kormány részéről Luther kancellár tartott nagy beszédet és kije­lentette, hogy Németország visszanyer­te ugyan akciószabadságát a Népszö­vetséggel szemben, de , nem tud elkép­zelni olyan német kormányt, amely hajlandó volna cserbenhagyni a locamói szellemet. !0,,6 március 24. vd/tyrs, azonban anyagilag érvénytelen s ezen az alapon semmisnek mondandó ki. Hivatkozik arra, hogy mind a há­rom esetben a házassági törvény kiját­szásáról van szó, amit rosszhiszeműen abban a tudatban hoztak, hogy első há­zasságuk érvényes. Hivatkozik erkölcsi és szociális szempontokra és arra, hogy ezek a muzulmán házasságok tulajdon­képpen a muzulmán vallás profamizálá­­sára vezetnek, mert hiszen Törökor­szágban. a muzlimség hazájában is megszüntették a többnejttséget, lehetet­len tehát, hogy' más országban'eltűrjék azt, hogy egyesek akkor, amikor még az első házasságuk érvényben van, mu­zulmán rítus szerint házasságot kösse­nek. Felmutatja az igazságügyminiszté­rium felhatalmazását, amely őt a status-, per megindítására utasítja. Alakilag érvénytelen a muzulmán házasság Wamoscher Ervin képviselője, dr. Czeisel Lajos szólal fel ezután. Ugyan­csak az 1894: 31. törvénycikkből azt bi­zonyítja, hogy a Vajdaság .területén il­leték ességgel bíró állampolgárnak csak az a házassága érvényes, amelyet pol­gári tisztviselő előtt kötött Véleménye szerint Wamoscher Ervinnek Szaraje­vóban a muzlimán egyházi hatóságok! előtt megkötött házassága alakilag is, érvénytelen, nem is házasság, tehát nincs helye a semmiség! keresetnek. Wamoscher 1920-ban első házassága felbontása kánt válópert indított és 1921-ben lépett át a muzulmán vallásra,' tehát jóhiszeműen járt el. Felolvassa dr. Toman Dragwíin egyetemi tanárnak a házassági jogról irt tanulmányát, arra korekludál, hogv Wamoscher Ervin há­zassága a Boszniában érvényes moha­medán egyházi jog szabálya szerint bí­rálandó el. ami megengedi, hogy valaki négy feleséget is tartson és legfeljebb csak akikor lehetne felelősségre vonni, ha Ötödik felesége is volna. Wamoscher Ervin házassága Boszniában köttetett és a boszniai házasság ügyében a vaj­dasági bíróságok nem ítélkezhetnek. A íőállamügyész Sárttai Béla ügyéiben azt az indítványt teszi, hogv ebben az ügyben az Ítélethozatalt halasszák el, mert Sántái állampolgársága nincs tisz­tázva. Megkeresik a magyar hatóságo­kat, hogv Sántáit magyar állampolgár­nak tokintik-e. Az indítványhoz Sántái képviselője is hozzájárult. A peres felek képviselője és a fő­­államügyész felszólalása után a bíróság Ítélethozatalra vonult vissza. Hosszú tanácskozás, után dr. Rapp András ta­nácselnök kihirdette a bíróság ítéletét, amely szerint a főállamügyész által be­nyújtott semmiségi panaszoknak helyt adnak, Wamoscher Ervin és Kutnmer­­krammer András házasságkötéseit me­lyeket a muzulmán egvházi hatóságok előtt kötöttek, semmisnek nyilvánítja és utasít laaz illetékes anyakönywezetőket, hogv a házasság megkötéséről szóló anyakönyvi bejegyzéseket töröljék. Az indokolás általában magáévá teszi a főügyész fejtegetéseit s megállapítja, hogy Wamoscher Ervin esetében vélel­mezett házasságról sem lehet szó. mert mindkét házasfél nyilvánvalóan tudta, hogv amikor ezt a második házasságot megkötötték, Wamoscher Ervin első házassága még érvényben fennállott. Még egy házasság Az Ítélet kihirdetése után Kupuszare­vics főügyész indítványozta, hogy a há­zassági törvény 72. paragrafusa alapján mondja ki a biTÓság, hogv u házasfelek ágytól és asztaltól elválni kötetesek s köztük az együttélés megszüntetendő. Czeisel Lajos arra hivatkozott, hogy az elsőfokú Ítélet még nem jogerős és be­csatolja a szubotioai állami anyakönyvi hivatal bizonyítványát, mc!v szerint Wamoscher Ervin 1926 február 14-ikén, tehát a per megindítása után. érvényes házasságot kötött. A bejelentés nagy konsternáclót okozott s most kíváncsian várják, hogv a muzulmán hatóságok nem fognak-e eljárást indítani azon a címen, hogv muzulmán férfi és nő gyaur hatóság előtt kötött házasságot DRÓTKÖTELEKET szigetelt és csupasz rézhnzalokat, zzólámpazsinórofcat, antenadróloLat, ólomká­beleket » Isórendf! minft égben, jutányos ár ssállit a Novisadi Kábel ry*r (Hadnicku ui. 2.) Te efont Hl. 4443 Érvénytelenek a mohamedán házasságok A szombori törvényszék semmisnek mondotta ki a vajda­ságiaknak a mohamedán egyházi hatóságok előtt kötött házasságát Szomborból jelentik: A szombori tör­vényszék polgári tanácsa kedden fog­lalkozott Kupuszarevics Mihály főállam­­iigyészhelyettes, a szombori ügyészség vezetője által beadott semmiség! kere­settel, amelyben Wamoscher Ervin föld­­birtokos, Kummerkrammer András il­latszer kereskedő és Sántái Béla szom­bori mérnök házasságának megsemmisí­tését kérte. A királyi ügyészség kere­setét arra alapítja, hogy Wamoscher, Kummerkrammer és Sántái áttértek a muzulmán vallásra, első törvényes há­zasságukat a szarajevói muzulmán szér­iát bíróságnál felbontatták, utána muzul­mán egyházi házasságot kötöttek. Az ellő tárgyalást a királyi ügyész­ség által megindított status-perben a múlt hónapban tartották meg, az érdemi tárgyalás kedden folyt le dr. Rapp An­drás törvényszéki bíró tanácsa előtt A tanács tagjai voltak Longinovics Kia és Szarka Szvetiszláv törvényszéki bírák. A tárgyalásra a törvényszék polgári ta­nácsterme megtelt érdeklődőkkel, az utóbbi időben alig volt Szomborban tör­vényszéki tárgyalás, amely iránt ekko­ra érdeklődés nyilvánult volna meg. A mai tárgyaláson Wamoscher Ervint dr. Czeisel Lajos, Kummerkammert dr. Krecsarevics Sándor, Sántáit dr. Pa­lást hy Ödön szombori ügyvéd képvisel­ték. Kupuszjtrevics főállamügvészhelyettes a házassági jogról szóló 1894. évi 31-ik t-c. alapján kérte a házasságok meg­semmisítését Több mint egy óráig tartó jogászi beszédében mindenekelőtt kitért arra, hogy a perbe vont felek képvise­lői elők&lzitő iratukban azt vitatják, hogy az 1894. évi 31. t-c. ellentétben áll az SHS. királyság alkotmányával, a mely a szarajevói szériát-bíróság mű­ködését kifejezetten elismeri s azt állít­ják. hogv a szeriát-blróság volna e per eldöntésére illetékes. Vajdaságiak nem köthetnek muzulmán házasságot Bizonyltja a főügyész hogy a házassá­gi törvény nincs ellentétben az SHS. ki­rályság alkotmányával, de még ha el­lentétben volna is. a biróriág köteles a Vajdaság terü eten érvényben levő tör­vényt végrehajtani, mert az alkotmány 109. paragrafusa kimondja, hogy a bí­róságok csak a fennálló törvények sze­rint Ítélkezhetnek és addig, amig spe­ciális törvény hatályon kivü! nem he­lyez valamilyen fennálló törvényt, ép­pen az alkotmány értelmében ezt érvé­nyesnek kell elfogadni és e szerint kell eljárni. Bizonyítja, hogy az alkotmány­nak az a rendelkezése, amely szerint a szarajevói szorját-biróságot tovább is fentartja csak azt akarta szolgálni, hogy a tényleges állapot tovább érvényben mnradjon és hogy a szerját-biróság lik­vidálására ne kerüljön a sor. Az alkotmány kifejezetten hangsú­lyozza. hogy' semmiféle rendkívüli bíró­sági« még törvény alapján sem lehet felállítani, amiből az következik, hogv nem a szerjat-biróság, mint rendkívül» bíróság, hanem az 1894. évi 39. törvény­cikk szerint a felek lakóhelye szerint illetékes szombori törvényszék az ille­tékes. A Vajdaság területén a polgári há­zasság van érvényben., ami megfelel az alkotmány rendelkezésének, mert az al­kotmány ugv intézkedik, hogv senki se kötelezhető vaHási aktusokban való részvételre. Már* pedig ha nem polgári, hanem egyházi házasság van érvény­ben, a polgárt arra lehetne kötelezni, hogy házasságkötése alkalmával egyhá­zi aktusban vegyen részt. Hivatkozik Jovanovics Szlobodán, a neves közjo­gász véleményére és miután az ő véle­ményével is igazolja, hogy a házassági . jogról szóló törvény nincs ellentétben az alkotmánnyal és hogy a konkrét esetben a szombori törvényszék az ille­tékes, áttér annak kimutatására, hogy a mohamedán hitre áttért házasfeleknek a muzulmán egyházi jog szerint kötött házassága miért mondandó ki semmis­nek. Kimutatja a törvényből hogv ezek a házasságok ugv tekintendők, mintha külföldön köttettek volna, amelyekre a törvény 135. paragrafusa az irányadó. Utal a törvény 108, paragrafusára, aj mely a házasságok anyagi érvényét j ahhoz köti. hogv a házasságok azon a területen is érvényesek legyenek anya­gilag. ahol a felek illetőséggel bírnak. Igazolja, hogy a házasság alakilar ér-LEGÚJABB A birodalmi gyűlés bizalmat szavazott a német kormánynak * Németország nem hagyja cserben a locamói szellemet

Next

/
Thumbnails
Contents