Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-21 / 79. szám
1926 március 21. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. Pribicsevics Szvetozár Suboticán A független demokraták vezére nyilatkozott a Bácsmegyei Naplónak a nemzetiségi kérdésről Pribicsevics Szvetozár , szombat este hét óraikor Brankovics György, Pivko .Ljudevit, dr. Boskovics Dusán, dr. Bozsovics Gligorije és Zsivanovics. képviselők társaságában Szuboűcára érkezett. A pályaudvaron Pribicsevicset többszáz főnyi tömeg fogadta Dobanovacski Pál, a bácskai pártszervezet elnökének vezetése alatt. A tömeg Pribicsevics Szvetozárral az élén a Főuccán keresztül Magaraisevics Sándor dr. ügyvéd háza elé vonult, akinél Pribicsevics megszállt. A pártvezér dr. Magarasevics lakásának ablakából beszédet intézett a ház előtt összegyűlt tömeghez, melyet a párt programig melletti .kitartásra buzdított. Zsivanovics képviselő beszélt még, majd a tömeg teljes rendben szétoszlott. Most, amikor az igazságügyminiszter benyújtotta a parlamentnek az uj büntetötörvénykönyvröl szóló javaslatot, aktuálisnak tartottuk megkérdezni dr. Csubinszki Miha'jlot, a szuboticai jogifakultás tudós tanárát, aki tagja volt a törvénytervezetet kidolgozó bizottságnak, hogyan készült az ui büntetőtörvény és mi a véleménye általában az ország törvényeinek egységesítéséről. A professzor, akinek számos jogi munkája jelent már meg orosz és szerb nyelven, a jogi fakultáson lévő dolgozószobájában fogadta a Bácsmegyei Napló munkatársát. Hivatkozott arra, hogy ugyanerről a témáról nemrég az Arhiv cimü jogi szaklapban és a noviszadi Lelopisban cikke jelent meg és ezeket mondta: — Az S. H. S. államban nemcsak a törvényeknek tartományok szerinti különbözősége, az egyes törvények elavultsága is a jogéletben sok zavart idéz elő. Ez az állapot zavarja a bírói meggyőződést az egyedüli l°si igazságról, károsan hat a nép jogérzésóre és megnehezíti a jogtudomány oktatását. Ezért még a nyugati államokban is, úgyszólván mindenütt, ma lázasan dolgoznak a törvények reformálásán, .javításán, éppígy a törvényei: egységesítésén is. — A mi államunkra annál inkább kötelező ez, mert az alkotmány értelmében unitarisztikus állam. Már az itt érvényes magyar, illetve osztrák törvények is eléggé elavultak, még inkább a régi szerb törvények. Az országban ezenkívül teljesen különböző biróságtipusok és különböző eljárások vannak érvényben. A Száva egyik oldalán koníradiktórikus eljárás, kiilön és állandó jellegű ügyészséggel, a másik oldalon a perrendtartás megféri az inkvizitori elvnek. Egyes vidékeken a formális bizonyítékok rendszere köti a bíróságot, másutt a bírói lelkiismeret széles szabadsága uralkodik. Vajdasági ügyvéd nem védheti ügyfelének érdekeit, ka a peranyag szerbiai, horvátországi, vagy szlovéniai bíróság illetékessége áld tartozik. Egyik országrészben bűncselekménynek tekinthető az, dini másutt meg-, engedeti, ugyanegy cselekmény itt vétség, amott kihágás. — A polgári és kereskedelmi jog körébe vágó törvényeken még sokáig fognak dolgozni a bizottságok. A bíróságokról szóló törvények egyrésze kész. Még nem tudni, hogy fentartják-e az esküdtszék intézményét, milyen formában és milyen hatáskörrel. A büntetőtörvésnykönyv és perrendtartás tervezete a parlament elé kerül már, a rendőrségi törvény még tárgyalásra vár. Sok akadálya volt a törvényszerkesztőbizottság munkájának. így a gyakori miniszterváltozás: közben nyolc igazságügyminiszter jött és ment. Ezenkívül a munka komplikáltsága, a szűkös anyagi eszközök és végül az előre kidolgozott munkatér v és alapelvek hiánya. A bizottság így is nagy munkát végzett. Nagy kérdés, hogyan 'biztosítják a javaslatok gyors letárgyalását a parlamentben, A szokásos munkamenetnél egyetlen törvény elfogadása nem évekig, hanem évtizedekig is eltarthat. A rövidített eljárás az alkotmány szerint ezévi junius 22-ikén leiár. Legalább két évvel meg kellene hosszabbítani a parlamenti sürgősségre vonatkozó intézkedést és még egy törvényhozó bizottságot kellene választani. így hamarosan megérhetjük az egész igazságszolgáltatás egységesülésének történelmi dátumát. Pribicsevics nemzetiségi i o itikáía A Bácsmegyei Napló munkatársa felkereste szállásán Pribicsevics Szveto- Zárt és hosszabb beszélgetést folytatott vele pártjának' nemzetiségi politikájáról. — Miniszter ur — mondotta munkatársunk — mindig mint a népjogok, a demokrácia és progresszív liberalizmus előharcosa volt ismeretes. Hogyan van az mégis, hogy a nemzetiségi politika tekintetében a kisebbségek csalódtak a miniszter iir működéséhez fűzött várakozásukban? Sőt, miniszter urban látják a nemzetiségek a türelmetlen nacionalizmus legjellegzetesebb képviselőjét. — Ez legenda — mondotta Pribicsevics. — Hogyan magyarázza miniszter ür, hogy ez a legenda elterjedhetett? — A háború után — hangzott a válasz — uj államunkat erősen kellett tartani a különböző oldalról mutatkozó veszélyek ellen. Én voltam az uj állam első belügyminisztere és úgyszólván csendőrség, rendőrség nélkül kellett hozzáfognom a rendcsináláshoz, .Természetes, hogy fokozott figyelmet kellett fordítanom mindazoknak az elemeknek a fékentartására, amelyek elégedetlensége az államegység kialakulásának rovására érvényesülhetett. így különösen a kommunista mozgalmak, a Radlcs-párt akciói okoztak nekünk gondot és alaposan kellett ellenőriznünk a külömböző nemzetiségi mozgalmakat is, Amit, mint az ország első belügyminisztere, a rend érdekébe:) tettem, az mellőzhetetlen szükségesség volt, nem pedig ellenséges állásfoglalás a nemzetiségek ellen. — Egyébként ami joguk a kisebbségeknek van, azt mind én adtam nekik. Mondhatom, azokban 'ez időkben nem volt könnyű jogokat adni a nemzetiségeknek, mert túszén ez az állam a legszélsőbb fanatizmusban született meg. — Az én nemzetiségi politikám nem kivárnia a magyarokat és németeket elszerbesiteni. mindössze azt várja el tőlük, hogy lojális polgárai legyenek az államnak. Mindaz, arait mi a külföldön élő szláv kisebbségek számára követelünk, megilleti az itt élő kisebbségeket is s ezeket a jogokat meg Is kell adnunk nekik. Nem mondom, hogy a kisebbségek minden tekintetben hiánytalanul meg lehetnének elégedve, de segiteniök kell az államot és akkor hozzájutnak nemzetiségi jogaik teljességéhez. Nemzetiség és világnézlet — Nem tagadom — folytatta Pribicsevics — hogy a magyarságnak a magyar párt keretében való szervezkedését helytelenítem. De hogyne volnék én a magyar párt ellen, amikor a szerb párt ellen is a leghatározottabban állást foglaltam. Szerintem a szervezkedésnek nem nemzetiség, hanem világnézlet szerint kell történnie. A kisebbségeknek cl kell vegyülniük a szláv tömegek közé, hogy sérelmeikre orvoslást nyerjenek. — A magyarság — mondotta munkatársunk — úgy látja, hogy különösen az iskolarendeletek, amelyek a miniszter ur nevéhez fűződnek, sérelmesek, mert megakadályozzák. hogy a nemzetiségi tanulók anyanyelvűket használhassák az iskolában. Azonfelül egyes alárendelt iskolai hatóságok a rendeletek önkényes értelmezésével és végrehajtásával is nehezítik a nemzetiségi tanulók helyzetét. —- Az lehet — felelte Pribicsevics — hogy történtek hibák, azt is koncedálorn, hogy egyes helyeken a rendeleteket aem megfelelően alkalmazzák, de ezek a hibák nem az én közoktatásügyi politikám szelleméből folynak. Sem Korosec, sem Vukicsevics, sem Radies mint közoktatásügyi- miniszter az éu rendeleteimet nem változtatta meg, tehát a, most érvényben levő iskolapolitikát még eddig minden közoktatásügyi kormányzat magáévá tette. Nekem az az álláspontom, hogy az elemi iskolában az anyanyelvűkor: tanuljanak a gyerekek. Ahol magyarok laknak, ott az elemi oktatásnak magyarul kell történnie és csak a harmadik-negyedik osztályban kell hetenkint néhány órában az államnyelvet is tanítani. A névvegyelemzés — Van-e jogosultsága miniszter ur szerint — kérdezte munkatársunk — annak az eljárásnak, hogy sok magyar anyanyelvű és nemzetiségű tanulót a neve alapján szlávnak minősítenek az iskolában? — Erre vonatkozólag —- mondotta Pribicsevics — éa kiadtam egy rendeletet, de annak egészen más alapja volt. Hogy ezt a tanítók hogyan hajtották végre, azt nem tudom. A régi Magyarországon nagyoii sok szerb családot elmagyarositottak. Nem volna jogos és szép dolog, ha én ennek a magyar sovinizmusnak a nyomdokain haladnék. Én csak azokat -a családokat akarom a szerbségnek visszahódítani, amelyeket annak idején a magyarok denaciooalizáltak. Ezért adtam ki az ismeretes rendeletet, nem pedig azért, hogy a magyarokat elszerbesitsem, ami egyáltalán nincs meg a programomban. — Miniszter ur — mondotta munkatársunk — vasárnap Topol ára utazik, ahol a lakosság túlnyomó része magyar. Meggyőződhetik róla, hogy igen sok topolai gyerek van, aki magvarul tud, írni azonban csak cirilül tanult meg. Mi a véleménye erről az állapotról? — Ez mindenesetre nagy hiba, ami orvoslásra szórni — felelte Pribicsevics. Az iskolában a, szeretet és testvériség eszméjét kell ápolni és a tudást kell terjeszteni. .4 magyarok és németek ebben az országban maradjanak is magyarok és rémetek, senki sem akarja őket megfosztani nemzetiségüktől. — Ismétlem azonban, a polgároknak világnézlet és nem nemzetiség szerint keü bekapcsolódtok a közéletbe. Mindenki, aki küzdeni akar a korrupció ellen, aki európai adminisztrációt kíván az országban, aki ellene van a klerikalizmusmk, aki azt akarja, hogy a nép az anyanyelyéu érintkezhessek a hivatalnokokkal, aki a maga vidékéről és nem. messze országrészekről maga akarja kiválogatni a hivatalnokokat, az helyet foglalhat pártomban vallási és nemzetiségi különbség nélkül. — Mi magyarok — jegyezte még meg munkatársunk — lojális és áldozatkész polgárai vagyunk az államnak és ennek ellenére nem kívánunk mást, csak azt, hogy megkapjuk azt, amihez jogunk van. — Nagyon helyes — felelte Pribicsevics — nekem is ez az álláspontom a nemzetiségi kérdésben, az iskola ügyben éppúgy, mint a kisebbségeket érdeklő egyéb ügyekben. Ezzel befejezte nyilatkozatát Pribicsevics. aki beszéd közben néhány magyar szót is mondott. Az interjú közben többször is kijelentette, hogy ért magyarul, csak beszélni nem tud folyékonyan és biztatta munkatársunkat, hogy kérdéseit magyarul adja elő. Általában annyi megértéssel, olyan csorbítatlan előzékenységgel nyilatkozott Pribicsevics a. nemzetiségek jogos igényeiről, hogy a beszélgetés alatt éppenséggel nem látszott annak az intranzigens nacionalista vezérnek, amilyennek az ő markáns politikai- egyénisége belerajzolódott a köztudatba, Pribicsevics felszólalása a banketten Este a Lloyd éttermében bankett volt, amelyen több felköszöntő hangzott el. Dr. Magarasevics Sándor, a független demokraták szuboticai szervezete nevében üdvözölte Pribicsevics Szvetozárt. Dobanovacski Faja szellemes beszédben köszöntötte a vendégeket és az újságírókat. Medakovics Dusán joghallgató a diákok független demokrata klubjának érzelmeit tolmácsolta. Parmacsevics Josip, a zagrebi »Rijecs* szerkesztője az újságírók nevében viszonozta az üdvözlést. Pribicsevics Szvetozár hosszabb beszédet mondott. Ma olyan dolgokról akarok beszélni — mondóira — amelyeket nem szívesen hallanak. Mi nem azért kívántunk nemzeti államot, mert rabok voltunk. Mi nem voltunk rabok, nem voltunk Macedóniában, nekünk voltak polgári jogaink. A magyar parlamentben hónapokig obstruáltunk, hogy csak szerb-horvát hangot lehetett hallani. Minket nem kellett meghódítani, mi a zagrebi és bécsi hazaárulás: perrel tanúságot tettünk, hogy Szerbiához tartozunk. Radics akasztóin alatt állott tanítókat küld nyugdíjba és olyanokat Teaktivál, akik tanuk voltak ellenük. Csehszlovákiában megvernék az ilyen minisztert, de Beograd hallgat. — A parlamentben megbotránkozták, amikor Boskovics Dusán, aki a háború alatt börtönben ült, azt mondta, hogy most rosszabb, mint azelőtt volt, pedig ők a csaták hőseit az uccára dobják. —A magyarok három éve azt kérdezték: miért vagyok a magyar párt ellen. Nyíltan megmondtam: igenis a magyar párt ellen vagyok, mert ellenfele volnék egy szerb-pártnak is, egy horvát-pdrtnak is, mert csak a jugoszláv nemzeti egység pártját tartom jogosultnak. Beszéde végén kijelentette Pribicsevics. hogy politikai centralizmust és adminisztratív decentralizálást kiván. Pribicsevicset beszéde után lelkesen ünnepelték párthívei, azután még többen mondottak felköszöntőt. Évtizedekig eltarthat a jogegységesitő munka Dr. Csubinszki, a szuboticai jogi fakultás tanára gyorsított parlamenti eljárást javasol
