Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-19 / 77. szám

1926 március 19. Kisebbségi Élei >1 bukaresti kamarában Sándor Jó­zsef magyar képviselő hosszabb be­szédben .mutatott rá .a választójogi ja­vaslat jogfosztó és kisebbség,ellenes tendtiicáfára. «.Tárgyilagos szempont­ból ebben a kérdésben • az igazság —: i'nóndocta — hogy a megyei választási rendszerrel a nemzeti kisebbségek uny­­nyira szét vaunak osztva az országban, hogy pl. a magyarság Részéről csak három megyénk, u. in. Csik, Háromszék és Udvarhely vqn, ahol abszolút több­sekben . vagyunk. A jelenlegi térvény, számításom szerint alig &—10 képvise­lői és 2—3 szenátort mandátumot fog­­ítéltünk biztosítani. Nem itt van a ve­szély, mert hitem szerint a nemzeti ki­sebbségi blokk előbb vágy utóbb ter­mészetes utón megválóval, hanem a.-ne­hézség a parlamenten kívüli akcióban áll, ha a megértés, igazságos méltá­nyosság nem feg] a. bevenni magát a ro­mánok sziveibe«. ' * Brassóban, ahol a közös szász-ma­gyar lista kerüit ki győztesen a köz­ségi választásokkor, a polgármesterje­lölt választásnál az összes románok együtt szavaztak a nemzeti párt jelölt­jére, Voicu Ni vese« képviselőre, aki ti­zenegy szavazatot kapott. A kilenc szász tanácstag bcheil veri t .polgármes­terre, adta szaVKsatát. a -kilenc magyar pedig «Ír. Szele Déia ügyvéd, főszér- U-fűire. Az állandó bizottságba bevá­lasztottak három magyart: dr. Szele Béla;. Szabó Bénit, Sisk.v ' Lajost, két szászt: dr. Schellt, Cetbes Midiéit és két románt; dr. Bradicearui Tiberiu is Voici. Nitescut. Az állandó bizottság­­tagjait, közös megállapodás alapján vá­lasztották tneg. * A nagyváradi munkásság nevében dr, Rozvány Jenő megjelent a helybeli magyar párt ülésén és hosszabb beszé­det mondott. rKözös küzdelmet kell folytatni -- mondotta —. az ellen a rendszer ellen, amely korbácscsal sújt végig úgy a munkásságon, mint a ma­gyarságon. Az ellenzéki blokk nem le­het akadálya annak, hogy a munkásság a magyar párttal együttműködjön, mert a magyar pártnak is magáévá kell ten­nie a munkásság demokratikus Prog­ramm) át. A munkásságnak csupán csak az a feltéteie van. hogy olyan listát nem fogad el a magyar párt részérők amelyen csak egyetlen egy liberális is ■szerepel«. * A szászok, akik eddig hangosan he­lyeseltek az erdélyi magyar pántnak, hogy- a paktumot megkötötte, hirtelen -frontot változtattok és élesen támadják ,a magyar párt vezetőit, hogy bíztak a .liberálisok ígéreteiben. A S. D. Tage­blatt legutóbbi számában Haas Hedrkh ; szász képviselő a magyar párt válasz­tási taktikájáról már ágy ír: »A poli­tikában nincsenek ugrások. Lehetetlen a végleges tagadás, a passzivitás po- Títikájábói átugrani a legvégletesebb no­­kiftei opportunitlsba. A' magyar párt paktuma a liberális párttal, antélíyel éveken át a leghevesebben harcolt ilyen ugrás volt. A magyarság' önmagában is, mint zárt és szoros; egység, -saját zászlska alatt sokkal! lelkesebb és vég­eredményben határosabb' választási harcoit tudott volna folytatni. És kgde­rült -az is, hogy a liberálisok ígéretei ■ és (tettei között most is óriási szakadék tá­tong. Nem volna okunk ezeket megéliia­­pitaoi, ha a magyarok paktümes poii­­fkája végeredményben nem irányúit volna közvetotfi! elemünk its, inert a magyarok utasítást. kaptak, hogy a szász városokban ellenünk szavazza­­rab, amit részben meg is tettek. Mé­lyen sajnálni kell. hogy egy íjj-sn eben* szembenállás iehevosfeét eieve ki nem zárták.. Könnyű Tét» ■ .;g * kormánypárttal kötött általános meg? mr.miGm NAPLÍt egyezés ellenére. is. Személyesen győ­ződtem meg azonban a bukaresti ma? gyár tárgyalókkal- való megbeszélések­ben, hogy a kérdésnek ezt. az oldalát kezdettől fogva nem tárgyalták elég komolysággal és belátással. így a mi népünk széles köreiben az a meggyő­ződés uralkodik, hogy minden politikai ráció ellenére a hátunkban" vagyunk fe­nyegetve. L's alisha tévedek, ha azt hi­szem, hogy a magyarság nagyrésze csak rendkívül nehezen tudott a párt-Berlinböl jelentik: Óriási feltű­nést kellett csütörtökön Berlinben az.a hir, hogy a frankhamisításban való rész­­tétel miatt letartóztatod Schul­ze Arthur csütörtök reggel hét órakor a berlini tébolydában meghalt. Már közvetlenül letartóztatása után a vizsgálat során az elmebaj tünetei mutatkoztak Schulzen, aki órák hosszat járt fei-alá cellájában és kihallgatása alkalmával zavaros feleleteket adott. Később mind ide­gesebben' viselkedett és az üldözési mánia tünetei mutaikeztak rajta. Húron nappal ezelőtt orvosszakér­­tők megállapították,' hogy Schulze súlyos elmebajban szenved. Schulze dühöngeni kérdett, mi­re hétfőn reggel beszámították' a berlini IIerzberget tébolydába, ahol az ajabb orvosi vizsgálat m- g­­állapította, hogy örökölt elmebaj­­ben szenved és szívműködésében is komplikált zavarok mutatkoznak. feztöség ezón természeteJianes utasi­­,sírásának eleget tenni. A természetes népérzés kétségkívül helyeseli ' érezte meg ennek a magatartásnak ellenszen­­vességét Mért azt ínég el lehet kép­zelni, hogv nem megyünk együtt, de egvmás ellen sohasem szabadna felvo­nulnunk. Süllősem szabad 'megenged­­nőink, hegy egyikünket kijátszhassák a másik ellen s a védekezés egyedül természetes állását feladjuk a közös el­nyomással szemben«. j Külön cellában helyezték el, ahol I mind sűrűbben jelentkeztek . rajta a dülíöagési rohamoké — Gyilkosok vesznek körül.' Meg akarnak ölni! — kiáltotta és öklé­vel verte a cella falait. Olyan sú­lyos rohamok vettek rajta erőt, hogy az - orvosok forró fürdő­két alkalmaztak, azonban már ez a kezelési mód sem használt és Schulze szerdán délután újból duhöngeni kezdett, türí-zuzott, letépte magáról a ruhát, úgy­hogy kényszerülőből!“, í húztak rá. A roham irtán Schuhe elvesztette eszméletét, amit csütörtök reggel hét órakor beállt haláláig nem ’is nyert vissza; A negyvenhat éves Schulze Ernő halálát >?jvszélhüdés idézte elő. A berlini tébolyda igazgatósága Schulze haláláról azonnal értesítet­te a berlini rendőrséget és ügyész­séget. ahonnan távirati értesítést 'küldtek Budapestre. nálták fel, másrészt szabálytalansá­gokat-követtek el. Éles., hangon támadja Pribicsevi­­cséket a Velebit részvénytársaság­gal kapcsolatban. Kimutatta, hogy amíg Prpics Milán horvát nav-^na­­ros kezében voltak a részvények, ’az állam mindenképpen megiiehezi- I tette a vállalat működését, úgyhogy I Prpics kénytelen volt a vállalatot I eladni a Pribicsevics-párt érdekelt­ségében lévő Dobrovoljacska Ban­­[ kának, t'z a bank azon az alapon [kért kedvezményeket az államtól, hogy racionalizálta a vállalatot, mhuha Prpics nem volna eléggé 1 nacionáiis. A ’egelső kedvező alka­li lommal eladták a vállalatot Zim- 1 merman’ és társának, szóval épen i tőlük került nem uacjoiiális keze-k­­! be. Ezért a Pribicsevics-pártnak i nincs joga panaszolni, hogy a válla­lat kiszipolyozza a rókái paraszto­dat, ö sokkal kevesebb íakiterme- I lésre adott jógot Zim\utrmatíékuak, mint '.elődje. A-núiiiszternek'beszé­­jde közben a Pribicsevjéé^pán állan- I dóm közbeszólásaival, kellett meg- i küzdeni, különösen Brankovics, Ta • dics és Pribiesevics Szvetozúr vol­tak íárá'dlutatlanok a közbeszólá- i sokban. Segitségbeu űune&ik saját : párfia részéről, hanem a radikális i oldattól is bőven része .-ült és be­­‘ szódé közbén gyakran irhéstansol­­jták. A iiőniszter beszéde után-a nem­­jzetgyülés a költségvetést elfogadó'. Ki építi fel a noviszádi íozsdepalotát ? Egy szuboiicai cég ajánlata a legolcsóbb Schulze Artur meghalt A tébolydában végezte életét a frankhamisitók berlini bűntársa I Eles összetűzés Nikics miniszter és a Pribxsevfcs-párt között Izgalmas vita után elfogadták a; erdő- és bányaügyi költségvetést Beogradból jelentik: A nemzet­gyűlés csütörtöki ülését délelőtt fél­­tizkor nyitotta meg Szubotics alel­­nök. Bejelentette, hogy Rankovics Ljuba gruzsari demokrata képvise­lő mandátumáról lemondott. A meg­üresedett mandátum Pavlovics ,fe­­rotijot illeti. Ezután folytatták az erdő- és bá­­nyaügyminisz'ériuiTi költségvetésé­nek vitáját. Zsaniics horvát födcralista volt az első szónok. A horvátországi er­dőségek eJnbnyagóH állapotáról beszélt, ami miatt a fa- és bútoripar is hanyatlik. Egyes állami erdősé­geket magánosoknak adtak bérbe, de ez sem bizonyult célravezetőnek, minden bajnak a centralizmus . az oka, A költségvetést nem fogadja el. Tyirkovics Jöván délszerbiai ra­dikális a rendszeres erdő-gazdálko­dást sürgette, Elmondotta, hogy a delszerbiai erdőkben rablógazdál­kodás folyik és, ha ezen nem segí­tenek, nem sokára nem lesz a pa­rasztnak fája. amiből házat építsen magának. Minthogy a kormány iránt biza'omrmd vár, megszavazza a költségvetést Rafaj.ovics .demokrata statisztika! adatokat sorolt fe.\ az állami erdő­­birtokokról. Az országban összesen Kétsiűlíiórtégyszá/ezér hektár erdő­ség van és ebbő! több :tnint háront­­millió hektár állami tulajdon. Van az államnak tízer.uéscv bányája is. mégis nűndVibői alig van valami bevétel. Követelte, hogy az fiiam vasutakat, az illatai szénbányák lás­ták el fűtőanyaggá A '• Víségri­­:é'$t nem ésáyazzé meg Redmzwlyéms._ Mjjles ,<u. aerao-fkrata éleshangu felszólalása után délelőtti ülés véget ért. A parlament délután folytatta az erdőügyi minisztérium költségveté­sének tárgyalását. Az első szónők i Tadics Glisa független demokrata, laki élesen támadja az erdőügyi mi­nisztert különböző áthelyezések mi­att. Beszéde közben rendkívül he­ves jelenetek, játszódtak le a Pribi­­csevics-párt és a Radics-párt között és csak az elnök erélyessége tudta megakadályozni, hogy tettlegesség­­re. ne kerül jött a sót. Utána Brani­­csevics radikális védte. a költségve­tést, majd Kokd.novics földmives­­párti beszélt a javaslat ellen és kü­lönösen a boszniai Steinbeisz válla­latnál uralkodó állapotokat tette szóvá. Szabotics Dusán radikális beszé­dében azt állította. Kokénovicsról, hogy 1919-ben szabálytalan utón kiviteli engedélyekhez jutott. Koké­­ttovics viszonválaszában visszauta­sította ezt a vadát s - vizsgálatot kórt maga ellen. Nikics Nikola erdőügyi miniszter válaszolt ezután az elhangzott fel­szólalásokra. Elsősorban a Pribic.se­­vics-párt tőszónak ának, Branko­­vicsriak vádjaival foglalkozott. Elő­adta, hogy Brankoyics mindössze tizenhét esetet hozott, fél ellene, rnig az ö elődje, 'Zserjcv egy év alatt ötvenkét tisztviselőt bocsdjtott el és nyugdíjazott fegyelmi vizsgá­lat nélkül. Egyen kint kimutatta, hogy az általa, eszközöli elbocsátá­sok és áthelyezések jogosultak vol­tak mert ezek a tisztviselők állásu­kat egyrészt a Prflifcí «Kopárt ér­­való kqrt«sta£ésre basz-A uoviszáíli tőzsdetanács dr. Stefa- UOVÍC5 Zsárkú nyuga’inazoit polyár­­ajester, a tőzsde kormánybisto«ának részvételével, dr. Dungyersky Gedeon, a tőzsde elnökének elnökletével csütör­tök délelőtt fél . tízkor ülést tartott és azon az építendő uj tőzsdepalotára kiirt pályázatra beérkezett ajánlatokat bon­totta fel. Dr. Petrovics Bránkó főtitkár bejelen­tette. hogy tizennégy ajánlat érkezett, ezek közül a Maca és Fsiszt noviszádi építőmesterek ajánlata nem volt figye­lembe vehetők, mert nélkülözte a pá­lyázati feltételekben megjelölt kelléke­ket, ennélfogva tizenhárom' pályázatot kell elbírálni. Az árlejtésben resztvet­tek: Schwerer József építőmester Hód­ság, Popovics Záka mérnök Noviszád, Krausz Katincsics és társa építési vál­lalkozók Zemun, Bernhard János épí­tész Sombor, Melka János műépítész Noviszád, Janhovic« György műépítész Bepgrad, Schmidt Ftilőp építész Novi­szád, Czoczek Nándor építőmester Noviszád, Schumacher és Plavec építé­szek Noviszád, Steiger, Kazal és Sz :ntö mérnökök Noviszád, Progress építési, vá'ialat rt. Szarajevó, Tosics Dusán mérnök Noviszád és Gersics és Moízer pitési vállalkozók Szubotica. Az ajánlatok 3‘3—4‘2 millió dinár közt mozognak. A legdrágább ajánla­tot a Progress-cég, a legolcsóbb aján­latot a szuboticai Gersics és Molczer épí­tési vállalkozók tették meg. A tőzsdetanács hosszabb tárgyalás után úgy döntött, hogy meghízta Slav­­nics Stevan ny. városi főmérnököt éa Dungyerszky Lázár mérnököt, akinek érvéi után épül fel az ui tőzsdepalota, hogy a beérkezett ajjn’atokaí számít­sák át és konkrét javaslatot terjessze­nek a legközelebbi tözsdetanácsi ülés elé, amely a megbízás kérdésében dönt.

Next

/
Thumbnails
Contents