Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-04 / 62. szám
E im m fi raus 4. ^PSMEGYEI líAPLft Kisebbségi Elet mm* l/gron István, az erdélyi magyar párt elnöke, .a Bácsmegyei Napló kolozsvári tudósítója elő:: hosszabb nyilatkozatot lett a romániai magyarság politikai körű demokráciát élveznek Csetezloráfciábaa a kisebbségek. A nyugdijak felemelését 1925. január 1-töi kellett volna eszközölni és a sok nyugdijak ügye még ma sincs rendezve és nincs kilátás, hogy mikor hajtják végre a nyugdijak felemelését. Kérdezzük a miniszter urakat, hajlandók-e azonnal intézkedni, bogy a pozsonyi vezúrpénzügyigazgatóság az 1925 immár , 1-től esedékes felemait nyugdijakat 'azonnal, tnir.dtnk'nck folyósítsa: hajlandók-e intézkedni. hogy 'amint az állami alkalmazottak fizetését egyik hónapban be3. oHW ^ álBtják, ugyanakkor már 3 jövő hónag elsejétől utalják Síi nekik a nyugdijai is; hajlandók-e vizsgálatot iaditaai abban az irányban, hogy kit terhel a fele-! tősseg .azért, hogy a nyugdijak kiutalá-, ■ÍM hónapokat késik és hájlandók-c á hibásakat példásan megbüntetni?« „A magyaroknak jobb sorsuk van, mint a németeknek" A német párt elnöke szerint a magyarok a Vajdaságban több jogot élveznek, mint a németek A szláv kisebbségek érdeke, hogy az itteni kisebbségekkel többet törődjenek Krafft parlamenti bizottsággal akarja megvizsgáltatni a kisebbségek helyzetét Krafft nagy beszéde a vallásügyi költségvetés vitájában mozgalmairól. , — Örvendetes- jelenség — mondotta a pártelnök — hogy Erdély egész magyarsága minden felekezeti és osztály - különbség nélkül .tömörült az országos magyar párt zászlaja aiá és nincsen olyan rétege a társadalomnak, amelymagát kivonná; alig van magyarlakta vidék, amely be ne lenne szervezve vagy ahol a szervezés meg ne indult volna. Örömmel állapíthatom meg, hogy még az idegen eredetű és fajú testvéreink is, akik kul túráj uknál és érzésük né', fogva már régen .a magyarsághoz csatlakoztak, most még jobban összeforr, tatk velünk és a magyar pártba tömörültek. Elsősorban meg kell •említenem ezek közül a magyar kultúrájú zsidóságot, akik majdnem kivétel néikü! hozzánk csatlakoztak és magyarrá lett sváb testvéreinket. Még csak a szervezett munkásságnak nagyrésze tartja magát távol, de remélem, hogy őket is sikerül meggyőzni, hogy m? világnézJeti különbséget nem ismerünk és mindenkinek, aki magát magyarnak vaj ja és érzi, megvédjek az érdekeit. Természetesen csak a polgári gondolkezásu munkásságról beszélek, mert •a kommunistákkal a magyar párt minden közösséget megtagad. Ugyanez a helyzet a zsidósággal is. A magyar kultúrájú zsidóságé., mint a múltban is, úgy most is a magunkénak valljuk és •a párt az ő érdekükben, például az isko'a-kérdésben is. a legnagyobb erélylyel szál! síkra. Ezzel szemben az úgynevezett zsidó nemzeti szövetség, amely kimondottan nemzeti alapon áll, eddig nem volt bekapcsolható a magyar párt mozgalmaiba. * V .. • Becsben hazafias tüntetést rendeztek •a d'éltíroii németek elnyomása elleni tiltakozásul. A Volkshalíe-ben mintegy; ■nyolcezer ember jelent meg és tűnte- j tett Mussolini jogfosztó uralma ellen, mely a dé/tiroli németek kulturális és I gazdasági jogait teljesen elkobozta. A 'gyűlésen számos beszéd hangzott el és j valamennyi szónok autonómiát köve- j telt Déltiroí részére és a Népszövetség i beavatkozásának szükségességét hau-j goztatta. Különösen nagy hatása volt1 Pembaner dr. innsbrucki városi tanácsos beszédének, aki többek között kijelentette, hogy a bajor bojkott nem Dante népe, az olaszok, hanem a jelenlegi kormányrendszer .ellen irányul, mert Mussolini maga is beismerte, Iiogy politikájának. egyik célja a német kisebbség utolsó maradványait is kiirtani. A szónok élesen támadja dr. Ramek kancellárt is, aki a déltiro'i kérdést Olaszország belügyének minősítette lés ezzel Mussolini álláspontját elfogadta. Hasonló értelemben beszélt a többi szónok is, köztük egy Ursin nevű orvostanira'Igató, aki felemlítette, hogy három diák szenved a bozeni börtönben állítólagos hazaárulás miatt. A gyűlés végül határozati javaslatot hozott, amelyben kifejtik, hogy a dél ti, roli kérdés nem Olaszország bel ügye, hanem nemzetközi ügy, mely a Népszövetség elé való. * A szlovenszkói nyugdíjasok ügyében a keresztényszocialista képviselők írásbeli interpellációt nyújtottak be a kormányhoz. Az .interpellációban a következőket írják: »Sürgősen segíteni keH, mert mit fog mondani a müveit világ, ha megtudja, hogy nálunk — a: demokrácia minta Svájcjában — a kormányhatalom nemtörődömsége miatt ezrek és ezrek hivatalosan éhezésre vannak kárhoztatva. Benes -külügyminiszter un legutóbb is az artgoí országi »Morning Po st«-bau dicsekedett el, milyen széles-Beogradbó! jelentik: A nemzetgyü'és szerdai ülésén a vallásügyi költségvetés került tárgyalás alá. Trifunovics Misa vallásügyi miniszter kisszámú képviselő jelenétében tartotta meg expozéját, amelyben statisztikai adatokat sorok fel az elismert vallásfelekezetek megoszlásáról és bejelentette, hogy az ókathoH'kus egyházat a kormány elismerte. Magukról a költségvetési tételekről a miniszter kevés felvilágosítást nyújtott. A vita .első szónoka Bazala dr. horvát föderaiista volt, aki előbb a vallásügyi költségvetés tételeit bírálta, majd élesen támadta a kormányzópártokat, Krafft kijelentette, hogy a vallásügyi tárca kisebbségi szempontból is fontos, mert a nyelvi kisebbségek részben vallási kisebbségek is. Elismeréssel beszélt Krafft Grizogonónak a kisebbségi 'kérdésben tett parlamenti nyilatkozatáról. Kár, hogy Grizogono pártvezére, Pribicsevics olyan görcsösen ragaszkodik ahhoz, hogy a polgárok nemzetiségi hovatartozását az állam határozza meg és a kisebbségek maradjanak meg eddigi sajnálatos helyzetükben, túszokul a más országokban élő szláv kisebbségek sorsáért. Grizogono ahhoz a tétételhez köti a kisebbségi jogok teljesítését, elegyedett Radios-pár ti é§ radikális képviselőkkel. Támadta a szerbeket, amiért az ország mohamedánjait muzulmán vallásu szerbeknek tekintik, nem pedig mohamedánoknak. Agatonovics demokrata személyes kérdésben szólalt fel, majd Trifunovics Misa miniszter válaszolt Bazaía észrevételeire. Bazala viszontválasza után Krafft István dr., -a német párt elnöke emelkedett szólásra. Amikor Krafft beszéini kezdett, a képviselők nagy része elhagyta a termet, csak heten maradtak bent: Popovicki Fa/vlc radikális, három néppárti, egy demokrata, egy földmivespárti és egy hogy a kisebbségek tanúsítsanak lojális magatartást, i A németek — mondotta Krafft • — mindig lojális magatartást tanúsítottak. Popovicki Pavie: És a forradalom? És Noviszivac? Krafft: Igen, Noviszivac. Sajnálatos, hogy ön igy beszél. Ne kívánja, hogy erősebb kifejezést használjak. Hát az illojalitás, ha... • Popovicki: Ha tízezer ember fegyvert ragad, Krafft: Mi csináltunk forradalmat? Popovicki: Mi volt 1922-ben No viszi - váoon? mindig nem hajtották végre. A bánáti sváboknak szintén sokkal jobb a helyzetük, mint a jugoszláviai németeknek. Van tanítóképzőjük, vannak elemi és középiskoláik. Nálunk viszont olyan tanítókat neveznek W nemet iskolába, akik nem németek és németül sem tudnak. Ezzel pedig megsértették azt az elvet amelyet a vajdasági radikálisok annakidején képviseltek. Popovicki radikális: És ma is képvi sefnek. Krafft: Nagyon örülök, hogy a vajdasági radikálisok közül leszögezi valaki ezt az elvet. Egyébként Korosec is elismerte ezt, amikor a névvegyelemzés megszüntetéséről kiadott rendeletben azt is kimondotta, hogy a kisebbségi Iskolákba kisebbségi tanítókat keli kinevezni. „Rosszabb helyzetben vagyunk, mini a magyar kisebbség“ Rámutatott Krafft arra, hogy a noviszudi szerb gimnázium százöt éve ál; ieun. Ezzel szemben a vrbászi néniéi protestáns iskolát megszüntették. A radikálisok politikája súlyos helyzetbe hozta a németeket. Popovicki: Hiszen három gimnáziumuk van. Krafft: Egy sincs! Rosszabb helyzet-, ben vagyunk, mint a magyar kisebbség. Ennek, mint minden kisebbségnek Európában minden jót kívánunk, de néni látunk okot arra, hogy I miért legyen a német kisebhségek- i írek rosszabb helyzetük, mint az j olaszoknak Dalmáciában és a magyaroknak a Vajdaságban. Ön jól tudja, hogy a magyaroknak három teljes gimnáziumuk van Szabottcán, Szentéi és Becskcrckcn és egy teljes kereskedelmijük, azt hiszem Becskercken. Maga ez a három gimnázium jelzi a nagy toleranciát a magyarokkal szemben. Követelem, hogy állítsák vissza az 1809. óta fennálló protestáns gimnáziumokat! Popovicki: Azt is szerb iskolának alapították! Krafft: Sztariszivác szerb, Novivrbász német. A külföldön a szláv kisebbségeknek Is érdekük, bogy az itten! kisebbségekkel többet törődjenek. Krafft ezután idézeteket olvasott föl dr. Riburzs Ottokár egy cikkéből. RL- barzs elmondotta, hogy 1922-ben római tárgyalásuk alkalmával milyen nehézségeket okozott a jugoszláv delegációnak, mikor az olaszországi szláv ki- . sebbségek kérdését tárgyalták, az itteni kisebbségek rossz sorsa. A kisebbségi kérdésben sajnálatosan sok fiiba tör, tént. Az olaszok szemére vetették a ! jugoszláv delegációnak, hogy az SHí. j alkotmány nem ismeri a magániskolá- I kát és felemlítették art is, hogy Jugcj szláviéban a részvénytársaságoknak á:- - ilamnyelvgn kell könyveiket vezetni, továbbá, hogy a kisebbségeknek nem. Krafft: A németek mindig őszinte lojális magatartást tanúsítottak. A németek és szerbek a Vajdaságban évszázadokon át testvéri egyetértésben éltek. 1910-ben a vajdasági szerbeknek és németeknek közös jelöltjük is volt. Popovicki: Hol volt ez? Krafft: A Défbáeskábam, a sztarifutaki leikészválasztásná!. Belacnkvá v a németek felajánlották a kerület mandátumát Totnics Jásánek. Az ország német kiA németek helyzete Erdélyben Krafft ezután összehasonlította a különböző államokban é'<őkülönféle kisebbségek helyzetét; főleg a romániai kisebbségek helyzetével foglalkozott. — Bár Romániában nincs törvényesen rendezve a kisebbségi kérdés, mégis az ottani nemzetiségek sokkal jobb helyzetben varrnak, mint nálunk. Nemcsak hogy megőrizték eddigi vívmányaikat, mint a szászok, akiknek kitünően vezetett középiskoláik vannak, hanem rendezték a magánoktatás kérdését is. Sajnálom, hogy nincs jelen Miletics Szfávkó közegészségügyi miniszter, aki bizony-thatná, a vajdasági szerbek és németek milyen barátságos viszonyban élték. A vajdasági szerbek azonban elfelejtették, hogy a magyar uralom alatt a németek mennyit szenvedtek együtt a szerbekkel. Ha a bánáti és. bácskai szerbek más álláspontot foglalnának el, Radics sem tartaná irreális követelésnek a németek iskolai autonómiáját. Popovicki ur elfelejti, hogy Erdélyben Maim, a nemzeti sebbsége törvényesen akarja biztosítani jogait és azt kiváltja, hogy megőrizhesse nemzeti egyéniségét és kultúrintézményeit saját költségén fenntarthassa. Felolvasta ezután Krafft .azt a nyilatkozatot. ameljret a genfi kisebbségi konferencián tett. A kisebbségek nem lehetnek áldozatai a nemzetek közti konfliktusoknak. párt vezére, aki szintén hazafi, egyenesen más véleményen van .a kisebbségekről. Mainu ma is azt az álláspontot foglalja ei, hogy a kisebbségeknek meg kell adni nemcsak azokat a jogokat, amelyeket a régi királyság annak idején Magyarországon követelt. De nem csak a volt magyarországi román politikusok, hanem az óromániai politikusok is nagyobb megértéssel vannak a kisebbségek iránt. Jorga tanár, aki a román intet!ekuieüek vezére, azt hirdeti, hogy a kisebbségeknek meg kell •adni azt a jogot, hogy iskola és egyházi intézményeiket önmaguk , kormányozzák. A mi követeléseink: is ezekben a keretekben mozognák. Jorga profeszszor a maga diákjaivá! minden évben megjelenik Nagyszebenben a német egyetemi kurzusokon. Mit szólnának vájjon nálunk, hogy ha Vrbászom vagy Odzsacin a németek részére egyetemi I ' V.tesitenének? * Kulturbund .. -.ivd: a mbifeztertsuács a múlt évben visszavont®, ezt. azonban még miközben többször heves szóváltásba horvát parasztpárti. A német párt elnöke a kisebbségi törekvésekről A szerb-német testvériség
