Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-04 / 62. szám
4. oMa? RÄCSMfGYEi NAPLÓ 1926. március 4. volt választójoguk. Ha az oiasaok — irta Rfbarzs — tudták volna, hogy bántak el a szlovéniai német intézményekkel, még különb dolgokat is mondtak volna nekünk. ..Megállapította végül Ribsfpzs cikke, hogy a szlovének és a horvátak járnak ekii a kisebbségek üldözésében, a szerbeket külföldön általában toieransabbaknak tartják. Krafft ezután elmondotta, hogy (jeniben a kisebbségi delegátusok megegyeztek abban, hogy együttesen meg* vizsgálják a kisebbségek helyzetét Ausztriában, Olaszországban és Jugoszláviában. Ausztriában már megkezdte működését két parlamenti bizottság. Egyik a kisebbségi iskolák ügyét vizsgálja- meg, a másik a kisebbségi panaszokkal általában foglalkozik. Javasolta, hegy ■a parlament küldjön ki egy bizottságot a kisebbségek helyzetének megvizsgálására. A bizottságban minden párt legyen képviselve. A költségvetést a kormány reakciós kisebbségi politikája miatt nem szavazza meg. Dr. Krafft beszéde után a délelőtti ülés egy órakor véget ért. A délutáni ülés A páriám ént délutáni ülése csekély 'érdeklődés mellett folyt le. A vallásügyi minisztérium költségvetésének tárgyalását folytatták. Elsőnek Kldkl SzJevcu néppárti képviselő szüleit fel, .aki a katolikus egyház helyzetéről beszél» és kritizálta a kormánynak a Vatikánnal szembe a tanúsíto tt politikáját. A kővetkező szónok, AngycUnovics demokrata a Peilegrinetti—Radics affér* röl beszélt. Trinmovics Misa vallásügyi miniszter válaszolt a.vitában elhangzott felszólalásokra. Bejelentette, hogy a konfeszszionáüs törvényen dolgozik a minisz'téfium törvényelőkészítő osztálya, ennek a törvénynek meg kell előznie, az ititerkoufesszicnális törvényt. A katolikus egyház helyzete azért nehéz, mert az egyházfő az ország területén kívül szelte!. A Vatikánnal való konkordátumtárgyalásokat újból megkezdik. Jovunovics Jóca, a földmives-párt elnöke a »szebadegyház a szabadállambans elv híve. Tiltakozik az ellen, hogy a pravoszláv egyház ügyeibe bele» avatkozzanak. Megemlékezik a Fellesíinetti affórrői. Felemlíti, hogy kár volt ennek az ügynek túlságos fontosságot Beogradbó! jelentik: A kereskedelmi miniszter rendelettervezetet dolgozott ki, amely szerint a részvénytársaságok, szövetkezetek és egyébb nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kötelesek mérlegeiket aranyértékben elkészíteni, illetve összes mérlegadataikat valorizálni. Bukarestből jelentik: Napok óta a legkomolyabb formában tartja magát az a hír, hogy a trónöröklési jogáról lemondott Károly herceg, mini teljes jogú trónörökös, rövidesen visszatér Romániába. Constantin Milte lapja, a Zupta, mint szenzációt közli. Hogy a trónörökös és a királyi család között a viszony annyira megjavult, hogy számolni lehet a trónörökös közeli visszatérésével. A királyi családnak nagyon jól esett, hogy Károly egyáltalában nem volt, hajlandó nyilatkozni a lap.Ck utján lemondásának okairól és mindannyiszor tiltakozott, hogy ezt az egész ügyet nyilvánosan tárgyalják az újságok. Hozzájárult a viszony mcgjavulásához az a levél is. melyet Ká.roIy a patria rchához, Miron Cristóahoz intézett, melyben újra király hűségről tett bizonyságot. A jói értesült körök már á visszatérés dátumát is tudják, március utolsó felében van u visszatérés dátuma megállótulajdonítani, mert legutóbb Franciaországban és Magyarországon is történtek ilyen beavatkozások a nunciatura részéről s azokat is elhallgatták. Skalj szlovén néppárti képviselő felszólalása után az illés fél kilenckor végei ért. í A rendelet legközelebb már a ml ! niSztertanács elé kerül, j A valorizációról szóló rendeletnek i nemcsak adózást szempontból van [nagy jelentősége, hanem abból a ■zempontból is, hogy a részvénytársaságok vagyoni helyzetét és rentabilitását reálisan mutatja meg. j pontra valóban bekövetkezik-e Ká! roly herceg liazaté?ése, az még kérdés. Érdekes megemlíteni, hogy nemrégiben egy röpirat jelent meg a következő címmel: Károly- trónörökös lemondásának igazi oka. A röpiratot D. B. Vasíliu ügyvéd irta, a * ki egyike a román horogkeresztes vezéreknek és Crna tanár környezetéhez tartozik. A röpirat bebizonyítja, hogy Károly lemondását nem Bratianú okozta. Bratianu teljesen ártatlan, a lemondás igazi okozói a szabatíköinivés-ssidó érdekeltségek. Ezt a röpiratot nemcsak hogy el nem kobozták, hanem teljesen megbízható hírek szerint a miniszterelnök bizalmasan kérte a hadsereg parancsnokokat, hogy igyekezzenek ezt a rönlratot a hadsereg tagjai között terjeszteni, Ugyancsak jellemző, hogy akkor, mikor a lakoknak a cenzúra törvény szerint tulajdonképpen nem Rendelet a kötelező valorizációról Életbelép az aranymérleg' A DETRONIZÁLT ROMÁN TRÓNÖRÖKÖS visszatér Romániába, kibékül családjával s visszakapja trónöröklési jogait {pitva, azonban, hogy erre az idö-Emlé tek és jegyzetek. hia: Baedeker Az érdekes róni A mit század hetvenes éveiben az emigrált Szilágyi Lil'a (Biűyovszky OyulátoS) visszajött Budapestre s néhányszor a Nemzetiben is föllépett »mint Vendég.« Az újságok kütönbözőküypeu ••méftteyraták« a híres művésznő játékát s a sok dicséret között olvasnia kellett azt Is. hogy a kiejtése németes tett s akadt egy äp — a Pesti Napló — ■asTseSy egyenesen kiirta róla, hogy »0 irtát csak egy érdekes rom.« Azon bs estén, amelynek reggelén ez utóbbi vélemény napvilágot látott. .a »Magyar Öazdasszonyok« bábán a nrég mindig szép és mindig feWlYäHu művésznő mélyen ás hatásosan kivágott ruhájában a lap kritikusa e’é állott s isv szólt- n-rz- Sfá kisftö gúnyosan, de «agyon büszkén: — Ne. ugye. hát valóban olyan rom vagyak C-n? — Oh — felölte a kritikus. — A fnüvószuő ad ocnlos dcmtarxírátja, hogy ;D?m az! — Hogy téliét már olyat irttí? Én bizony négyem haragszom magira! — Oh, asszonyom — védekezett az Sró -- hát nem szebb egy érdekes rom, mbit egy érdektelen 'alépítmény? — Most már nem Imragszom — felette mosolyogva Bu’yovszkyné s kezét nyújtotta a szigorú kritikusiak. Billiard és íróasztal Rocltdforl. a jeles eltraradikáKs >ró (jagysil könnyen dolgozóit s a legnagyobb zajban 'ás a lcakényelmcttoíbb helyzetből? talán még jobban, mte* jnmébrr- s toényPÍcmben. A cikkeit majdnem mindig n kávéháizba-tí s nem ritkán vaíiinrely:-k biltiárdasztalon vetette papírra. Egy aíka'omnral, amikor a fűim in áns vezércikkét épp egv karámból-asztalon irta. a barátai megkérték. hogy humfejáioa másfelé az írásaival. mert játszani szeretnének. — Azonnal kész leszek — felelte a »Lanterne* szerkesztője. De nem lett kész. meri a cikkét, tobt rendeseit, jó hosszúra szabta. (A folyóirata hotenkint hatvamiéev lapon jelent meg s a Rochefort vessetőefiök« néha a füzet felét fogtelták el.) Amikor tjjhóf sürgették, azt -feSeiic: — Játszatok békében és ne zsentrozzáfcök magatokak én csak -ezt a sorltot foglalom él. Nyugodtan irt tovább a bifíiárdgolyók csattogása és a pointeur-ök élénk társalgása közepette. Alett a barátai csakugyan hozzáfogtak a játékhoz és gondosan vigyáztak, hogy lehetőleg ne zavarják az ■alkotásba niélyedt publicistát, aki egyéfcsráut í-sz-re se látszott venni, hogy az »Íróasztala«« kara «báláznak. De amikot egy tvtévedt aíefántosörttgolyó feldöntötte a tinta tartóját, mégis összeszedte a cófcmókjáit, amötycl .egy márványasztalhoz telepedett. Ott írta tovább a cikkelyét s közben azt a kérdést intézte a te ke játékosokhoz: — Nem zavarlak benneteket. ha itt Írok? ■ . ) S amikor a »Lanterue legközelebbi számárak a mezje'errése után konstatálták. hogy cikkének az első feie hasoniithaíatlanuil jobban sikerült a másodikvá\ egv irótirsa azt a megjegyzést tette: — Nagyon természetes, hiszen a másmtitat twuJpti pogtajoát trt»l Ifjú öregek A legnauvobb munkaerők esrvike — m Ittierls et arttbas — Steinrich Laube veit. a termékeny iró és szerencsésfezü SZHiházvezér. Emlék frataírrak a végén így ikráit föl: — Életemnek 75-ik esztendejében vagyok, már nem sok éhtivalóm iehet s a iglvi fogok még valami figyelemrcméítót alkothatni. Az a 'körülmény, hogy a pályámat, mint randidé,tus thcoioglae kezdtem s mint illúziókból kiábrándult színházigazgató fejeztem be, a lelkem ■nyugalmát nem háborgatja, sót biztosítja. Arra száll ettünk, bojv dolgozzunk s arr a re ndef tettünk bogi- elírás znál ódjtmk. Ha kérdezné valaki, hogy újból kezdeném-e ezt a munkát, ha a vidám istenek még egy ifjúságot ajándőkoz■T:4n»k nekem? — azt felelném: óh, igen! Még 78-ik évében is meg volt e militáns Írónak a frissessége, amely fiatalos munkára is a%afmjitossá tette. S csak azért pihent már ily »korán«, mert a kor társak nem szeretik, ha az öregek még «.tv későm is dolgoznak. Bizony, még ha ily «örökifjú aggastyánok is érzik. Imgv megöregedni anynrl. mint atban lenni. A fiatalok sohase fogják űlösmerni. hogy vannak »n élkülözhete tlen« üregek s bármily humánusak k-gyenek máskülönben, szívesen temetik eí az öregeket elevenen, taube nem hagyta mazM, de a kevésbbé energikusak »hagyják.A zseni Gerhart Hauptmann-nak a hikes mo.ndása-: Genies sind unbequem (a zsenik kényeímofonek) ha szabad furcsa szóvaFéLm. több. mint igaz. Azaz aónytra iftvff, hoff' te ember nem }* :iga«.!Wk, szabad erről a kérdésről írni, ugyanakkor minden újságos bódé előtt ki van ragasztva egy plakát és rajta nagv betűkkel: Károly lemondásának igazi okai. Mindez arra vall, hogy Károly herceg csakugyan visszakapja Ciliiét, rangját, családját. Pedig már milyen szép legendák keletkeztek róla. hovir mindezt feláldozta — a szerelemért. Gyilkossági kísérlet i a női becsület védelmében Felmentették a nőt, aki as erőszakos ; szerelmes ellen fegyvert hasznúit Pancsevöról jelentik: A pancsevói törvényszéken Rakovcsics Antal törvényszéki tanácselnök büntetőtanácsa szerdán délelőtt tárgyalta Feles Olga asszony bűnügyét, aki gyilkossági ki-, bérlet vádjával terhelőn állott a biró-( ság előtt. Feles Olga a vád szerint 1924' április 15-ikén délután három órakor1 revolverből háromszor ráíőtt Peics Lázár crepaljai malomtulajdonosra, akit bal arcán, vállán és alsó testén sebebitéit meg. A malomtulaldonos súlyos sebesüléséből, csak hosszú és gondos j ápolás után épült föl. A szerdai fő tárgyaláson Peics Olgát \ dr. Boskovics Dusán ügyvéd védte, 1 mig a sértett Peics Lázár képviseletéi j dr. Zdkö Milán ügyvéd látta ct. i A törvényszék a tanuk és orvosszakí értők meghallgatása után Peics Olga !'vádlottat hallgatta ki. Az ötgyermekes I asszony előadta, hogy Peics Lázár ma• íouitulyidcTtos engedély nélkül, erőszaj szakosajj rontott be a kérdéses napon I lakására, erőszakoskodott, letépte a ruháját és az ágyra; dobta. Ebben a veszedelmes heb'zoibén rántotta elő az éjjeli szekrényből a revolvert és háromszor támadója felé lőtt. A bíróság Peics Olga vallomásával a' bizonyitási eljárást befejezettnek vette és kihirdette ítéletét. A törvényszék kimondta, hogy Peics Olga jogos önvédelemből használta a fegyvert és ezért a vád és következményei alól fölmenti. Az ügyész felebbezést jelentett be a1, minősítés és a fölmentés miatt. hanem mélységes igazságnak tartja. Iswzságnafc, mely a lángelmék privátsorsát világosabban magyarázza, mini egy-egv zseninek a részletes életrajzai A eemic-k bizony kényelmetlenek, sőt* kelkmettenek. s az emberiség ftöbbsőgéneik, a nyárspöigároknak és az itigyeknek a legnagyobb mértékben ellenszeftvesek. Ha a szülők tudnák, mi sors vár arra a szerencsétlenre, aki zseninek születik, iitem fognák rá a tehetséges vagy a tehetségtelen fiaikra, hogy láng■eszüek. de — ha vallásosak — mtadeanap azért imádkoznának a jó Istenhez, hogy ne legyenek azok. Fáidaíom, haj ikényefirretlen emberekről vau szó, nem állhatunk meg a zseniknél, akflc a kiváló talentumokkal ketenek dtenszenvet —•az átfagná! erkölcsösebb emberekre is ez a megítélés és ez a sors vár, sőt kisebb közül etekben, például faluhelyen már a tehetség is: kényelmetlen. Ám a tehetség segíthet valahogyan magá* — ha olyan helyre menekül, ahol mis tehetséges emberek is vannak, ott valahogy elvírrsMizhat. De a zseni — szegény! — benne marad a síamaszitkában, hiába mozdul ki, mindenütt egyforma clitéUetésre -talál. Ha zsenik közé jutna, neki h, jó dolga lemre. Deltát ezek nincsenek oly nagy számmal, hogy tömörülhetnének, kaszinóvá verődhetnének össze s az egymás szomorú életét tiirhetővé itehetnék. Éppen -mert fölötte kevés az ilyen kivételes egyéniség. azért szerencsétlenség, ha valaki altnak születik. Adjon asz Isten a társadalomnak és az emberiségnek mentül több genie-t, de kíméljen meg minden jórávaió famíliát attól, hogv valamelyik tagja zseni legyen. Ha már kell zseniknek lenni a világon, óhajtandó, hogy ezek csak olyan családokba szülessenek bele. amelyek nem érdemelnek jobbal.
