Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-16 / 74. szám
IQ^ö. március 16. RÄCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. Kisebbségi Élei ©##' : ■ Tatarescu, román kisebbségi miniszter, mint áz erdélyi magyar lapok írják, a kamara legutóbbi ülésén az ellenzéknek válaszolva, ünnepélyesen kijelentette, hogy a kormánynak vagy a liberális pártnak a magyar párttal nem volt és nincs paktuma. # Az uj aradi községtanács most tartotta alakuló ülését, melyen Barabás Béla a magyarság nevében a következőket mondotta: »Azzal, hogy letettük az esküt, tanujelét adtuk lojalitásunknak és az állam iránti hűségünknek. A mi kötelességünk, tudni azt, hogy Romániában vagyunk, az önöké (itt a román tagok felé fordult) pedig az: ne feledkezzenek el arról, hogy magyarok vagyunk. A két szempont összeegyeztetésével'lehetővé. válik a nyugodt kulturáíis épitőmunka. Az . ellenzék elmondta a maga meggyőződését, de most már a jövőben ennek a nagy, és szép városinak az anyagi és erkölcsi boldogulásáról van szó. ahol minden . más különbségnek el kell törpülnie. • A mai nappal az úgynevezett ellenzék meg-szünt ellen-zéik lenni, 'a városházán csak kollégák leszünk, akik együttesen azt akarjuk, ‘ hogy e derék ‘tetterős nagyszerű város - nemzetiségi, .'felekezeti és társadalmi tagoltságra való' különbség nélkül uj életörömökhöz- és boldogsághoz ÍUSSOH.í: # A magyar sajtó és az erdélyi magyar párt vezetősége közt kotnfl ktus támadt, mert -a megjelent ■ újságírókat áz ügyrendre való hivatkozással kizárták az intézőbizottság üléséről. A magyar lapok elitélő kritikájával szemben a kizárást Játobffy Elemér, a párt aleinö:ke így indokolta még: Elismerení, hogy ez az ülés olyan aagyfontosságu és az ülés tárgysorozatán szereplőüséfdések olyan elevenem ' kapcsolódnak be 'jk magyarság érdeklődési körébe, hogy teljesen helyénvaló. volna az ülés nyilvánossá tétele. Ennek elismerése mellett sem tehetünk azonban egyebet, minthogy követni. vagyunk kénytelenek a párt ügyrendi szabályzatát, amely kimondja, hogy az intézőbizottság ülése szigorúan- zárt jellegű. Ismételten áttanulmányoztam, az ügyrendi szabályzatot és a legbuzgóbb akarat mellett sem 'találtam. módot, vagy formát arra, hogy az ülést a nyilvánosság számára zárt jellege alól feloldjuk. Kijelentem azonban, hogy az ülés után gondoskodni fogunk olyan bő és hü ismertetésről, amely teljes képet fog nyujtanf az ülés lefolyásáról és határozatairól. Ismétlem: nagyon nagyon sajnálom, de nincs módunkban , megváltoztatni az ügyrendi szabályzatot.* A prágai parlamentben a szlovák néppárt alelnöke, Juriga Márton, nagy beszédet mondott, mélyben éles kirohanást intézett a ' magvarok ellen. »Mi szlovákok —. mondotta .:—Szlovetiszkóban urak akarunk lettan ,mlnt a csehek Csehországban. Türelmesek és igazságosuk akarunk lenni ■ a magyarokkal szemben, de megsérteni nem hagyjuk magunkat a szlovemszkói magyaroktól. Szemtelenség, hogy a külföldöm Szüliő képviselje a szlovák kisebbségeket Követeljük, hogy a prágai kormány Szlovenszkóbap nemzetibb politikát. folytasson: követeljük, hogy a szlovenszkói iskolákat teljésen felszabadítsák a magyar tradícióktól. Nem kérünk egyetlenegy magyart sem a magyar táborból. Álláspontunk az, hogy teljesen el kel! különíteni a nomr zetisógeket, hogy tiszta raj legyen a Szlovák és a., magyar :s; Nincs szükségünk a magyarokra Az* akarjuk hogy Szlovenszícó csak a szlovákoké tegyen íV ©i -akarunk óü orak-todri. ^üítüráliS és nyelvi jogaikat rftégadjqk de, a ködtirsaságnik a csehek és szlovákok áiamának kel! lennie, Nemzetünk kicsiny. A jugoszláv nacionalisták szervezetévé! kapcsolatban érdekes erjedési folyamairól adnak számot a beavatottak. Az Orjuna jóidüie már -teljes csendben folytatja működéséi, amely a szervezkedésre és "fiz ' organizáció céljainak propagálására szorítkozik. Emögött a látszatra harmonikus Jtülszin mögött azonban a szervezeten belül némileg megoszlanak a vélemények. A nézeteltérés az Oriunánák az országos politikai pártokhoz va!ó viszonya kérdésében mutatkozik, 1 ; A legutóbbi időben az Orjuna tagjai között egyre nagyobb fért hódit Gro1 Milán szuboticai képviselőnek, a Davidovicsfč'e demokratapárt vezetőt a '/jónak személye. Ezek áz orjunások, akik különösen a tiszamelléki:! szervezetekben vannak nagy számmal, ; Grol Milánban a jugoszláv nacionalista eszmék harcosát látják, akinek következetes politikájára és egyéni kvalitásaira hivatkoznak, amikor opportumisnak ítélik, hogy az Orjuna álljon melléje. Ezzel szemben Pribicsevics Szvetozámak is még mindig- igen sok híve van az Orjunában, bár a független demokraták vezére " és az Orjuna országos elnöke közt az élűiig harmadfél millió' és ' talán' még gyenge ■ a pénzügyi és kulturális teljes Önállóságra, ezért a csehek és szlovákok között, létre! kell hozni a restvéri megegyezést. A fémeteknek és magyaroknak legalább kisebbségi alapon biztoktva...van saját nyelvű iskolájuk és színházuk, de a szlovákoknak ez sincs meg.-A középiskolákban • és-a színházakban-a1 csehszlovák-izmus'-lépte alatt a cseh nyelvet terjesztik--és ma már annyira vagyunk, hogy a -szlovák -gyermek saját anyjának nyelvét nein érti, de viszont csehül sem tud.« A - szokatlanul durva kirohanás a magyarok körében nagy megütközést keltett. Grol Milán — az Orjuna egyik csoportjának élén A jugoszláv nacionalisták szervezete a két demokrata párt egyesítésén dolgozik műit ősszel történt l>outiíktus óla a viszony nagymérékben elhidegüit. Nem lehet azonban az Orjuna kebelén belül nagyobb összetűzésekre ■ és döntő változásokra számítani . ezekkel a személyi kérdésekkel kapcsolatban, meri ezt' kizárja az Orjuna szervezeti fegyelme és még egy körülmény. Az Orjuna ugyanis épen ezékitek az ellentétes teudenc;áknak eređpjćkepe«, .most akciót indított a két damókratapárt egyesítésére. A vasái-napi noviszádi kongresszus határozatai' között is van egy pont, amelyben az Orjuna. felszólítja a' Davidovics-pártpt és a Pribicséviés-pártot, hogy újra egyesüljenek. Megkérdeztük ezekről- a- verziókról -a tiszamelléki Orjuna egyik vezetőemberét, aki a- következőket mondotta: — Elmúltak azok az idők, amikor az Orjuna a rémkőyőL szerepét töltötte be. A konstruktiv munka és a békés propaganda a jugoszláv nemzeti egység tökéletes megvalósításáig: ez a mi teendőnk. Aki po'ih'kus ezt vallja és cselekszi, azzal az Örjúna párhuzamos, irányban működi!. A nacionalista fó'ember nyilatkozata nem cáfolja a nyi értesüléseinket. legkezdiék a földművelésügyi költségvetés vitáját Jovaaovics Vásza miniszteri expozéja nem .úgy — mondotta — mint egyes fölclmivespdrti álparasztok; akik bolsevista eszközökkel dolgoznak a nép között. A radikális-párt mindig támogatta a parasztságot és ezentúl is támogatni fogja. Az ellenzék kritikája A miniszter beszéde után dctlecs Szteván klerikális szólalt fel. Kifejtette,' hogy a kormány elhanyagolja a szlovéniai mezőgazdaság érdekeik amely a háború óta nagy visszaesést mutat. A kormánnyal szemben bizalmatlan és a költségvetés ellen fog szavazni. MosZkövljevics íöldniives - párti hosszabb beszédben bírálta a kormány földmivel ésiigyi Politikáját. Követelte, hogy minél több mezőgazdasági iskolát állítsanak fel-és' neveljék a íöldmivesosztályt. Az elnök Moszkovljevics beszéde után az ülést délután öt óráig felfüggesztette. ' A délutáni ülés A délutáni ülésen Dcmcirovies. Juraj, Pribícsevics-párti volt az első felszólaló, aki kifogásolta, hogy a földmivelés fejlesztésére olyan kevés gondot fordítanak. Nincs pénz sem azállastenyésztésre. sein az-bkszerii földmivelés •fejlesztés.ér-P, sőt még-olyan fontos dolgokat is, minta növényi betegségeit megakadályozása, -el kell hanyagolni- a. pénzhiány miatt, foglalkozik a vízügyi - igazgatás költségével és megállapítja, hogy ahelyett egyre több gondot fordithatnának a mocsarak lecsapódására. a csatornázásra és ármentesitésre. A költségvetésben egyre kevesebb összeget irányoznak ezekre a célokra elő. Szosics radikális a költségvetés mellett szólal fel. Jói es Krszta demokrata pedig kifogásolta a .földmivelésügyi tárca budgetjét. Különösen a montenegrói viszonyokkal foglalkozott. Felszólalása után az ülést bezárták és a fötdmiyel&njgyi tárca költségvetésének vitáját holnapra tűzték ki. -, . Beogradból jelentik: A parlament hétfőn a földmivelésügyi tárca költségvetését tárgyalta. Jovanovics Vásza földmivelésügyi miniszter rövid expozéjában visszapillantást vetett mindazokra az intézkedésekre, amelyekkel a kormányok az egyesülés óta az ország földmivelését fejlesztették. — A földmivelésügyi politika — mondotta a miniszter —- az országban -nem volt egységes, mert egyes országrészek tgvmissal állandó politikai harcban állottak. /Most azonban. amikor az ország két jelentős rés ze között a politikai együttműködés biztosítva van, minden kilátás megvan arra, hogy a Jöldmivel ésiigyi politika is jobb lesz. Hangsúlyozta ezután, hogy az ország lakosságának ,89. százaléka földmivcléssel . foglalkozik ' és kijelentette, hogy a radi.kális-pártfiak mindig az volt a programja., hogy' a töldmives népet a legnagyobb kedvezményben ken részesíteni és ebben találkozott a radikális párt programja a, horvát parasztpárt program javai. Tekintette! arra, hogy az ország gazdasági élete a földmivelésen és állattenyésztésen nyugszik. feltétlenül szükséges egyrészt a parasztosztály kulturális fejlődését is minél jobban előmozdítani, másrészt minél több szerszámot é$ mezőgazdasági gépet a parasztság- rendelkezésére bocsátani, Ennek érdekében Pastes miniszterelnök a múltban már jelentős lépést tett az"al, diő«r magiéreifítétte a firéd^zazda&jg Üíteltorvénvt, árnelv ’éhéivé•'tém mfttónt olcsó hitelt mmjtsapak ű mező gazjlák^ak. Az..ide! köJt^gvétésbén érre á célra ötvenmillió dinárt vették fel a pénzügyminisztertől, garancia van arra nézve, hogy ezt az összeget teljes mértékben igénybe vehetik. Kevés a mezőgazdasági iskola A miniszter ezután statisztikát isniertetett, amely szerint-az országban 147 reáliskola és gimnázium, 39 kereskedelmi iskola, 85 polgári, 34 tanítóképző és 85 ipari szakiskola van, ezzel szemben azonban csak 20 mezőgazdasági iskola, 2 mezőgazdasági középiskola és 2 főiskolai fakultás működik. Meg kell állapítani — mondotta — hogy nemcsak arra van szükség, hogy a iöldmivesnek jó termő földje legyen, hanem arra is, hogy mezőgazdaságilag is jól fel legyen készülve. Erre vonatkozólag nagyobbszabásu programot fog a miniszter kidolgozni. A kormány politikája általában a földmivdést fokozatosan akarja fejleszteni. Foglalkozott ezután a földmivelésügyi miniszter az ország állattenyésztésével. valamint a haltenyésztés kérdésével is és kijelentette, hogy erre is nagvohb súlyt kell a jövőben fektetni. Az *álparasztok“ A miniszter kijelentette, hogy- a földmivelésügyi tárcának'vannak jól jövedelmező üzemei, így a selyemgyárak és az állami sorsjáték, a melynek teljes jövedelme a mezőgazdaság és földmivelés fejlesztésére szolgál. .Annak érdekében, hogy a parasztság nyugodtál" dolgozhasson. elsői urban nyugalomra és rendre, Van sM'Mt tó-<sré#gban. Végül kljei estette a mini«zfér, 'hogy a kofraáriv a fÖldmbJe!ék 'fejlesztése érdekében minden lehetőt megtesz. Te bolgár f Leszúrta, mert macedón dialektussal beszéli Becskerekről jelentik : A becskerékí törvényszék hétfőn tárgyalta Najdanovics Cvetkó jómódú bécskereki gazda bűnügyét. Najdanovics 1919 novemberében, amikor még katonai szo'gáiatot teljesített, Qrosuij Milán vendéglőjében szóváltásba keveredett TasziCS Györgye macedóniai származású emberrel és a veszekedés odáig fajúit, hogy Najdanovics bajonettjével leszúrta Taszicsot. A póruljárt ember néhány hónap alatt heverte ki sérülését. A tárgyaláson Najdanovics beismerte tettét és ittasságával védekezett. Kijelentette, hogy ns.m emlékszik cselekedete okára. TasziCS Györgye elmondotta, hogy amikor bement a korcsmába ás bort kért, Najdanovics, macedón dialektusára celozvf, rákiáltott : — Te bolgár! Mikor a korcsmából távozni akart, Najdanovics utánaugrott, verekedni kezdett vele és hátulról megszurta a bajonettjével. A bíróság Najdanovicsot az enyhítő körülmények figyelembevételével egy havi fogházra ítélte. S Győződjön meg, <SS 19 kalap" hogy csak a «üíí äaniWr kaphat divatos és olcsó női sj^lmakilapot. Régiekátvárrásár ég festését legújabb divat' szetjat készíti. Subőtica 1092 Csirkepiae
