Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-14 / 72. szám
1926. március 14. BACSMEGYEI NAPIJ 5. oMal. TINTA & a © Pajzán szóképek Vannak szóképek, melyeket annál kevésbbé bírok megszokni, minél gyakrabban találkozom velük. Valahányszor fölbukkannak a betűk tengeréből, előbb meghökkentenek,.aztán elgondolkoztatnak, végül ellenállhatatlan kacajra fakasztanak. Unalomig tudnám szaporítani a példákat, mert mai nyelvünk valósággal hemzseg tőlük, de csak néhányat veszek: A rendőrség őrizetbe vette. Ha ezt megp II mtom, első gondolatom ■ hogy ez igazán szép volt a rendőrségtől s az, akit „őrizetbe vett“, örökké hálás lehet iránta. Bizonyára 'bántani akarták az illetőt, de a rendőrség atyai jószivé e hallgatva nem en gedte, hanem „őrizetbe vette“, vagyis most úgy őrsi, mini va ami legendás kincset, mint társadalmunk féííenivaló értékét. Mennyi udvariasság, áldozatkészség, tapintat fuvail felem e szavakból. Látom az „őrizetbe vett“-et e„y palotában, rabolt asztal mellett, görnyedő, parancsráieső inasok között, amint figyelmes detektívek elmés -történetekkel szórakoztatják. Hiába tudom, -hogy * ez. a kifejezés a letartóztatás előtti fogság jogi megkülönböztetéséül szolgai s voltakép azt jelenti, hogy a zsebtolvajt elfogták, l<c iptéki a fönti varázson jelenet tovább pajkoskodik velem. E nyerte méltó büntetését. Szóval nem megkapta a maga tíz évi (egyházát, hanem „elnyerte“, mint egy főnyereményt. Sokán pályáztak rá a társadalom minden osztályából, kor-, nem- és valiáskülönbség nélí ül, ellenben csak neki sikerűd „elnyernie". Szerencséje volt. A hóna áld kellene nyúlni. Kegyes indítvány, komoly segítő szándékra is vall, de a kivitelben fölöttébb bizalmaskodó, dévaj, majdnem huncut. Vájjon nem csiklandós-e ez a szegény, gyámolitásra szoruló ember s elbírja-e, hogy a társadalom állandóan a hóna alatt kaparásszon ? A gyámolitás e módja egyébként a társadalomnak is kényes lehet, különösen ha nyár van és ha a szóban forgó véletlenül kövér is. Nem folytatom, csak azt kérdezem, mért nem vagyok képes elhessegetni ezeket a bohó rögeszméket, mikor ilyen figurákat olvasok. Talán mert nem észszerüek ? Sió sincs róla. H ízen maga a nyelv nem észszerű. Az a műszer, mellyel iegfinomabb gondolatainkat közöljük, nem a logikán alapul, épp oly illogikus, mint a költészet, az álom. Ha azt mondom, hogy „három ház", vagy hogy „fejembe teszem a kalapom“, szintén illogikus vagyok, mert három ház az több ház (tehát három házaK) és nem is a fejembe teszem a kalapom (hanem a fejemre), különben a koponyámba kei lene gyűrnöm és összekeverőznék az agyveiőmmel. Mégis az a helyes, hogy három a ház § fejemre teszem a kalapom. És nem nevetek, ha ezt olvasom. Mert e két szókép magyar ősi szemléletünkből sarjad, a fönti három ellenben gyatra, német forditmány. Nem a logikám tiltakozik ellene, hanem a vérem. Azért sajnálnám, ha végkép kipusztulnának nyelvünkből. Ebben a szomorú korban o'ykor-o yker szükségem van egy kis derűre, Minden nap lesem ó<et és már messziről, kendőlobogtatva üdvözlöm. Kosztolányi Dezső. »SOB» Megindult az uj eljárás a szokolhamisitók ellen Nádossy volt a szoko hamisítás értelmi szerzője Budapestről jelentik: Az ügyészség szombaton utasította a rendőrséget, hogy a szokolhamisitás ügyének valamennyi szereplőiét újból hallgassák ki. Ezzel kezdetét veszi az 1921—1922. évi szoko hamisítás ügyében e rendelt uj nyomozás. A budapesti csehsz'ovák követség a szokolhamisitás ügyében a magyar kormányhoz intézett jegyzékchez becsatolta a szoko’haraisitás vádlottjának a prágai tárgyaláson tett vallomásáról felvett jegyzőkönyvet, amelyben hivatkozott arra, hogy a szckolhamisitásnak is Nádossy Imre országos főkapitány volt a spirltus rektora. A szoko’hamisLás ügyében a rendőrség a iegköze'ebbi napokban már megkezdi úgy a Budapesten tartózkodó volt vádlottak, valamint a tanuk kihallgatását. A legfontosabb tanú ebben az ügyben Friedrich István lesz, aki tudomással bírt ,a szokolhamisitás részleteiről. Nádossyt a jövő hét e’eién fogják a fogházban kihallgató1. Vallomásának nagy fontosságot tulajdonítanak, mert minden jel arra vall, hogy Nídossy állott a szokolhamisitó társaság élén. Amikor a frankkamisitók Schuítze életét akarták biztosítani A rendőrség szombaton kihallgatta az Általános Biztosító Részvénytársaság Kiss Antal nevű főtisztviselőjét, aki elmondotta, hogy Rába Dezső egyizben tárgyalásokat folytatott intézetével Schuitze Arthur életbiztosításáról, miután azonban a biztositó társaság feltételeit elíogadhatatlanoknak tartotta, ezek a tárgyalások félbeszakadtak. Nádossy szombaton sem jelent meg a vádtanács előtt A vádtanács szombaton folytatta a tárgyalást a vádlottak által beadott kifogások ügyében. A tárgyalásra újból felvezették a frankügy szereplőit, köztük Windischgraeíz Lajos herceget, aki botra támaszkodva jött fel a fogházból. Nem jelent meg a tárgyaláson Nádossy, Gerö és Baross Gábor, akik, mint ismeretes, kijelentették, hogy törvényadta jogaiknál fogva nem hajlandók a vádtanács előtt megje enni. A tárgyaláson folytatták a perira(ok ismertetését, amit pénteken nem tudlak befejezni. A vádtanács valószínű cg vasárnap is dolgozni fog, miután a bíróság sürgősen végezni akar a kifogások tárgyalásával. „Demokratikus államban nincsenek nemzeti kisebbségek“ A haladó nacionalisták lapja a jugoszláviai kisebbségek ügyéről A jugoszláv értelmiség egyik legkomolyabb szociológiai folyóirata, a zagrebi Nova Evropa ezúttal másodízben szentel egy teljes lapszámot a nemzeti kisebbségek ügyének megvilágítására. Ez a folyóirat következetes " és ■ szilárd jugoszláv koncepciója mellett az állami és társadalmi élet minden problémáját liberális szellemben, az általános emberi haladás, az uj Európa szempontjaiból tárgyalja. A nemzeti kisebbségek kérdéséről közölt cikkei már becsületes elfogulatlanságuk és a bennük megnyilvánuló feltétlen jóakarat miatt is számot tarthatnak a Jugoszlávia magyarság figyelmére. Ezek közül alább dr. Kőibe Ivó írásának lényegét közöljük. Ez a szó: kisebbség, bizonyos számbeli kisebbséget akár. jelenteni. Ezzel szemben nem is a számról van szó. A hinduk például többen vannak, mint az angolok, mégis az emberiség tudatában kisebbségként szerepelnek. Sem a többség, sem a kisebbség tehát nem számbeli erőt jelent A hajdani oszrák-magyar monarchiában a szlávoka.t kisebbségnek tartották, pedig számszerűen többség voltak. Kisebbség voltak az uralkodó ®em?etgknek, a németeknek és «’agyaroknak ,%aló alárendeltségük matt. Kisebbség tehát annyi, mint alárendeltség valaki hatalmának és minden alárendeltség.., azonos az egyenlőtlenséggel. Képletesen: a korbácsos és a iárombafogott ember együttese — ez az ember lefokozása. Es éppen ezen fordul meg minden: az emberi érték méltánylásán és megbecsülésén. Mert mi a különbség ama jugoszláv között, akinek az anvanyelve német és aközött, akinek szerb-horvát az anyianyelve? Vagy, bogy a kérdést alaposabban tegyük fel: mi okból és mi célból van a.z egyiknek több a másiknak kevesebb jóga? Ha megnézitek őket, mondjuk Kulán, vagy Szomborban, amikor az égető napsütésben egyik a másik mellett csépeli a gabonát, vagy amikor leolvassák a pénzt az adóra, vagy mikor a katonaságnál vállvetve haladnak a csapatban, láttok-e akkor valami különbséget köztük? Nincs különbség. Azután: mi megalkottuk ezt az állami közösséget, amely élet- és fejlödésképes. E;z -igazolja erkölcsileg az álíartyegész védelmének ■törvényét és ennek a meggyőződésnek a nép túlnyomó többségén kell nyugodnia. És csak ebben a tekintetben lehet megkülönböztetni többséget és kisebbséget. Itt kerül azután. teljes kifejezésre a demokrácia lényege: a nép számbeli többségének elhatározási v joga. Viszont a priori tehát Jugoszláviában sem a törökök, semanéfnetek. sem a magyarok nem kisebbség hanem csak akkor válnak kisebbséggé ha és am konaz állam mostani -alkata ellen nyilatkoznak meg, ha szétszakítását követelik, vagy ilyenrányu tevékenységet fejtenek ki. Kisebbséggé válhatnak a szerb-horvát és. szlovén nép ama részei, is. ameíyek ilyen követelésekkel támadnának a tényleges többség ellen. Mindenekfölött azt a következtetést mondjuk k;, amely öntudatlanul ott dereng az egész jugoszláv nemzet agyában és lelkében: egyenlő kötelességekért egyenlő jogokat. E? általános szabály és népünknek veleszületett felfogása, amely acéllá keményeden a századok során, amelyek idegen eszmék, idegen nevelés és idegen hatalom rabságában teltek el. Éz a roí népünk, a mely megkóstolta a rabság minden fajtáját, nem közelíthető meg olyan eszmékkel és tervekkel, amelyek a polgárokat »többségekre« és »kisebbségekre« osztják. A jugoszláv nép lelke, már történelmi öröklöítség folytán is, ellene van minden lefokozásnak és jogcsorbitásnak; a jogok és kötelességek teljes egyenlőségének fényét és tisztaságát, a feltétlen igazságot kívánja. Az a nemzedék, amely az aoyaayelvét és apái hitét szentségként őrizte, érte megprú* báltatásokat szenvedett és érte halt,: nem bírja, nem akarja és nem tudja, megtagadni mástól sem az anyanyelvé hez és hitéhez való jogot Azok. akik eddig szót emeltek a jugoszláviai kisebbségek védelmére, nem akarták, vagy nem tudták felszínre hozni az összes jelenségeket és az igazi okokat- s igy téves következtetésekre jutottak. Ha mindent elővettek volna, belátták volna, hogy ugyanaz a preszszió, ugyanazok az igazságtalanságok, ugyanazok a barbár módszerek nehezednek a szerb-horvát, és szlovén nép jórészére is és akkor helyesebb következtetésekre jutottak volpa. Hippen ma is, amikor valami uj nacionalizmus, valami fasizmus, holmi katonai ligák és hasonlók, egy ósdi és korszerűtlen erősziakrcndszer alá vetik az emberi. szellemet, hogy holmi Mussolinioket, Canfcovokat, Pangaloszokzt, fforíftyakat hatalmon tartsanak — vájjon akikor azok a néptöbbségek, amelyeknek tűrni kell ezeket a megalázásokat, nem igazi kisebbségek-e, akiknek érdekében az egész civilizált emberiségnek állást kellene foglalnia? Ha tehát valaki az ilyenféle kisebbségek védelmére , emel szót, senkisem fog ezért neheztelni' és ez a védelem ' nem is marad elszigetelt, mert csatlakozni fognak hozzá a jugoszláv polgárok milliói, a:k;'k már hét éve elkeseredéssel szemlélik, mint. honosodik meg az egyesek és pártérdekek I pl talmi az állami és nemzeti érdekek helyeié. Ha helyesen és előítéletek nélkül szívlelnék meg ezeket a. problémákat, nem lehetne azokban az államokban, ahol demokratikus elvek alapján kormányoz nak. úgynevezett nemzeti kisebbségeket találni m'ndaddig, amig ezek önmagukat nem teszik azzá. amíg’céljaikkal ’és cselekedeteikkel nem veszélyeztetik az állami közösség létbiztonságát. Meggyőződésünk szerint államunknak nincsenek nemzeti kisebbségei. Az egyedüli k'sebbség: a megsértettek és megalázónak kisebbsége. A nemzet számbeli és erőbeli többsége, reméljük, módot fog találni a demokrácia uralmának megvalósítására, a teljes fejlődési vallási. kulturális és nyelvszabadság biztosítására. Jugoszlávia ideiglenes kereskedelmi szerződést köt Angliával A végleges egyezményt Londonban szövegezik meg Beogradból jelentik: Kenord beogradi angol követ szombaton felkereste Markovics külügyminiszter-helyettest, akivel az .angol-jugoszláv kereskedelmi szerződés ügyében folytatott megbeszélést. Jugoszlávia az eddigi tervek szerint Angliával egyelőre provizórikus kereskedelmi szerződéseket fog kötni, amelyeket állandó jellegű tarifális szerződéshez csatolnak. A végleges kereskedelmi szerződést később fogják kidolgozni, előreláthatólag Londonban, ahova a jugoszláv delegáció még ezen a tavaszon elutazik-A - kereskedelmi tárgyalások egyideig szüneteltek, miután a jugoszláv kormány két kérdésre választ várt az angol kormánytól. A válaszodat Kenard angol követ szombati látogatása alkalmával átnyújtotta a külügyminisztériumnak. Dr. FÖLDES MARGIT-CRÉM PUDER, SZAPPAN c&Q$Q3féppé tessri- Újból mindenütt kapható. Vezérképviselet: Heller, Vel.-Kikinda
