Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-14 / 72. szám

6. olrJa* 1926. március 14. RACSMEGYEI NAPL0 Egy délszerbiai rablóbanda ötszáz rablógyilkosságot követett el Albán csendőrök agyonlőtték Mehonics Juzuf Icacsák-vezér. Prizreritíől jelentik: Egy -albán csendprjárőr pénteken este Sisak; község határában megölte Mehonics Juzuf hírhedt szandzsáki rablóve­zért, aki a háború befejezése óta több ' száz Tablógyilkosságot köve­tett el, Mehonics Juzuf még Szerbia megszállása idején néhány moha­medánnal a délszerbiai erdőkbe szökött és csatlakozott Boskovics Huszejin rablóbandájához. A több mint száz tagú rablóbanda a hábo­rú alatt a szandzsáki erdőkben buj­kált és a katonaság raktárait fosz­togatta. A háború után a banda tagjai, szétszéledtek, dé Mehonics Juzuf a mohamedánok között uj bandát toborzott. Harcra hívta a muzulmánokat az -elnyomó pra­voszlávok« ellen és sikerült is neki több mint száztagú bandát toboroz­ni, amely rövidesen egész Déíszer­­biát rettegésben tartotta. Egész csendőrzászlóaljat mozgó­sítottak Mehonicsék kézrekeritésé­­re. 1921 augusztus 23-ikáu egy szá­zad csendőrnek Komorana község határában sikerült megközelíteni a rablókat, akik azonban ellenálltak, nyílt harcban visszaverték a csendőrséget és harmincöt csendőrt agyonlőttek. A véres harc után a rablóbanda Brodarevó község irányában vo­nult vissza, az országúton találkoz­tak kilenc gazdag szerb kereskedő­vel, akik Bitoljba igyekeztek. A rablók megtámadták a keres­kedőket, valamennyit szörnyű kegyetlenséggel lemészárolták és a náluk talált értékeket elrabol­ták. A hatóságok teljesen tehetetlenek voltak a rablóbandával szemben, a mely nap-nap után követeti el újabb gyilkosságokat, de mindenkor csak szerbeket raboltak ki és öltek meg. A hatóságok formális hajtóvadásza­tot indítottak a rablóbanda kvzre­­keritésére. Mehonics Juzuiot törvényen kí­vül állónak nyilvánították, fejé­re ötvenezer dinár vérdiiat fűz­tek ki és az üldöző csendőrséget katona­sággal erősítették meg. Az üldözők gyűrűje egyre jobban összcszorult a rablók körül, akik végre is kénytelenek voltak Albá­niába menekülni. Albániában tovább garázdálkodtak a4 rablók, amiért az albán hatóságok is üldözni kezdték őket és péntek este egy albán csendőr­­járőr közvetlenül a határ men­tén heves harc után agyonlőtte a hírhedt rablóvezért. A banda többi tagjai megszöktek, egy részük Délszerbiába menekült, a többiek pedig Albániában marad­tak. A prizreni rendőrség távirati jelentése szerint Mehonics Juzuf rablóbandája körülbelül ötszáz rablógyilkos­sá got követett el Délszerbiá­­ban. A veszedelmes kacsák vezérek közül már csak Szalkovics Perig van életben.. Becskereken nem szabad házhelyeket parcellázni A városi tanács elutasított két parcellázási kérelmet Veükibecs kerekről jelentik: Pár hét előtt meghalt egy özvegyasszony és halála után egy órával már négyen ad­tak be kérvényt a megüresedett laká­sára, Egy hét múlva pedig, amikor a lakástárgyalást megtartották, negy­venhét igénylő jelent meg a tárgyalá­son. jelentene a városra és az államra. Ez az elutasítás nyakát szegte Mics­key üzleti vállalkozásának. Mikor az elutasítás megtörtént, olyan hírek jár­tak, mintha Micskey. aki minden ösz­­szeköttetés nélküli ember, azon a he­lyen egy magyar telepet akarna létesí­teni. Ez a beáWitá's állítólag hitelre ta-Ez az egy” eset már maga is élénken illusztrálja a velikibecskereki takásnyo­­moruságot. A lakáshiány különben ál­talános tünet minden városban és egye­dül építkezésekkel lehetne rajta segí­teni. Az építkezés azonban nagyon ne­hezen indul mindenütt, mert hiányzik hozzá a legfontosabb kellék: a pénz. Micskey István velikibecskereki lakos megsakarta törni a jeget. Néhány hó­nappal ezelőtt. vett a vasút közelében, a vekasi szállás alatt hat hold tőidet azzal a szándékkal, hogy azt felparcel­lázza házhelyekre, azokat a vasutasok­nak eladja igen kedvező fizetési fel­tételek mellett, hogy a legszegényebbek is házhelyhez juthassanak. Ha a ház­hely megvan, a kis házat földből, vá­lyogból olcsón meglehet építeni rája. Egyszer csak a hatóság közölte ve­rne. hogy a parcellázáshoz engedélyt kell kérnie a városi tanácstól, amire pedig még nem volt precedens. Mics­key rögtön beadta a parcellázás iránti kérvényt. Micskey kérvényét azon­ban a városi tanács elutasította. Az el­utasító határozat indokolása szerint a parcellázandó terület nagyon mesz­­szo fekszik a várostól, nem lehet köz­igazgatni, a postafcézbesiíés ' nehézsé­gekbe ütköznék, tűz esetén nem lehet egykönnyen a tűzoltóknak odajutni és ha esetleg nagyobb faluvá növi ki magát, akkor iskolát is kellene állítani4, mindez pedig igen nagy megterhelést Iáit, mert Micskey is magyar ember, dr. Várady volt az ügyvédje, két üz­lettársa is magyar volt és több muzs­­tjaf magyar vasutas előjegyzést tett a parcellázandó háztetőkre. Igaz-e nem-e, azt nem lehet tudni, sem azt, hogy ez a beállítás hozzájárult-e az ehitasitás­­hoz. Nemrégen újabb parcellázási kísér­let •merült fel Velkibecskerekett. Ez­úttal szerb ember tette meg a kísérle­tet: Berberszki Gyurice volt veliM- beeskereki polgármester, n radikális párt egyik frakciójának elnöke. Ber­berszki parcellázandó telke közvetle­nül a Micskey telkének szomszédsá­gában terül cl és. igy ugyanazok az okok állanak fenn az elutasításra, mint Micskeynél. Éppen ezért mikor hire ment az uj .parcellázás! tervnek, min­denki kiv^xcsian várta, vájjon a ta­nács ezt is elutas'tja-e. Berberszki parcellázás? terve sokkal nagyobb méretű, mint voit a Micskeyé. ő húsz hold földet akart parcellázni, amely a saját téglagyára mellett fek­szik. A Began uj hidat szándékozik építeni, amely a telepet a várossal ösz­­szekötné, a hid elkészültéig pedig komp­­közlekedést létesítene a Begán. Berberszki Gyurivá parcellázási kér­vényét már a múlt szombaton tárgya­lásra tűzte ki a városi tanács de va­lamely' okból akkor levették a napi­rendről. A polgármester javaslata az volt, hogy a kérvényt a tanács utasítsa cl. Berberszid erről tudomást szerzett és attól fogva mindent megmozgatott, hogy az elutasítást megakadályozza. Volt Beográdban, keresett összekötte­téseket, hivatkozva arra, hogy az ő terve szociális érdekeket szolgál, mert enyhíti a tűrhetetlen lakáshiányt. Szombaton végre döntött a tanács az ügyben és pedig az eredeti javaslat értelmében, vagyis Berberszldnek nem adták meg az engedélyt a parcellázás­ra. A határozat indokolása lényegé­ben ugyanaz, ami a Micskey kérvényé­nek elutasításáé volt. Az elutasító ha­tározati meglehetős nagy feltűnést kel­tett Velikibecskereken és sokan van­nak, akik szociális szempontból hibáz­tatják a városi tanács magatartását. A Bácsmegyei Napló munkatársa il­letékes helyen érdeklődött a tanács fel-, fogásáról és a következő információ-, kát kapta: A tanács határozatának semmiféle politikai háttere nincsen. Berberszki kérvényét nem lehetett jó­váhagyói, mert, az többmilliós . terheket rótt volna a városra és az államra. Ha ■a telep kialakul, a város bizonyára kénytelen lenne hidat építeni a Begá­­ra, azután postahivatalt, iskolát és rendőrlaktanyát kellene ott létesíteni, amely terheket a város nem vállalhatja magára s kijelentették, hogy abban az esetben, ha az engedélyt kénytelenek lettek volna megadni, úgy a tanács több tagja azonnal benyújtotta volna lemon­dását, A városi tanács határozata ellen ér­tesülésünk szerint Berberszki Gyurira felebbezni fog a közgyűléshez. Május közepén indul útnak az A mundsen-expedició A léghajó hatvanöt óra alatt teszi meg az utat az Északi Sarkra Washingtonból jelentik: Amundsen az egyik amerikai sajtóügynökség számá­ra c'kket irt az északsarki expedíció előkészületeiről A cikkben Amundsen elmondja, hogy az uj expedíció kormá­nyozható léghajóval indul útnak, hogy' kikutassa az eddig ismeretlen területe­ket, melyek a sarki tenger közepén vannak. — Én majdnem bizonyosnak gondo­lom — írja a cikkben a v51ágh*rü sarki utazó hogy a hatalmas északsarki jégtorloszok közepéit szárazföldnek keli lennie. Legutóbbi utunk során három madarat láttunk repülni a Behring-szo­­ros irányából. Nyilvánvaló, hogy a há­rom madár szárazföld felé igyekezett. Ez a szárazföld sem Szibéria, sem Alaszka nem lehet, hanem valószínű, hogy j a sarkon túl van valahol egy darab ! szárazföld, amelyet a térképek ed­dig fehér folttal jelöltek. Ezt a szárazföldet akarjuk most elérni a kormányozható léghajóval. A léghajó befogadóképessége húszezer köbyard, a bosszúsága háromszázötven láb és ti­zenkilenc ember lesz rajta. A léghajót három hatalmas Malbach-motor fogja hajtani. Ellsworth és én leszünk a veze­tők. Mindé,gyüknek közülünk megvan a maga speciális szakmája és ebben fog dolgozni. Nobile Umberto ezredes, aki eddig már háromszázszor emelkedett a levegőbe és aki a kormányozható lég­hajót felép'tefte — lesz az első pilóta. Hjahnar RiisemL&rsen pedig, aki velem volt a tavalyi repülésnél is, a másod­pilóta. Frederick Goitwatd kapitány' a rádiószakértő szerepét tölti be, Reméljük, hogy hatvanöt órán ke­resztül — körülbelül eddig log tar­tani a repülés —- rádió-üzeneteket küldhetünk szét az egész világnak és ugyancsak felfoghatunk üzenete­ket. Mondhatom, izgalmas órák lesznek. Az egész világgal ér'srikezni fogunk rádió Utján, jelentéseinket minden szélességi vcrraÓiál leadjuk. A meteorológusi tisz­tet Fiún Mahngreit látja el. Ellsworth lesz az expedíció egyetlen amerikai tagja. Alkalmasint hat hónapra való élelmiszeri vi­szünk magunkkal és ezt szükség esetén szánokon is szál­­!'thatjuk. Ha a balszerencse leszállásra kényszerű, nem kel! kétségbeesnünk, mert elérhetjük Alaszkát vagy Grön­­laudct. Az élelmiszer, amelyet magunkkal viszünk és amelyet én már sarki utaimon többször kipróbáltam. az úgy­nevezett Pemmtkaii-zsirra! vegyitett, szárított és megőrölt hús ez az étel. Ezenkívül csokoládét, konzervféléi! és malátát viszünk magunkkal. Ezek az ételek oly táplálóajc, hogy például ta-' valyi utunkon, noha a napi adagot nyolc unciára szállítottuk le, mégsem; éreztünk soha éhséget. Magától értetődik, puskát is viszünk magunkkal, noha az északsarki vídékep csak hébe-hóba láttam egy-egy állatot, Nem is értem, hogy gondolhat valaki arra, hogy a. Sarkvidéken a puskájából megélhet'. Körülbelül május közepe és vége között fogunk elindulni. Ei a legalkalmasabb idő. A vtar<$J már nem oly gyakoriak és a ködök még nem süniek. Igaz, a ködök fölött is re­­püthetünk, de ezt csőik szükség esetén akarjuk megtenni, mert hiszen a főcé­lunk a geográfiai megfigyelés. A köd pedig lehetetlenné tenné a megfigyelést; Látni akarjuk, mi van alattunk, főkép­pen pedig azt akarjuk látni, ‘jég vagy] szárazföld vau-e alattunk. Ha szárazföldet találnánk, akkor a) jövőben nem kell sokat törődni a köd* del. Ezúttal 'azonban a lehető legjobb Időjárást akarjuk kiválasztani. Tavaly azt hittük, hogy ideális idő­járásunk tesz, mégis sűrű ködbe jutot­tunk. Ez az utunk bebizonyította, mi­lyen viharos időjárás lehet nyáron fs a Sarkvidéken. Sűrűn esett az eső, majd fagyott. Eddig még nem volt rá eset, hogy oly bizalommal és oly kevés aggodalommal nézek expedíció4 elé, mint amily biza­lommal és kevés aggodalommal nézek a májusi utam elé. Ha valami előre nem látható ka­tasztrófa nem ér, akkor hartnadfél nap alatt megtesszük az utunkat. Többet tanulhatunk majd a • Sárid Tenger és a jégtömegek tuiojdonságai­­tóí, mini amennyit eddig összesen ta­nultak. Ha pedig kitűzhetjük a zászlót egy edd g ismeretlen területei}, akkor uiabb bizonyíték áll rendelkezésünkre arra vonatkozólag, hogy milyen hatal­mas segítőeszköz a tudomány a felfe­dezések utján. Gondoljunk csak arra, mit éreztek volna azok az emberek, akik nekivágtak az ismeretlen Sarkvi­déknek, mit éreztek volna, ha a vesze­delmes jégtorlaszok fölött könyedén el­repülhettek volna. Esztendők rettenetes kemény küzdelmei le vannak győzve s az északi átjáró szabad lesz, mindenki áthatolhat rajta, aki akar. SlO'MSA^ >'R. PETRAZSrüíí.AíA GANZ 2318 BENZINMOTOROK, ELEKTROMOTOROK, SZiVATlYUK, OIN^M GÉPEK, TŰZSFECSKEXnŐK.slb,

Next

/
Thumbnails
Contents