Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-14 / 72. szám
6. olrJa* 1926. március 14. RACSMEGYEI NAPL0 Egy délszerbiai rablóbanda ötszáz rablógyilkosságot követett el Albán csendőrök agyonlőtték Mehonics Juzuf Icacsák-vezér. Prizreritíől jelentik: Egy -albán csendprjárőr pénteken este Sisak; község határában megölte Mehonics Juzuf hírhedt szandzsáki rablóvezért, aki a háború befejezése óta több ' száz Tablógyilkosságot követett el, Mehonics Juzuf még Szerbia megszállása idején néhány mohamedánnal a délszerbiai erdőkbe szökött és csatlakozott Boskovics Huszejin rablóbandájához. A több mint száz tagú rablóbanda a háború alatt a szandzsáki erdőkben bujkált és a katonaság raktárait fosztogatta. A háború után a banda tagjai, szétszéledtek, dé Mehonics Juzuf a mohamedánok között uj bandát toborzott. Harcra hívta a muzulmánokat az -elnyomó pravoszlávok« ellen és sikerült is neki több mint száztagú bandát toborozni, amely rövidesen egész Déíszerbiát rettegésben tartotta. Egész csendőrzászlóaljat mozgósítottak Mehonicsék kézrekeritésére. 1921 augusztus 23-ikáu egy század csendőrnek Komorana község határában sikerült megközelíteni a rablókat, akik azonban ellenálltak, nyílt harcban visszaverték a csendőrséget és harmincöt csendőrt agyonlőttek. A véres harc után a rablóbanda Brodarevó község irányában vonult vissza, az országúton találkoztak kilenc gazdag szerb kereskedővel, akik Bitoljba igyekeztek. A rablók megtámadták a kereskedőket, valamennyit szörnyű kegyetlenséggel lemészárolták és a náluk talált értékeket elrabolták. A hatóságok teljesen tehetetlenek voltak a rablóbandával szemben, a mely nap-nap után követeti el újabb gyilkosságokat, de mindenkor csak szerbeket raboltak ki és öltek meg. A hatóságok formális hajtóvadászatot indítottak a rablóbanda kvzrekeritésére. Mehonics Juzuiot törvényen kívül állónak nyilvánították, fejére ötvenezer dinár vérdiiat fűztek ki és az üldöző csendőrséget katonasággal erősítették meg. Az üldözők gyűrűje egyre jobban összcszorult a rablók körül, akik végre is kénytelenek voltak Albániába menekülni. Albániában tovább garázdálkodtak a4 rablók, amiért az albán hatóságok is üldözni kezdték őket és péntek este egy albán csendőrjárőr közvetlenül a határ mentén heves harc után agyonlőtte a hírhedt rablóvezért. A banda többi tagjai megszöktek, egy részük Délszerbiába menekült, a többiek pedig Albániában maradtak. A prizreni rendőrség távirati jelentése szerint Mehonics Juzuf rablóbandája körülbelül ötszáz rablógyilkossá got követett el Délszerbiában. A veszedelmes kacsák vezérek közül már csak Szalkovics Perig van életben.. Becskereken nem szabad házhelyeket parcellázni A városi tanács elutasított két parcellázási kérelmet Veükibecs kerekről jelentik: Pár hét előtt meghalt egy özvegyasszony és halála után egy órával már négyen adtak be kérvényt a megüresedett lakására, Egy hét múlva pedig, amikor a lakástárgyalást megtartották, negyvenhét igénylő jelent meg a tárgyaláson. jelentene a városra és az államra. Ez az elutasítás nyakát szegte Micskey üzleti vállalkozásának. Mikor az elutasítás megtörtént, olyan hírek jártak, mintha Micskey. aki minden öszszeköttetés nélküli ember, azon a helyen egy magyar telepet akarna létesíteni. Ez a beáWitá's állítólag hitelre ta-Ez az egy” eset már maga is élénken illusztrálja a velikibecskereki takásnyomoruságot. A lakáshiány különben általános tünet minden városban és egyedül építkezésekkel lehetne rajta segíteni. Az építkezés azonban nagyon nehezen indul mindenütt, mert hiányzik hozzá a legfontosabb kellék: a pénz. Micskey István velikibecskereki lakos megsakarta törni a jeget. Néhány hónappal ezelőtt. vett a vasút közelében, a vekasi szállás alatt hat hold tőidet azzal a szándékkal, hogy azt felparcellázza házhelyekre, azokat a vasutasoknak eladja igen kedvező fizetési feltételek mellett, hogy a legszegényebbek is házhelyhez juthassanak. Ha a házhely megvan, a kis házat földből, vályogból olcsón meglehet építeni rája. Egyszer csak a hatóság közölte verne. hogy a parcellázáshoz engedélyt kell kérnie a városi tanácstól, amire pedig még nem volt precedens. Micskey rögtön beadta a parcellázás iránti kérvényt. Micskey kérvényét azonban a városi tanács elutasította. Az elutasító határozat indokolása szerint a parcellázandó terület nagyon meszszo fekszik a várostól, nem lehet közigazgatni, a postafcézbesiíés ' nehézségekbe ütköznék, tűz esetén nem lehet egykönnyen a tűzoltóknak odajutni és ha esetleg nagyobb faluvá növi ki magát, akkor iskolát is kellene állítani4, mindez pedig igen nagy megterhelést Iáit, mert Micskey is magyar ember, dr. Várady volt az ügyvédje, két üzlettársa is magyar volt és több muzstjaf magyar vasutas előjegyzést tett a parcellázandó háztetőkre. Igaz-e nem-e, azt nem lehet tudni, sem azt, hogy ez a beállítás hozzájárult-e az ehitasitáshoz. Nemrégen újabb parcellázási kísérlet •merült fel Velkibecskerekett. Ezúttal szerb ember tette meg a kísérletet: Berberszki Gyurice volt veliM- beeskereki polgármester, n radikális párt egyik frakciójának elnöke. Berberszki parcellázandó telke közvetlenül a Micskey telkének szomszédságában terül cl és. igy ugyanazok az okok állanak fenn az elutasításra, mint Micskeynél. Éppen ezért mikor hire ment az uj .parcellázás! tervnek, mindenki kiv^xcsian várta, vájjon a tanács ezt is elutas'tja-e. Berberszki parcellázás? terve sokkal nagyobb méretű, mint voit a Micskeyé. ő húsz hold földet akart parcellázni, amely a saját téglagyára mellett fekszik. A Began uj hidat szándékozik építeni, amely a telepet a várossal öszszekötné, a hid elkészültéig pedig kompközlekedést létesítene a Begán. Berberszki Gyurivá parcellázási kérvényét már a múlt szombaton tárgyalásra tűzte ki a városi tanács de valamely' okból akkor levették a napirendről. A polgármester javaslata az volt, hogy a kérvényt a tanács utasítsa cl. Berberszid erről tudomást szerzett és attól fogva mindent megmozgatott, hogy az elutasítást megakadályozza. Volt Beográdban, keresett összeköttetéseket, hivatkozva arra, hogy az ő terve szociális érdekeket szolgál, mert enyhíti a tűrhetetlen lakáshiányt. Szombaton végre döntött a tanács az ügyben és pedig az eredeti javaslat értelmében, vagyis Berberszldnek nem adták meg az engedélyt a parcellázásra. A határozat indokolása lényegében ugyanaz, ami a Micskey kérvényének elutasításáé volt. Az elutasító határozati meglehetős nagy feltűnést keltett Velikibecskereken és sokan vannak, akik szociális szempontból hibáztatják a városi tanács magatartását. A Bácsmegyei Napló munkatársa illetékes helyen érdeklődött a tanács fel-, fogásáról és a következő információ-, kát kapta: A tanács határozatának semmiféle politikai háttere nincsen. Berberszki kérvényét nem lehetett jóváhagyói, mert, az többmilliós . terheket rótt volna a városra és az államra. Ha ■a telep kialakul, a város bizonyára kénytelen lenne hidat építeni a Begára, azután postahivatalt, iskolát és rendőrlaktanyát kellene ott létesíteni, amely terheket a város nem vállalhatja magára s kijelentették, hogy abban az esetben, ha az engedélyt kénytelenek lettek volna megadni, úgy a tanács több tagja azonnal benyújtotta volna lemondását, A városi tanács határozata ellen értesülésünk szerint Berberszki Gyurira felebbezni fog a közgyűléshez. Május közepén indul útnak az A mundsen-expedició A léghajó hatvanöt óra alatt teszi meg az utat az Északi Sarkra Washingtonból jelentik: Amundsen az egyik amerikai sajtóügynökség számára c'kket irt az északsarki expedíció előkészületeiről A cikkben Amundsen elmondja, hogy az uj expedíció kormányozható léghajóval indul útnak, hogy' kikutassa az eddig ismeretlen területeket, melyek a sarki tenger közepén vannak. — Én majdnem bizonyosnak gondolom — írja a cikkben a v51ágh*rü sarki utazó hogy a hatalmas északsarki jégtorloszok közepéit szárazföldnek keli lennie. Legutóbbi utunk során három madarat láttunk repülni a Behring-szoros irányából. Nyilvánvaló, hogy a három madár szárazföld felé igyekezett. Ez a szárazföld sem Szibéria, sem Alaszka nem lehet, hanem valószínű, hogy j a sarkon túl van valahol egy darab ! szárazföld, amelyet a térképek eddig fehér folttal jelöltek. Ezt a szárazföldet akarjuk most elérni a kormányozható léghajóval. A léghajó befogadóképessége húszezer köbyard, a bosszúsága háromszázötven láb és tizenkilenc ember lesz rajta. A léghajót három hatalmas Malbach-motor fogja hajtani. Ellsworth és én leszünk a vezetők. Mindé,gyüknek közülünk megvan a maga speciális szakmája és ebben fog dolgozni. Nobile Umberto ezredes, aki eddig már háromszázszor emelkedett a levegőbe és aki a kormányozható léghajót felép'tefte — lesz az első pilóta. Hjahnar RiisemL&rsen pedig, aki velem volt a tavalyi repülésnél is, a másodpilóta. Frederick Goitwatd kapitány' a rádiószakértő szerepét tölti be, Reméljük, hogy hatvanöt órán keresztül — körülbelül eddig log tartani a repülés —- rádió-üzeneteket küldhetünk szét az egész világnak és ugyancsak felfoghatunk üzeneteket. Mondhatom, izgalmas órák lesznek. Az egész világgal ér'srikezni fogunk rádió Utján, jelentéseinket minden szélességi vcrraÓiál leadjuk. A meteorológusi tisztet Fiún Mahngreit látja el. Ellsworth lesz az expedíció egyetlen amerikai tagja. Alkalmasint hat hónapra való élelmiszeri viszünk magunkkal és ezt szükség esetén szánokon is szál!'thatjuk. Ha a balszerencse leszállásra kényszerű, nem kel! kétségbeesnünk, mert elérhetjük Alaszkát vagy Grönlaudct. Az élelmiszer, amelyet magunkkal viszünk és amelyet én már sarki utaimon többször kipróbáltam. az úgynevezett Pemmtkaii-zsirra! vegyitett, szárított és megőrölt hús ez az étel. Ezenkívül csokoládét, konzervféléi! és malátát viszünk magunkkal. Ezek az ételek oly táplálóajc, hogy például ta-' valyi utunkon, noha a napi adagot nyolc unciára szállítottuk le, mégsem; éreztünk soha éhséget. Magától értetődik, puskát is viszünk magunkkal, noha az északsarki vídékep csak hébe-hóba láttam egy-egy állatot, Nem is értem, hogy gondolhat valaki arra, hogy a. Sarkvidéken a puskájából megélhet'. Körülbelül május közepe és vége között fogunk elindulni. Ei a legalkalmasabb idő. A vtar<$J már nem oly gyakoriak és a ködök még nem süniek. Igaz, a ködök fölött is repüthetünk, de ezt csőik szükség esetén akarjuk megtenni, mert hiszen a főcélunk a geográfiai megfigyelés. A köd pedig lehetetlenné tenné a megfigyelést; Látni akarjuk, mi van alattunk, főképpen pedig azt akarjuk látni, ‘jég vagy] szárazföld vau-e alattunk. Ha szárazföldet találnánk, akkor a) jövőben nem kell sokat törődni a köd* del. Ezúttal 'azonban a lehető legjobb Időjárást akarjuk kiválasztani. Tavaly azt hittük, hogy ideális időjárásunk tesz, mégis sűrű ködbe jutottunk. Ez az utunk bebizonyította, milyen viharos időjárás lehet nyáron fs a Sarkvidéken. Sűrűn esett az eső, majd fagyott. Eddig még nem volt rá eset, hogy oly bizalommal és oly kevés aggodalommal nézek expedíció4 elé, mint amily bizalommal és kevés aggodalommal nézek a májusi utam elé. Ha valami előre nem látható katasztrófa nem ér, akkor hartnadfél nap alatt megtesszük az utunkat. Többet tanulhatunk majd a • Sárid Tenger és a jégtömegek tuiojdonságaitóí, mini amennyit eddig összesen tanultak. Ha pedig kitűzhetjük a zászlót egy edd g ismeretlen területei}, akkor uiabb bizonyíték áll rendelkezésünkre arra vonatkozólag, hogy milyen hatalmas segítőeszköz a tudomány a felfedezések utján. Gondoljunk csak arra, mit éreztek volna azok az emberek, akik nekivágtak az ismeretlen Sarkvidéknek, mit éreztek volna, ha a veszedelmes jégtorlaszok fölött könyedén elrepülhettek volna. Esztendők rettenetes kemény küzdelmei le vannak győzve s az északi átjáró szabad lesz, mindenki áthatolhat rajta, aki akar. SlO'MSA^ >'R. PETRAZSrüíí.AíA GANZ 2318 BENZINMOTOROK, ELEKTROMOTOROK, SZiVATlYUK, OIN^M GÉPEK, TŰZSFECSKEXnŐK.slb,
