Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-13 / 71. szám
1926. március 13, BACSMEGYEI NAPLí 3. oldal Kisebbségi Élei «»• A Bécsi német követ,’ Pftáiíer atáximi- Üai!, Németországnak a Népszövetségbe való. belépésével ^pcsbütbaTi nyihtkozott a kisebbségek ved'Jniéruh Németország — mondotta..-r * Népszövet■légben a valódi béjíéfst:, :dtflg02hi és törokeduf akar arra,, hogy a fegyverek nélkül.a békeszerződésék ’ aláírása’ után is tovább . folytatott- dtábofu ’ végre befejeződték,/'A Népszövetségbe './válóbelépés lehetővé fogja "tériül,ifogy. Németország erőteljes- mozgalmat indítson a kisebbségek érdekében. -Szinte az öseizes európai államokban; élnek elismert és el nem ismert kisebbségek: Ezek közül a -németek, szyyai • féltéstvéreluk •igen na-gy -arányban ysiypk. ’Németország kormánya dekát- köteles- már csak a • külföldön élő., nAnetek-. érdeké. ben is a kisebbségek jogainak érvényesülésére törekednie, és bizonyos, hogy a német -kormány -hozzáfűzött várakozásoknak a N4l>s;övft'ég kebe; {ében meg fog.-fetel-ai. -, .., -* •> A sflovenszkói magyarság Blaha búj: tzát a' saját hatottjának tekaitette és az erős -magya-rságáiv.n,. - leides közönség országos Blaha . , l/ujrvi- ünnepélyt rendezett a nemzet. csalogánya szülővárosában. Az • emlékünnepélyt a. pimaszomban Polgári ^Olvasókör író* • ..dglmi Társulata,''karöln-p' arjeVmeg Ri- Titászombatbari vfendé&^répjö.' Faragó, sziiiíársuíaital rendezte. Ár. ünnepségre- meghívták la szlo'. enszkói s a ma.'gyár kaimra.-érdekeiért lelkesedni' s a magyar, kultóré.rték Veszteségei fölött kegyelettel szőnie rkodrii tudó magijM- ságet. Az ünnepség progíawnföi Agy' áll-'rótták össze: Délelölt .raa-t'iii, melymáp Bíaha Lujza siü-főkizáhóz’ vouuít a közönség ahol üj»jepi keretek Itozütt leleplezték a szülöhífra etösitett. . em- Kktáblátl Délután ás este. Faragó' sziüfáriuláta ünnepi elöadíist. r«Klezeft.;.JAz ünnepi előadásokat az.érre a célra irt prológus vezette .-be és az előad ás ökon Blanka Lujza, szereidéinek ' jelenlegi hies alakítója. Nagy Izabella, I a, magyar Operaház művésznője, • vendégszerepelt. A díszelőadásokon ;}, J’ündérlak Mágyarlioiibäü« " cfiiiü darab kenik színre u legjobb .Bíah-a-nóíákka-i. * A ; ? A csíki székelyek körében óriási meglepetést keltett és -felhábbj'ödást idézett elő a csikszentmárttnii főszolgabíró ;rcndéíető arról. Hogy' a szerinte román eredetű családok neveit c&ak román bejükkel és Írásjelekkel szabad az anya* könyvben és inás cgj^b ''köfökixatokian kiírni. A dörgedelmes Tiärigu főbírói ükáz’ elrendeli, hogy a jövőben többek között,— a fekete, családnevet Négr-u-aftk.- a S.K^raá Siutfcrti-'.la'k, a Virág-ot- Fioreá-rak, a' Baer-t •’Boeriu-uak, .j Szennyest Scnies-iick, ti 5pzöts-öt Sueiu-nak, az Oláh-t Rontaumalc. a Rövid-et Scurtu-nuk, ok Ái-raliám-ot Avram-aak kell.ír«’. .Az. ' feléliI . magyar lapok hosszasan’, iogiaikörirak ve. esettel-' és többek-közt á kővetkezőket, ina a Brassón Lapok-- erről a rendeletről: V F ekete az .Fekete és-nűm .-Negtru. így nem lehet visszarorrišuos:ta«i, Fekete- nevű -OTíbér 'Vjjtijt rmudenütt,- ahol csak magyar él: k'^c§k$ínétet; egesg házsorok vaunak okyanáFéto-té . «évii családok birtokába,!* akikre bajos lenne -a -román eredetet risijtrti, sőt- aligha ■\olt román ose-.:a’rnu»ktosV márm-arűst és ■ dob-ucca! F-ekétek'néfe i& -, íla -pedig :t: főbíró ur az Oláh mögött valami dák vagy TrajáiKkörabeíí' őst. sejt. akkor ugyanezzel a firadtsiggal. . Siló* vaknak ■ kéll • megtérni;: minden • Tátiját, Crcat-nak minden /Ifolváthfőt. Be - még ha Tá -is■ lehetne. vál^iíré■ bizonykan: a «pán eredetet, iiy$ij'> ^rtán-furcsá-a hatósági rendeletiéi ínég se szabadna a nevét:' holnap déió tjzé}fkffc - órától kezdve románul írni Mi .számot 'telünk • ■t'ísszaróniáj,icr*ftby társadalmi =^== akciójával, sőt az ■ elroraánósitásával is. És--tudjuk, ho-jy- akit tar:adatai utón meg lehetett gj-yzni a maga romáit mivoltáról- vagy ’romija : weinaeti érzelmeket-sikerült Na:-szivéig plántálni, annak módjában ál! -ftev ét'-ttghátua változtatni —; belügytjdmszteVi engedéllyel. Azt■is tudjuk, • hog-y isojia jfeai fog-akadni obiatj belüg^«mf«í$ztefc". Romániának, •aki magára, venné az őcji^mó.t. hogy •a - r-ománositás eszközéül' ’föl engedje használni a közokh'zth'amisitást és ha a főszolgabiró . ur iogúia lenne, akkor megértené, hogy aa o veil delete ilyesmit tartalmaz, -amikor-at családnevek merőben, jogtalan és. önhatalmú meg* változtatására bujtatja íe)• a maga alatttas közegeit. Nem lesz jugoszláv bíboros Bolognai lap cikke a Vatikán és Jugoszlávia viszonyáról Bolognából jeleníti;: A Resto deI C ríino nevű , bplcr§ná> lap • feltűnést keltő cikket közöl Jugoszlávia és a Vatikán viszonyáról. A lap illetékes helyről szerzett értesd éste hivatkozva azt írja, hogy cl. jugoszláv bibornok kinevezéséről ■ szóló hírek alapiahmok. A Vatikánbatr -a 'írja a lap — nincsenek tisztába» 'azzal, hogy a beogradi kormány kivánja-e a jucosistóv bíboros' ^neyezádét, vagy pedig 4 kinevezés njég .inkább. súlyosbítaná á Vatikán é§’, az -Sti§. kormány kőzötti amúgy is feszült viszonyt, A-Vatikán felelős tényezők kijelentették, hogy az a hír, mintha a.-húsvéti kinevezések alkalmával egy jugoszláviai főpapot is kitüntetnének’ a ,bíboros! kalappal, minden alapot nélkülöz. A Resto del Cirli.no .szerint Nincsics jugoszláv külügyminiszter római tartózkodása is bizonyságot szolgáltat amellett, hogy a jugoszláv kormány és a Szentszék körött nem kifogá: tálán a viszony, mert a külügyminiszter nem tett látogatást a- vatikán államtitkárnál. Viharos jelenetek a közlekedésügyi költségvetés vitájában Az elnök megvonta a szót a szlovén néppárt szónokától A szlovének Rajongása miatt fel kellett függeszteni az ülést , Becgradból ielfep.Uk: A parlar.-teut péntek délelőtti ülése a várakozás elleriébű uregtehciqsev ">viharos volt. A-vili,irt az elnök és a.szlovén néppárt egy szónoka közt támadt kontlikius idézte ylp. A --szónoktől ugjmjiis, aki túllépte. ,a .. bázszabójymbán előirt;. pe.5?ftdidö‘t,;,az eiFik megvonta .a siót,- cg ijzonban a szófóevvónás eilenóre s.éin akarta elhagyni az eiiyelvduVf; pártja’ pedig az - -intézkedés’ fellciíí tiitakozásid olyan patt cicwott, liüay az e’iiök kény télen volt az ■ütést felfüggesztem. . A közlekedésügyi miniszter expozéja Az ülést délelőtt Miene érakor nyitotta meg Trifkovifi elnök. A napirenden a ’közlekedésügyi tárca költségvetése .szerepelt. Miieiics fCćjsz.ta közlekedésügyi, miniszter rövid expozéjában -hivatkozott arra, begy- a niiniszűlri’-U'ií -üyomtaiott jelentését már' régebbel’!. Mosztották a parlament tagjai'- Kfizött, a képvisíök tehát tujéko-zódhádak a reszszort állásáról/, Kiiéjíétte ezután, hogy. a,közlekedés f'őéülja, hogy az ország gazdasági ' Hetének segítségére Jegyen. fist' a. célt csak úgy lehet elérni, ha a [közlekedés nem drága, kiismeri, lipgy a mostani vasúti-és hajózási", íaTifák a gazdasági’ élet jelpiilegi- á}Japütálíoz képest tuldrág;^f.-^>:érc! ; • törekedni fog, hogy az uj költségvetési év folyamán a tarifák csökkentésének politikáját iriaügümlja. — bmielv á- .pölitikáiták -folytatásához. elsösijrrbáii : szükséges,hogy a megszavazott-' kötelék fél* használásánár a "teltető ■ legtakaréko-Kitör , Zsebotot előzőleg kétszer figyelmeztette’az elifok; hogy’egy felszó* laiás.ra ’ nie^áfl^pifott jdő ’ léi árt ésrniutávi. a • íiarijiaötk ügyéliTieztetés is hiábavaló vplftVáz ejnök megvonta' tőle a szál - ' • A szlovén néppárti, képviselők felháborodva íiltjkyztqk a 'szórnegvönás miatt, , . felugráltak-hílffljfrö! és az. eK t sabb’an' járjanak el, :i személyi es ■í dologi kiadások tefén elvárán t. -E’zéiikivül szükség vun:' éiz' egész közlekedési szolgálat reorganizálására. A mostani- forgalom néni eléggé i’jasztikm. vivont a sze iiieíyzet egyoészb tuí. van terhelve. Az, átszervezésselegyidejűleg, a iétszámrednkálást is keresztül le hét maid vinni a vasutak érdekeinek iigvoiairrbevé telével. ‘ ’ .— Ezzel kapcsolatban bizonyos 'tariiakorrekeiókai is. keresztül fog vinni. ' '. • különösen a ki' ítéli árúeikkek száilitását igyekszik olcsóbbá tenni.- - A közlekedési politika reorganizálásának az. 19^-27. és 1927— 28.. költségvetési ’ év^k folyamán kell megtörténni. A jóvátétel.- cimén ezalatt minimális íneiinyiségü anyagot fognak kapni, elieníétben az előző évekkel. Súlyosbítja-a- helyzetet, hogy a sok defektus miatt a megrongált- vagonok és; mozdonyok száma egyre nő. A következő év ben a hazai javitoniTihelyekre temérdek munka vár, EVenzéki kritika a kormány közlekedési politikájáról Zsebof. szlóvén tiéppárii szakszerűen” fejtegette a vasúti’közlekedés kérdéseit. . Megállapította., hogy a kormány közlekedést politikája hibás.; a'szállítások, építkezések és a vonalak kihasználása.’usi'ii úgy történik, ahogy kellene. * Rámutatott arra, hogy Szlovéniában a vasutak Horvátországból, kapjál/ .a szenet, holott .Szlovéniából; Qtt van . a trbövljei szénbánya é.s. a .'horvátországi szén negyvennyolc százaléka föld.. i vihar uöki emelvény felé rohantak. A radikálisok közül is sokan az elnöki emelvény lelő. siettek, hogy a:, elnököt, megvédjék A hangulat olyan feszült volt, hogy. tettlegessfgtöj lehetett tartanj, / . Tr if kavics Márkő elnök Viídcr Vecseszíávnak; adta weg: a szót, a; szlovén néppárí Sióban', nem hagyta szóhoz jutni Vildeft és Zsebot nem akarta elhagyni a , szónoki emelvényt. A nagy kavarodásban Triíkovics elhagyta az elnöki széket, ezzel jelezve, hogy ííz ülést felfüggeszti. A szünet alatt igeit izgatott volt a hangulat a teremben» A szlovén néppárt később a klubhelyiségbe vonult és konferenciát, tartotté- Félórái szünet után Tritkdvics elnök újból megnyitotta az ülést és Vilder nyugodt hauguláíban tartotta meg (beszédét, amelyben a. nyomtáí’ott miniszteri expozé tételeit vette birál-at alá. Kijelentette,, hogy. a mozdonyok és vagonok szama kevesebb. mint 1919-ben volt, holott azóta igeit sok vasúti anyagot kapott az állam jóvátétel mién Németországtól, A vasúti ’ politikát szerinte. centralizálni kell és u tartományi igazgatóságok hatáskörét csökkenteni. Végül ’élesen támadta Vilder Franics zagrebi vašutigazgutót. Trifkavics elnök az ülést,telekárkor . berekesztette és . ftáytyfásáf délutánra tűzte: ki. A délutáni, ülés Délután a nemzetgyűlés $zuftotks alelnök elnöklete mellett folytatta a vitát. „Kupetanovics muzülmán képviselő a- boszniai közlekedésügyi viszonyokat bírálta és a rossz viszonyok főokául -azt jelölte meg, .hogv á. szarajevói vasutigaz-gatóságnak nincs, .meg az autonóiniája és a kellő kezdeményezési joga A boszniai voiialakc.;) tossz vagonok és rossz mozdonyok torlódtak össze és ez hátráltatja, a passzív vidélifk é-listását.. Angyelinovics Qrga . demokráta nagyjából foglalkozott AZ . áljain .hajózási és vasúti- politikájával. Kifogásoha, íio^y a téi’. !;ov; - pókban a', meilékvojralako» nem ’ fűtik’ a youato.kaí; Utána . I rumbles Ante dr. az Adriához vezető vasu’tak kiépitéstnek fontosságát hangoztatta, szerinte erre sztikség van az - északt országrészek, gazdasági életének felfrissítése végett:’ Kérdezte a minisztert, hogy mii igaz abtüí, ,a hírből, amelyet ; i Steíani-ügvnökség terjeszt, ’mgy égy íranz-balkáni vasutépiiési 'Társaság aiákul, amelyet az olasz 'tőke fiuanciroz és amely alkalmas arra, hogy az olasz. kereskedelem helyzetét a Balkánon megerősítse. y Trumbics beszéde után az ülést bezárták és folytatását szombat délelőtt kilenc órára tűzték ki* Ki a gyilkos? Hathónapos csecsemő titokzatos halála a. noviszádi pályaudvaron ••Nbvíszadról jelentik: -A noviszsd! rendőrségen péntek este megjelent egy Knedler Barbara nevű : huszonegyéves káíyi nő és eiő'adía, hogy délután hat ’ órakor KJíyra akart utazni, az állomáson azonban a.jegyváltásnál olyan nagy volt a tolongás, hogy a karján levő hathónapos cse csemőjét ágyonnyonitúk, . Rakics Radenkó rendőrfőkapitányhelyettes, aki a nőt kihallgatta, miután gyanús volt a leány viselkedése, a rendőrségre berendelte az állomáson szolgálatot teljesítő rendőr:!, akinek vallomása alapján megállapították, hogy , Knedler Barbara télre akarta vezetni a rendőrséget, mert annál- a másodosztályú- pénztárnál, ahol-a nő állítólag. jegyet akart váltani, délután hat órakor egyáltalában nem volt tolongás. A rendőrség a fiatal leányt, gyermekgyilkosság gyanúja miatt letartóztatta és holnap átadja az ügyészségnek,