Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-13 / 71. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÍl 1926. március 13. Szubotica viharos közgyűlése Száz százalékra emelték az útadót — Heves összetűzés Juries képviselő és a kültelki gazdák között — Beterjesztették a közgazdasági testületek tiltakozó rezolucióját — A kereskedők egyórás sztrájkkal demonstráltak a rezcluciő mellett Szubotica város kibővített tanácsa pénteken közgyűlést tártott. A közgyű­lést, amelynek tárgysorozatán több ícmtos pont szerepelt, nagy érdeklődés előzte meg. Nemcsak a közgyűlési ta­gok jelentek meg szokatlanul nagy'’ szám­árán, hanem & karzatok is zsúfolásig megteltek. A kereskedőket és iparoso­kat főként Brankován Ivánnak, a Szerb Bank igazgatójának interpellációja ér­dekelte. ‘amelyet Brankován a sznbo­­’■tical közgazda-sági testületek nevében tetézett a városi tanácshoz a rendkívül •súlyos adóterhek miatt. A kereskedők Brankován szónoklata alatt, délelőtt tíz órától tizenegyig tiltakozásuk .leiéül zárva tartották üzleteiket. A kiszélesített tanács gazdatagjai az 0926. évi útadó megállapítása níatt je­lentek meg nagy száminál a közgyűlé­sen. A gazdák között már néhány nap­pal a közgyűlés előtt Heves agitáció indult meg, hogy a közgyűlésen az ut­­ízdó ellen szavazzanak, mert 'a tanács javaslatával nem látták megfelelően biz­tosítva a szállásiak érdekeit. Áthelyezik-e a szaboticai jogi fakultást ? A viharosnak ígérkező közgyűlést [délelőtt tif órakor zsúfolt padsorok előtt ínyftotta meg üyorgycvics Dragoszláv ‘főispán. Tizennégy' ujomran kinevezett ‘képviselőtestületi tag beiktatása után Vukičs Ferenc városi főjegyző felol­vasta a polgármesteri jelentést a vá­rosi közigazgatás decemberi és januári működéséről. A jelentéshez Protlcs Márkó görögkeleti lelkész szólott hoz­zá.- Kérdést intézett a polgármesterhez, (hogy miért nem szerepel a polgármesteri jelentésben a szuboticai jogakadé­­mi a áthelyezésének ügye? Az újságok szerint a kormány már végérvényesen határozott, hogy a jogi fakultást Szuboticáró! elhelyezik és ‘helyébe gazdasági főiskolát létesítő­inek. A gazdasági főiskolára szükség •van, de ezt nem a jogi fakultás he­llyé fi keli felállítani. Malagurszki Albe polgármester azon­nal válaszplt a felszólalásra és kíje­­jlentettc, hogy semmiféle hivatalos ér­tesítés nem érkezett Szuboticára a jogi fakultás elhelyezése ügyében. Annak /alapjáh, amit az újságok írnak, a vá­mosi tanács nem járhat el. Crnkovics Iván az állatvédelmi tör­vény pontosabb betartását kérte, majd Morvát Cvetko főkapitány megnyug­tató kijelentései után a közgyűlés a polgármesteri jelentést elfogadta. A Lloyd népgyiilésének követelései A tárgy-sorozatra kitűzött interpel­lációk. sorát Brankován Iván bankigaz­gató nyitotta meg. Brankován általános érdeklődés kö­zepette terjesztette be a gazdasági szer­vezetek február 14-én hozott rez-olu­­cióját, amelynek indokolására a követ­kezőket mondotta el: Egy htvaíalnck vagy kereskedősegéd '.36.000 dinár évi fizetés után a hatszáz •százalékos pótadókkal együtt 37.000 dinár adót fizet, vagyis ezer dinárral többet, mint az egész évi jövedelme, tz eüeii az adókivetés ellen még csak' íelebbezést sem lehet beadni, mert az adót a törvény rendelkezéseinek meg­felelően vetették ki. Szuboticán 1360 tisztviselőre .1923 évre pótadókkal együtt körülbelül hétmillió dinár adóterhet rót­­jajc íjratek «z az oka, hogy az adót még mindig a negyven év előtt hozott, elavult magyar törvény alapján vetik ki, amelynek tételei forintban vannak megállapítva és az átszámítás által hi­hetetlen összegek jönnek ki. így nagyon sok esetben megtörténik, hogy az alkalmazott jóval több adót fizet, ! mint munkaadója. ; A paraszt helyzete sem kedvezőbb. A föld ára csekély, a bérletért jóformán semmit sem fizetnek, .az adó viszont rendkívül magas. A részvénytársaságoknak több adót kell űzetni, mint a kimutatóit tiszta jövedelem. Meg leltet állapítani, hogy a bankok minden kölcsön adott száz di­nár után tizennégy dinár állami és vá­rosi adót fizetnek. Hol marad a rész­vényesek osztaléka és száz más kiadás? Ez az oka a tőkehiánynak. Ahol pedig nincs tőke, n*ncs ipar és ahol nincs ipar, nincs munka. A kereskedőknek áruik után kész­pénzben kell befizetni a vámot, fuvar­díjat, de az üzletmenet gyenge, a vevők nem fizetnek, a kölcsönért pedig nagy kamatokat kell fizetni. Ehhez járul, hegy 100,000 dinár kereset után körül­belül 118.000 dinár adót számítanak. Statisztikai adatokat sorol fel Branko­ván, hogy 1925-ben a Vajdaság 515 mil­lió dinár állami adót fizetett, Horvát- Szlavóuia 270 milliót, Szerbia és Mon­tenegró szintén 370 milliót fizettek. Brankován indítványozta, hogy tegyen a városi tanács előterjesz­tést a kormánynak, hogy az adó­­klegyenlitésrő! szóló törvényterve­zetet minél előbb terjessze be és addig is könnyítse a Vajdaság adó­terheit. Brankován felszólalását a közgyűlés meglehetős közönnyel fogadta. Malagurszki Albe polgármester kije­lentette, hogy Brankován interpelláció­jára a legközelebbi közgyűlésen fog választ adni. A belügyminiszter üdvözlése Rafajlovics Milos dr. indítványára elhatározták, hogy a kormánynak és Maximov'ics Bózsó belügyminiszternek ’ köszönetét mondanak a községi tör­vényjavaslat elkészítéséért, amellyel a belügyminiszter közelebb hozta a várost az önkormányzathoz. Dr. Török Béta szólalt fel ezután és elmondotta, hogy a városi tűzoltóság felszerelése, amely még 1880-ból való, olyan primitiv, hogy emiatt ai várost végzetes katasztrófa érheti. Modern tüzoltófelszerelés vásárlását és rész­ben tűzrendészen, részben közegész­ségügyi szempontból uj kutak fúrását követelte. Damjanovics Milán indítványozta, hogy a városházán délelőtt 8—- 12-ig és •délután 3—6-ig legyen munkaidő, dél­előtt a feleket fogadják a tisztviselők, délután pedig dz előadók referáljanak. Indítványozta továbbá, hogy a tanács és a bizottságok csak délután tartsa­nak üléseket. Az indítványt javaslat­­tétel végett átadták a polgármesternek. Ezután dr. PisktiUes Zvonimir a kva­lifikált tisztviselők elbocsátása és lcva­­lífkálatlan tisztviselők ügyében, Pen­­dssics György és dr. Szántó Gábor pedig a városi vadászterületek olcsó bérlete miatt interpelláltak. Vihar az útadó miatt Az interpellációk után az 1926. évi útadó megállapítása következett. Vukics Ferenc főjegyző felolvasta á tanács . javaslatát amely, szerint az útalap kiadásai 5.818.137.95 dinárt tesz­nek ki és ennek fedezésére a múlt évi 84 százalékos útadó lm1 veti 100 száza­lékos útadó megállapítását javasoja a tanács. Petrovics Koszta főmérnök részlete­sen ismerteti az útalap kiadási tételeit, amelyekből kitűnik, hogy legnagyobb összeget a pálcái és a topolai ut javít íására szándékoznak fordítani. Vidd­­kovlcs Antal a tanács javaslata ellen szólalt fel. Kifogásolta, hogy <a szállá­sokhoz vezető utak javítására nem for­dítanak kellő gondot, úgy, hogy a kül­­•teíkekcn üres kocsival sem lehet közle­kedni, Indítványozta, hogy az utak javítására előirányzott ősz­­szeg megfelelő részét a kültelki utak javítására fordítsák. Brankován Iván javasolta, hogy a tisztviselőket ne terheljék olyan nagy útadóval, mint a gazdákat, fuvaro­sokat és kereskedőket, akik na­gyobb mértékben vgszik igénybe az utakat. Több felszólaló után Juries Márkó a,tanács javaslata mellett foglalt állást és élesen támadta azokat, akik csak kritizálnak és nem tudják értékelni az alkotó munkát. Hangsúlyozta, hogy a tanács javaslatát nem azért pártolja, mert az ö tanyája a topolai ut mellett van, hanem azért, mert legfontosabb feladatnak tartja a déli országrészekkel való összeköttetés kiépítését. Kivonul az ellenzék Juries Márkó felszólalását a kültelki gazdák viharos közbeszólásokkal szakí­tották meg. majd amikor a képviselő befejezte beszédét, az elégedetlenkedők közül Malagurszki Jószó emelkedett szólásra és éles hangon válaszolt Juries- Márkó szavaira és követelte, hogy a jó Bukarestből jelentik: Az elterjed' hírek szerint a kamarát hu .vét után fogják végleg elnapolni, előzőleg azon­ban megalakul az. a kormány, mely a par /amenti választásokat vezeti, Bratianu miniszterelnök, mint a Viito­­ni! írja, már határozott Ígéretet kapott a koronától, hogy ő kapja meg a oá-Noviszadról jelentik: A noviszadi rendőrség néhány nappal ezelőtt táviratot kapott Vinkovciről. A távirat feladója, Prodanovics Predrag k '-rte, hogy küld­jenek ki egy detektívet letartóztatása céljából, mert több lopást és csalást követett el. A rendőrség azonnal ki­­j kü dött egy detektívet Vinkovcira, azon­­j ban Prodanovics már nem volt ott. A | szélhámost két nappal ezelőtt a magyar | határon elfogták és beszállították a no­viszadi rend rségre. Rakics Radenkó főkapitány-helyettes pénteken részletesen kihallgatta Proda­­novicsoí, aki elmondotta, hogy a Vajda­ságban, Boszniában, a Szerémségben és Dalmáciában sok lopást .követett el. Önmagát súlyosan vádoló vallomásában a szélhámos előadta, hogy előbb Novi­­szadon követett el lopásokat, majd Beogradba, onnan pedig Szarajevóba ment. Szarajevóban elfogták, azonban a rendőrségről megszökött és Indjija községbe ment, ahol több ezer dinárra’ megkárosított több szabót. Innen Sidre rándult ki, majd Vinkovcira ment, ahon­nan sürgönyözött a noviszadi rendőr­ségre, hogy küldjenek érte detektívet. Időközben azonban megtudta, hogy Vinkovcihoz közel vau a magyar határ és ezért Belimonasztiniál át akart szökni Magyarországra. Knezsevi Vino­­grádon azonban, mint kémgyanust le­fogták és ez okozta vesztét. Prodanovics kissé fantasztikusan hangzó vallomásában elmondotta, hogy egy alkalommal dr. Mozer János német­­parti képviselőtől Zemunban ötszáz di­állapotban levő topolai ut helyett elő­ször a kültelki utakat javítsák ki. Még néhány felszólalás után izgatott, hangulatban tette fel szavazásra a fő­ispán a tanács javaslatát. A nagy ka­varodásban hiába kísérelték meg két alkalommal is egyszerű felszólalással megszavaztatni a közgyűlést, úgy, hogy; végül mégis névszerinti szavazást kel­lett elrendelni. 77 'szavazattal 54 ellené­ben a tanács javaslatát fogadták el, mire az ellenzők Viddkovics és Maler* gurszkt vezetésével tüntetőleg elhagyta a termet. A tárgysorozat többi pontja nem keltett nagyobb érdeklődést. Egy-; hangu'ag megszavazták a fogyasztási •adókról szóló írj szabályrendele­tet. 18.375 dinárt szavaztak meg a vaj­dasági városok kongresszusának költ­ségeire. Elhatározták, hogy' a városi tisztviselőknek a Pal&si-uton házhelye­ket adnak hat és tizenhat dinárért négy­szögölenként. Hozzájárult a közgyűlés ahhoz, hogy a város a Cziglcr és Káics butorgyárosok tulajdonát képező Pár-: huzamos-uti házat a város a pénzügy­­igazgatóság céljaira 460.000 dinárért megvásárolja. Nyugdíjazta a közgyűlés dr. Brenner József városi tiszti ügyészt; Piukovies Antal közgyámot és néhány kisebbrangu tisztviselőt. Végül elhatá­rozták, hogy a pálosi nagy-vendéglőt három évre bérbeadják Malagurszki Alojzia és társainak 20.500 dinár évi bérért. A közgyűlés délben egy órakor ért lasztási mandátumot és uem Avarescu tábornok, aki igen szeretné, ha a libe­rálisokat a király elejtené és a Bratianu-i komi íny helyett egy ellenzéki koalíciód választási kormány a’akulna. A parlamenti választásokat minden va’ószihüség szerint junius hetedikén fogják megtartani. nárt csalt ki, amivel Beográdba ment,' ahol Popovicki Pavle radikális kép­viselőtől sikerűit ajánló levelet kicsalniaJ Ezekkel az ajánló levelekkel előbb a radikális klubba, majd Robicsek állami; egyedárusitási vezérigazgatóhoz fordult; állásért, aki Sztojadinovics pénzügy­­miniszterhez utasította. A vakmerő szélhámos el is ment a pénzügyraintsz-. teriumba, miután azonban Sztoiadinovi­­csot nem találta hivatalában, a pénz-; ügyminiszter lakására ment. Sztojadino­­vies pénzügyminiszter — Prodanovics vallomása szerint — épen akkor tá-í vozott autón lakásáról, mire a szélhá­mos a soffőrt megállásra szólította fel. Az autó meg is állt Ć3 Prodanovics a következő szavakkal lépett a pénzügy­­miniszter elé: — Igazságot kérek egy becsületes vajdasági ember részére! Sztojadinovics pénzügyminiszternek állítólag megtetszett Prodanovics hatá­rozott fellépése és csakhamar ki is ne­vezte pénzügyőrnek a dalmáciai Caftatba. Itt rengeteg csalást követett el és töb­bek közt megkárosította Racsics Stepan nagykereskedőt, Pastes miniszterelnökj vejét is, A noviszadi rendőrség folytatja a nyomozást aunak megállapítására, hogy* Prodanovics állításai- mennyiben felel­nek meg a vallomásnak. SÜT OR RÉSZLETFIZETÉSRE ATLAS D. Q. BU ORGYARNÁL Novigad,Suoiadíjska 10. (Ahaítércntul) véget. Junius elején választ Románia Bratianu vezeti a választásokat Végigcsalta az A noviszadi szélhámos biinlajstroma

Next

/
Thumbnails
Contents