Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)

1926-03-11 / 69. szám

6. oldal. CIRKUSZ • »• Miért nincs idegenforgalom Szuboticán Városunk szállótulajdoíiosaí hosszas pangás után rájöttek, hogy nincs ide­­gcniorga’orrl Szuboticán. A derék kül­földiek elkerülnek bennünket, mint a fonó- kását. »Mi az oka ennek?« —■ jaj­éiútnak fel kongó kétágyas termeikben .a hoteligazgatók és hamut hintettek a fejükre és beszüntetik a központi fű­tést. Az idegenforgalom azonban nein u.i probléma. Gyóni Géza, a tragikus végű szuboticai költő már megoldotta ezt a rejtélyt 1914-ben, amikor is Ca­sals Fabló, a hires csellista itt járt. Át­adjuk tehát a szót a költőnek. Casals Pablo kalandja Megírta miit■ mindert Hírlap F's megírta valamennyi Napló: Egy itteni kis korcsmában Hogy mulatóit a nagy Casals Papló. Jó PaMónak az oldalát Régesrégen szörnyűképpen Fúrta: Milyen lehet az a korcsma, Amelyikről azt mondják, hogy Kurtái. Fogta tehát gordonkáját S megsfmitva a tokáját Rabló. így csellózott: Hadd látom hát, Miiyen az a csárda és a Rabló! Hej korcsmáros, eb az ingét, Addig cl wm megyeri innét Rabló, Amíg ide ánalányos Betyár nem főn és alatta Vad tó! Már pediglen, szólt a csapiár, Az Alföldön akármeddig Házalsz. Olyan rabtói, árvalányost Ifi mináktnk nem látsz már most Cásals! Elfogyasztva lás-gulyása, Öreg estig óit várt már a Rabló, Bort is ivóit vagy két meszelyt S még se jött az árvaldfryos Rabló. Hej korcsmáros, hogyha rabtót Nem mirtat már éppenséggel Kelmcd, Számlát ide, a csellóját, Casa’s fizd és azután Elmegy. A sűrítésben pár perc alatt FI i$ készült oly patyolat Számla, Casals Pablo hogy betekint, Leesik a padlóig az Álla. Hej korcsmáros. eb az ingét,- Fohászkodik a nagy Casals Rabló: Mért nem mondta, mikor kértem, Hogy maga Itt a legnagyobb Rablót Dr. FÖLDES MARGIT-CRÉM PUDER, SZAPPAN csodaszéppé tessri. Újból mindenütt kapható. Vezérképviselet: Heller, Vel.-Kikinda BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926. március 11. Fél éveo át hamis utalványokkal operáit egy beográdi kereskedosegéd Több mint egy miilió dinárral csapta be a postát Beogradbó! jelentik: A beográdi rend-i őrség kedden letartóztatta Milutinovics Borivoj íkereskedösegédet, akiről kide­­; riilt, hogy hamis pénzesutalványok se­­; gitségévd érzékenyen megkárosította a ' postakincsiári. A beográdi postahivatal még régebben feljelentést tett a rendőr­ségen, hogy ismeretlen tettesek hamis : pénzesutalvánnyal nagyobb összeget vettek fcí. A megindult nyomozás hóna­­; pokon keresztül semmi eredményt sem S tudott elérni, a titokzatos postacsalók­­; 'itaik nyomuk veszett. Kedden délelőtt egy detektív a Teraz- I zián egy fiatal leányt vett észre, ak! feltűnően viselkedett. A detektív Igazo- I lásra szólította fel a nőt, aki nem tudta I magát kellőképp igazolni s ezért ciőái­­s Htot ta a rendőrségre. A rendőrségen a I Ic-áuy elmondta, hogy Cirkics Cvétának i hívják, foglalkozása nincs, mert egy I Milutinovics Borivoj nevű kercskcdöse­­r géd tartja el. A további kérdésekre azt I is elmondotta, hogy Milutinovics a pos­­; tan tartózkodik, ahol pénzt akar felven- I ni. A rendőrség a leány vallomásából i arra gyanított, hogy Milutinovics azo­­l nos lehet a hamis pénzesutalványokkal hosszú idő óta Operáló ismeretlenek egyikével. A rendőriökapitányság intézkedésére egy detektív nyomban a föpostára ment, Mihitinovicsot azonban már nem találta ott. A detektív megtudta, hogy a keres­­kedösegéá. más névre kiállított posta- I utalványra négyezerháromszáz dinárt vett fel. A detektívek erre az őrizetbe vett leány kalauzolása mellett felkutat­ták mindazokat a nyilvános helyeket, ahol Milutinovics meg szokott fordulni. Este 9 órakoT végre a Kaszinó-varieté egyik páholyában felfedezték az elegán­san kiöltözöii kereskedősegédet, aki, amikor a leányt észrevette, rosszat sejtve, szolon akart. A detektívek azon­ban elfogták Mihitinovicsot és beszállí­tották a rendőrségre, ahol még a keddi este folyamán kihallgatták. Milutinovics a rendőrségen beismerte, hogy több mint fél öv óta abból a pénz­ből költekezett, amelyet részletekben csalás utján szerzett a postán. A csa­lást két barátja segítségével követte el olyképp. hegy az egyik barátja címére kisebb összeget adott fel, majd az utal­ványt a beváltás előtt nagyobb Összeg­re hamisították, arait a postán már csak akkor vettek észre, amikor a pénzzel eltűntek. Beismerése szerint eddig kö­rülbelül egymiüiókétszázczcr dinárral károsították meg ily módon a postai kincstárt. A rendőrség házkutatást tar­tott Milutinovics lakásán, áltól harminc öltöny ruhát és nagymennyiségű ék­szert találtak. A házkutatás alkalmával derült az is ikT, hogy a kereskedősegéd a csalás utján szerzett pénzből autót is vásárolt, amelyet a rendőrség szintén lefoglalt. A további nyomozás folyamán a rendőrség letartóztatta Milutinovics bűntársait is. I Agyonlőtte magát I egy becskereki bankigazgató Csath Nándor, az Ipar és Kereskedelmi Bank igazgatója a nyomor elöl a halálba menekült i Becskerekről jelentik: A becske' reki rendőrséget kedden éjjel arról értesítették, hogy j Csath Nándor, a becskereki !: Ipar és Kereskedeimí Bank I részvénytársaság igazgatója [ Korona-ucca 20. szám alatti la­kásán agyonlőtte magát. A rendőrség megindította a nyo­mozást és Teodorovics Zsárkó ügyeletes rendőrkapitány nyomban kiszállt a helyszínre, ahol a bank­igazgatónak már csak a holttestét találta. A nyomozás során megálla­pították, hogy Csath Nándor bank­­igazgató kedden este korán lefe­­ikiidt, de tizenegy óra tájban felkelt ágyából és arról panaszkodott, hogy \ gyomorbántalmai vannak. Egyideig a hálószobában sétált, majd kiment az udvarra. Felesége, amikor még fél egykor sem tért vissza, gyana­kodni kezdett és kiment utána, meg­nézni, hogy mit csinál. Az asszony felkutatta az egész lakást és az ud­vart, de férjét seholsem találta. Végül benyitott a fáskamrába, ahol rémes látvány fogadta: i Csath bankigazgató véres fejjel a fáskatnrában hevert, A megrémült asszony fellánnázta a házat, majd orvost hívtak. Dr. Neumann Gyula orvos néhány perc múlva a szerencsétlenség színhelyén volt, de már csak a beállott háláit konstatálhatta. Az orvosi vizsgálat során kide­rült. hogy a fiatal, harmincöt éves bankigazgató revolverével feibelöíte magát. A goivó a jobb halántékon át I hatolt a koponyába és szó trón­esolva az agyvelőt azonnali ha- Iáit okozott. A bankigazgató öngyilkossága rendkívüli feltűnést és általános, nagy részvétet keltett Becskereken. Csath Nándort, aki fiatalon, saját erejéből küzdötte fel magát előkelő pozícióba, mindenki ismerte és sze­rette Becskereken. A fiatal igazgató nagy szerepet játszott a város tár­sadalmi életében, a Torontáli Ka­szinóban a házigazda! tisztet töltöt­te be. Csath Nándor öngyilkosságának okáról a legkülönbözőbb hirek ter­jedtek el Becskereken. A számta­lan kombinációból tényként csak azt lehet megállapítani, hogy az ipar és Kereskedelmi Bank üzletei az utóbbi időben nem voltak szerencsések. Az intézet a Torontáli Bank érdek­körébe tartozott és most, amikor a Torontáli Banknak egy zagrebi pénzintézettel való fúzióját előké­szítették, elhatározták, hogy likvi­dálják az Ipar és Kereskedelmi Ban­kot. A likvidálás során Csath igazgató és a Torontáli Bank igazgatósága között dif­ferenciák támadtak, mert az igazgatóság egyes tagjai szemére vetették Csathnak a rossz üzletmeneteit, az igazgató viszont azt állította, hogy a rossz üzletme­net oka a megromlott gazdasági vi­szonyokban keresendő. Végered­ményben Csath arra a meggyőző­désre jutott, hogy állása a fúzió után nincs biztosítón és igy az ‘anvagi gondok egyre jobban ícl­­í őrölték az igazgató idegeit, annál 'is inkább, mert feleségén és két gyermekén kívül édes anyját és testvéreit is segítenie kellett. Kétségtelen elősegítette a katasz­trófát az a körülmény is, hogy az igazgató egyetlen vagyonára, csa­ládi házára, egy kétszázezer diná­ros valuta bírságot telekkönyvileg bekebeleztek. Két évvel ezelőtt a pénzügymi­nisztériumban működő devizaellen­őrző osztály megállapította, hogy az Ipar és Kereskedelmi Bank a de­vizarendeletbe ütköző kihágásokát követett el. A kihágásért a bankot százezer, Csath Nándor igazgatót pedig kétszázezer dinár pénzbír­sággal sújtották és a bírságot te­lekkönyvileg bekebelezték Csatit házára, aki azóta semmi módot sem tudott találni ennek a rendkívül nagy összegnek a megfizetésére, vagy arra, hogy a pénzügyminisz­térium a birságot törölje. Az öngyilkos zsebében egy leve­let találtak, amelyet Csath a felesé­géhez intézett. A levélben bocsána­tot kér családjától s azt írja, hogy nem bírja tovább idegekkel. Csatit Nándor tragikus halála nemcsak Becskereken, hanem az egész Bánátban nagy részvétet kel-, tett. A var darád rablógyilkos tüdovészben meghalt Kél évi fogházból hat havi börtön A brutális községi őr Tárgyalások a noviszádi felebbviteR bíróságnál Molnár Lajos, jómódú vardaráci gazda 1924 augusztus 14-én az egyik vardaráci kocsmában ivott, tűig kocsija és lovai a kocsma előtt voltak. Arra haladt Pető Imre vardaráci napszámos, aki meglátta, a kocsmában Molnárt és nyomban el­tökélte, hogy meglesi, amikor hazamegy a tanyájára és megöli, Moinár késő este kocsin haladt a tanya felé, mellette ült Buják János, községebeli szomszédja. A község szé­lén Pető lenre megállította a kocsit és megkérte Molnárt, hogy vegye fel a kocsira. Pető a hátsó ülésre ült és onnan hirtelen több késszurást ejtett h»tűiről Molnáron, aki vértől bontottan esett hátra a kocsiba. Pető erre Buják felé is szúrt, de az kicsavarta a kezéből a kést és Petőt ledobta a kocsiról. Másnap a vardaráci csendőrök elfog­ták Petőt, aki beva'otta tettét és be­ismerte, hogy meg akarta mindkettőjü­ket ölni, hogy azután kirabolhassa őket. A szombori kerületi törvényszék 1925 május 9-én Pető Imrét életfogytiglani fegyházra ítélte. Szerdára volt kitűzve a noviszádi felebbviteli bíróságnál Pető Imre bűn­ügyének tárgya'ása, de a tábla kény­­te en volt az eljárást megszüntetni, mert Pető Imre ezévi január 18-án Szombor­­ben tüdovészben meghalt. * Hajnal Imre és Hajnal Mihály bogo­­jevói testvérek Drach Lőrinc bogojevói gazda bezárt raktárából több mázsa tengerit és búzát loptak el, A szonibori1 törvényszék múlt évi augusztus 28-áa a két fivért két-két évi fogházra Ítélte. A noviszádi felebbviteli bíróság szerdán hat-hat havi börtönre változtatta át az ítéletet, amely jogerőre emelkedett. ★ ’ Zioch Misa kovacsicai községi őr 1920 junius 27-én letartóztatta János Mihály kovacsicai földművest, a község­házán lezárta és ott a fogdában puska­tussal agyba-főbe verte. A pancsevói törvényszék a községi őri hivatalos Siataiommal való vissza­élés miatt hat havi börtönre ité'te. A felebbviteli bíróság szerdán helyben­hagyta az ítéletet, mely jogerőssé lett.

Next

/
Thumbnails
Contents