Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-11 / 69. szám
IQ’ö. március 11. HÍREK • w A lovag utolsó kalandja A longer már negyedik napja háborgott és tombolt, mint egy hisztériás asszony. Az ég borús, morcos volt, vad szelek pofozták jobbra-bálra a hajót és a vitorlák sirva nyöszörögtek az irgalmatlan verés alatt. A brigs kapitánya lement a társalgóba, hogy egy kis bátorságát öntsön az utasaiba. Hárman voltak: Sope, egy szicíliai olajkercskedő. a doktor, egy száraz, keserű filozófus és Don .írtán de Tenorio, a kivétthedt lovag. Az urak kockáztak és borozlak. A kalmár főfájásról panaszkodott és a doktor a kénsárga eget kémlelte a kerék ablakon át. Vacsora után voltak, a hajó valahol az Atlanti Óceán közepén kóválygott és az idő éjfélre járt. — Nem megyünk míg lefeküdni? — kérdezte fakó hangján a lovag és lassan fel tápászkodótt karosszékéből. Éppen bucsnzkodta-k, amikor hirtelen •felcsappant a fedélzeti csapóajtó és halálos jajveszékeléssel bezuhant rajta az örtátló matróz. A szemei lángoltak a rémülettől. — A kisőrtetkisasszony — dadogta szederjes szájjal ~ ott sétál a fedélzeten! Rám nevetett! A három utas döbbenve nézett össze. A kapitány megmagyarázta: A kisérte ikisásszony egy firenzei bíboros buga, akit '.elraboltak szüleitől a kalózok. A lány menekülni akart a hajóról és amikor az egyék rabló átölelte, belevetette magát a tengerbe. Hajósok sokszor találkoztak vele az Óceánon. Állítólag szerencsétlenséget hoz nrudazokra, akikre rá mosolyog. Valamennyien felrohantak a fedélzetre. Átkutattak minden zeget-zugot, de nem láttak senki nőt, csak a tenger zúgott és az ujhold sápadt, finom profilja sandított rájuk csuioudárosan. A matróz ott vacogott mellettük. Egész testét kiverte a hideg verejték. — Nagyon bevacsoráztál barátom — veregette vállon leereszkedően a kapitány és káprázott a szemed! És a társaság nevetve levonult a hálófülkékbe., . ,, I A matróz masnap reggelre meghalt, | A szája szélét fehér hah lepte cl és a i homtokán mérges lila folt ült, mint egy | Üdére. Aznap nyomott és baljós volt a i hangulat. Sope, a kalmár feltűnően sokj bort fogyasztott és a lovag drága per- j zsaszőnyegébe bugyolált lábakkal szu-1 óyókált az ablak előtt. A kapitány tar-; itotta szóval őket. — Gyönyörű leány volt. Fekete és karcsú. Az apám ösmerte még életében, ö mondta róla: »Firenze legszebb szüze ez a gyermek'.:. És bizonyságul csettiatett a nyelvével, mint az Ízletes ebédek után. Estére gyönge szél kerekedett és a brigg álmodozva szökdécselt a csillagok alatt, akár egy játékos delfin. Don Juan nekitániaszkodott a keresztárbócnak és hallgatta az Óceán szívverését. H'Helen lépteket és ruhasuhogást érzett a háta mögött. Nagyot ásított a göncül szekér felé és vissza so fordulva kérdezte: — Te vacy az, kapitány? A kapitány járt csak suhogó selyem- j ben és illatosán az egész hajód. H:u pi-1 perköc volt. A lovag unatkozóan ismé- j telte: •— Te vagy az, kapitány? Nem kapott választ. Meleg leheltet csapott az arcába, összerezzent. Gyönyörű női arc mosolygott a szemébe. Csupa báj, titok és elevenség. — A hatott! -- gondolta rémülettel és azt hitte, ütött az utolsó órája. — Jó estét lovag ur! — suttogta igézőén a jelenés és Don Jüan de Tenorio Kgy, találta, hogy nem Is olyan ijesztő' BÄOSMEGYEI NAPLÓ 7. oWai, látvány egy kísértet. Sőt! Határozottan csinos! Azzal az ühitatos borzongással nézte, mint bohó “ifjúkorában a templomi szentképeket. Ebben a pillantásban földöntúli csodálat és vadállati óvatosság volt, az előre nem látott eshetőségekkel szemben. Csak bámulta zavarodottan és míg kopaszodó tarkóját simogatta, ez jutott az eszébe: »parókát kell már vennem«. A,nő érdeklődve simult melléje. — Hová utazik? — és mosolygott észvesztőéin A lovag alázatosan válaszolgatott és teljesen kiszolgáltatta magát a kisértet szeszélyeinek. Úgy viselkedett vele színiben, mint a közveszélyes őrültekkel szokás: engedelmeskedett az előzékenység plepetusa alatt. De a nő nyálas és kedves volt. Egész normáE'san csevegett. Don Jüanban feltámadt a Don Juan. Mesélt neki1 a csudálatos földi életről, országokról, emberekről és a szerelemről. Elemében volt. Összebújva' beszélgettek hajnalig.' — Most e! kel! válnunk — figyelmeztette szelíden a gyönyörű leányzó és így könyörgötí: — De no szóljon senkinek, hogy engem iit látott a hajón! Don Juan de Tenorio féltérdre ereszkedett és lovagias pátosszal mondta: — Esküszöm! — Micsoda izgató misztérium! -gondolta, m;g álmatlanul heutergétt az ágyán — az, ég megajándékozott életem alkonyán a legcsodálatosabb kalanddal, egy tiszta, szent isteni nővel! Az orvosnak feltűnt délelőtt a lovag ideges viselkedése. »Biztosan az erős tengeri levegő ártott meg a vén fickónak« — gondolta és ezzel napirendre tért a. dolog felett. Másnap a lovag már korán este ott gubbasztott a fedélzeti kajüt mögött. Csend volt és az árbockosár 'vörös lámpája lázasan hunyorgott az éjszakába, mint egy kisirt szem. Nem tudta kilesni merről jött. Egyszeresük ott termett mellette a nő. Don Juan éjfél után szerelmet vallott és részesült boldogsággal ölelte, csókolta hajnalig a leányzót. Harmadnap éjiéi a kísértet lelopódzoií a levág hálófülkésébe. Földöntúli volt a gyönyörűsége. Legmerészebb álmaiban se képzelt el magának ilyen tébolvitó gyönyört. Úgy érezte: az eddigi nők és az eddigi élete elfecsérelt semmiségek. A nagy jelenet után már megmerte kérdezni : — Ki vagy? A nő ijedten' kulcsolta össze kezeit: — Ne kérdezz, az isten szerelmére ne kérdezz tőlem semmit! Tenorio alapjában véve gyáva fráter volt. Hosszú, változatos sorsa folyamán sok természetellenes viszonyról hallott és tudta, ha a szellem, aki az élet és halál titkait őrzi, felbőszül, megöli őt. Belenyugodott tehát a puszta fénybe, hogy a halott firenzei leányzó az ő kedvese. És öuhitten csókolgatni kezdte a nő úgynevezett piskóta lábait. »Én kellek neki! A túlvilágról is eljönnek érteni a nők! & A harmadik hét éjjelén, amikor már feltűntek a spanyol kikötők tüzel, a nő így szólt Dm Jüanhoz: —- Mondd édesem, ugye nem kell nekünk most elválni egymástól? — és a karjaiba omlott. A lovag döbbenve ölelte át: — Istennő, te tréfálsz? A szerelmes kísértet könnyek között kérte: —* Mért tréfálnék? Veled akarok maradni! Elárulom neked nagy titkomat. Az apám csempész és én szállítom neki a gyapjút. A vitorlamester... a jóbarátunk. Ö rejtett el engem* és az, árut a brigg fenekén, Don J.uan megkövültén hallgatta. Minden összeomlott benne. Csak szégyent és vad dühöt érzett.-- Na, szólj kedves — könyörgött a nő — ugye, ha partra szállítok, elveszel feleségül? A lovagból végre kitört a harag. Ordítva .ütlegelte a szeretőjét: — Takarodj! Takarodj előlem! És kirúgta. Ahogy lecsillapodott, eílíalárczia, hogy amint szárazföldre érnek, elmegy Andalúziába, kikezeltetni a köszvényét, mert hallotta, hogy itt egy ügyes kuruzsló, asszony valóságos csudákat müvei delejező ujjaival. Tamás István # — A postaügyi miniszter a királynál. A király szerdán délelőtt kihallgatáson fogadta Superina postaügyi minisztert, aki resszort ügyekben tett jelentést az uralkodónak. A miniszter egyidejűleg számos nkázt terjesztett elő aláírás végett. Minden emigráns hazamehet — de becsukják A magyar szociáldemokrata-párt cáfolja, hogy az emigráció likvidálása ellenében enyhíti magatartását a frank-ügyben •— A radikálisáért szabotté»! { szervezetének tisztáját© kozeyulése.A radikális párt szuboticai közgyűlésén elnökké választották Juries, Márkó képviselőt, alelnök lett Pen-, dzsics György, titkárok Bogdanovics Nikola, dr. Evetcvics Mátyás és Ni-; kolícs Bozsidár, pénztárnok Szávics, Milán. A végrehajtóbizotíság tagjai lettek Jcvlcs György, dr. Mlatov Miíorád, Vidákovlcs-Bosan Antal, Markovics György, dr. Szántó Gábor és dr. Klein Adolf. — Sztrájkra készülnek a zagrebi orvosok. Zagrebból jelentik: A zagrebi kórházi és egyetemi segédorvosok sztrájkra készülnek, mert a közegészségügyi minisztérium legújabb rendeletében megvonta tőlük az illetményükbe beszámított természetbeni ellátást. Az állami szolgálatban levő orvosok eddig 1300 dinár fizetést kaptak havonta s ezenkívül természetbeni ellátást. Araikor a rendelet megjelent, a természetbeni ellátás elvonásával egyidejűleg a fizetésűket nem eme’ték fel. Az orvosok gyűlést tartottak, amelyen elhatározták, hogy ha a minisztérium nem fog sürgősen intézkedni, akkor sztrájkba lépnek. — Tanítói kinevezések és áthelyezések. Becskerekről jelentik: A közoktatásügyi miniszter Makszincsev Danica és Virsz Rozália tanítónőket Becskerekre nevezte ki, Brcder Auró-' rát Becskerekre óvónőnek nevezték ki, Saic Anna óvónőt Apatinból Pétrovoszelóra helyezték át, Susztranova Branka tanítónőt Bánátski Idjosra, Ivanov Boris tanítót Obosnyánszkiszállásra nevezték ki, Kiszanova Darinka tanítónőt Szirik-puszíára, jeiovics Deszanka tanítónőt pedig Sztári- Becsére helyezték át — Nyugdíjazzák a saboticai tani léképző' igazgatóját. Beogradból jelentik: A közoktatásügyi minisztériumból származó értesülések szerint Vujics Grgust, a szuboticai tanítóképző intézet igazgatóját a közeljövőben nyugdíjazni fogják. Helyébe Tandarics Antun szarajevói gimnáziumi tanárt nevezik ki igazgatóvá. — Újabb hetven magyar család vándorol ki Brazíliába. Maliidjosró! jelentik: Maliidjosról és környékéről újabb hetven magyar család kért kivándorlási útlevelet Braziliába, A kivándorlók a munkanélküliség miatt akarják elhagyni falujukat. Budapestről jelentik: Politikai körökben nagy feltűnést keltett a Névszava keddi vezércikke, amelyet a jelenleg Parisban tartózkodó Garami Ernő irt. A vezércikket, a mely a tiszta demokrácia mellett tör lándzsát és mérsékletre inti a magyar munkásságot, a pártok körében különféleképpen kommentálják és ahhoz messzemenő kombinációkat fűznek. A kormányhoz közelálló Budapesti Hírlap szerint a szociáldemokrata-párt Garami mérsékelt hangit vezércikkének a Népszavában \ aló közlésével rá akarja venni a kormányt az emigráció likvidálására, aminek ellenében a szociáldemokratapárt hajlandó volna mérsékeltebb magatartást tanúsítani a frankügyben. A legitimista Magyarság, gróf Anárássy Gyula lapja ezzel szemben Garami vezércikkéből arra következtet. ho°-© az emigrációnak a frankhamisítással kapcsolatban ‘ a magvar kormányzattal szemben megindított akciója csődöt mondott és ,ezért Garami feladta régebbi intranzigens merevségét a mostani magyar rezsimmel szemben és haza akar térni. A iap annak a véleménynek ad kifejezést, hogy a Népszava vezércikke Bethlennek a Garami-féle emigrációhoz való közeledésének következménye és megegyezés készül a írankugvben Bethlen és a szociáldemokraták között. Ezekkel a hirekkel szemben a szociáldemokrata-párt részéről kijelentették, hogy Garami Ernő nem akar hazatérni és a párt részéről senki sem tárgyalt az utóbbi időben az emigráció likvidálásáról illetékes tényezőkkel. A szocláldemokrata-párí viszszautasitja azt a feltevést, hogy a párt a frankügyben a kormánnyal szemben tanúsítandó magatartását az emigráció likvidálásától tenné függővé. Az ügyben hivatalos nyilatkozatot adott ki a kormány is, amelyben megállapítja, hogy az emigráció likvidálásának kérdésében a kormány felfogása nem változott meg, mindenki hazatérhet, ha hajlandó bíróság elé állni. ’ -r LYONI árumintavásáron és PARISBAN a legismertebb cégeknél személyesen beszerzett tavaszi n m •m női köpenyre és ruhára raktárra érkeztek Süli és Giovics különlegességi selyem- és szövetáruházába SUBOTICA S65£2«3Sg2SS5gaS)S!5529SCSt9 m-mmi an« lasses**! d
