Bácsmegyei Napló, 1926. március (27. évfolyam, 59-89. szám)
1926-03-11 / 69. szám
4. oldal BACSMEGYEI napló 1926. március 11. KÉPTELEN KRÓNIKA • 9« Eszkimó kolléga Á& történt vele is, mint minden rendes költővel: a halála titán iederték fel. Negyven évig csinált lapot a holdarcu eszkirnóktók Grönlandban, úttörő volt, forradalmár, aki elsőnek lépett Északon erre a rögös pályára. Lars Mohernek hívták, Dániából, ebből a kövér, jóllakott országból szakadt az eszkimók közé a múlt század hetvenes éve ben, amikor még Grönlandban sok volt a fóka és kevés az eszkimó, sok a dal és becsület és kevés a pálinka. Azóta az európai kultúrának sikerült Grönlandira is Tcihajózni a civilizáció áldásait és a szegény tralvérii eszkimók nyakába varrni a boldogtalanságot. Az egyetlen, nrninck még Grönland nein itta meg a levét: fíntenberg mester találmánya volt, a betű, amivel Moher kolléga hozta össze az eszkimókat. Az ismeretségből hamarosan szerelem lett, Észak szentjánosbogárkái egymásután tanultak meg olvasni, hogy Lars Moher lapjától, •az Ainagttgdlintiból tájékozódjanak a világ eseményeiről. Az újság persze nem dicsekedhetett a modern technika vívmányával, nem voltak riporterei, a megboldogult eszkimó kolléga a grönlandi főváros kikötőjében egymaga szedte össze a híreket matrózoktól, akik cetvadászatra érkeztek Grönlandba, sarki utazóktól, akik betévedtek az eszkimó-metropolisba. Az Atnagagdlinti azért eleven, jó újság volt, megírt minden érdekes dolgot, pontosan közölte, mikor és hói folyt le gazdag fókavadá^zat, beszámolt minden valamire való eszkimó-bálról, ami Grönlandban is sokkal jobban érdekli az embereket, mint a Népszövetség, vagy a frankbamisitás. A lap gyönyörűen ment, Lars Moher egy-kettőre pocakot eresztett, öreg hurzsuj lett belőle, aki egy szép mapoTt liazabaiózott Dániába, hogy dán kollégáival megrendeztesse 'harminc éves jubileumát. Akkor történt, hogy az első grönlandi zsurnalisztát g dán király kihallgatáson fogadta és kitüntette a legnagyobb dán érdemrenddel. — Boldog vagyok, hogy megismerhetem mondta a naiv király az eszkimó sajtó fejedelmének -- és biztosíthatom. hogy ön az első eszkimó, akivel életemben kezet fogtam. Lars Moher nem hagyta magát: ün pedig, felség, az első király, ■akivel én szóbnállfam. Az eszkimó újságírót most feltűnés oiélkül megütötte a guta. A szerkesztőség ajtajára pedig fölkerült a tábla: > Haiti letet miatt zárva«. Vasúti elóimádkozö ÉZ is foglalkozás. Még hozzá, mint alább kiderül, igen jövedelmező, akár a hullakeroskedés, vagy a frankhamis'tás. Csak egy kissé reszkirtabb. Két dolog kell hozzá: először ortodox-zsidó a legjavából, aki utazik, másodszor megint zsidó, aki imádkozik. Ha a kettő együtt vain az előimádkozó egyszerűen előlép az ajánlattal: líraim, engedjék meg. hogy én szólóban társalogjak önök helyett is az Istennel. Az elö:mádkazó vasúti ipar a legjobban Szál marine gyében lendült föl, ahol minden kedvező feltétel megvan hozzá. A tisztes iparnak persze vannak tisztességtelen művelői is, ahogy minden foglalkozásban találsz becsületes és kevésbé becsületes embereket. Egy ilyen eltévelyedett clőimádkozó került a napokban a temesvári rendőrség kezére. A neve: Silbcrbach Abráhám, aki már évek óta űzte a jövedelmező elöimádkozói mesterséget a ezatmármegyei vonatokon. Állandóan utazott, hetehkint kétszer tette meg az iiiat Szalmáiról Kolozsvárra, Szatmári-ó! Aradra és retur. A vonaton kikereste azt a kupét, ahol hitsorsosai voltak összezsúfolva, szerényen meghúzódott p sarokban és nmker imádságra került a Sor, ajánlkozott, hogy ő végzi az élőimádkozást. A hiisorsosok rendszerint szívesen fogadták az ajánlatot és mialatt javában folyt az Ur dicsérete, kloroformmal elaltatta a jámborokat és kifosztotta őket. Ábrahámot elérte azonban a végzőt: a napokban lefülelték éppen akkor, amikor a talisz alá rejtett egy duplafedelü aranyórát. Letartóztatták. A S zatm ár-környék i jámbor zsidók meg vannak botránkozva s haragszanak a feljelentőre. Csókánál lezuhant egy repülőgép A pilóta megmenekült, a gép összetört Csókáról jelentik: Pierre Dubois francia pilóta kedden reggel elindult repülőgépével Beogradból, hogy a postát Parisba vigye. Alig hagyta el Beogradot, elromlott a gépen elhelyezett drótnélküli telefonkészülék, amelynek segítségével a pilóta fel tudta fogni az időjárásban beállott változásokról leadott híreket. Minthogy Dubois nem kapott értesítést arról, hoqy az idő rosszabbra fordult, délelőtt fél tiz tájban, amikor Csóka főié került, a sűrű ködben nem tu dott tájékozódni, uqy hogy kénytelen vo!t megpróbálkozni a leszállással. Közben a gépe motordefektust kapott és irtózatos sebességeiéi zuhanni kezdett lefelé a magasból. A pilóta nem vesztette el lélekjelenlé tét, hanem mikor a gép három-négy méternyire volt a föld színétől, kiugrott belőle s igy megmenekült a biz tos haláltól, A repülőgép, amelyet nem lehetett kormányozni, lezuhant, felfar du 't és összetört. A pilótának jelentéktelen zuzódá' okon kívül más baja nem történt. Dubois magához vette a leveleket, bement Lederer György földbirtokos kastélyába, ahol kipihente magát. A földbirtokos ellátta útiköltséggel és a pilóta vonaton utazott Párisba s vo> naton vitte magával a repülőposíával továbbított leveleket is. Az összetört repülőgép egyelőre ottmaradt, ahol lezuhant, a csókái templom és a régi major közötti téren. A csókaiak még nem igen láttak francia repülőgépet és csak természetes, hogy az egész falu és a környék népe azóta odazarándokol a repülőgép roncsaihoz c=udát nézni. Egy ügyvéd kálváriája az állampolgárság Előbb elismert, utóbb megtagadott jugoszláv állampolgárság — Az ügyvédi kamara előbb felvette, majd törölte az ügyvédi lajstromból Dr. Reményi Zoltán, jelenleg csakoveci' (Csáktornya*) ügyvéd 1904-ben telepedett le lőrelakon (Per'akon), a Muraközben, ahol egyfolytában 1918 november elsejéig lakott és ügyvédi gyakorlatot folytatott. Amikor a forradalom -kitört, dr. Reményi Zoltán lakását és ügyvédi irodáját éppúgy kifosztották, mint Prehvkcn a legtöbb kabátos emberét. Dr. Reményi az életét csak úgy tudta megmenteni, hogy otthagyta Prelokot és átmenekült a közeli határon és előbb egy kórházban Budapesten kezeltette magát, maid • felgyógyulva Nagykanizsára ment, ahonnan körleveleket küldött ügyfeleinek, amelyben tudatja azokkal, hogy ott letelepedett és mindenféle -ügyvédi megbízást elvállal. A proletárdiktatúra után dr. Reményi visszatért Jugoszláviába és Csakovecen telepedett le. Akkortájt dr. Kovák Frányó volt a Muraköz teljhatalmú kormánybiztosa. Reményinek is természetesen jelentkeznie kellett a 'kormánybiztosnál, akitől letelepedési engedélyt kért. Dr. Novak azonban csak korláta, zott letelepedési engedélyt adott, mert a kormánybiztos csak azt engedte meg, hogy Reményi ügyvéd Csakovecen magánügyeit és függőben levő pereit intézhesse. Dr. Reményi akkortájt még nem bírta az államnyelvet, kénytelen volt egy szerbül tüdő ügyvédjelöltet venni, aki a bíróságok és hatóságok előtt a Reményi-irodát képviselte. Ez az ügyvédjelölt egy csakovcci horvát lapban támadást intézett dr. Novak kormánybiztos ellen, aki azt hitte, hogy e támadások mögött Reményi áll. Egy másít csákóveci horvát lapban Reményi ellen fordult és azt irta róla, hogy a bolsevik! uralom alatt szerepet játszott és Magyarországon telepedett le, ott ügyvédi gyakorlatot folytatott, amit csak mint magyar állampolgár tehetett meg és igy elvesztette jugoszláv állampolgárságát. Ebből a sajtőharcból kifolyólag megindult vizsgálat során az akkori horvát kormány elismerte ár. Reményi Zoltán jugoszláv állampolgárságát. . Reményi közben a jugoszláv 43-ik gyalogezred kötelékében, mint vizsgálóhiró-hadbiró katonai szolgálatot is teljesített. A katonai kötelezettségének letöltése után a vatasdmi kerületi tör vényszéknél, ahova akkor igazságügyi szempontból Csakovcc tartozott, letette az ügyvécli esküt. Csakovecet és a Muravidéket később 'igazságszolgáltatási tekintetben a Vajdasághoz csatolták és ekkor dr. Reményit a Noviszadon székelő vajdasági ügyvédi kamarába felvették és bcla-jstromozták az ügyvédek névsorába. Som a varasdini eskütételnél, sem a no viszadi kamarába való felvételénél az állampolgárság kérdése nem került szóba. Reményi ügye a muravidék! .-kormánybiztosságtól a belügyminisztériumba került. A belügyminisztérium azt állapította meg, hogy Reményi nem jugoszláv állampolgár. A belügymin szteri átirat alapján a noviszadi ügyvédi kamara tizennégy nap előtt törölte Reményit az ügyvédek lajstromából. Reményi a kamarai törlés kézhezvétele után kérvényt adott be .a noviszadi ügyvédi kamarához, -amelyben előadta, hogy 1919 november elsején Profokról vis major hatása alatt ment el. továbbá, hogy Nagykanizsán nem my'tott ügyvédi irodát és csak azokat az ügyeket intézte ott, amelyek másodfokon kerültek a nagykanizsai tábla elé, amely a preloki és muraközi bíróságok feiebbviteli fóruma volt, uj ügyeket nem vállalt és nem tekintette magát letelepedett nagykanizsar ügyvédnek. Kérvényében hivatkozott arra is, hogy -a jugoszláv hadseregben 'teljesített katonai szolgálatot és mint jugoszláviai ügyvédet fel is' eskettek és Noviszadon, a kamarába történt felvételekor is feleskették. Mindezek folytán törlésre nem volt ok, annál kevésbé, mert a belügyminiszter az 5 állampolgársága ügyében nem hozott érdemleges döntést. A noviszadi ügyvédi kamara szerdái ülésében, amelyen dr. Boksán Milos kamarai elnök elnökölt, hosszasan fog’alkozoít Reményi dr. ügyével. A vitában dr. ffađzsi Koszié, dr. Boksán .Milos, dr. Ssektdics Milán, dr. Kovács Bódog, dr. MajinszU Koszta és dr. Ziprisz Oszkár választmányi tagok vettek részt. A kamara végül .úgy döntött, hogy Reményi dr. ujrafelvéíd iránti kérvényét aj tárgyalás alapjául elfogadja, egyben utasította dr. Reményit, hogy a belügyminisztériumban tisztázza állampolgárságát, amelyek megtörténte után fog a kérvénye ügyében érdemileg határozni. Addig is értesíti az összes hatóságokat és bíróságokat, hogy a kamara előző határozata, mellyel Reményinek az ügyvédi lajstromból való törlése lett elrendelve, nem jogerős, minek folytán Reményit teljesjogu ügyvédnek tekinti és annak kell ügyének érdemi elintézéséig fogadni. Az érdekes ügy kimenetele iránt jogászkörökben nagy az érdeklődés. Hét év előtti gyilkosság tettese felett most ítélkeznek Vita afölött, hogy melyik bíróság1 illetékes a gyilkost megbüntetni Gjoskov Petar veliki-kikinđai földműves 1519-ben mint dobrovoljác a 7-ik gyalogezred 2*ik zászlóaljának 7-ik századánál szolgált. Gjoskov 1919 január 11-én az obrenovác—bácska-palánkai országúton járőrszo gáiaton volt, amikor találkozott a Palánkára igyekvő Gärtner István asztalosmunkással, akit igazolásra szólított fel. Gärtner vonakodott az illetéktelennek látszó felhívásnak eleget tenni, Gjoskov Petar páskatassal addig ütötte Gärtner fejét, míg a puskatus el nem tört. Gärtner feje több helyen beszakadt és vértől bontottan esett össze a sáros országúton. Gjoskov erre háromszor rálőtt a vérben fetrengő Gärtnerre. A három közül egy lövés Gärtner hasába fúródott és átjárta a vastagbeleket és Gärtner azonnali halálát okozta. Az országúton haladó emberek akadtak a holttestre, jelentést tettek a bácskapa’ánkai csendőrségnek, mely a gyilkos tett elkövetőjét Gjoskov Petar személyében kinyomozta és átadta a noviszadi áilomásparancsnokságnak. A szuboticai hadosztályé íróság 1919 december 15-én tárgyalta a katona bűnügyét és tizenkétévi fegyházra ítélte, mely ítéletet úgy a katonai ügyész, mint az elitéit megfelebbcztéh, A beogradi legfelsőbb katonai bíróság 1920 november 22 -én megsemmisítette a szuboticai hadosztály-biróság ítéletét és itéletiieg kimondotta, hogy a katonai bíróság nem illetékes ez ügyben s elrendelte az összes ügyiratoknak a szubol icai törvényszékhez való áttételét. A szuboticai kerületi törvényszék vizsgáióbirája a beérkezett iratok áttanulmányozása után megállapította, hogy nem a szuboticai törvényszék illetékes, mert a gyilkosság a noviszadi törvényszék területén történt. Gjoskovot letartóztatták s átszállították a noviszadi ügyészségre. A noviszadi ügyészség vádiratot adott Gjoskov ellen, aki a vádirat ellen kifogásokat adott be. A noviszadi törvényszék vádtanácsa jogerősen vád alá helyezte Gjoskovot s fenntartotta ellene a vizsg lati fogságot. A gyilkos katona ügye most rövidesen főtárgyalásra kerül. ÓVja AZ ARCÁT a szappan koros nata at A, mert a szappan kiütéseket, foltokat, korai ráncosodast és egyéb bőrtiszfátalanság-ot okoz. Az arcmosásra használja kizárnia r az orvosok által ajánlott tökéletes párisi emunsio, a „Visagine“ Adelina Patti-t, ameiy az arcbőrnek állandó üdeséget ad és megszünteti minden bőríisztátalanságot. Köszönőlevelek naponként érkeznek hozzánk. Kapható gyógyszertárakban, drogériákban és illatszertórakban üveg»nkint 30 dinárért. Juyo'zláviai főraktár: Zagreb, Ga óva nlica broj 8. gfp _____________________________ 743