Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-07 / 37. szám
16. oldat: RäCSMEGYET RAPLÖ 19?6. február 7. államcsínyt követte el és később, a Dreytus-ügy során. 1903-ban féiig-meddíg elvesztette szemevüágát, megrokkant, visszavonult 'palotájába, hol e®y álló kerékpárt« tornázott, hogy visszanyerje fogyó erejét, de miután megvált újságírói toüátói, ál.otDnDalcDDDoDatgott aomrok ltmltijtH lapota rohamosan rosszabbodott s pár hónap múlva meghalt * A rövid haj és férjek. A férjek jobbára ellenségei a rövid hajnak.Egy isfnert berlini fodrászt a ház urnője lakásába hivat, hogy vágja rövidre a haját A fodrász engedelmeskedik, szép bubisra nyírja a haját, mire betoppan a fúrj, ki szó nélkül előrántja pisztolyát, a borbély szivének szögezi, ezt kiáltja: — Ha azonnal nem ragasztja vissza feleségem haját, nem megy el innen élve. A fodrász szerencsésen szabadul a go iyótól, de az urhölgynek meg kellett növesztetni rj haját Mennyi közdelembe, mennyi könnybe került is ez a nagy elhatározás. A nőknek nemcsak családtagjaikkal kell viaskodtok, hanem önön-magukkal is. A vágy hónapokig, évekig érik, mig elhatározássá izmosul, a hölgy egy napon csakugyan belép a fodrász termébe, de mikor fejét az olló alá hajtja, egyszerre inába száll a bátorsága. Két barátnő nyit be egy fodrászhoz. Az egyik már föláldozta a haját a Divat Istennőjének, de a másik habozik, fél az ura haragjától. — Csak vágasd le nyugodtan — szol a barátnője — tégy úgy, mint ón. Mikor eiőször vágattam ie hajamat bubifrizurára, férjem éktelen haragra gerjed, patákat akart csapni. Én egy szót sem szóltam, Ámulva, szemrehányóan meredtem rá. Aztán azt mondtam, hogy már legalább egy hete rövid hajjal járok. ö azonban csak most veszi észre, ügy látszik, nem szeret már. Egy hét óta rám se nézett Ordítoztam, hogy elhanyagol, hogy nem törődik velem. És ■e jelenet sikerült. Másnap az uram ajándékkal béknett ki. A barátoő szintén levágatja haját, s otthon megfogadva a tanácsot eljátssza a jdenetet. Neki is sikerült Ez a rendszer, azt mondják bevált. Ajánlható mindenkinek, * Mit kiválj az angol cseléd? Az angol cselédmizériára élénk fényt vet az a levél, melyet egy előkelő urhölgy intézett a Daily News-hez. Ez a nőelpana; szolja, hogy egy cseléd, kit vidékre! föl akart fogadni, minekelőíte beállt volna a helybe, írásban a következő kérdőívet intézte hozzá: 1. Pontos választ kérek árral, hány ! szobából áll a lakás? 2. Elés nagy-e, elég levegős-e a cselédszoba S milyen bútorok vannak benne? Van-e benne két szekrény a ruháim számára? 3. Nyugodt városnegyedben !aknak-c Önök? Szép kilátás nyiiik-e a cselédszobából? 4. Van-e vili amos világítás, gáz a konyhában? 5. Otthon mosnak-e, vagy. mosóné mos? (x Mennyi a fizetésem és mit kapok enni ebédre, vacsorára? I. Vannak-e gyermekek? 8. Kell-e parkettet' vikszelni? 9. Milyen napokon jönnek a vendégek? Meddig maradnak? Havonta átlag, hányszor vau vendégség? ' 10. Ki kapja meg a gazdasszony régi •ruháit? II. Mivel íötaiek? 12. Van-e fürdőszoba? 13. Fürödhetek-e ugyanabban- a kádban, amelyben önök? A 13. pontot az angol urhölgy rossz ómennek vette. Nem fogadta föl a cselédet. 0RU051 ÜQL50K IR1H: DR mUMÍ< RRTHUR A hiuaózlsról töbfe intet félesztendeje már, hogy, írtam a Bácsmegyeí N&nió hasábjain és elég érthetően adtam az olvasó tudomására. hogy a hipnózis a külföldön ma már elismert orvosi gyógy tény ezó. Mialatt egy csomó külföldi orvosi szaklap igazolta állításaim valódiságát nálunk, itthon, a mi mulatós Bácskánkban a publikum széles rétege pompásan kacagott Prof. Mabuse hipnotizőr kávéházi mutatványain. Szóval: itt hiába minden. A hipnózis megmarad továbbra is színpadi mutatványnak, kávéházi fakir szemfényvesztésnek, mindennek, amin a közönség ä görcsös kacagásig, könriycsordnltfg — mulat. Prof. Mábuse (polgári néven: Lakos György), a kitűnő szuggesztőr és hipnotizőr is olvasta a hipnózisról szóló pünkösdi cikkemet, amelyben aláhúztam azokat az eseteket amelyeket kipuózisos , gyógymóddal orvosolni, lehet A véletlen úgy akarta, hogy ez a kiváltságos talentumu hipnotizőr képességeit szenvedő embertársai javára fordítsa. Má'iidjosi szereplése alatt véletlenül meglátta az ottani községi pásztort aki már négy esztendeje béna. ielógó jobbkarjával íeheteten volt. A harminc éves, többgyerekes családapa előadta, hogy a nedves réten négy év előtt elaludt, »megfázott« és azóta som tudja karját megmozdítani. Ezt a hisztériás bénulást Mabuse csak úgy »szórakozásból« három hipnózisos kezeléssel teljesen megszüntette. Az első hipnózis után a beteg már felemelte kezét, a második után már cigarettát is tudott sodorni. Ma több, mint félesztendő után sincs visszaesés, végzi napi dolgát mindkét kezével, B. I. törda-i tizenhat éves fiút, aki öí éves kora óta dadogott, teljesen leszoktatta a dadogásról. Egy csantavéri földműves felesége, aki évek óta nem tudott húst enni, mert mindig dögszagot érzett — két szuggesztiós kezelésre kigyógyult: már mrndeni eszik. Színpadi kísérletet közben megszüntette egy urias-szony ideges fejfájását, egy csomó embert leszoktatott a mértéktelen dohányzásró!, másokat a káros alkohol fogyasztásról. Egyik hisztériásnak a beszélőképességét adta vissza, a másiknak a menstruációját szabályozta pusztán szóval, a verbális szuggesztió ellenállhatatlan varázsos ereiével. Egy nyugdíjas vasutast suivos.. háborús idegsokkjától szabadított meg. Miért sorolom fel itt ezeket a hevenyészve összehordott gyógyult eseteket? (A nem gyógyu’takkal nein dicsekedhetünk, pedig ilyenek is akadtak.) Talán reklámot akarok cstoáln! Mabuse mesternek? Nem! Szó sincs róla! Egyedüli célom az, hogy rámutassák: ime az ember, akinek szavára betegségek szűnnek meg. aki ösztönszerüieg, magától jött rá arra a régi igazságra, hogy a hipnózis sok esetben — gyógyít. Nincs orvos, aki a hipnózison gyógymódot alkalmazná, kénytelen tehát az artista-hipnotizőr akarva-nemakarva — gyógyítani. Arról igazán nem tehet szegény. hogy vannak lelki betegek, akiken nem fog a sok medicina, de hajlanak, gyógyulnak a szuggesaíióra. A hipnotizőr, aki spicc táncra kényszeríti a pocakos fűszerest, akt hipnótikus álomban hasfájást, bénulást, fejes fogfájást, alhasi vérbőséget tud előidézni., természetesen ugyanennek a megfordítottját is könnyűszerrel megcsinálja. főként a fájdalmak megszüntetését, leszoktat a dadogásról, az onániáról. az ideges rántásokról, alkoholról, nikotinról, útját tudja állni a sexuális és. menstruációs zavaroknak és igy tovább a végtelenségig. Az orvosok egyszerűen átengedik a teret az artistának, mondván: — Csak hipnotizáljon... én rám, az orvosra, ne mondja senki, hogy sz$-hámos vagyok... A hipnózis vásárra és színpadra vitele az. ami ma még visszatartja az orvosokat. . e gyógymód .alkalmazásától és ezek után ne csodálkozzunk azon se, ha a publikum is vegyes érzelmű előítélettel van minden hipnotikus gyógymód alkalmazásával szemben, Hogy is írtam fél év eSőtt? ».-.a hipnózissá) foglalkozó orvos joggal tarthatna attól, hogy elveszti jól jövedelmező házait...* Éjszakai febikoftás zavarral néha a különben játszója® egészséges gyermek álmát A gyermek, eltekintve sáppadtságát-ól, étvágytalanságától, teljesen egészségesnek látszik, legfeljebb kissé mogorva, szeszélyes, korán fáradó és ágyba kívánkozó. A gyermek éjszakai felsikoltása a szülőket is meglepi, kutatnak a baj után. a gyermek zavart álmos felelettel leginkább a hasára koncentrálja a fájdalmakat Reggel: mintha mi sem történt volna: játszik tovább. Ez a hirtelen történő, villámszerű éjszaka! fel-sikoltás, ha az gyakran megismétlődik, nem a »rossz álmok* vagy a »megterhelt gyomor« következtében áll elő, hanem mindenkor éles fájalom okozza, amit egy hirtelen mozdulat vált ki és ami sokszor előjele valamilyen ortopéd megbetegedésnek. Sokszor a csipőizületek vagy térdizüíeiek tuberkulótikus elváltozásáról, de legtöbbször a gerinc-csigolya testének gümős bajáról van szó. A nyaki csigolya megbetegedésénél a gyermek a nyakát mereven tartja és hívásra egész testével fordul meg, mig a gerinccsigolya kórjánál nem tud lehajolni, csak ha kezével térdei felett roegtámaszkodik. A gyermekek éjszakai felsikoltását, különösen ha az; gyakran ismétlődik, mindig komoly elbírálás alá kell venni és rendkívül fontos, hogy idejében kapja meg a szakorvos segítségét, A mnnkáshixiénia nagy gondot okoz az ipari államok kormányainak és orvosainak. Különösen Anglia és Amerikára áh ez. ahol az utóbb! évtizedben nagy lépésekkel haladnak előre az ideális munkáshigiénia felé. Dr. Myers angol psziho'rógus tartott nemrég előadást az Ipari munkások higiénés életéről. (Most tudtuk meg, hogy Angliában az ipari psziholégiáiwJ: is van tanszéke az egyetemen.) Myers szerint a gyári munkások egészségügyi viszonyainak foki;ól-fokra való javulása két forásból fakad. Az egyik a humanizmus. Hietve ami vele egy: a szociiídzmus. a másik: a kapitalista országok többtermeiési verseugése és a mmkdsembir fizikai erejének minél tökéletesebb kihasználása. A közeinniltban lefolytatott kísérletek pontosan kimutatták, hogy a munkaidő leszdttítdsa minden esetben fokozza a termelést, viszont a túlságos ieszáil'tás (heti negyven órán aluli) a produkciónak kárára van. Statisztikai adatokkal bizonyították be azt is, hogy a munkások általános egészségügyi viszonyai rendkívül befolyással vannak az ipari balesetek számarányára. . Még az u. a. könnyű náthák, influenzák, torokgyulladások gyakori, járványos fellépése is nagy mértékben növel! a súlyos balesetek számát. A nagyobb gyáraknak valóságos kis poUklinlMjak van. ahol a gyár orvosai Bem autogiaíaszerüen dolgoznak, hanem a munkások állandó tanácsadói, oktatói. A régi világban olv gyakran előforduló ipari gyomor- és béfbafokat már csaknem teljesen kiküszöbölték azáltal, hegy nem engedik meg a munkásoknak a munkatermekben való étkezést. Lényegesen csökkenti az ipari megbetegedések számát az is. hoo-v a munkától távolmaradó munkás először a miiíikás-komité előtt igazolja mulasztását és csak aztán mehet, az — orvos elé. Ötös ikrek születtek , a német bresíaui Fräafc©!klinikän. O. K. bresíaui fafaragó iparos-mester felesége talán tulbökezüen »ajándékozta« meg gyermek ntán vágyakozó férjeurái A huszonnyolc éves, ió! megtermett asszony egy órás időközökben öt gyermeket kozott a világra és pedig négy fiat és az-utolsót: egy kis- -leányt. A fiugyerekek átlagos hossza negyven centiméter, súlyúk egvervkint két kilogramm. A leány ennél is könnyebb és mindössze csak harminc centiméter bosszú. Az asszony anyja és anyai elé állítja az iskola a gyermeket, amikor az írás, olvasás, számolás műveletébe ve» zeti. De még nehezebb feladatokat ró az étet a ma emberére, úgy a szellemi, mint a testi munkásokra, sőt nőkre is, amikor osztozniok keli a férj, az spa, a testvér gondjaiban és részt keil venniük a min« dennapi élet küzdelmeiben. Ezeknek a feladatoknak megfelelni csak az erff, egészség és snunkakedv csorbítatlan birtokában lehet. Aki tehát meg akarja óvni egészségét, fokozni akarja testi és lelki erejét és teljesen fel akarja magát vértezni a létért való nehéz küzdelemre, az egészítse ki mindennapi táplálékát a reggeli és uzsonna tejhez 2—3 kávéskanál ÓVOMALTINE- val, mert as 0VOMJIIT- i*r$ó? «réSihfuitsi kis terjedelemben koncentráltan juttat a szervezetbe szénhydrntokat, fehérjéket, zsírokat, tapsokét és az élet fentartásához nélkülözhetetlen vitaminokat. A szervezetnek nem csokoládéra, nem cukorkára, hanem olyan célszerű táplálékra van szüksége, mint az Ovomaltine. Az OVOMALTINE kellemes ízű, jól emészthető, tökéletes tápszer. j4ra dobozonkint 1859 dinár Kapható gyógyszertárakban, drogériákban fűszer és csemegekereskedésekben. Mintát és ismertetést ingyen küld: dr. A. Wander d. d. Zagreb jurjevska ni, 37 nagyanyja is négyes ikreket hoztak annak idején a világra. ÜZENETEK B. K. BAJSA. Az erős dohányzásról nagyon nehéz leszokni, különösen, ha hiányzik hozzá az — akarat. Próbálja meg: gyújtson rá minden nap egy órával később az első cigarettájára. A mentólos cigarettánál jobb. ha amerikai rágógumit rágcsál napközben. Ugyanezt a célt szolgálja az Afumix is (Trenka- Apotheke — Wien.) Végső esetben megkísérelheti a hipnózis utján való lessoktatást. T—y. A Bácsmegyeí Napló ezévl január tizedik) számában részletesen foglalkoztunk e kérdéssel M. J. A kéz ekcémájánál, akér száraz, akár nedvező. próbálja meg a C adogat nevű kenőcsöt. Előbb a gyengébb 33 %-os, majd ka javulást iát és a gyulladásos pir visszafejlődik, a 66 %-os Cadogel-kenőcsöt kaszndlja. V.-NÉ, PAŠIĆEVO. Levélben válaszolunk. ».FALUSI ASSZONY.* Ezek téli betegségek: rossz emésztés, álmatlanság, ideges fejfájás. Télen nehezebb étetekkel táplálkozunk, többet eszünk, mint nyáron, éppen azért emésztő szervünk is több mozgást, oxygént kíván. Sportoljon. Sportok nők részére: a tenrisz, gya’oglás, lovaglás, vívás, súly zózás és végül -- a törte. A levegő a legfrissebb, legtisztább fagyban, hóesés vagy eső után. Sétáljon napokat. Ne üljön tnndig otthon. Séták alatt mély belélegzéseket végezzen csukott szállal és ne traccsoljon. Majd meglátja, hogy végre Is megszűrök az az átkozott — idegesség.
