Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-25 / 55. szám

1926. február 25.

RÁCSIIfGYEí NAPfJ

5. oldal

Benytútották a frankbizottság Jelentéseit

A többségi jelentés politikai felmentést javasol —- A kisebbségi vélemény megállapítja a kormány bűnös mulasztásait és rendszerváltozást követel

A többségi jelentés szerint Bethlen nem vette komolyan a frankhamisítás tervét — Rába súlyosan terhelő vallomását a bizottság kormánypárti tagjai megbízhatatlannak minősítik — „A frankhamisítás határozott céiját nem lehet megállapítani“ —- Az ellenzéki vélemény ponból-pontra cáfolja a többségi jelentés megállapításait — Bethieu már 1922-ben tudott a frankhamisítás tervérő’? -— A kormány tagjait súlyosan kompromittálja a frankbizottság vizsgálata Farkas

Tibor és Rassay Károly különvéleményt terjesztett be

A frankigy titkai a magyar nemzetgyűlés előtt

Budapestről jelentik: A frankbizottság jelentését Rubinek Istvnn előadó szerdán terjesztette a parlament elé. A jelentés mindenekelőtt megemlékezik a bizottság kiküldésének eiőzményeirö1, a megalakulás formaságairól, majd elmondja, hogy a bizottság célja vo:t megállapítani: volt-e a frankhamisitóknak politikai céljuk és a bűntettesek összeköttetésbe iiozhatók-e felelős állásban levő politikusokkal, illetve politikai vagy társadalmi egyesületekkel, végű’, hogy a bűncselekmény megelőzése, meghiúsítása vagy kinyomozása körül megállapilható-e a kormány politikai felelőssége.

Bethlen novemberben értesüli a frankhamisításról

A jelentés ezután részletesen közli azt a tényállást, amelyet a bizottság a tanúkihallgatások alapján állapított meg. Az ismert részletek hosszadalmas felsorolása következik, de közben gyakran kerülnek elő olyan részletek, amelyek eddig nem jutottak nyilvánosságra, illetve azokat hivatalosan nem erősítették meg. A frankhamisítás eszméje a letartóztatottak által meg nem nevezett külföldi forrásból ered és arról Nádossy uiár három év előtt tudott, de

tudomása volt a hamis frankokról

Kozma Miklósnak, a Magyar Távirati Iroda vezetőjének is, akivel dr. Horváth Loránd magántisztviselő novemberben közölte, hogy

a Nemzeti Szövetségben ládákba csomagolva hamisíraukok vannak, a , melyeket egy társaság a közeljövőben akar értékesíteni.

Horváth Loránd felhatalmazta Kozmát, hogy közölje ezt Bethlennel, vagy Sfrónay báróval, a miniszterelnök államtitkárával.

Bethlen ekkor Genfbe készült és Kozma a következőkép mondta el a dolgot Bethlennek a nemzetgyűlés folyosóján :

„Kegyelmes Uram, egy olyan fantasztikus marhaságot jelentettek nekem tegnap, amelyet alig akarok Neked megmondani. Egy ur, akit én nem ismertem és akinek a nevét én nem mondhatom meg, azt közölte velem, hogy a Nemzeti Szövetségben hamis frankok vannak, amelyek állítólag rossz hamisítványok és ezek értékesítésére állítólag rövid időn belül sor kerül“. Kozma vallomása szerint a miniszterelnök ekkor ránézett csodálkozva és azt mondotta: „Köszönöm !“

Kozma jelentése indította arra a miniszterelnököt. hogy nyomban levelet írjon báró Perényi Zsigmondhoz, a Magyar Nemzeti Szövetség elnökéhez, amely levélre azután báró Perényi

Zsigmond válaszolt. Perényi ugyanekkor audienciát kért és kijelentette, hogy nz ügyről Nádossy is tud. Prónay ezt jelentette Bethlennek, aki a következő megbízást adta Prónaynak:

— Menj el Nádossyhoz és mondd el neki az előzményeket, add nevemben azt az utasítást neki, hogy nézzen utóra a dolognak és akadályozza meg.

Pronay teljesítette a megbízást ;s Nádossy kijelentette, hogy majd utána néz a dolognak.

Titkos kiküldetési) n

December 15-én a külügyminisztérium Hágából táviratot kapott, hogy Jankov.chékat, akik arra hivatkoznak, hogy

az országos főkapitány titkos kiküldetésében vannak,

hamis frankok beváltásán érték.

A külügyminiszter a következő választ kü'dte:

»M; kin követségnek

Hága.

8. szám alatti távirati jelentésére:

Pénzváltás kétségtelenül jóhiszemű, kiküldetés fennáll.

Walko s. k.

Budapest, 1925 december 15.

Nuber.«

Másnap, december 16-án egy másO' dik távirat érkezett a hágai m. kir. kö' vétségtől a külügyminisztérium címére a következő tartalommal:

»Szigorúan bizalmas.

Itteni külügyminisztérium közli, hogy

Jankovich Arisztidnek Amszterdamban megtalált pedgyászában egész koffer hamis bankjegy találtatott.

Forster«

Csak ekkor határozta el a külügymi Misztérium, hogy tartózkodik minden intervenciótól.

Kérjen szabadságot

Nádossy beismerte azt a hibáját, hogy .a miniszterelnök utasítása ellenére .nein nyomozott. Ugyanezt másnap a belügyminiszter előtt' is beismerte, aki ekkor fogott először gyanút Nádossy ellen és felhívta, hogy kérjen szabadságot. Nádossy ezt nem. tette meg, másnap mégis szabadságolták. Másnap a belügymi niszter beszélt Windischgraetzzcl, majd jelentette a miniszter elnöknek, liogy Windischgraetz bűnös és Nádossy bűnpártoló.

Január 3-án a belügyminiszter Nááossyt a lakásán fogadta, elébe tárta a bizonyítékokat, mire Nádossy részleges beismerő vallomást tett, majd beismerését levélben közölte, a rendőrséggel. Ezután megengedték Nádossynak, hogy Windisehgractzet felkeresse, majd utána nyomban letartóztatták.

ha egy tisztviselő az ö személyével, hivatali állásának súlyával egy bűncselekményt titokban fedez, azért a kormány nem lehet felelős.

Kába ugyanazt mondotta, hogy már regen, a készítés egész tartania alatt ismert dolog volt, hogy a kormány tud a dologról. Ezt a herceg és Nádossy mondotta és a herceg hivaíkczoít névszerint Bethlenre is.

De a bizottság Rábának nem adott hitelt, mert

Rába nem közvetlen tapasztalatból állította, hegy a miniszterelnök tudott az ügyről.

;yébkéut több vallomásában szerepel, hogy siker esetén okvetlenül kormány változás fog bekövetkezni. Tehát az a

! furcsa eset állott volna, elő, hogy a kormány önmagát buktatta volna meg, I ezt pedig nem lehet feltenni.

I Rábán kívül Kurz Bándor előadta, ; hogy

I Windischgraetz határozottan kijelcn* tette, hogy' a háttérben a kormány nemcsak hegy jóindulattal kezeli az j ügyet, hanem támogatni is fogja.

Hasonlóan vallott Virdgh János, a Térképészeti Intézet alkalmazottja, ntig Windischgraetz Lajos herceg a hozzá ez irányban föltett kérdésekre vonatkozóan a vaffomástéteH megtagadta.

Visíjqnt Nádossy kijelentette, hogy a \ kormánynak egyetlen tagjával sem be! szélt az akcióról.

A miniszterelnök vallomása

Ä titokzatos cél

• A jelentés ezután elmondja, hogy uent lehet határozottan megállapítani, mi volt a bűncselekmény egységes és határozott célja.

Windischgraetz erre vonatkozólag hazafias és irredenta okokra hivatkozott, a többiek általánosságban hazafias célokat emlegettek, Jankovich a francia frank letöréséről és Erdély visszafoglalásáról beszed, masok a kormány megbuktatását emlegették-Megállapitj-a- a bizottság azt is, hogy az akció nem volt mentes bizonyos anyagi vonatkozásoktól sem. Mészáros az akció kezdetén vett részt a megbeszéléseken. Schulze -szerepéről nem alakult -ki pontos kép.

„A kormány nem felelős*

A bizottság ezekutáu fölvetette a politikai felelősség kérdését és -stra a

megállapításra jutott, hogy 1

Bethlen a bizottság előtt kijelentette, hogy merő hazugság, mintha ő bármit is tűdet volna a dologról. Windischgraetz személye iránt politikai szempontból mindig a legnagyobb bizalmatlansággal volt. Windischgraetz 1923-ban valami általános tervet említett a miniszterelnöknek aa irredenta egyesületek egyesítéséről. Bethlen kitérő választ adott, majd tárgyalt Teleky Pállal, aki kijelentette, hogy hallott a dologról és úgy tudja, hogy Windischgraetz az anyagi eszközöket valamely külföldi valuta hamisításával akarja előteremteni. Ekkor a miniszterelnök Toleky előtt utasította Nádossyt, hogyha ilyen péiizhamisitási terv megvalósítására irányuló cselekményt észrevenné, feltétlenül akadályozza meg. Ezután Bethlen semmit sem hallott hamisításról. Megállapította a bizottság, liogy Bethlenuek nem volt semmi oka, hogy bizalmatlan legyen az országos főkapitánnyal szemben és így, mint végső konklúziót ai bizottság az előadottak alapján tényként megállapítja, hogy a miniszterelnök Kozma közlésévé!, illetve Perényi levelével kapcsolatban a keliö intézkedéseket megtette s azok megtétele során őt a legcsekélyebb mulasztás sem terheli.

A belügyminiszter felelőssége

A belügyminiszter december 18-ikán értesült az ügyről. Nádossy iránt előbb csak olyan irányban lehetett bizalmatlan, hogy a főkapitány hivatali mulasztást követett el. Ezért felhívta Nádossyt, hogy ne járjon be hivatalába. Később már kiderült. Nádossy és Windischgraetz biinrészessége, de mivel Nádossy csak azzal a föltétellel volt hajlandó beismerő vallomását megtenni, ha beszélhet Windischgraetz-cel, a belügyminiszternek ebbe bele kellett egyezni. Másttat) megtörtént Windischgraetz és Nádossy letartóztatása, a bizottság tehát megállapítja, hogy a nyomozás során oly jelenségek, amelyekből a belügyminiszter politikai felelőssége akár valamely tényleges intézkedése, akár pedig valamely intézkedés idejében való megtételének elmulasztása következteben megállapítható lenne — fel nem merültek.

Nem merült fel — a jeleutés szerint — arra sem pozitív adat, mintha a berlini követség a Irankhamisitúsl ügyben részes volna. Megállapija még a többségi jelentés azt is, hogy az akció nem volt semmiféle vonatkozásban Albrecht főherceggel, majd Gömbös állítólagos toborzása következik.

Gömbös és Teleki szerepe

Erre vonatkozólag —■ a jelentés szerint — csuk Rába tett ingadozó vallomást és semmi más adat nem merült fel arra, hogy Windischgraetz telefonált volna ebben az ügyben Gömbösnek. Ezt a bizottság előtt Gömbös is, Windischgraetz is cáfolta.

Telcky Pál gróf szerepéről azonfelül, amit Bethlennel kapcsolatban állapítottak meg, a jelentés elmondja, hogy Teleky, amikor 1922-ben értesült Windischgraetztöi, hogy hazafias célra frankokat akarnak hamisítani, csak azért ismertette meg a herceggel tíeröt, hegy ö teljesen világossá tegye a herceg előtt a terv képtelenségét.

Ezekután Teleky jóhiszeműségét is megállapítja a bizottság.

Szokol és frank

Rátér ezután a jeleutés a szokolhamisitásra és megállapítja, hogy a szokolhamisitás és frankhamisítás között nincs összefüggés, mert a szokplhamisitások külföldön követtettek el a trianoni béke becikkelyezése előtt; mások a bűncselekményt elkövető személyek; más eszközök felhasználásával követték el a; bűncselekményt; mások a hatnispéiiz értékesítéséé vállalkozott egyéuek.

Ä bizottság- ítélete

A bizottság lefolytatott vizsgálatának eredménye alapján a bűncselekmény politikai megítélése tekintetébe^ vélte-1 ményét a következőkben ’ terjeszti á nemzetgyűlés elé:

A rendelkezésre álló anyag tüzetes és lelkiismeretes megvizsgálása és mérlegelése után megállapított;*: ■ a) hogy a bűncselekmény kezdeményezésének gondolatától, annak támogatásától. és fedezésétől agy a kor