Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-25 / 55. szám
I 4. oldal. BÄCSMEGYE! NAPLÓ február 25. Izgalmas szócsata a novisadi közgyűlésen A polgármestert egy bizottsági tag súlyoz becsületsértéssel illette Növfszaáíót jelentik: Noviszad város kisz-élesiíeU tanácsa szetttára délután folytatta a hétfőn megszakítóit közgyűlését, amely váratlanul óritísi botrány* nyal fejeződött be. A botrány középpontjában űr. Miiovánovics Milován poigánucsíer és Popovies Jeita városi képviselő állanak és igy a történtek annál te inkább kínos feltűnést keltenék, után a közgyűlés foglalkozott a káty.i gátra vortatkozó tanácsi javaslattal is; ■Az ügyhöz Pop a vies Jefta űr. szólt -hozzá és egy bizottság kiküldésével kapcsolatban kifogásolta Miiovánovics polgármester eljárását, mire a polgármester megvonta tőle a szót. Popovies erre súlyosan becsületséríö kifejezésekkel illette Műovúnovics polgármestert, aki indulatosain kiáltotta: — Nem engedem többé beszélni 1 Felkiáltások: De joga van beszélni, .folytassa. Miiovánovics polgármester Popovies felé: £u vagyok a polgármester, míg maga egy közönséges bizottsági tag. . Erre óriási botrány tört ki, a kiszélesített tanács tagjai viharosan tüntettek ’Popóvics mellett. A nagy zaj íruatt lehetetten volt tovább folytatni a tárgyalásokat, mire a közgyűlést berekeiztették. sági tagság alól s a legkfczcléWbl közgyűléseit már nem jelenhet meg. E pillanatban tehát nincs senki, aki az adósérelmeket a közgyűlésen szóvá tegye. Elhalasztják a szuhoticai adóíüitetési az önzetlen lakásban Egy szuboticai kereskedőtől nag v » ÉüHayiségfi ékszert és készpénzt loptak el Szubotica város csütörtökön nem tart közgyűlést Az adősérelmek elmondására kijelölt szónokot felmentették a bizottsági tagságtól Szubotica város csütörtökre öszvéleményezés végett megj mert a polgármester is, Popovies is a radikális-párt tagja. A szerdai közgyűlés napirendóén egyébként á .hídépítés kérdése szerepelt. Plavsics Nikola városi főmérnök isaüertefté a hídépítés ügyét és iadityámyozfa, hogy a város mestcsszcn küldöttséget az épitésügjl mínfsítMumba és- kérjen határozott választ a miniszteriéit, frajiandó-e a minisztérium a hidat'rövid esen felépíteni. Az esetben, ha a híd építésére mtes kilátás, tegyen a város ajánlatot, amely szerint, ha a mi•rihastérídm tiz-tiz-enöt évre átengedi a lildWtz szedésének a jogát, a város felééi' «.'.dunai Indiát Ktícin Mita hasonló értelemben szólalt lel, egyben közölte, hogy TtifunOvics vallásügyi miniszter kijelentése szerint márciusban ■sor kerül a Itidépités megkezdésére. Míjatovics István, dr., Popovies Jefta, Vujevics Radovan, Grcsics Grttjó és Ciavrilovics György felszólalása után a közgyűlés eíltatározla,' hogy a város részéről küldői tség fogja fölkeresni Uzuucwics- építésügyi minisztert, Jtogy a hídépítés ügyét megsürgesse. A küldöttségnek, amelyet dr. Milováimias Milován polgármester fog vrzeí- JM, Popovies Dákó, Muntyán György, Mijátovics István, Dobanovacsld Veljkó, dr. Popov Mil órád, dr. Popovies Jefta, dr. JlicS Brarfkó, Jelies Dimitrite, Szaruđnks Milán, Jovánővics Vásza, (iavrilovics Gyóka, Gerde Száva és Plavsics Nikola tesznek a tagjai. A hídépítés kérdésének le tárgyal ásó szehivott közgyűlését Malagurszki Albe polgármester elhalasztotta és hír szerint a kiszélesített tanács csak a jövő hét folyamán ül össze, hogy a csütörtökre összehívott közgyűlés napirendjét letárgyalja. Malagurszki polgármester rendelkezése nagy meglepetést keltett a városban, mert tekintettel arra, hogy a közgyűlés napján szándékoztak demonstrálni a szuhoticai kereskedők a nagy adókivetések és szigorú adóbehajtások ellen, nagy érdeklődéssel várták a csütörtöki napot. A város vezetősége úgy nyilatkozott, hogy a közgyűlést amiatt kellett elhalasztani, mert a tanács még nem készült el teljesen a tárgysorozat előzetes letárgyalásával. Csak utóbb derült ki azután, hogy a közgyűlést Malagurszki polgármester a szuboticai Kereskedők és Gyárosok Egyesületének kérésére halasztotta el. Szerdán délelőtt ugyanis Damjanovics Milán, a Lloyd titkára és Pendzsics György kiszélesített tanácstag vezetésével küldöttség kereste fel Malagurszki Albe polgármestert. A küldöttség közölte a polgármesterrel, hogy a szuhoticai kereskedők és gyárosok egyesülete ugyan a városi javadalrni hivatal átszervezéséről szóló szabályrendelet-tervezetet, mindeddig azonban még nem tanulmányozták át. Minthogy a kereskedőkre nézve nagyjelen tősége van a javadalrni hivatal átszervezésének, a küldöttség kérte, hogy a közgyűlést néhány nappal halasszák el, hogy addig beterjeszthesse véleményét. A közgyűlés elhalasztása természetesen maga után vonta a kereskedők demonstrációjának az elhalasztását is. A sznboticai Kereskedők és Gyárosok Egyesületétől kapott értesüléseink szerint a csütörtökre tervezett két órás sztrájk elmarad, a kereskedők nem fogják üzleteiket bezárni, hanem az adós-tatárium elleni tüntetést arra a napra halasztják, a melyik napra a közgyűlést összehívja a város vezetősége. Nem utolsó pikantériája a városi politikának, hogy Brankován Iván bankigazgatót, akit a Kereskedelmi Egyesület kijelölt arra, hogy a kiszélesített tanács legközelebbi közgyűlésén az adósérelmeket szóvátegye, hirtelen lelmentették a bízott-A szuhoticai rendőrséget szerdán délben arról értesítették, hogy ismeretlen ■tettesek kifosztották Szabó András szabckiica't fiiszerkercskedő Mrazarilyevuuectt 10. szám alatti lakását, A rendőrség nyomban megindította a nyomozást, amelynek során eddig csak azt sikerült megállapítani, hogy a' betörés tettesei ismerősek voltak a helyi viszonyokká! és így a kettő terépösip»fettet rcmMkezve kitoltak be a fűszertoreskedö lakásába. Szabó András kereskedő ugyanis családjával együtt kedden este meglátogatta aiíyósát, akinél éjszakára is ott maradtak, úgy, hogy Mra'zarityevs-ucca 10. szám «alatti lakásukban kedden éjjel senki sem tartózkodott. A betörök kétségtelenül tudták, hegy a házbelick hamarosan nem térnek haza és 4gy zavartalanul dolgozhatnak. A lakás egyik uccái ablakát benyomták és azon ke-' resztöl másztak be a lakásba, ahomtan minden értékes holmit magukkaJ vittek. A betörési csak szerdán délben fedezték fel Szabotté ugyanis ekkor ment haza és meglepődve tapasztalta, hogy' Va&tneratyi szekrény tárva-nyitva, ííre-< sen áll Mint később megállapították, a betörök nagymennyiségű ékszert, készpénzt, ruhaneműi és ezüst evőeszközükéi vitték el, mintegy hatvanezer dinár értőkben. A rendőrség a vakmerő betörök kéz-, fekeritésére széleskörű nyomozást rendelt el. Egy kritikus albumából Ma: Baedeker , Csák azt a háborút tekinthetjük igazán megnye rínék, amelyet meg se indítottunk — amelyet sikerült elkerülni. Úgy. hogy el lehet mondani: több csatát nyertek meg a minisztériumokban és a követség! palotákban, mint a harctereken. Mert az elmaradt háború mind a két küzdő fél nyeresége, a megvívó ft pedig az egyiknek s nem ritkán mindkettőnek — a veresége. * Aki azt állítja, hogy ídőnkint szükség vem háborúkra (s van nem egy komoly tudós és történetiró, aki ezt hirdeti), alapjában nem mond egyebet, minthogy az emberek: vadállatok, akikből korszákonkint kitör a rombolás dühe s a vágy. hogy fölfalják egymást. Hízelgőbb magyarázatát adni annak a megállapításnak semmiképpen se lehet. Mert ha az ember: ember, ha mindig az és sohase vadállat, akkor mirevaló és hogy’ törhet ki a háború?-)£ I Háborúk által a győző sose nyerhet annyit, amennyit a győztes félj vészit. Az emberiség és a kultúra; tehát okvetlenül a rövidebbet húzza. terült cl a földön, az én emberem mélységes fájdalommal, ijedten kiáltott: »Nem ezt akartam!« * A háború előtt azt mondták a politikusok, hogy »ez igy nem maradható azt a fölfegyverzett békét, amely akkor dúlt Európában, az államok »nem bírják ki tovább.« Nos és a mostani fegyvertelen háborút meddig bírják ki a nemzetek? Nem jobb a fegyveres béke. mint a fegyvertelen háború? * Egy költő sóhaja: — Sohase éreztem olyan élénken, mint ebben az évtizedben a vágyat léghajóra vagy repülőgépre ülni s a fellegek fölé szállni. Sose kívánkoztam annyira a magaslatok szűzi légkörébe, mint most. amikor Gdelén t« olyan miazmás lett a földi atmoszféra. Oh. menekülni innen s a levegőétherben venni íélekzetet, inly jóleső, fölszabadító, újjászülető érzés volna- Vagy pedig egy szigetét szeretnék, kicsi szigetet (Nagybritamiia erre a célra tulnagy lenne), amelyet csupa romlatlan ember lakna, aki semmit se tud a háború borzalmairól és annak nem kevósbbé borzalmas következményeiről — egy szigetet, ahol tiszta levegőt lehetne szívni és tisztát ki-Egy úriembertől hallottam: — Ez a háború és ami utánna jött, eszembe juttat egy párbajt, amelynél az egyik félnék a segédje voltain. A jó ííu nem volt ‘ valami vérengző természet s nem ?s valami elsőrendű céüövö. de azért rálőtt az ellenfélre, csak úgy »kapusra.« S miköfl azf szegény holtan ; lehelni. Mily nagyszerű légváltozás jvolna az! Egy akkora darab föld, j mint Capri vagy (ha a Sors sokall! uá) egy még annál is kisebb, ahol nem látszana semmi, csak levegő és viz s az a darab szikla, amelyen csendes, elégedett kotniszság- és hábornmentes életet élhetne az a kevésszámú békés ember, aki lakná! .»» Sog» yágyódtam igy sóvárogva egy ily magányos. sZeiivedélytelen darab földre, mint mostan. amikor itt olyan szomorúan és erőszakosan tülekedik a háborúban meggazdagodott és elszegényedett népség, amikor munkáért, kenyérért, lakásért, mindenért verekedni kénytelen a megbukott és poziciótvesztett ember, amikor oly zajos, ordenáré és kegyetlen a világi üzlet.,. Levegőt, tiszta levegőt kérek! Szegény poétám, türcltmmel kell lenned. — Meddig? Isten tudja! Talán a jövő évezred regényéig... * Ha nézzük a világltlstóriát s tanulmányozzuk a háborúk történetét. azt találjuk, hogv az emberiség egyebek közt abban is különbözik á Bourbonoktól, hogy inig ezek mitse tanultak és mítse felejtettek, addig amaz sokat tanult ugyan, de még többet felejtett. Máskülönben nem menne bele minduntalan egy olyan kalandba, aminő a háború. Istennek ezt a parancsát: ne ölj, nagyon különbözőképpen magyarázzák. Focit marsall és Hindenburg tábornok egészen másként, mint Romain Rolland vagy a bordeauxi érsek... Ha a háborúban azt mondja egy katona: »én meg akarom tartani a tízparancsolat törvényét, amely szerint nem szabad ölni s ennélfogva nem foghatom a puskámat az embertársamra, még akkor se. ha az más nyelven imádkozik és káromkodik, mint1 én« — akkor ezt a katonát nagyon rövid tárgyalás után minden ünnepélyes szertartás nélkül, agyonlövik. Azazt megölik, mert nem akart ölni. Halállal büntetik, amért komolyan vette a tízparancsolatot, amely első étappe volt a civilizáció országutján — kiveszik, mert meg akarta tartani azokat az erkölcsszabályokat. amelyekkel először ismertetik meg az őserdők egyszerű fiait, a négereket, indiánokat és egyéb primitiv embereket, akiket épp ezekkel a tanokkal iparkodnak megnyerni a polgárosultságnak ésa kereszténységnek, ■* Vannak, akk nem értik, mért keseregnek a kultúra barátai a háború s a nyomában támadt bajok miatt. A nagy világégésnek egyik legszomOrubb jellemvonása, hogy sokan jól érzik magukat benne, általa és utánna, mint boldog nászutasok a mézeshetek édes idejében, s akik tágra nyitott szemmel cső-, dálkoznak, bogy másoknak ez a' színjáték nem tetszik Igaz. a dögkeselyű is jól érzi magát a csatatéren s valószínűleg ö se érti. hogy mások mit találnak kellemetlennek és orrfacsarótíak rajta * A Békének százszor annyi ideig kellene tartani, mint a háborúnak, hogy jóvátehesse a károkat, amelyeket okozott s meggyógyíthassa a sebeket, amelyeket ütött. De hát lehetséges ez? Képzelhető ilyen béke? Hfsztn az már majdnem örök béke volna! $ erre csak akkor lesz kilátás, ha az emberiség kipusztul. Akkor béke lesz. Örök béke... A háború két táborba osztotta az európai emberséget, a béke — töbt
