Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-23 / 53. szám

I Miletics-iinnep Noviszadoü A kiszélesített tanács kedden díszközgyűlést tart Noviszad város Kiszélesített tanácsa kedden délelőtt tíz órakor díszköz­gyűlést tart dr. Milelics Szvetozár születésének századik évfordulója al­kalmából. A díszközgyűlésen a Vajda­ság minden városa, községe és kul­túrintézménye képviselve lesz. Az ünnepi szónoklatot Klicin Mita, a noviszad! újságíró-szekció elnöke tartja. A díszközgyűlés után az ünneplő közönség átvonul a székesegyházba, ahol Csinics Irene] dr. püspök fényes papi segédlettel rekviemet mond. No­viszad összes üzletei délelőtt tíztől tizenegy óráig zárva lesznek. Az emlékünnepre Noviszadra ér­keznek Miletics Szvetozár gyermekei: Miletics Sziávkó dr. közegészségügyi miniszter és húga, özvegy Tomics Jásóné, Alekszijevics Mita beoaradi fő­ispán, a B. B. B. ügyosztály főnöke és Popovics Máté, a radikális klub egyik aielnöke hétfőn elutaztak No­viszadra. Kedden több mint harminc képviselő utazik a Miletics-emlék­­ünnepre, amelyen a kormányt 77//«­­liovics Misa vallásügyi miniszter fogja képviselni. Résztvesz az ünnepségen Miletics Krszta közlekedési miniszter is. A Radics-párt részéről dr. Pernar Iván és Bíicsinics Rude utaznak el Noviszadra,/ mig a radikálispártot hi­vatalosan Zsivkovics Ljuba elnök és Dragovics Milán alelnök fogják kép­viselni. Az országos emlékünnepet előké­szítő nagy agitációs bizottság a keddi díszközgyűlés alkalmából felhívást bo­csát ki, amely Miletics Szvetozár tör­ténelmi érdemeit méltatja és a cen­­tennáriumi ünnepségek programját ismerteti. 2. oldal Mégegyszer Bicsérdy! Irta : Karinthy Frigyes Muszáj mégegyszer szóbahozni ezt a Bicsérdy-dolgot. Múltkori cikkemre le­veleket kaptam, pro és kontra, bicsér­­dystáktóf és szerénységem tiltja megne­­, \ ezni, ki-ístáktót. Utóbbiakkal rendben .volnék, minden tekintetben osztják véle­ményemet és, itudja isten, az ember haj­lamos igazat »dini azoknak, akik neki igazat adnak. Ez talán nem is elfogult­ság — a visszhang erősitt a hangot és ha kiderül, hogy egy feladvány megfej­tését többen ellenőrizték és helyesnek találták, az a megfejtő számára is meg­nyugtató eredmény. Bezzeg nagyobb bajom van Bicsérdy híveivel. Főként az egyik levél írója szi­gorú — egyszerű növényevőről lévén szó — szinte nyügtaJaiiitó az n támadó hév, amivel ad personam, szerény sze­ntélyemen, mint kísérleti nyulon — azaz pardon, húsevőről lévén szó, mondjuk kísérleti tigrisen — igyekszik igazolni, hová vezet az -a beteges, különcködő el­fajulás, ha valaki fellázad a' Természet Rendje, másszóval Bicsérdy dien. Kitűnő növényevő társam azzal a fe­nyegetéssel eszi a májamat, fúrja a ve­sémet és harapja a füllentet, hogy én elevenen e! fogok rohadni, mivel életem tartalmának és céljának a Icgraffinál­­tabb érzéki tobzódásokat és kicsapongá­sokat tekintem s Mammoíit imádva, az aranyborjú szolgálatába szegődtem. Hát az utóbbiban van valami — csakugyan, cikkeket írni újságba Bicsérdyrol, ahe­lyett, hogy lemondva hitvány anyagiak­ról', például ' dlsznókereskedésc fiznék, vagy frankot hamisítanék, elég csúnya dolog tőlem, hiszen ezt a cikket is meg­fizet? az újság. De az ellen — és pedig BÄCSMEGYEf NAPLÓ 1926. február 23. Meggyilkoltak egy pincért Zemun fő Vetélytársak halálos küzdelme Zemunból jelentik: Zemun legforgal­masabb utvoualán, a Kralj Aiekszan­­drova-uccán hétfőn délelőtt véres ese­mény játszódott le. Misiracsák Jóvó ze­mun i pincér mellbeszurta Birkics Dra­­gísa pincértársát, aki holtan terült el a kövezeten. A véres gyilkosságot szerelmi féltékenység idézte elő. Misiracsák Jóvónak és Birkicsnek kö­zös barátnőjük volt Zeruun egyik éjjeli mulatóhelyén és a nő miatt többizben verekedésre is került a sor közöttük. Vasárnap éjjel Misiracsák meglátogatta barátnőjét és hétfőn délelőttig nála volt Birkics a mulató előtt leste vetélytársát és amikor az megjelent az uccán, neki támadt. Veszekedés közben eljutottak a Kralj Alekszandrova-uccaba, ahol Bir­kics megütötte Misiracsákot. Misiracsák erre kést rántott és még mielőtt a ve­szekedésre figyelmessé vált járókelők megakadályozhatták volna, melibeszurta Birkicsct. A szerencsétlen ember nyom­ban összeesett és meghalt. A gyilkos pincért a járókelők elfog­ták és átadták a rendőrnek. !ban eddig összesen csak ötszáz dinárt ? sikerük összeszedniük. Azt a vádat, : mintha leánykereskedelmet folytattak j: volna, határozottan tagadják a letartóz- i tátották. A pancsevói rendőrség a nyomozást tovább folytattatja. Hamis okmányokkal jelzálogkölcsönt akart felvenni A csalót letartóztatták A Kreált ni Zavod pénzintézethez né­hány nappal ezelőtt beállított egy isme­retlen ember. 'alkj Kosztics Ljubomir. gyuigyevói földbirtokosnak atka ki ma-, gát, zsebéből elővett egy törvényesen hitelesített telekkönyvi kivonatot és a Hólabda-rends zerr el toborzott növendékeket a pancsevói moziiskola Noviszádon több feljelentést tettek a pancsevói „nemzeti oktató“ ellen A Cseslyarevics testvérek pancsevói mozi iskolájának üzelmci — mint már jelentettük — az egész Vajdaságra ki­terjedtek. A pancsevói rendőrség most abban az irányban folytat nyomozást, hogy dr. med. Josif Cseslyarevics publi­cista és nemzeti oktató működése kizá­rólag arra irányult-e, hogy a hiszékeny embereket anyagilag megkárosítsa, vagy más bűnös céljai is voltak a mozi isko­lának, amely — minf egy noviszadi följelentésből kiderül — hólabda rend­szerrel hálózta be a Vajdaságot. Mitrovics Boriszlav noviszadi szabó­segéd ugyanis hétfőn délelőtt feljelen­tést tett a noviszadi reudőrségen a pancsevói filmesek ellen. A feljelentő elmondja, hogy ő is beküldött tiz dinár beiratási dijat Pancsevóra, mire a kö­vetkező választ kapta: „Megkaptuk becses sorait és próba­képen felvesszük Önt moziszinész nö­vendéknek. Ha tehetségesnek bizonyul, beíratjuk mozi iskolánkba, ahol ingyen kap lakást, ellátást és mozi szaklapot. Felkérjük, hogy küldje be fényképét és két dinár portóköltséget. Miután Ön is­mert személyiség a városban, felkérjük, hogy a mellékelt tiz biankó tagsági iga­zolványt ismerősei között elárusítani szí­veskedjék és értük egyenkint tiz dinárt küldjön be nekünk. Végül tudatjuk, hogy besorozzuk Önt egyelőre harma­dik osztályú színésznek“. A levélből nyilvánvaló, hogy az „Anglo—Jugoszláv Film Co.“ tiltott hő­­labda-üzlettel foglalkozik. A noviszadi rendőrség megállapította, hogy hasonló följelentés alapján már három hónappal ezelőtt átiratot intéztek Pancsevóra, de ott semmiféle intézkedést nem fogana­tosítottak. Emiatt hétfőn táviratilag for­dult a noviszadi rendőrség a pancsevói­­hoz, amely azonban közben már letar­tóztatta a két filmoktatót. Cicslyarevicsék a pancsevói rendőr­ségen beismerték, hogy az egész film­iskolát azért alapítottak, hogy hiszékeny házmester leányoktól és gépirókisasszo­­nyoktól tiz dinárokat csa'janak ki, azon­ra;jta megnevezett tehermentes ingitüa­­uokra 12.000 dináros jelzáfogkölöS'&nlj akart felvenni. Az egyik bank hivatalnok megadta a kívánt felvilágosításokat a kölcsöntkere­­sőneik és át is adta a-zokat az ofcirat­­blankct Iákat, amelyeknek kiállításai szükséges a kölcsön megszerzéséhez. Az állítólagos Kosztics Ljubomir átvette' az űrlapokat és távozott azzal, hogy] másnap beit-ozza kitöltve és aláírva az okmányokat Alig hagyta el a bank he­lyiségeit, Plavsics Kosz-ta, aki véletlenül jelen volt, figyelmeztette a banMsztvR se Sőt, hogy vigyázzon, mert veszedel­mes szélhámossal van dolga, ; A bank erre tudakozódott Koszttó Ljubomir személye iránit. Másnap a' banktisztviselő meglepetésére egy utó sík ember állított be a bankba, aki szin­tén Kosztics Ljubonrirnak mondta ma-; gát és aki azt a kijelentést tette, hogy ö nem keres kölcsönt. A bank erre feljelentést tett az isme­retlen csaló ellen. A noviszadi rendőr­ség ‘kihallgatta Plavsics Kosztat, aki a csalót a bűnösök albumában Musiszfti György rovottmultu, börtönviselt gyűri gyevói szabó személyében felismerte, mire a rendőrség megkeresésére a gyurgyevód csendőrség Musiszkít letar­tóztatta. éppen múltkori cikkemre való hivatko­zással — tätakozom, hogy én mindeze­ket életem tartalmának és céljának te­kintem. Levélíró azt állítja,’ hogy én para­doxomnak tartom száz évig élni a mo­dern ember élvezetei nélkül. Ez egyszerű ráfogás, én a- cikkemben nem ezt mondtam, ennek éppen az el­lenkezőjét mondtam. Így nem lehet vi­tatkozni, így nem lehet legyőzni és meggyőzni valakit, diadalmasan cáfolva olyan kijelentéseket, amiket az illető egyáltalán nem tett meg. Én nagyon jól emlékszem rá, hogy mit írtam. Azt Ír­tam, szószerint, hogy nagyon szívesen lemondok életéin eddigi tartalmáról —■ levélíró szerbit ez a tartalom duhaj ki­csapongásokból és aranybarju-imádás­­ból állt, hát kérem legyen — (tényleg, vagy negyven könyvet csapongtam ki magamból eddig) ha Bicsérdyék tudnak más tartalmat adni nekem, arra a száz évre, amit igennek. Én egyáltalán nem hencegtem az életem eddigi tartalmával, írem állítottam, hogy az gyönyörű és­­kívánatos volt — sőt ellenkezően, egy boldog percet kértem Bicsérdyéktől, el­ismerve ezzel, hogy eddig nem sok ilyen percben volt részem. A boldogság azonban -testnek és léleknek összhangja lehet csak, ezt Bicsérdyék is elismerik — azt pedig ők se gondolhatják komo­lyan, hogy ezt az összhangot a tök­­magevés biztosítja. Bctcm egyek még abba is, hogy a íöktnag huzamos élve­zete üdvözítőbb testi mámort és testi boldogságot idéz elő végeredményben, mint a kokain, hasis, pálinka.,és szere­lem —■ de mi iesz a lélekkel, kérdem én, mint moralista, ettől a tök ma gist a Bt­­csérdytői, aki csak a testre gondol, aki­nek száz év se elég a tökmag-kéj, tök­mag-mámor ki-élvezésére —■ ettől a he­donista, sőt epikureista Bicsérdytöl, aki csak a tökmag-adta élvezetekre gondol és éhezni hagyja a lelkemet? Levélíró annyit mégis megértve cik­­! kémből, hogy tartalmat csak más tarta­lomért dobhatok el, életem eddigi tar* j talajáért — amiről, ismétlem, szívesen lemondok — az önzetlenséget ajánlja fel: vagyis, hogy ne magamért éljek, hanem -az emberiségért. Hát kérem. Levélíró némi gúnyos ké­tellyel kicsapongásokban, vagyis könyv­­írásban meggyengült szellemi képessé­geimről, igy iejezi be sorait: tessék ezen gondolkodni, ha tud. Lehet, hogy én nem tudok gondolkod­ni, de neki viszont halvány sejtelme sincs a beszéd, vagyis gondolatközlés legelemibb feltételéről: hogy a szavak fogalmi értékét ismerjük. Különben ész­­-revette volna az egyszerű nyelvtani tényt, hogy az »önzetlenség« szó nega­tívum, valaminek a hiánya, tehát tarta­lomért tartalomnak felajánlani vagy tu­datlanság,- inüvcletlcnség és 'ostobaság, j vagy logikai svindli, dialektikus szél­­báni. Az, hogy én nem magamért élek, hanem másokért, lehet nagyon boldo­gtó érzés, fölemelő tudat, termékenyítő impulzus, sőt még tartalom is más szá­mára, akivel szemben önzetlen vagyok, csak éppen nem ellenértéke az önzés­adta tartalomnak. Levélíró, aki büszkén dicsekszik, hogy ő önzetlen ember, té­kát nem magáért él, hanem, mondjuk, én értem, mikor önzetlensége gyümöl­csét élvezni. akarom és kérek tőle va­lamit, azt a tanácsot adja, hogy legyek .önzetlen, ne magamért éljek, hanem másokért, mondjuk, őérette. Félek, hogy úgy járunk, mint a két zsidó a libamájjal: »hát te melyiket vet­ted volttá ki?« »Én a kisebbét!« »Hát tessék, ott a kisebb!« Nem, drága tök­magom, itt egy kis hiba van ezzel az önzetlenséggel. Nekem nem tetszik az olyan apostol, akinek önzetlensége ab­ban merül ki, hogy önzetlenséget prédi­kál. Az a tartalom, az az életprogram, amit önök kínálnak az emberiségnek, egy unalmas és terméketlen társasjá­ték, melyben én odaadom a magamét másnak, »add tovább «-kiáltással s az­tán abból áll az életem, várni, hogy a sok önzetlen emberen keresztül mikor kerül vissza hozzám, ami eredetileg is az enyém volt. Nekem gyamis az olyan önzetlenség, .mely másoktól is önzetlenséget vár. Mondok valamit, az igazi önzetlen em­ber nem is szereti az önzetleneket — mihez kezdjen velük? Neki önzőkre van szüksége, akiknek adhat, akiknek örö­met okozhat, éppen az önzésükön ke­resztül — mondja, édes Bicsérdym, van önnek gyermeke? Ha nincs, akkor hiá­ba, ha van, akkor fölösleges magyaráz- I nőm, mennyivel nagyobb, önzetlenebb élvezet krmnplicukföt adui neki, mert önző a gyerek, mint tökmagot, mert ön­­zetlen. Ama Jézus Krisztus, akit önök annyit emlegetnek, az őt halat nem zárta szek­rénybe, hogy mennyei utalványokat osszon ki helyettük — hanem csodát mivelt, ötezret csinált belőle s boldogan és mosolyogva nézte, hogy lakmároz­­nak az éhesek s boldogan és mosolyog­va nézi ma- is, odafent, ahol -nem isme­rik az éhséget. És húsból való testéről azt mondta: »vegyétek és egyétek« ■— mint valami hajótörött csónak kapitá­nya, aki feláldozza magát a többiekért. S mi, önzők, vesszük és esszük és üd­­vözülíink általa.

Next

/
Thumbnails
Contents