Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)

1926-02-23 / 53. szám

>' 12 OLDAL . ARA 1’/: DINAR Poltarlö* pía€éáftt a XXVI!. .1 1926 KEDD február 23. 53, szám Megjelenik winden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8 -58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (RossiaFonciére-palota) Kiadóhivatal: Suboticn. Aleksandrova nl.l.(LeÍbach-naloU) Az erdélyi példa Pénteken tartottak meg Rotné­­niában a községi választásokat és meg mindig nem érkezett hi­vatalos jelentés, amely a mandá­tumok csoportosításával tiszta ké­pet nyújtana a választások ered­­menyéről. Annyi azonban mar a rendelkezésre álló adatok alap­ján kétségtelenül megállapítható') hogy Erdélyben a magyarság ta- Inógatása Jolytán a kormánylista győzőit, míg a regátban, ahol nin­csenek nemzetiségi tömegek, az el­lenzék jutott többségbe. A küzdelemnek az a része te­hát, amely a kisebbségi magyar­ságot elsősorban érdekli, eldőlt, Az erdélyi magyarok zárt sarok­ban követték vezéreiket, akik a fajtestvéreik számára kikötött jo­gok ellenében csatlakoztak a kor­mány politikájához és vállalkoz­tak arra, hogy pártjukat felsora­koztatják a liberálisok táborának megerősítésére. A politikában nincs szentimentáiizmus. Akár­mennyi atrocitást követelt el a liberálispárti kormányzat a ma­gyarság ellen, a paktum megkö­tésénél fályoit vetettek a múltra es Ugronék habozás nélkül Bra­­lianu mellé állottak az ellenzéki pártokkal szemben, amelyek mind a teljes kisebbségi jogok állás­pontjára helyezkedtek. Az ellen­zék az Ígéretek földjét mutogatja, a kormány azonban a tényleges hatalom ostorát suhogtatja. Ha a kormány leteszi az ostort, amaly­­fyel már annyi sebet hasított a magyar kisebbség hátán és kalá­csot kínál, konkrét jogokat ajánl fel a szavazatok viszontszolgá­lata fejében, akkor a kisebbség vezetői nem zárkózhatnak el a kedvező alkalom elő'. Ez a megfontolás irányítóit a az erdélyi magyar párt vezéreit, ami­kor az illuzóriusnak bizonyult csúcsai paktum felmondásával sokkal reálisabb , megegyezést hoztak létre és tömegeiket átte­relték a kormány oldalára. A sú­lyos kockázatokkal és üldözte­téssel járó kuruekodás helyett a kevósbbé tetszetős, de jogokat gyümölcsöző mamelukságot jelöl­ték ki népük politikai magatartá­sául és a községi választások eddig ismert eredményei tanúsít­ják, hogy az erdélyi magyarság engedelmesen alávetette magát ennek az utasításnak. Felvetődik a kérdés, hogy he a román liberalis-part megbukik és az ellenzék, kérői kormányra, nem fog-e, súlyosbodni a megbu­kott kormányzópárftsl szövetke­zett magyarság helyzete. Am ha ilyen aggodalmak visszatartaná1 nak egy kisebbséget attól, hogy a partok harcába beleelegyedjék, akkor önmagát fosztaná meg az erőkifejtés lehetőségétől és kár­hoztatná az elhanyagolható té­nyező szerepére. Viszont az a semmiféle nehézségiül vissza nem riadó aktivitás és rugalmasság, amellyel egy nemzeli kisebbség a maga politikai súlyát, a változó vi­szonyokhoz alkalmazkodva, értéke­síti, olyan faktorrá állandósulrameiy­­lycl minden kormánynak komolyan számot kell vetnie, különösen ha erős ellenzéki ostromnak van Az erdélyi magyarság megmu­tatta, hogy a do ut des politikáját okosan és becsületesen állja. Mint egy ember, teljesítette azt a kö­telezettséget, amelyet nevében a vezérei vállaltak, hogy a kor­mánytól a kisebbségi jogok meg­valósításét kieszközöljék. Ekkora öntudatosságot és fegyelmezett­séget nem hagyhat figyelmen kí­vül és nem hívhat ki maga ellen egyetlenegy kormány sem, I.a csak a faji többségből nem tesz szert megsemmisítő majoritásra, amire Romániában semmi kilátás sincs. A jugoszláviai magyarságnak, valamint azoknak a hatalmi té­nyezőknek, akik a magyarság po­litikai támogatására igényt tarta­nak, bőséges tanulságokat rejt magában az erdélyi példa. ,,, Fellegiről etti nuncius elégedetlen Nincsics parlamenti nyilatkozatával A nuncius írásbeli elégtételt kér Radics kijelentései miatt — A Pellegrinetti-affér és Sztojadinovics pénzügyminiszter hazatérése a politikai érdeklődés előterében Beogradből jelentik: A nemzet­­gyűlés költségvetési vitájában a pártok vezérszónokai már elmon­­$ptták beszédüket és a következő üléseken már a második garni­túra szónoklataira kerül sor. Az érdeklődés emiatt a parlament ülései iránt meglehetősen leszök­kent. Hétfőn a minisztertanács nem tartott ülést, a pártok közül pedig csak a demokraták főbizottsága ülésezett, de ezen az ülésen ki­zárólag belső pártszervezeli ügyek­ről tárgyaltak. A radikális klub ülését szerdára halasztották, mert a képviselők egy része megjelenik a noviszadi MHatics-ünnepélyen. Audiencián senki sem volt az ud­varnál és ügy a l;vét első napja teljes politikai szélcsendet Ígért, de a késő délutáni órákban vá­ratlan élénkséget okozott az a hir, hogy nionsignore Pellegrinetti pápai nuncius nem tartja megfelelő elégtételnek Nincsics parlamenti beszédét. A Peliegrinetti-aíférf, amely kellemetlen helyzetet terémteít a kormány száméra, Nincsics be­szédévei általában elintézettnek tekintették, .hiszen a külügymi­niszter a legteljesebb nyilvános­ság előtt, a nemzetgyűlés ülésén szolgáltatott elégtételt. Épen emiatt keltett nagy feltűnést az a hir, hogy Pellegrinetti nuncius egy kül­földi újságíró előtt kijelentette, hogy Nincsics beszéde az ö szá­mára nem elégtétel, mert ö írás­beli jegyzéket nyújtott át a kül­ügyminiszternek és így elvár­hatja, hogy Nincsics is Írásban válaszoljon neki. A Pellegrinetti-alfcr mellett Sta­­' jadinoviq'i Milán pénzügyminiszter ! hazatéréséről tárgyainak 1 okát parlamenti körökben. A pénzügy­­miniszter visszaérkezése nemcsak a Sztojadinovics—Radics-afler el­intézését teszi aktuálissá, hanem Sztojadinovicsnak a radikális­­klubban elhangzott vádakra is i á­­laszolnia kell. Pastes miniszterelnököt hétfőn I délután' meglátogatták Szlanoje­­. vies Aca és Zsivkovics Ljüba, ké­­isöhb pedig Oyuricsics igazsagügy- I miniszter kereste fel Pasicsot és j hosszasan tanácskozott vele a tár­­ícája körébe vágó ügyekről. Seregszemlét tartott a német Birodalmi Lobogó A birodalmi gyűlés elnökének beszéde a reakció ellen — Németországban a reakciónak csak lábnjjhegyen szabad járnia Hamburgból jelentik : Vasárnap reggel zeneszóval vonult fő! a lakosság sorfala között a Biro­dalmi Lobogó valamennyi szerve­zete a Sagebiel csarnokába, amely fekete-piros-araay zászlókkal és Hamburg városának zászlóival volt díszítve. Dr. Petersen Ká­roly főpolgármester üdvözölte a város nevében és Eisenbart sze­nátor a törvényhozás nevében a Birodalmi Lobogó tagjait, köztük a német-osztrák védelmi szövetség öt­száz kiküldöttjét. Mindaketten azt hangoztatták, hogy remélhetőleg nemsokára eljön' az, idő, amikor a milliónyi néniét-osztrák testvér a nagy német nemzetben és a nagy nénid nemzeti köztársaságban egye­sülni fog. Az ünnepi beszédet Horsing elnök mondta. Rámutatott arra, hogy Ebért Frigyest, a néniéi bi­rodalmi köztársaság első elnökét, riéprfiilHök gyászolták s halála után a reakció föllélegzett, hogy] életrekelhet, mert Hindenburg tá-j bornagyot a maga emberének tartotta. Mikor azonban a biro­dalmi köztársaság uj elnöke letette az esküt a weima’ri alkotmányra, a jobboldali pártok nemcsak elej­tették, hanem becsmérelték és szé-j gyenletes módon kezdtek ellene in-; Irikálni. A köztársaság hívei az első nap­tól kezdve bíztak Híndenburg­ban és a köztársaság első tiszt­viselőiét megillető tisztelettel vették körül. A műit évi alkotmányünnep, ame­lyen a köztársaság milliónyi hivei vonultak föl, bebizonyította, hogy ; a reakciónak csak lábujjhegyen; szabad járnia. Zugó éljenzés fogadta a szónoki i emelvényen Lobé birodalmi gyűlési | elnököt, aki ez ifjúságról beszélt, i amelyet a reakció által hirdetett: hamis ideálok rossz útra vezettek. Elkápráztatták a német ifjúságot a régi fejedelmek fényének csil­logtatásával, azt hazudták az ifjú­ságnak, hogy az uralkodók sze­rezték meg a népnek a haladást és a boldogulást, holott azt épen ellenük kellett kiküzdeni és a fe­jedelmek fosztották meg a sza­badságharc hőseit vérük hullatá­­sának jutalmától. Elmúlt az idő, amikor elég volt a védekezés, most már táma­dásba kell átmenni a reakció elten. . Az ünnep azzal végződött, hogy a Birodalmi Lobogó asztarrsi, szám­szerűit mintegy 130.000 ember felvonult a lübecki kapu előtt el­terülő, körülbelül 24.000 négy­zetméternyi térségre és fekete* piros-arany zászlók «lati disz­­menet volt, amelv több mint két óráig tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents