Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-23 / 53. szám
>' 12 OLDAL . ARA 1’/: DINAR Poltarlö* pía€éáftt a XXVI!. .1 1926 KEDD február 23. 53, szám Megjelenik winden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8 -58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Aleksandrova ul. 4. (RossiaFonciére-palota) Kiadóhivatal: Suboticn. Aleksandrova nl.l.(LeÍbach-naloU) Az erdélyi példa Pénteken tartottak meg Rotnéniában a községi választásokat és meg mindig nem érkezett hivatalos jelentés, amely a mandátumok csoportosításával tiszta képet nyújtana a választások eredmenyéről. Annyi azonban mar a rendelkezésre álló adatok alapján kétségtelenül megállapítható') hogy Erdélyben a magyarság ta- Inógatása Jolytán a kormánylista győzőit, míg a regátban, ahol nincsenek nemzetiségi tömegek, az ellenzék jutott többségbe. A küzdelemnek az a része tehát, amely a kisebbségi magyarságot elsősorban érdekli, eldőlt, Az erdélyi magyarok zárt sarokban követték vezéreiket, akik a fajtestvéreik számára kikötött jogok ellenében csatlakoztak a kormány politikájához és vállalkoztak arra, hogy pártjukat felsorakoztatják a liberálisok táborának megerősítésére. A politikában nincs szentimentáiizmus. Akármennyi atrocitást követelt el a liberálispárti kormányzat a magyarság ellen, a paktum megkötésénél fályoit vetettek a múltra es Ugronék habozás nélkül Bralianu mellé állottak az ellenzéki pártokkal szemben, amelyek mind a teljes kisebbségi jogok álláspontjára helyezkedtek. Az ellenzék az Ígéretek földjét mutogatja, a kormány azonban a tényleges hatalom ostorát suhogtatja. Ha a kormány leteszi az ostort, amalyfyel már annyi sebet hasított a magyar kisebbség hátán és kalácsot kínál, konkrét jogokat ajánl fel a szavazatok viszontszolgálata fejében, akkor a kisebbség vezetői nem zárkózhatnak el a kedvező alkalom elő'. Ez a megfontolás irányítóit a az erdélyi magyar párt vezéreit, amikor az illuzóriusnak bizonyult csúcsai paktum felmondásával sokkal reálisabb , megegyezést hoztak létre és tömegeiket átterelték a kormány oldalára. A súlyos kockázatokkal és üldöztetéssel járó kuruekodás helyett a kevósbbé tetszetős, de jogokat gyümölcsöző mamelukságot jelölték ki népük politikai magatartásául és a községi választások eddig ismert eredményei tanúsítják, hogy az erdélyi magyarság engedelmesen alávetette magát ennek az utasításnak. Felvetődik a kérdés, hogy he a román liberalis-part megbukik és az ellenzék, kérői kormányra, nem fog-e, súlyosbodni a megbukott kormányzópárftsl szövetkezett magyarság helyzete. Am ha ilyen aggodalmak visszatartaná1 nak egy kisebbséget attól, hogy a partok harcába beleelegyedjék, akkor önmagát fosztaná meg az erőkifejtés lehetőségétől és kárhoztatná az elhanyagolható tényező szerepére. Viszont az a semmiféle nehézségiül vissza nem riadó aktivitás és rugalmasság, amellyel egy nemzeli kisebbség a maga politikai súlyát, a változó viszonyokhoz alkalmazkodva, értékesíti, olyan faktorrá állandósulrameiylycl minden kormánynak komolyan számot kell vetnie, különösen ha erős ellenzéki ostromnak van Az erdélyi magyarság megmutatta, hogy a do ut des politikáját okosan és becsületesen állja. Mint egy ember, teljesítette azt a kötelezettséget, amelyet nevében a vezérei vállaltak, hogy a kormánytól a kisebbségi jogok megvalósításét kieszközöljék. Ekkora öntudatosságot és fegyelmezettséget nem hagyhat figyelmen kívül és nem hívhat ki maga ellen egyetlenegy kormány sem, I.a csak a faji többségből nem tesz szert megsemmisítő majoritásra, amire Romániában semmi kilátás sincs. A jugoszláviai magyarságnak, valamint azoknak a hatalmi tényezőknek, akik a magyarság politikai támogatására igényt tartanak, bőséges tanulságokat rejt magában az erdélyi példa. ,,, Fellegiről etti nuncius elégedetlen Nincsics parlamenti nyilatkozatával A nuncius írásbeli elégtételt kér Radics kijelentései miatt — A Pellegrinetti-affér és Sztojadinovics pénzügyminiszter hazatérése a politikai érdeklődés előterében Beogradből jelentik: A nemzetgyűlés költségvetési vitájában a pártok vezérszónokai már elmon$ptták beszédüket és a következő üléseken már a második garnitúra szónoklataira kerül sor. Az érdeklődés emiatt a parlament ülései iránt meglehetősen leszökkent. Hétfőn a minisztertanács nem tartott ülést, a pártok közül pedig csak a demokraták főbizottsága ülésezett, de ezen az ülésen kizárólag belső pártszervezeli ügyekről tárgyaltak. A radikális klub ülését szerdára halasztották, mert a képviselők egy része megjelenik a noviszadi MHatics-ünnepélyen. Audiencián senki sem volt az udvarnál és ügy a l;vét első napja teljes politikai szélcsendet Ígért, de a késő délutáni órákban váratlan élénkséget okozott az a hir, hogy nionsignore Pellegrinetti pápai nuncius nem tartja megfelelő elégtételnek Nincsics parlamenti beszédét. A Peliegrinetti-aíférf, amely kellemetlen helyzetet terémteít a kormány száméra, Nincsics beszédévei általában elintézettnek tekintették, .hiszen a külügyminiszter a legteljesebb nyilvánosság előtt, a nemzetgyűlés ülésén szolgáltatott elégtételt. Épen emiatt keltett nagy feltűnést az a hir, hogy Pellegrinetti nuncius egy külföldi újságíró előtt kijelentette, hogy Nincsics beszéde az ö számára nem elégtétel, mert ö írásbeli jegyzéket nyújtott át a külügyminiszternek és így elvárhatja, hogy Nincsics is Írásban válaszoljon neki. A Pellegrinetti-alfcr mellett Sta' jadinoviq'i Milán pénzügyminiszter ! hazatéréséről tárgyainak 1 okát parlamenti körökben. A pénzügyminiszter visszaérkezése nemcsak a Sztojadinovics—Radics-afler elintézését teszi aktuálissá, hanem Sztojadinovicsnak a radikálisklubban elhangzott vádakra is i álaszolnia kell. Pastes miniszterelnököt hétfőn I délután' meglátogatták Szlanoje. vies Aca és Zsivkovics Ljüba, kéisöhb pedig Oyuricsics igazsagügy- I miniszter kereste fel Pasicsot és j hosszasan tanácskozott vele a tárícája körébe vágó ügyekről. Seregszemlét tartott a német Birodalmi Lobogó A birodalmi gyűlés elnökének beszéde a reakció ellen — Németországban a reakciónak csak lábnjjhegyen szabad járnia Hamburgból jelentik : Vasárnap reggel zeneszóval vonult fő! a lakosság sorfala között a Birodalmi Lobogó valamennyi szervezete a Sagebiel csarnokába, amely fekete-piros-araay zászlókkal és Hamburg városának zászlóival volt díszítve. Dr. Petersen Károly főpolgármester üdvözölte a város nevében és Eisenbart szenátor a törvényhozás nevében a Birodalmi Lobogó tagjait, köztük a német-osztrák védelmi szövetség ötszáz kiküldöttjét. Mindaketten azt hangoztatták, hogy remélhetőleg nemsokára eljön' az, idő, amikor a milliónyi néniét-osztrák testvér a nagy német nemzetben és a nagy nénid nemzeti köztársaságban egyesülni fog. Az ünnepi beszédet Horsing elnök mondta. Rámutatott arra, hogy Ebért Frigyest, a néniéi birodalmi köztársaság első elnökét, riéprfiilHök gyászolták s halála után a reakció föllélegzett, hogy] életrekelhet, mert Hindenburg tá-j bornagyot a maga emberének tartotta. Mikor azonban a birodalmi köztársaság uj elnöke letette az esküt a weima’ri alkotmányra, a jobboldali pártok nemcsak elejtették, hanem becsmérelték és szé-j gyenletes módon kezdtek ellene in-; Irikálni. A köztársaság hívei az első naptól kezdve bíztak Híndenburgban és a köztársaság első tisztviselőiét megillető tisztelettel vették körül. A műit évi alkotmányünnep, amelyen a köztársaság milliónyi hivei vonultak föl, bebizonyította, hogy ; a reakciónak csak lábujjhegyen; szabad járnia. Zugó éljenzés fogadta a szónoki i emelvényen Lobé birodalmi gyűlési | elnököt, aki ez ifjúságról beszélt, i amelyet a reakció által hirdetett: hamis ideálok rossz útra vezettek. Elkápráztatták a német ifjúságot a régi fejedelmek fényének csillogtatásával, azt hazudták az ifjúságnak, hogy az uralkodók szerezték meg a népnek a haladást és a boldogulást, holott azt épen ellenük kellett kiküzdeni és a fejedelmek fosztották meg a szabadságharc hőseit vérük hullatásának jutalmától. Elmúlt az idő, amikor elég volt a védekezés, most már támadásba kell átmenni a reakció elten. . Az ünnep azzal végződött, hogy a Birodalmi Lobogó asztarrsi, számszerűit mintegy 130.000 ember felvonult a lübecki kapu előtt elterülő, körülbelül 24.000 négyzetméternyi térségre és fekete* piros-arany zászlók «lati diszmenet volt, amelv több mint két óráig tartott.
