Bácsmegyei Napló, 1926. február (27. évfolyam, 31-58. szám)
1926-02-21 / 51. szám
1926. február 21. Kisebbségi Élei • • • A poklámról érdekes nyilatkozatot tett. az erdélyi magyar párt egyik vehetője. . »Beraiürdcet—.mondotta—nem az érzelem, és nem a szenvedély irányit, hanem kizárólag az érteiéin és a józan ész világossága. Józan.'és higgadt megfontolás után határoztuk el inasunkat arra, hogy mi legyen: a teendőnk. Sem Moszkva, sem Budapest irányítása élőt-, tünk- nem számit, háziéin az, hogy ezen •a- földöli évezredes tradíciónkhoz . Ili-; vca ehessünk és gazdaságilag és politikailag érvényesülhessünk. Céljaink kizárólag realitásokon alapszanak. Azért fogadtuk örömmel azt a békiilékeny lépést, .amelyet a liberálisok koalíciós ajánlata jelentett .'a számunkra. 'Nem is tagadjuk, ez a mi koalíciónk, nem szerelmi házasság,, liánéin kizárólagosan érát kegyesség, airielyet arra., a célra kötöttünk, hogy mennél jobban biztosíthassuk érdekeink védelmét.« # A szlovenszkói magyar nemzeti párt törvényjavaslatot dolgozott ki, mely a volt magyar íiszívisé óik 'nyugdijáról és végkielégítéséről kér ’intézkedést. A törvényjavaslat első passzusa- Így szói: »Mindazon állami, vármegyei és rendezett tanácsú városoknál alkalmazott tisztviselők és alkalmazottak, valamint az egykori osztrák és magyar véderő katonai havidíjasai — úgyszintén a községi és körjegyzők,; kik Szlóyenszkó teljhatalmú miniszterének vagy bármely más hatóságának rendeletévé! nyugdíj,- illetve végkielégítés iránti igényük épségben tartása mellett vagy áré kiil jogerősen el lettek _ bocsátva, illetve állásuktól felmentve, unrenymyiben csehszlovák állampolgárck, te-, kiutat nélkül az ez ügyben kiadott Vendeletekre, jelen törvény katá'ybalépésé-től számítóit három éven belül jogosultak a csehszlovák köztársaság illetékes hatósága előtt nyugdíj, illetve végkielégítés iránti' igényüket érvényesíteni és igényükkel a tent hivatkozott törvények, illetve azok végrehajtási rendeletéi megfelelő szakaszaiban előirt folyamodás!, illetve szolgálattéielre való jelentkezési kötelezettség elmulasztása okából ti nem utasíthatók.« A magyar nemzeti párt ezt a javaslatot a parlamentnek a legközelebb be fogja terjeszteni. * ■ Kegyeletsérto hangon emlékezett meg a legnagyobb bukaresti román lap, a Cuvantul, Nagy Károly erdélyi református püspök haláláról. »Keresztények módjára agt mondjuk —- írja a lap — Isten bocsássa meg .neki bűneit, de ez nem akadály oz meg bennünket annak megállapitásában, hogy meghal« a . mi | legnagyobb erdélyi ellenségünk. Nagyi Káról y püspök .nagyi űrt; hagy miaga ■után ama kisebbségi közösségben, amelynek pásztora volt: elképzelhetet- j Ion, hogy a magyarok sorában akadjon még valaki, aki,-ennyire 'képviselje a megingathatatlan rcmángvüiölctct. Épp azért, sírjának megnyílásakor Bukarestben a [alános megkönnyebbülés sóhaja száll ma az égnek.« Ezek után fölsorolja a Cuvantul a »fekete püspök« büflSajstromát: szövetkezett az ország ellenségeivel, hazudott, rágalmazott, mert értelmi szerzője volt olyan röpiratóknak, melyek közti*. az egyik két millió példányban jelent meg angol nyelven. A cikk egész'. Erdélyben kínos megdöbbenést keltett. # 4 párisi Carnegie^intézetben J-orge Miklós, a romáit nemzeti párt vezére újabb előadást tartóit a romániai kisebbségekről. »Varrnak sokan — mondotta Jorga — akik .-azon az abszurd véleményen vaunak. hogy a nemzeti kisebbségeknek el kei! tüimiök. NCm merik ugyan nyötau kiniówjáai, hogy ezt akarják, do bizonyos, hogy akarják'. t'íi éppen ellenkező 'véJeményea ya-BACSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal: gyök- A nemzeti kisebbségekre Romániának szüksége v®a. Szükségünk van rájuk, hogy ösztönözzenek bennünket, hogy kölcsönösen ’ ösati&nözzük egymást fia a multi;ab leit voba a fejedelemségekben a görögkeleti egyház mellett kathoíikus egyház is, akkor ebből-ránk nézve hasznos. versengés állt volna elő. A magyar, erős és nemes faj és tagadhatatlan, hogy megérdemelt jövője van. Nem. haragszom én azért, ha a romániai magyarok Budapesttel összeköttetésben állanak. Egyetlen, amit kérek töltik az, hogy lojális állampolgárai legyenek Romániának. Többmiliiónyí magyar él nálunk. Történelmi értékük nagy. Igenis van joguk élni és fejlődni, úgy, ahogy .'gondolják ők maguk. Ka mi románok ezt mein is engednpk meg ne<kikv ők akkor is feamaraduak és akkor aztán rossz lesz nekünk.» Nincsics bejelentette a parlamentben, hegy a PelSegrinetti-affér elintéződött A külügyminiszter sajnálkozását fejezte ki a pápai mincrasnah — Radics kijelentéseit tévesen értelmezték — „Jugoszláviában nem szorul védelemre a kathoücizmus“ — mondotta Nincsics Radics szerint a klerikalizmus az állam legnagyobb ellensége Boogradból jelentik: A parlament szombati ülésén Kralt beszéde után Nincsics külügyminiszter emelkedett j szólásra és általános figyelem közepeit j nyilatkozott a Pelie grind ti - afférról. I A külügyminiszter sajnálkozását fe- I iezte ki, hogy nem lehetett jelen a pénteki .ülésen és nem válaszolhatott azonnal Pribicsevicsnek, aki megismételte a Vilder és Hohnyec' interpellációjában foglalt kérdéseket. Felolvasta ezután Rribicsevics beszédének a PeHegrínettiügy részeit, majd a következőket mondotta: — Mihelyt megkaptam a két irterpejjációt. azonnal' értés:.ettem a parlament elnökségét, hogy a mali ülésen válaszolni fogok. Pribicsevics azonban a pártvezérek értekezletén ellene volt annak, hogy válaszoljak a benyújtott in■terpeRációkra,' -ezért kéllytclcn vagy tk élni azzal ,a joggal, hogy mint miniszter bármikor felszólaljatok. Vilder szerint Radios kijelentette a parlamentben, hogy cliflniáciai útját a vallásügyi és* 1 a külügyminiszterre! egyetértésben határozta el. Radics azonban ilyet nem állított és csak azt mondva, lrogy nii'éőtt. Dalmáciába utazott, fontos megbeszélése volt a külügyminisztériumban és ez alkalommal említést ’ tett -tervezett dáUnácial útjáról. Radics már előbb határozta cl útját és ez a körülmény már maga is válasz Vilder első kérdésére. Vilder második kérdése: milyen garandákat akar a kormány szerezni, hegy a Szentszék képviselője ne lépj fi át kötelessége határaií? A jelentések .szerint, amelyek a nuncius daímáciai útjáról beérkeztek: a ' mmcias egyáltalán nem lépte át kötelessége határait. Egy hang: A közoktatásügyi miuisz.e,r szerint'igenis átlépte. Nincsics: Radics szamait nem. tehet igy értelmezni. Radios, közölte velem,i iio'p'y bizonyos katolikus körök szerették volna, ba a pápai nuncius beszédeket tartott volna a nép között. Ezzel a nuncius átlépte volna a hatáskörét, de ez nem történt meg. Hohnyec azt kérdi, hosy miért nem akadályozta meg a külügyminiszter Radics nyilatkozatait; miért engedte meg, hogy ebben a kéráésben nem illetékes miniszter és éppen a legalkalmatlanabb időben nyilatkozzék; milyen elégtételt fog kapni a nuncius és hogyan fogják megakadályozni az ilyen kvalifikálhatatlan támadások megismétlődését. Egy hang: Helyezzék Radicsot gondnokság alá. Radics: Jól nézne ki az ország, h.a azon az utón háládra, amelyén Hohnyecék járnak. Nincsics: Radics intencióiról lehet ugyan beszélnl, de nyilatkozataiban semmi rosszindulat nem található. Egyébként sem tiMKfytom meg egy egyenrangú hogy a por-’ ! lamentben vagy népgyülésen beszédet I tartson. Mindezeknél fogva nem adhatok konkrét választ Hohnyec kérdésére. Csodálkozom rajta, hogy az ország egy állampolgára kérdést intéz hozzám; milyen elégtételt vagyok hajlandó adni egy külföldi követnek. Bármilyen tiszteletet érdemel a pápai nuncius... Radics: Úgy van! (Taps a jobboldalon.) Nincsics:... mégsem a mi állampolgárainknak keli! követdnlök a. vele kapcsolatos esetleges incidensek diplomáciai elintézését. Véleményem szerint nem volna szabad (külföldi- követ nevét , belevonni ,a parlamenti vitába és minthogy erre néhány ellenzéki képviselőben megvan a hajlandóság... Davidovics Ljuba: Önök szidják a küllöldi követet és mi vagyunk a hibásak. Nincsics: Elismerem, hogy Davidoj vies közbeszólása viccnek. elég széllé-Visszautasítom Hohnyectiek azt az álütdsdt, mintha én averzióval viseltetném a katholikus egyházzal szemben. Állandóan érik a kormányt ilyen rágalmak. Azt mondják, hogy. Beograd ellene van a katbüilikus egyháznak és nem akar. jóviszony-.. fen tartani a Vatikánnal. A La CM a Katholica cimü lap azt írja, hogy Jugoszláviában üldözik a katholikus egyházat. Tiltakozom az ilyen külföldi, akciók ellen. Radics: Itt vagyunk mi, a kaíholikusok többségét mi képviseljük, nem Hohnyecék. Egy hang: ön szabadgondolkozó. Nincsics: Ebben az országban 3 katholikusoknak nincs szükségük védelemre. Azt az egyházat, amelyhez az ország lakosságának fele tartozik és amelyet a nép tisztelete övez, nem fenyegetheti semmiféle veszély. A külügyminiszter beszédét a kor-, mányzópártqk nagy tapssal fogadták. I mes. A pápai nunciusnak sajnálkozásaimat fejeztem ki, hogy nevét belevonták a vitába, Radics pedig felhatalmazott annak kijelentésére, hegv nem állott szándékában Pel-I Jegrineíti megsértése. Radics a maga részéröl is sajnálkozását fejezte ki. hegy szavait rosszul értelmezték. A nuncius útjáról hozzám Is. érkeztek bizonyos hamis hírek — folytaira. Nincsics — de nem kei elfelejtem, hogy Pellegrlnefti nemcsak a Szentszék képviselője, hanem apostoli delegátus is, akinek joga van szentbeszédeket tartani a templomokban. Hohnyec a külügyminiszter válaszáról Hohnyec szlovén néppárti Nincsics beszéde után kijelentette, hogy nincs megelégedve a külügyminiszter válaszúval. \ pápai nuncius semmi okot nem adott a kifogásra, amit maga. Nincsics is e'ismer. PelJegrínafti, mielőtt elutazott Dalmáciába, bejéfeaíctte útját a 'külügyminisztériumnak. Nincsics sem tagadja Rádiósnak azt a kijelentését, hogy azért utazott 'Dalmáciába, hogy a nuncius agitációiát megakadályozza. Ami az olasz katholikus lap cikkét illeti, az pártatlan hangú. A szlovén néppártnak is vannak panaszai a katholikus egyházat ért sérelmek miatt Radics támadása a klerikálisok ellen Radics István tartóit ezután beszédet, amelyben élesen támadta a klerikálisokat. Hivatkozott arra, hogy mint közoktatásügyi miniszter a katholikus hitoktatók számára megállapított 300.000, dinárt egy millióra akarta felemelni, de az emelést a pénzügyminiszter megakadályozta. 'A . — Az én pártom — mondotta Radics — nem folytathat antijcathoiikus politikát. A katolicizmus szentség, azonban a klerikálisok ezt politikai célokra akarják felhasználni. Gambetta mondotta, hogy a klerikalizmus az állam legnagyobb ellensége. A klerikálisok nem akarják belátni, hogy a kathoíiikusok és pravoszlávok párhuzamosan egy célért küzdenek. Szlovéniát csuha alá. akarják hajtani a klerikálisok és elfelejtik, hogy a Radios-párt a legutóbbi választásokon harmincezer szavazatot és négy mamjaturoot szerzett. — Majd meglátjuk —.folytatta Radics — hogyan fognak beszélni a klerikálisok a legközelebbi választások után. A klerikálisok erős nyomást gyakorolnak a szellemi, a lársadaitni és a családi'életre. A szlovének cgyharmada olasz ■ iga alatt nyög... Nincsics külügyminiszter itt meghúzta Radics kabátját, figyelmeztetésül, hogy a kényes témát ne folytassa. Radics erre a szlovén néppárt felé fordulva, igy fejezte be beszédét: — Pártommal együtt jó keresztény, maradok, önök azonban nem emberek. Hohnyec röviden válaszolt Rádiósnak és hangsúlyozta, hogy -a szlovén- nép hü úgy a' ikathoíikus, mint a jugoszláv eszméhez. Nevetségesnek mondotta, hogy, Radios jó kathblikusnak minősíti .önmagát Ismételten megállapította’., hogy Radics azzal vádolta Pellegrméttit, hogy klerikális agiíációt akart kifejteni Dalmáciában. Radics ezt a kiielentését nem cáfolta meg. A szlovén néppárt -továbbra is napirenden fogja tartani a kathojfkusok sérelmeit tekintet nélkül Radicsék vádaskodásaira. Hohnyec felszólalása után az ütés vígét ért.
